Megye/ország: Ausztria
Elhelyezés időpontja: 2007.08.20 15:00
Megjelenés időpontja: 2007.08.24 19:00
Utolsó változás: 2015.07.06 09:50
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Zsu + Mikulás
Ládagazda: Zsu. Nehézség / Terep: 2.5 / 3.0
Megtalálások száma: 229 + 1 sikertelen + 5 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
WAP: a kis hídtól kb. 20-25 méterre, a kidőlt taplógombás fa melletti "kalapos kő" lábánál. Méretei: 10x12x16cm (cd nem fér bele).
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Kőfalhasadék és Török-lik
Ezzel a ládánkkal az alsó-ausztriai Furth közelébe, a Steinwandklamm-hoz invitálunk. A csésze felkeresése könnyedén összeköthető (akár gyalog is, sőt!) Scele Myrafälle nevű ládájával. Ezért gondoltuk, ha már erre jársz, ide is feltétlenül megéri betérni. Mivel nincs itt .com-os láda sem, így rejtésre adtuk fejünket.
Megközelítés és útvonalleírás:
A hely könnyedén megközelíthető két irányból is. Mindegy merről jössz, mert egy rövid körtúra az egész, amely kb. egy óra alatt nyugodt tempóban is bejárható. Az egyik lehetőség a Myra vízesések felől: parkoló a Jagasitz előtt: N 47° 55,644' E 15° 56,805' 714 m [GCSWK+Parkoló1]. Innen a sárgán indulj el a könnyű, lejtős szakaszon. Kb. 1km megtétele után eljutsz a Jausenstationhoz N 47° 55,912' E 15° 57,232' 559 m [GCSWK+Parkoló2]. Itt van a másik parkoló, azoknak akik az ellenkező irányból, Weissenbach, Furth felől, érkeznek. A ház előtt tábla jelzi "Steinwandklamm" a túra irányát. A kék jelzésen kell elindulni. Kb. 200 méter megtétele után már a szurdok bejáratánál vagyunk, a kis bódénál. Nincs itt senki, viszont van becsületkassza: 1 Eur/fő, 0,5Eur/gyerek. Ezzel hozzájárulhatunk a tavaszi áradás utáni károk helyreállításához. Legyünk becsületesek! /Belépő ára: 3,5 EUR, a Myrafällével kombinálva 5 EUR. Anno a láda rejtésekor még nem volt belépőjegy csak becsületkassza. Ez megváltozott azóta.
Innen létrákon, falépcsőkön haladunk a szurdokban, amely ottlétünkkor száraz volt, de könnyen el tudjuk képzelni, hogy csapadékos időszakban ez másképp van. A szurdok végénél van egy kis híd, kb itt: N 47° 55,860' E 15° 56,580' 676 m [GCSWK+Fahíd]. A hídon átkelve élesen balra fordulunk, azaz folytatjuk utunkat a kéken . A hídtól kb. 20 métert kell haladni a ládáig. Mivel tudom, hogy a műholdjel nem lesz kitűnő, ezért a turistaút közelébe került a láda. Ha jobbra nézel az úttól 10 méterre lesz egy "kalapos kő", mellette egy vastagabb, taplógombával "díszített", sajnos a rejtés óta kidőlt, fa. Nos, a kalaposkő őrzi a dobozt. Elég jellegzetes, nem fog gondot okozni.
Miután logoltál tovább kell haladni a kéken felfelé. 70 méter után meglátod a Türkenloch (Török-lik) nevű barlangot. Jobbra tőle van egy másik barlang is, de utunk az előzőn át halad. Fejlámpa nem baj, ha van nálad, de anélkül sincs semmi gond, mert a barlang nem hosszú, és kb. 8 méter megtétele után már látod fentről a fényt. Itt is falépcsők segítenek! A másik oldalon kijutva nagyszerű kilátásban lesz részed. Innen a jelzést követve visszajutsz a parkolóba, a Jagasitzhez. Ha Jausenstationtól indultál, akkor értelemszerűen a sárgán mész le a Jagasitztől.
Elf javaslatára beleveszem a leírásba ezt a valóban említésre méltó útvonalat is. Előre bocsátom, hogy ezt gyakorlott mászóknak ajánlják. Miután a Jausenstation felől elhagyod a kis kunyhót és elindulsz a szurdokban, egy helyen jól látható módon ketté válik az útvonal. Jobbra a kék a "normális" útvonal (mi ezt ajánlottuk), balra pedig a piros , azaz a Klettersteig található. Mindenki saját felelősségére választhatja a Klettersteigot, ami a Wildschützenloch nevű barlangon is keresztül vezet, ha a hosszú létrát használod és nagy élményt nyújt annak, aki szereti az ilyesmit, de ebben az esetben a ládáért visszafelé kell elindulni a Türkenloch-tól...és persze így kimaradt a szurdok jelentős része.
Ajánló:
A környéken nagyon sok szép hely és túralehetőség van. A legtöbbnél van .com-os láda. A Triesting völgyet nagyon jó szívvel ajánljuk:
Berndorf: kilátó, Margareten templom
Pottenstein: XII. sz.-i román kori kettős csontkamra GCZVXV N 47° 57,529' E 16° 5,754' 260 m [GCSWK+GCZVKV]
Neuhaus: "Festen Neuhaus" (vár), Peilstein (Ezt mindenképp keresd fel, mert szuper hely! Mivel van itt .com-os láda is, ezért nem rejtettünk ide). GCK40M N 48° 0,877' E 16° 3,012' 705 m [GCSWK+GCK40M]
Ezen kívül javasoljuk a GCMYRA, GCMPVM, GCBROM, GCMAFA ládákat, de a GCRAX és GCSCHN sincsenek messze.
Ha szállásra lenne szükséged, egy próbát megér: Edlahof, Weissenbach.
Állapot: kereshető
2 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Myrafalle vízeséstől felsétáltunk ide is. A Török-lik nagyon érdekes, a szurdok pedig csodaszép még így is, hogy víz nincs benne. A leírás alapján a láda könnyen megtalálható.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10].
Érdemes egy kirándulásra felfűzni. GCMYRA val. A Myra vízesés felől közelítve 9 EUR kombinált jeggyel lehet átjutni a szurdok beáratánál lévő forgókapun. A szurdok még látványosabb is lehetne, mint a lentebb lévő Myra, ha lenne víz a mederben. Sajnos teljesen száraz volt.Ettől függetlenül szép túra,érdemes feljönni a ládáért.
