A ládát 2016.05.01-én örökbe fogadtam.
2016.05.15-től kereshető.
2017.03.12 a mikroláda pótolva a második jelszó részlettel.
2022.07.23 a láda pótolva, 2. pont virtuálisra módosult
Két pontos multiláda:
1.)láda: 6*10 cm-es fekete henger a tujában lévő fehér oszlop tövében, benne az első jelszó részlet és a logbook, apró ajándékokkal. Toll nem fér bele, kérlek vigyél magaddal.
Pót jelszó a villanyoszlopon és a kék zsilipre is kiragasztva.
2.)Virtuális jelszó a fedett pihenő belső részén lévő ismertető tábla felső részére ragasztva 2 m magasan, ugyan itt az ismertető tábla gerendájára alulra is fel van ragasztva.
A ládába TravelBug helyezhető.
Az örökbefogadás után két pontosra változtattam a három pontos multi ládát.
Egyrészt azért mert az utóbbi két három évben akik keresték a ládát nagyot csalódtak a hosszú út után, hogy a harmadik ponton nem találták a lápot. Sajnos az újra láposítás nem valósult meg, a terület magántulajdonban van kényszer művelés alatt. Így csak az látható, hogy ezen a területen volt régen a láp. Az odajutás sem volt egyszerű a hosszú földúton, ami vagy sáros vagy poros.
Az oldalon meghagyom a koordinátákat és a leírást aki szeretné felkeresni annak legyen lehetősége megkeresni a helyet.
Egy mára gyakorlatilag teljesen eltűnt tájegységet szeretnék bemutatni. Számtalan történelmi esemény, mese, babona, néphagyomány - sajátos életforma és gazdag élővilág kapcsolódik a Láphoz.
Kialakulásának legfőbb oka az volt, hogy a Szatmári síkság legalacsonyabb részein, a Szilágyságból eredő Kraszna elvesztette a medrét, az eredeti vízmennyiségnek csak a töredéke jutott a Szamosba.
Első felmérői 432 km2-nek határozzák meg - a lápmedence akkor még egységes méretét, majd a XIX. század közepétől; a Nagy-láp (Nagyecsedtől délre) és a Kis-láp ( Nagyecsed, Kocsord, Györtelek között) alkotta, közöttük helyezkedett el a Nagy-vájás.
Élet a lápon
Nem véletlen, hogy a Láp szélén számos település keletkezett, mivel az jó menedéket kínált az ellenség támadása elől. Kivétel volt Nagyecsed, amely a mocsárnak a szárazföldhöz legközelebb eső két szigetén épült fel, így stratégiailag egyedülálló erősséggé nőtte ki magát. Belső szigetein, magaslatain, földművelésre is alkalmas területei is kialakultak, de ez csak néhány család megélhetését biztosította. A többség főleg kisebb háziállatok tartásával,
csíkászattal, halászattal foglalkozott. A szigetek között sok helyen létrejött az ún. ingóláp, melynek felszínét pázsit alkotta, alatta a vízmélység 1-4 m között váltakozott.
A lecsapolás (újraláposítás?)
1711 után, a vár lerombolásával, a terület katonai jelentősége megszűnt. A környék uradalmai nem látták hasznát a láp létének és hamarosan tervek születtek a lecsapolására.
1894-ben gr. Károlyi Tibor vezetésével létrejött Nagykárolyban, az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos bal parti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, amely nagyszabású munkákkal csatorna és töltéshálózatot építetett, ami által a lápot tápláló kül-és belvizek el lettek vezetve. A kiöntést pedig a Szamos bal és a Kraszna jobb partján épült töltések akadályozták meg. A torkolatig új Kraszna meder készült. Lassan felszámolták a lápot. Az elmúlt száz év alatt bizonyossá vált, hogy a gyenge termőképeségű belvizes talajon, nehéz gazdaságosan jó terményt előállítani, ezért előkészítő munka folyik az Ecsedi-láp részleges rehabilitációjára.
A Fűvészkert
A Füvészkert magánkezdeményezésből jött létre, kialakítását az ugyanezt a nevet viselő
egyesület végzi.
A kis kiterjedésű arborétumban helyi és hazai növénytársulásokat és egy érdekes kiállítást láthatunk az Ecsedi-lápról, ezen kívül egy pálma és állatház ill. vadállatmenhely is megtekinthető.
A füvészkertbe csak az iskolán keresztül lehet bejutni, ami hétvégén zárva van. Így a füvészkertbe való bejutáshoz, be kell jelentkezni a lent látható számon, bejelentkezés esetén szívesen megmutatják.
Iskola bejárata:
N 47° 51,552' E 22° 23,219' 116 m [GCALAP+waypoint].
Keresendő pontot azért nem raktam ide még alternatív lehetőségként sem mert hétvégén a füvészkert bejárata sem közelíthető meg.
Ennek ellenére a láda célja, még mindig a Füvészkert meglátogatására tett kezdeményezés lenne, így aki teheti, ne hagyja azt ki.
Látogatásunkat előre jelezzük Somlai Tibornak,
a (30) 231-5801 számon, aki a láp rehabilitációjával foglalkozó vízügyi szakember és az egyesület vezetője.
Szivattyútelep
A első pont
N 47° 51,357' E 22° 23,757' 106 m [GCALAP-1]láda, (a töltésre a
N 47° 51,736' E 22° 23,281' 120 m [GCALAP+crossing1]pontban kell felmenni) benne a jelszó első részével. A szivattyútelep a lecsapolás munkálatainak egyik tárgyi emléke. A szabályozási terv fontos része volt, hogy a belvizeket hogyan vezessék le, mivel a belvizes időszak gyakorta egybeesett az árhullámmal. 1914-ben csapadékdús hónapok voltak, több mint 40.000 Ha termőföld került víz alá, ezért a lecsapolást végző társulat egy a víz kiemelésére szolgáló létesítmény építését határozta el. Az épület a Kraszna gátja és a Nagy-vájás szögletében helyezkedik el. A szivattyúkat gőzgépek hajtották és villamosenergia előállítására alkalmas kivitelben épült meg. Az ipari műemlék hivatalosan 8-16 óráig látogatható, de általában van a közelben valaki, aki meg tudja mutatni.
A Csicsós-láp
N 47° 49,971' E 22° 25,511' 116 m [GCALAP+waypoint]
Csicsós-láprészben, amely a hajdani Nagy-láp egyik legépebb maradványa.
Megközelítése: (személygépkocsival nem ajánlom.) Gyalog és biciklivel a gáton. Jó idő esetén esetleg lehet próbálkozni autóval is, de az utak nagyon rosszak: szivattyútelepnél a sorompó előtt balra fordulunk, majd a híd előtt
N 47° 51,487' E 22° 23,921' 115 m [GCALAP+crossing2] jobbra és kb. 5,5 km megtétele után a zsilipháznál
N 47° 50,215' E 22° 24,823' 118 m [GCALAP+Dam] balra térünk, innen már csak néhány száz métert kell megtennünk (a csatorna jobb partján induljunk el). Mivel a