A láda környezetében harcolni kell a 4G ért és a bitekért, érdemes inkább letölteni előre a ládaadatlapot. A láda az ösvénytől pár fentebb található. A rejtő fényképe segített, a taplógombás fa törzse még megvan, csak derékból levágták a törzs felső részét.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Ausztriai nyaralás során útbaejtettük. A Myrafalle-től jöttünk át, bár ezt akkor még nem tudtuk, így a kombinált jegy helyett itt is megvettük a teljes árút. A szurdokban semmi víz nem volt jelenleg. Felfelé az izgalmasabb, létrán mászós útvonalat választottuk a Török-lik felé, amit a gyerekek nagyon élveztek. A "lik" előtt még elugrottam a ládáért.
James [Geoládák v3.12.10]
Legutóbb sötétben és árvízben jártam itt.
Most - bár borongós és csepergélő idő volt - világosban és szinte teljesen kiszáradva láttam a szurdokot. Így is tetszett, végigmentem az úton és a steigen is.
A ládát nem kerestem.
A pünkösdi hétvége remek alkalomnak tűnt egy kis kirándulós ládázásra. Bár a Myrafalle vízesés csábított erre, de ez a szurdok tetszett igazán! A magas sziklafalak, a beszűrődő napfény, vízcsobogás...nem kell ennél több! Nem nyomtattuk ki teljesen az oldalt, így befutottunk abba a hibába, hogy a Rudolf Decker Steig útvonalon haladtunk. Megmásztunk minden létrát, bementünk minden barlangba, a hátizsák miatt nekem volt, ahol négykézláb ment jobban az út. Kevesen jártak a szurdokba, szinte miénk volt ez az egész csodavilág. A Török-lik után hirtelen elkezdtünk távolodni a ládától. Nem értettük, mi van, ekkor hívtuk a rejtőt, köszönet a segítségéért!
Megtaláltuk.
Csodás március 15.-i túra során.
A Myrafalle után ezt is megnéztük.
Nagyon tetszett, a völgyben sok helyen még jeges volt a patak, de jól járható.
Sok virágot láttunk.
Hatalmas élmény volt.
Köszönjük!
Csoportos kirándulás kapcsán jöttem el a Steinwandklamm szurdokvölgyének bejárására. A 40 fős csoportban csak én voltam geoládász, így a csoporttól leszakadva kerestem a ládát. Sajnos nem sikerült megtalálnom, mert a rendelkezésre álló időm, kevésnek bizonyult, mert a további haladáshoz, és a Török-lik-on való áthaladáshoz szükség volt hogy segítsek, mivel a csapatban sokan voltak 70-éven túl, akiket kézen fogva vezettünk már ezen a szakaszon, mert elfogyott az erejük, és bizonytalanul haladtak. A hely gyönyörű, még fokozta volna az élményt, ha víz is van, most teljesen száraz volt a szurdok. Érdemes volt ide eljönni, köszi, hogy megmutattad ezt a helyet,maradandó élmény volt! Megköszönném, ha elfogadnád a megtalálást a képek alapján.
Nagyon tetszett a szurdok és a barlang. A nyugisabb úton mentünk végig. A kis híd után kerestük a "kalapos" követ, de a helyszínen nem tűnt olyan egyértelműnek. A láda sajnos nem lett meg.
Szép napot töltöttünk a környéken.
Köszönjük hogy felhívtad a figyelmünket erre a helyre.
A Myra-vízesés után jöttünk fel ehhez a hangulatos völgyhöz. A létrákon mentünk fel a barlang bejáratig, ahol a többiek megvárták, míg lemegyek a hídig és rálelek a ládára(ami végül is nem lett meg). Nem akartam sokáig várakoztatni őket. A képek alapján kérnék egy elfogadást! Köszönet a rejtésért!
Myra-vízesések (450 m) - Karnerwirt panzió (590 m) - Jagasitz fogadó (706 m) - Reischer uzsonnázó (549 m) - Steinwandlklamm - Jagasitz vendéglő - Myra-vízesések körtúrába illesztve. Kb. 9 km volt.
Csoportos túra alkalmával kerestük fel a helyet a gyerekekkel. A tempós túra során nem volt alakalom megkeresni a ládikót. Képek alapján szeretnénk kérni az elfogadást! Köszönjük.
Kétnapos ausztriai kirándulás közben. Öten látogattuk meg a Myrafälle-t és ezt a kis klammot. A vízesések felől sétáltunk át, és oda-vissza megjártuk a szurdokot, felfelé a steig-et igénybe véve. Gyönyörű hely és a rejtés is korrekt, köszi. :)
Gyönyörű környéken és hasonló időben hosszasan kerestük kislányommal a ládát, de sajnos nem lett meg. Kérjük a fényképek alapján elfogadni a megtalálást.
Megtaláltuk köszi!
Muggendorfból jöttünk gyalog, az ajánlott útvonalon (sárga jelzésen fel, kék jelzésen le), kombinált jeggyel. Így az út oda-vissza kb 4 óra volt, kényelmesen, több pihenővel. Nagyon szép a szurdok, megérte eljönni ide!
Évi, Szilárd
Nagy csapattal jöttünk, kíváncsian a környék természeti csodáira. Nem csalódtunk gyönyörű a környezet, és a jó társaság csak még emlékezetesebbé tette a túrát. A vízesés parkolójában tettük le az autókat, majd kombinált belépőt vettünk és nekivágtunk. Úgy gondoltuk, hogy a vízesésnél lévő ládikát meghagyjuk visszafelé. Létrák és hidak léküzdése után a felső tóhoz értünk, kis pihenő és játszóterezés majd tovább. Megcsodáltunk egy-két milkatehenet és gyönyörködtünk a tájban és elértük a szurdok bejáratát. Újabb hidak, durvább létrák, némi szikla mászás, és a rejtekkel szemközti sziklán sikerült egy zergét lencsevégre kapnunk. A láda könnyen adta magát pontosak a koordináták. Átpréseltük magunkat a Török-likon, még egy kis szintkülönbség léküzdése, pár fotó a szikla ormon, és elindultunk vissza a kiinduló pont felé. Ahol lehetett igyekeztünk más útvonalat választani mint idefelé jövet így egy kellemes 16Km-es túra kerekedett a dologból. A vízesés mellett természetesen még megkerestük a ládikát, amit egy szalamandra őrzött. nagyon jó kis napot töltöttünk itt minden percét élveztük. Köszönjük a sok szép élményt és a rejtést: Andi Acsart és még sokan.
Nagyon izgalmas hely, főleg a létrás szakasz tettszett. A keresés eredménytelen volt, nem sikerült megtalálni. Kérném a képek alapján a megtalálás elfogadását amelyet
előre is köszönök.
A hasadék és a lépcsők, létrák csodaszépek és nagyon izgalmasak! Az általam használt GPS térkép nem volt teljesen a toppon, valamint a "kései" időpont és az fáradt, nyűgös gyermek már nem engedte, hogy kóboróljakk, így í ládát már nem tudtam meglelni!
Köszönet Zsu-nak, aki a fényképek alapján jóváhagyta a megtalálást!
Hegykői nyaralás alatt felkerestük a Myrafalle vízesés megtekintése után. A leírás sokat segített műholdak csak a visszafordító hídnál voltak, onnan a segítség alapján kerestük.
Köszönöm a lehetőséget.
A völgyben annyira nem volt vétel, hogy simán elmentem a láda mellett. Mikor felértem a tetőre akkor jutott eszembe, hogy a barlang előtt kellett lennie, így futva mentem vissza, de végül hamar meglett.
Hazaút előtt egy kis szurdokmászás. A kidőlt fa hamar meglett, onnan meg már egyenes volt az út a kalapos kőhöz. Az út végén nagyon jól esett a frissen sült rántott hús a hüttében.
Edzőtáborba menet kirándultunk kicsit. A vétel sem volt ideális de nem találtuk sem a fátyolvízeséses, sem a szurdokban lévő ládát. Itt még a "kalapos kő" azonosítása is gondot okozott.
A hely varázslatos, kalandos és gyönyörű! De jól tettük, hogy eljöttünk!
A ládához vezető csúszós és "rögös" út leküzdése után teljesen megfeledkeztem a jelszó lefotózásáról... Pedig a kislányommal nagyon megküzdöttünk érte.
A képek alapján kérem a találat elfogadását!
Köszi!
Myrafall vízeséstől mentünk a Török-likhoz és hosszas keresgélés után se találtam meg a ládát.
Gyenge gps jel volt bár többfelé kerestem valószínű, hogy pont ott nem ahol volt a láda.
Kérném a kép alapján a a megtalálás elfogadását.
Előre is köszönöm.
Öröm a köbön.:) [g:hu 1.4.26z] [wapon beküldött szöveg]
Lopakodóval közös találat GCTOUR közben.Szuper hely! Számomra a nap fénypontja. Annyi apró megjegyzésem azért lenne hogy már nem becsületkassza van, hanem beléptető kapu ahol 2 euró ellenében lehet átkelni. De mindenképpen megéri az élményt!
Köszönöm hogy megmutattad! :-)
GCTOUR során, a rejtő személyes "felügyelete" mellett:). Az ajánlotthoz képest a fordított irányban jártuk végig a szurdokot, de ez mit sem vont le az élményból, klassz volt.
GCtour közben csoportosan elkövetve.:-) A Bringákat leraktuk a felső hütténél, aztán lesétáltunk a bejárathoz 15-en.:-) Meseszép a sok kis fahíd, Mathauval, Szabolccsal meg még egy kessersráccal mi bevállaltuk a létrás részt, megérte.:-9 Így a végén vissza kellett kicsit ereszkednünk a ládához, de akkor is megérte.:-) Türkenloch tetején bevártak minket a többiek a sziklán, így onnan ismét együtt ment a 15 fős kis csapatunk vissza a bringákhoz.
GCtour közben, két bringázás között. A kis fogadótól lesétáltunk a hasadék bejáratához, és onnan sétáltunk végig rajta. Nagyon élvezetes volt az út, a barlang különösen tetszett. Köszi!
A Myra vízeséstől tekertünk fel ehhez a ponthoz, majd fordított útirányban sétáltuk végig a szurdokon nbokan-al.
A barlang meglepi volt, a szurdok meg úgy szép, ahogy van. Mi az útiránynak megfelelően nem 2€-s belépő, hanem kilépőjegyet vásároltunk. :-)
A GCTOUR második napjának második gyönyörűsége. Imádom az ilyen helyeket! Köszönöm, hogy megmutattad!
Kemény 3 km-es emelkedő hozott fel ide a GCMYRA-tól, ahonnan Péter60, Áron csapata, Access Denied és nbokan társaságában indultunk. Pont olyan hosszú és pont olyan meredek volt az út, ami még jól esett. Az ajánlott 1-es parkolóban leírás hiányában kicsit bénáztunk és végül fordítva teljesítettük a kört - no meg még a végén is ügyetlenkedve a sárga helyett a fehér úton tértünk vissza, - de jó volt ez így. Így először a barlanghoz, majd a ládához jutottunk, utána, már nyugodtan élvezkedhettünk, nem a kütyüt kellett lesnünk, hogy vajon hány méterre vagyunk még. Azért a pénztárnál kicsit csodálkoztak, hogy kifelé jövet fizetünk. :-) (Jelenleg 2 euro a tarifa!) A végén a kerülő meg azért kellett, hogy összeakadjunk egy veterán motoros társasággal, kik harmónika szó mellett pihegettek. Hangulatos volt a zeneszó a hatalmas fák között.
Myra után szinte szinte felüdülés volt, hogy csak néhányan voltak itt, pedig szerintünk legalább annyira jó, mint a felkapott szomszédja. Nyolcból hárman a piros utat választották.
Köszönjük szépen a rejtést, szuper volt minden! Nyáron is felkerestük a helyet, csak akkor még nem tudtunk a ládáról. Nyáron folyt le a víz a szurdokon, most a színek kárpótolták a víz hiányát. Legalább most kipóbálhattam a piros (nehéz) útvonalat is, ami nagyon megérte!
Hello!
Kiváló túrát tettünk itt (és a környéken) nyaralásunk alatt. Hozzáteszem, geoláda nélkül nem jutottunk volna el ide, de kevesebbek is lennénk egy ilyen élménnyel. Nagyon tetszett végig az út, bár a ferrátás út elgondolkoztatott minket, de végülis nem arra mentünk, hanem a túra útvonalon. A ládát viszont nem találtuk. Igaz, nagy volt a forgalom, a jel is ugrándozott, kerestük itt-ott, de sajna nem találtuk meg.
Így kérjük a rejtőt, hogy a képek alapján fogadja el a megtalálást.
Köszönettel:
Aty, Judit
...::: www.matrixmusic.hu :::...
Myrafälle-től jöttünk át ide. Jagasitz-nál ettünk egy szörnyűséges savanyúság-salátát, majd irány a szurdok. Gyönyörűszép hely. Még így, víz nélkül, teljesen szárazon is látszik, mennyire monumentális. Sajnos nem a Rudolf Decker-en mentünk :( A Türkenloch feletti kilátás és az a nyugalom fantasztikus. Kis szalamandrával ismerkedtünk. Köszönjük a rejtést.
A GCMYRA után sétáltunk át ide a szurdokba, megérte! Bár teljesen száraz a meder, itt-ott megcsillant egy kis víz a kövek között. Találkoztunk egy kis foltos szalamandrával is a láda közelében. Mivel a jel ugrált, elég sokat kotorásztunk előbb a jobboldalon, majd a másikon, ahol végre megleltük a ládát. A barlang nagyon tetszett. Valószínű, hogy tavasszal amikor sok víz lesz a mederben, visszatérünk. Köszönjük a rejtést!
Én a steigen mentem fel, ezért a ládához visszakellett menni a kék jelzésen egy keveset. Ezt talán nem árt, ha tudják azok, akik szintén a steiget választják.
Megtaláltuk. Kicsit tovább tartott a keresés, mivel elsőre elmentünk mellette :). A sok mugli nem értette, mit csinálunk, de szerencsére nem nagyon foglalkoztak velünk.
A szudok nagyon szép... A Rudolf Decker steiget ne hagyjátok ki!
Már nem becsületkassza van a bejáratnál, beléptető rendszert építettek ki. De megérte azt a 2 EUR-t.
Köszönjük.
Myra felső tavához érve megnéztünk még apuval az egykori mészégetőt is, majd tanakodni kezdtünk, hogy gyalog jöjjünk-e tovább ide, vagy visszamenjünk az autóért. Végül a csepergő eső miatt utóbbi mellett döntöttünk.
A Jagasitznél lévő ajánlott parkolóhoz felérve már láttuk, nem tart soká az égi áldás, nekiindultunk a sárga jelzésnek. A szurdok bejáratánál már itt is "hivatalos" béléptetőkapu van, mint Myra-nál, ugyanúgy 2 EUR/fő áron, de az elkövetkező élmény miatt mindenképp megéri.
Hatalmas sziklafalak között, csörgedező kis patak mellett jutottunk egyre feljebb és feljebb a falépcsőkön, a néha épp csak egy-két méter széles szurdokban. Közben ámulva csodáltuk, hogy jónéhány fenyő- és bükkfa milyen lehetetlen helyeken képes megélni, a fizika törvényeit meghazudtolva kapaszkodni a sziklafalban.
A Török-lik fölül nyíló kilátás pedig szintén leírhatatlan!
Köszi a rejtést, és a szülinapi nagyszerű kirándulást! :)
A Myrafälle után kerestük fel a helyet. Odafele a sárga turistajelzést, visszafele az aszfaltutat választottuk. Nagyon tetszett a Töröklik is, a létrás szakasz meg hab volt a tortán! Előttünk egy osztrák apuka és egy nagymama (természetesen megfelelő felszereléssel) tanítottak egy kislányt, hogy hogyan küzdje le az ilyen akadályokat.
Köszönjük!
Először körbe lebaktattunk a 2.Parkolóig, majd fel a kéken/piroson Török likig.Nem bírtunk betelni...hát kéken visszamentünk a piros elágazásig, majd újra fel......Myra elbújhat eme látvány mellett és alig voltak páran.Köszönjük !
Már gyakorlott létramászónak gondoltam magam, mikor is rájöttem hogy nem érdemes lenézni a hosszabbik létra tetejéről......Elsőre meglett a láda a precíz leírás miatt
Nyáron a nehezebb úton mentünk,de nem kerestük meg a ládát. Most a gyerek miatt a könnyebbet választottuk.Szép időnk volt, a táj gyönyörű.
Köszi a rejtést!
GCMYRA után. A Jagasitz felől a sárga jelzésen le a bejáratig, majd vissza a kéken a szurdokban és a Török-likon át. A szurdokút fizetős, belépőkapu van, jegy 2 EUR/felnőtt. Gyönyörű az egész szurdok, érdemes volt ide eljönni! Köszönjük a rejtést!
Megtaláltuk. :)
Mentünk egy kört, bejártuk az összes lehetséges utat. A nagy létra is kipipálva. Háromból ketten tériszonnyal futottunk neki, nagyon durva volt. :)
Ha már benne a van a Török-lik a láda nevében, én röviden betenném a név eredetét a leírásba.
A Myrafälle-ból jöttünk át ide. Belépő itt is 2 € a felnőtteknek. Ez a szurdok jobban tetszett, lehet azért, mert itt kevesebben voltak. Először egy nagyobb kalapos kőhöz másztunk fel, alaposan körbe kutattuk, majd odébb megláttunk egy lényegesen kissebbet, ott szerencsével jártunk. Logolás után irány a Türkenloch. Köszönjük, hogy a láda kapcsán eljuthattunk ide.
Kétnapos ausztriai klettersteigezés-túrázás során kerestük meg a ládát. Nagyon fantasztikus a szurdok, a Török-lik is érdekes, és mindenképpen ajánlom a Rudolf Decker Steig kipróbálását is!
Köszönjük a rejtést!
6 napos tájfutóverseny ma délutáni levezetéseként ezt néztük ki. A Jansenstation Reischernél kezdtünk, K-, P- a Rudolf-Decker-Steigen, K- a GH Jagasitzig, vissza K-, P- a Klaus Hanser felé, Z-, K- Reischerig. Nagyon tetszett. A com-os ládát nem sikerült begyűjteni.
Török - lik-on lefelé, csak a csészéért jöttünk, de már
az elején rájöttünk, hogy ez a hely többet érdemel.
Barátokkal visszajövünk, bejárni a szurdok minden zegzugát.
Köszönjük a rejtést, - egyszerű, de profi!
Ha nincs ez a játék... ;)
Mai utolsó ládánk, a pirosat nem vállaltam be, így is pont jó volt! A szurdok már nem becsületkasszás, egy bácsika szedi a pénzt egy kicsit előrébb a frissen festett kék jelzés mellett ( 2 euro). A könnyű sárga jelzéstől 2 napja izomlázam van, hiába, lefelé nem szoktam menni...( arra gurulok) Mégegyszer köszönöm, hogy megmutattátok ezt a szuper helyet!
Megtaláltuk. Hihetetlenül jó hely! Mivel csak félig olvastuk el a leírás, voltak meglepetések az ott eltöltött idő alatt :D
Fentről közelítettünk a kék ösvényen keresztül, hamar nekiugrottunk a török likon keresztül haladó lépcsőknek, addig míg hirtelen nem láttuk, hogy hova kell lépni... Volt nagy nyivákolás, röhögés, hogy mekkora hibbantak vagyunk, de hamarosan leküzdöttük az akadályt. A barlangból kiérve a ketté ágazó útnál a kéken mentünk tovább, mert az mutatott a láda fele. Hamarosan megtaláltuk a kidőlt fát és a kincset rejtő helyet is. Utána gondoltuk megnézzük a szurdok alját is, így elindultunk lefele a patak folyása irányában. Ismét válasz úthoz érkeztünk, vagy megyünk tovább lefele a patakot követve, vagy vissza fordulunk a kocsi felé felfele a piroson. Mivel nem tudtuk mekkorát kerülnénk ha tovább követnénk a patakot, neki indultunk a pirosnak... és jöttek a kőkemény meglepik: létrák igen hosszan felfele, láncba kapaszkodva sziklamászás, barlangocskákon való áthajolgatás, lépcsők kegyetlen emelkedéssel :D Amikor felértünk, még egyszer vissza kellett menni a török likon felfele a sötétben, érdekes lentről már gyerekjátéknak tűnt a fentről oly félelmetesnek látszó út...
Fantasztikus kilátás, harcos út, gyönyörű panoráma és kihagyhatatlan hely, én mindenkinek csak ajánlani tudom, aki egy kis kalandra vágyik!
A hasadekot egy kellemes setaval jartuk vegig a parkolobol. A szurdokban aztan talaltunk egy letras utat felfele menet, es itt kettevaltunk. Mi Mekettel megneztuk a letrakat, mig a lanyok es Csabi hatan Csengivel tovabbmentek a szurdokban.
Mekettel felszaladtunk a steig-en (A-s lehetett talan, igy cucc nelkul is meg mertuk kockaztatni). A letras-barlangos ut remek volt, egyaltalan nem bantuk meg, hogy erre jottunk. Az ut vegen aztan osszetalalkoztunk a tobbiekkel is, akik a szurdokon jottek vegig. Csabi annyira belelkesedett az elmenybeszamolonk hatasara, hogy atadta nekem Csengit, es ok Mekettel visszamentek a barlangba.
Mi pedig elindultunk visszafele, szerencsere jol vettem az akadalyokat hatamon Csengivel. A parkoloban aztan ujra egyesitettuk eroinket, es mentunk tovabb a Starhemberg romhoz.
Mai napra a családdal és Mekettel egy kis ausztriai dobozolást terveztünk, kisebb kirándulásokkal és esetleg egy kis klettersteigezéssel. Sopronban csatlakozott hozzánk Erika és Mukijames. Az egész napos nagyon intezív kirándulás alatt nagyon szép helyeken jártunk és nem utolsó sorban 5 ládát is sikerült megkeresni.
Szuper hely, nagyon tetszett mindannyiunknak. A szurdokvölgyet és a Klettersteiget is végigjártuk.
A Myra vízesés után, autóval a Jagasitz parkolónál álltunk meg. Innét a sárga jelzésen indultunk el. Az út eleje egyre csak lefelé vitt, aggódtunk is kicsit, mekkorát kell majd felfelé másznunk. A szurdokvölgy már az elején is nagyon szép. Ahhoz a bizonyos elágazáshoz érve, nem is nagyon gondolkodtunk, merre induljunk. A meredek létrák felé vezető út izgalmasabbnak ígérkezett. A gyerekeink bírják az efféle terepet, csak az élénk fantáziával megáldott Marci fiúnk aggódott, hogy a sziklákba vájt fém kapaszkodókba nem vezettek-e áramot, mert akkor mi lesz...
Nagyon izgalmas volt ez a "piros" szakasz. A ládához, így a Török-liktól kis kitérőt kellett tennünk. Innét vissza, a kék jelzésen mentünk le a parkolóhoz. Legközelebb, ha erre járunk az alsó utat is kipróbáljuk.
Köszönjük a rejtést, csak a jelszóért kár.
A Myra vízeséstől jöttünk fel, mindkét hely nagyon szép. Talán a hétköznap miatt, de senkivel nem találkoztunk. A jó leírásnak köszönhetően a láda gyorsan meglett. Köszönjük a rejtést.
Mai 3/2, össz: 531. megtalálásunk. Hosszú hétvégét Ausztriában töltöttük. Dreistettenben volt a szállásunk. 8 magyar geoládát is felkerestünk.
Jagasitz előtt parkoltunk, s onnan a jelzésen mentünk le Jausenstationhoz. A szurdok bejáratánál nem sokan tolongtak. Szép kényelmesen sétáltunk végig a szurdokon. A térerő kevés volt, de a rejtek így is könnyen meg lett. A barlang felett párás panoráma volt, azért így is el lehetett látni egy darabig.
Kati&Gergő csapattal a Myrafalle megtekintését követően átsétáltunk a Steinwandklamm-hoz.
A Rám-szakadék osztrák változata; létrákkal, Török-likkal, "kalapos kővel", gyerekzsivajjal és túrázó kutyákkal. Öröm ilyen környezetben túrázni. A Török-lik tetején, szinte a táj fölé nyúlva, gondolatban összefutottunk Dugovics Titusszal ;)
Az én műszerem erre nem is jó. Amúgy a Szasza találta meg. Nekünk nagyon tetszett, körbejártuk a sárgát is, és a vasalt utakat is. Utánna elmentünk még Myra-ra is behuzos -sal
Elf barátommal,természetesen nem a "normális"utat választottuk.
Óriási élményben volt részünk!!!!!
Tetszett a hosszú létra,a barlang ,a kilátás.Minden szuper volt!!
Láda leírása annyira pontos volt,hogy GPS-se kellett.
1000 köszönet a rejtésért!!
500. megtalálás. Hát igen.. valami ilyen helyet képzeltünk el 500. megtalálásnak,
gyönyörű hely!! Nagy kaland volt végig menni a szurdokon, aztán meg a barlangban,
köszönjük a rejtést! nagy örömünkben, még a jelszót sem néztük meg :))
Unterbergről jöttünk, így értelemszerűen Jagasitznál hagytuk az autót.
A lefelé vezető sárga út nem volt valami élménydús, de nagyon jó volt, hogy nem ezen kellett fölfelé jönni. A szurdokba indulás előtt alaposan végigtanulmányoztunk minden térképet, s megnyugodva láttam, a hosszú létra nem kötelező gyakorlat, csak szabadon választott:) Én még így is kis félelemmel indultam neki az útnak, de hamar megnyugodtam, hisz láttam, csak lépcsőkön kell képkedni, semmi nagy mélység, és szakadék.
Nagyon szép út volt. Ádám kicsit tétovázott, hogy a Klettersteig utat válassza, de végül velünk maradt. Nem kis lemondás volt az számára:)
Tetszett a barlang is, pedig igencsak lehúzott fejjel tudtunk közlekedni benne!
Csodálatos volt itt járni így viszonylag korán reggel.
A kocsit letéve indultunk le, egyre nagyobb aggodalommal, hogy aztán majd ugyanitt kell visszamasíroznunk a végén - de szerencsére ez nem így lett, a szurdokból majdnem a jó helyen bukkantunk elő. A szurdok elején nem tudtuk eldönteni, a kert inkább giccs vagy művészi és a kivitelező őrült vagy mester... Végül az előbbi mellett döntöttünk :))
A szurdok és a végén a szikla szuper volt, bár szeretném felhívni a figyelmet a táblára, hogy a szikla alatt illetve benne SISAK VISELETE KÖTELEZŐ. Mindezt azért, mert utalás híján mi a kocsiban hagytuk őket, és nem voltam vidám a sziklák alatt fedetlen fővel mászkálva.
Köszi a ládáért és a nem túl bonyolult, de jó rejtésért!
katica + tobias
A Myrafalle irányából érkeztünk, így először a meglehetősen eseménytelen, és meredek sárga jelzésen kellett leereszkedni. Itt még nem is sejtettük, mekkora élmények várnak ránk ! A szurdokba érve mi a piros utat választottuk, és megérte. a nagylétrán való felmászás, és a lyukakon és sziklaperemeken való egyensúlyozás nagy élmény volt nekem is, meg a 10 éves Geomarcinak is. A Török-lik, és az átjutás utáni panoráma már csak hab volt a tortán. Itt leülve jól esett a csúcs-sör.
Köszönjük a lehetőséget.
Hát ez valami csodálatos, nagyon tetszett. Amikor megindultunk a leírásban szereplő "könnyű, lejtős" sárgán, igencsak hüledeztünk, hogy itt még fel is kell jönnünk, de alaposabban elolvasva rájöttünk, hogy a körtúra végén a felső parkolóba érkezünk. A Myra-falle után jöttünk ide, de ez nekem jobban tetszett!
Ládakarbantartás. Hoztunk csereládát, de nem volt rá szükség, mert az eredeti is tökéletes állapotban volt. Tettünk be egy pót logbookot, ha betelne az első. Logokat archiváltuk, fotókat hamarosan feltöltöm. Öröm volt olvasni a sok kedves bejegyzést! Ezek szerint nem csak nekünk tetszik a hely :)
A GCUNBE (Unterberg) után jöttünk erre a Jagasitz felől. Megnéztük a szurdokot és kipróbáltuk a Rudolf-Decker-Steig-ot. Nagyszerű kaland. Feltettem POI-ba. Innen - miután kiderült, hogy a Myrafällénél lévő turistaház pont keddenként van zárva, felmentünk a Hohe Wandra, a Postl-hoz, hogy vacsorázzunk egy jót. Ezt követően még elmentem a Ganghofersteigra és megnéztem az Arachnophobiát... Elég tartalmas nap volt ez, annyi biztos ;)
PEx2-vel közösen, családi-baráti kirándulás keretében megtaláltuk. A Myrafallétól gyalogoltunk el, annyira szép volt a szurdok, hogy mindkét ajánlott utat végigjártam. Természetesen a Klettersteig egy fokkal jobban tetszett. Élmény volt a hosszú létra. :)
Családi vadászat, egyben Móki első ládája, egy igazán szép helyen.
Scele vezetésével indultunk felfedezni a szurdokot. A kilenc hónapos igazán jól érezte magát!
Viszont a nagy izgalmak közepette nem igazán figyeltünk a jelszóra...
A Myra-falle felől érkeztünk, kellemes erdei útvonalon. A szurdokban mi a Rudolf Decker steiget választottuk. Nagyon nagy élmény volt, főleg a nagy létrára felmászni, de sok kis barlang átbúvó is nagyon tetszett.
Mint utólag kiderült, a telefonon a Geocache Navigator a ládától 160m-re lefagyott, ám látszólag továbbra is működött és mutatta a távolságot és az akkor még helyes irányt. A steigen a nagy izgalomban nem sűrűn vettetünk pillantást a készülékre ezért a hiba már csak akkor tűnt fel, amikor már bőven felértünk a steig tetejére, de a készülék még mindig 160 métert mutatott. Progi újraindít, eredmény: láda 300 méterre, pont az ellenkező irányban valahol a szurdok felé. Mivel igencsak gyülekeztek a sötét felhők és egy-egy esőcsepp is érte a fejünket, mi pedig még nagyon messze voltunk a kocsitól, inkább nem mentünk vissza (az esőből persze nem lett semmi).
A háromnapos szurdoktúránk kezdő ládája. Bár a Myrafalle-i ládát mi is közel fél óráig kerestük, mégsem leltük meg. A steiget oda-vissza abszolváltuk :)
Myrafalle szépsége és az ottani ládakeresés sikertelensége után egyrészt az élmények fokozása, másrészt egy kis kárpótlás.
A bécsi EGU 2009 konferencián engedélyeztem magamnak egy szabad délutánt, mely alatt két közeli .hu-s és egy .com-os ládát szándékoztam becserkészni.
Miután Scele ládáját egyórás keresés árán sem leltem meg, folytattam utamat Jagasitz érintésével (egy korsó sör és rálátás a délebbre fekvő még havas csúcsokra) Kőfalhasadék felé. Sehol senki (szemeben a Rám-szakadék, vagy a Sucha Bela-beli tapasztalatokkal), hó már sehol, csak éledező természet. Tettem egy kis kitérőt a Rudolf Decker Steigen is, de aztán visszamásztam a hasadékba, hogy megkeressem a ládát, ami szerencsére nagyon simán ment.
Köszönöm az invitálást. Gyönyörű hely!
Myrafälle - Jagasitz - Steinwandklamm. Szép időben remek túra (a Rudolf Decker Steiget is teljesítve). A Myrafälle-ládával mi is sikertelenek voltunk - egy órán át négyen kerestük (GPS is volt nálunk). Ezzel szemben ez a láda az egyértelmű leírásnak köszönhetően hamar meglett.
A CSÚCS!!! Gyönyörű időben, felejthetetlen élmény.
Egy szál pólóban indultunk el, mikor napos részen voltunk, jó is volt...De mikor beértünk a szurdokhoz,hóban taposva már átgondoltuk az öltözetet. (Persze voltak, akik papucsban, rövidgatyában indultak neki, szóval mi még jól voltunk felöltözve.)
A szurdok csodálatos, bár az olvadás miatt sok helyen csúszott, és vizes volt az út is...
A barlang sötét, de volt nálunk lámpa:-)
A kilátás a végén a legszebb, utána már könnyű a séta a felső parkolóhoz.(Mi itt álltunk. Szerintünk egyébként innen jobb indulni, hiszen így először mész az erdőben egy átlagos lejtőn, és utána jön a csoda...De végülis a körtúra miatt ugyanaz a táv.)
Köszi a rejtést, és szerintünk a jelszóval nincs semmi gond. (Nem az a lényeg!)
Precízen a leírás szerint mentünk, csodás túra volt. A rejteknél leírt vastagabb taplós fa derékba kitört, de beazonosítható. Havas csúszós terepen az ösvényről a ládához feljutni, és viszont húzós volt, nem hármas fokozat! (És jól beázott a bakancsom.)
A Myra vízeséstől indultunk neki gyalog, gondoltuk nem nagy távolság... Hát tényleg nincs messze, de visszafelé végigmentünk a szurdokon, ahol megismerkedhettünk a Rám-szakadék osztrák nagytestvérével. Leírhatatlan, gyönyörű látvány és felejthetetlen élmény volt. Köszönet a rejtőknek és Királyéknak! (az Ő beszámolójukat is olvassátok el bővebb utleírás gyanánt)
Összekötöttük a Myrafalle ládával ezt a rejtést.
A felső tótól a GPS 1.7 km-t mutatott. A magunkkal vitt leírásból kiderült, hogy az ehhez a ládához ajánlott parkoló még odébb van, kb. 1.4 km-re, de nem fordultunk vissza a kocsikért, annyira klassz volt a friss levegőn sétálni; gondoltuk, mi az a kb. 3 km, megesszük reggelire. Meg hát milyen dolog is, leparkolunk, aztán csak 300 métert megyünk a ládáig...?! Kacaghattok, jól van.
Szóval vidáman, kényelmesen nekivágtunk a tótól a Jagasitzig vezető útnak. Kicsit emelkedett, sebaj. A kiskorúak (4 db) jól elszórakoztatták magukat (és minket) az egész úton tartó hisztivel, hogy " arról volt szó, hogy szánkózni fogunk, ehelyett meg csak geo, meg geo, és itt fenn milyen jó kis hó van (5 mm) és milyen prímán lehetne szánkózni, és az apukák most azzzonnal menjenek vissza a szánkókért, de legalábbis a seggtepsikért, stb..." Néha azért csináltak egy-két hóangyalt is. Felértünk Jagasitzékhoz. A GPS után mentünk, ami a kék jelzést mutatta jó iránynak. Persze a gyerekek mentek elöl, persze botokkal. Megtalálták a létrát, onnantól kezdve kicsit kevésbé hisztiztek. Aztán kezdtek kiabálni, hogy barlang, barlang! Na, innentől kezdve nem volt hiszti. Felülről ereszkedtünk bele a Török-likba, aminek a másik oldalán csodálatos jégcsapok vártak. Egyet mindenki törhetett. A ládát könnyen megtaláltuk, aztán tanakodtunk, hogy merre tovább. Majdnem visszafordultunk a barlang felé, mondván, hogy az a biztos út és lassan sötétedni fog. De aztán továbbmentünk a kék jelzésen, mert a leírást félreértelmezve azt hittük, hogy visszavisz minket a Jagasitzhoz. És milyen jól tettük! Akkor kezdődött az igazi csoda: a szurdok. Biztos nagyon szép más évszakban is, de így télen varázslatos. Amíg nincs nagy hó, menjen, aki tud, s nézze meg! Mesevilág: illusztráció a Jégkirálynőhöz - mondták a túratársak.
A szurdok vége egy Jausenstationnál van (ugye, mi fordítva mentünk, mint ahogy a leírás ajánlja), legnagyobb meglepetésünkre nem a Jagasitz. Ez azt jelentette, hogy egy kb. 1 km-es masszív emelkedő várt ránk, fáradt lábainkra és izgulós szívünkre, hogy ha felérünk a Jagasitzig, még mindig csak kb. félúton leszünk az autókig. Ekkor már alkonyodott, esett a hó, kezdett fújni a szél. Miután bekaptunk egy falat jutalomcsokit és megtárgyaltuk, hogy vész esetén kit eszünk meg először, erős tempóban indultunk lefelé. Úgy futottunk le a vízesés lábáig, mint a zergék. És a gyerekeknek még ahhoz is volt energiájuk-kedvük, hogy elővegyék a szánkókat és a 2 mm-es havon csúszkáljanak.
Ez a hosszú log egy nagyon szép túrára fog minket emlékeztetni, köszönjük!!
A rejtés érdemeiből csak a vicik-vacak jelszó von le egy icipicit.
Hibátlan.
A Jagasitz-nél parkoltunk, az ajánlott úton mentünk a szurdokba, a piroson felmásztunk a klettersteig-en is, aztán vissza-lemásztunk és a kéken folytattuk. A kiérdemelt búzasört a Jagasitz-ben fogyasztottuk el. A történelmi hűség kedvéért: a gyerekek helyben facsart, friss almalevet ittak.
Sajnos nem vittem megfelelő leírást az útvonalról , így csak a láda GPS koordinátáira hagyatkoztam. Így egy másik úton értünk oda. A láda könnyen meglett, de a szurdok jelentette élményről most lemaradtunk.
2007.05.19-én már jártunk itt a GCMYRA felkeresése után. Akkor a steig-en mentünk fel, most az ajánlott úton, a szurdok felől közelítettük meg a "likat". Nagyon szép volt az útvonal, bőségesen zuhogott le a víz, sajnáltuk volna, ha kihagyjuk.
A láda a részletes leírás alapján GPS nélkül könnyedén meglett (amúgy is jelszegény volt a környék).
Köszönjük. Hutti, Márti, Dorina és Levi
Fentről, a Török-lik irányából jöttünk lefelé, úgyhogy a láda hamar meglett. Visszamásztunk a Rudolf Decker steigen, ami egy nagyon könnyű út, viszont szép. Innen újra elindultunk lefele, hogy az egész szurdokot végigjárjuk. Szerencsére sok víz volt benne, így teljes volt az élmény. Sajnos az idő elég borongós volt, de így is nagyon tetszett.
Bár nem ládat keresni indultunk, de mégis megtaláltuk. A leírásban szereplő nagy fa sajnos egy korábbi viharban kettétört, és mi éppen ezen pihetünk meg. Innentől már nem volt nehéz dolgunk. A környék szuper! Köszi a rejtést!
Borongós időben nekivágtunk. Sajnos csak hitelben néztük meg a szurdokot, mert nem volt nálam még akkor apró. A szurdok tetszett bár itt az ilyen csak átlagosnak nevezhető, a végén a barlang viszont mini méretei ellenére is érdekes volt. Kellemes túra volt, köszönjük!
Na, ez már jobb szurdok, mint a Myra-völgy.
Kicsit emlékeztetett a bakonyi Ördög-árokra, az persze nem ilyen mély, viszont hoszabb.
Most nem volt víz, így gond nélkül végig lehetett sétálni az útvonalat.
A csúcsról visszabaktattam a szurdokba, az elágazóhoz, ahol Rudolf Decker Steig kezdődik. A leírás szerint ez csak gyakorlott mászóknak ajánlott. Nos, szerintem bárki végig tud menni, akiben van némi bátorság és tud bukfencezni :). Fölmásztam a barlangba is, de akit riaszt az ottani magas létra, az vidáman kikerülheti azt a szakaszt egy alacsonyabb és sokkal biztonságosabb létrával. Ide se kell beülő.
A Myrafalle felső tavától jöttünk át a sárga úton. A szurdokban a kék úton mentünk fel, a láda könnyen meglett. Logolás után természetesen felmentünk a Türkenlock-hoz, aztán visszasétáltunk a Myrafalle parkolójába.
Kétnapos Ausztriai túrázásunk harmadik ládája. Nagyon szép környezetben egy könnyedebb séta a Myra-vízeséstől (sajnos az nem lett meg, de visszamegyünk érte!) és vissza. Az említett ládajelző fa derékbatört, de így is meg lett a láda.
Fogtam!
Másodszor jártam erre, mert annyira megtetszett annak idején, hogy társaimat is elhoztam, hadd gyönyörködjenek ők is!
Szóval másfél napos Hohe Wand mászások és bóklászások után ide is elvetődtünk. Az idő változékony volt, hol csöpörgött, hol kisütött. Lefelé előbbi, felfelé utóbbi. Most, utólag olvasom csak, hogy van egy "normális" útvonal is - eszembe nem jutna arra menni. Ezért volt egy kis csalódás bennem, hogy a láda ezek szerint nem az általam normálisnak tartott úton volt. Így vissza kellett ereszkedni hozzá. Nagyon köszönöm az egészet!
Ui.: amikor megjelent scele Myrafellés ládája, akkor én mondtam neki, hogy van itt a közelben egy másképpen szép hely. Ingerülten utasította el, hogy oda ládát tegyen/tegyek. Örülök, hogy Zsu + Mikulás nem hallotta ezt!
Úgy alakult a napunk , hogy már teljes sötétségben vágtunk neki ennek a túrának a Myrafalle után. Három gyerekkel , s zseblámpákkal felszerelkezve igencsak izgalmasra sikeredett. Nem győztünk álmélkodni a gyönyörű csillagos égben, s ez talán kárpótolt minket a többi látványért. Nem bántuk meg, nagyon élveztük!
Myrafallevel összekötött túra ajánlásotok szerint. Sajnos időben elcsúsztunk, így a Rudolf Decker Steiget nem tudtuk abszolválni, amit utólag nagyon sajnálok. A hely fantasztikus.
Myrafalletól sétáltunk át a sárga jelzésen.
A fejlámpa tényleg jól jött volna, ha nem marad az autóban, de visszafelé már nem hiányzott.
Mi a hasadékból kijőve balra indultunk, így a híd előtt picivel balra találtam meg a taplógombás fát.
A mai nap 3. ládája.
Hatalmas élmény! Eső után, sötétben (fejlámpával, egyedül), hatalmas árvízben, dübörögve rohanó patak melett.
Szombaton és vasárnap Sopron és Wiener Neustadt mellett (Brenbegbányán és Katzelsdorfban) rendeztünk tájfutó versenyt. Előtte-utána ládázás. A péntek a víz jegyében telt: eső, belvíz, árvíz: a dunai árvíz (1-6. kép) miatt a tervekhez képest nagy késéssel érkeztem. Mire elindultam a Jausenstationtól, már lement a Nap, és a fekete felhők alatt az erdőben már teljesen sötét volt. A patak vadul rohant a völgyben. Az első hidakra, létrákra még csak fel-felcsapott a víz. Aztán néhol már nehezebb volt a köveken átkelni a kiáradt patak egy-egy mellékágán.
A Rudolf Decker Steignél úgy gondoltam, inkább a hagyományos utat (kék jelzés) választom. De néhány híddal feljebb elakadtam: a lépcsőkön, a hídon méter vastagon ömlött a víz (7-9. kép - sajnos vakuval). Így visszamentem az elágazáshoz, és nekiindultam a létrának. Még ilyen körülmények közt is teljesen problémátlan, könnyű út. Sok kisebb-nagyobb barlangon vezet át, nagyon szép és érdekes.
A ládához így fentről érkeztem. Logolás után a Török-likon (10. kép) át a Jagasitz felé mentem, és onnan vissza a Jausenstationhoz.
Szerettem volna ott aludni, hogy világosban is megnézzem (és fényképezzek), de ott nincs szálláshely - másnap pedig már Sopron mellett kellett dolgoznom.
Jausenstationtól indultunk a kék jelzésen. A szurdok bejárata felé vezető úton láttunk fekete bárányokat is. :-) Miután a becsületkasszánál fizettünk, nekivágtunk a lépcsőkből és pallókból álló emelkedőnek. Nagyon élveztük a sétát. A láda helyét a pontos leírásnak köszönhetően könnyen megtaláltuk, a megszerzése azonban már nem ment ilyen egyszerűen. Kissé meredek a hegyoldal, de azért sikerült megkaparintanunk a zsákmányt. Innen továbbhaladva eljutottunk a barlangig. Nagy élmény volt (még elemlámpával is) elérnünk a kijáratot. Kicsit hosszabb szakaszra számítottunk, de így is izgalmas volt. Miután kiértünk, gyönyörű panoráma tárult elénk. Egy kis pihenő után folytattuk utunkat előre, de hirtelen besötétedett, elkezdett szakadni az eső, amit kis idő múlva jégeső váltott fel. A lefelé út amúgy is nagyon fárasztó és megerőltető volt, na de így... Miután leértünk természetesen az eső is elállt. Innen kb. 1 km megtétele után visszaérkeztünk a parkolóhoz.
Kalandosra sikeredett a túra, de igazán jól éreztük magunkat. Tetszett és mindenkinek csak ajánlani tudjuk!
Linda és Zoli
Ui: Éppencsak lecsúsztunk a dobogóról, de azért a 4. hely sem rossz! :-)
Gratulálok a dobogósoknak!
Társrejtőként vettem részt a doboz elhelyezésében. Természetesen, a megszokott módon megvártam, míg az első 3 megtaláló belogol. Nagyon sok szép helyet ismertünk meg alsó-ausztriai kirándulásunkon, de a Peilstein mellett ez az egyik legszebb. Mivel a Peilsteinnál már van .com-os láda, itt viszont nincs, így tettünk ide egyet. Gondoltuk senki sem bánja meg, hogy ha már erre jár (pl. Myrafälle "ügyben"), akkor ide is ellátogat. Sok sikert a kereséshez!
A hely tényleg fantasztikus, pont egy hónappal a láda elhelyezése előtt jártuk be a környéket. Ha tudtam volna, akkor vártam volna még vele!
A hely egy másik érdekesség, amiről sajnos nincs infó a leírásban az a Rudolf-Decker-Steige. Ezt a szurdokból induló és a Türkenloch -hoz érkező B nehézségű klettersteige utat minden kirándulónak ajánlom. Az út nehézségét egyedül az igen hosszú vaslétra adja, ami csak a tériszonyos versenyzőknek okozhat problémát.
Végre. Már sokszor voltunk dobogón,de ez az első 1. 24 órás ügyelet után ma reggel észleltem az új ládát,ráadásul a Myrafallen voltunk,nagyon tetszett. Gyors összepakolás és indulás. Nem volt semmi nehézség. Megvolt az utolsónak hitt híd (koo-k nagyjából stimmeltek) és a kalaposkő is. Igaz,nem 10,hanem 40-50 méterre,taplós fa sem volt. És persze láda sem. Továbbhaladva kiderült,van még egy híd. Innen már semmi nehézség.Jó rejtés,de ez nem csoda a rejtőktől.
A barlang a gyerekeknek tetszett igazán.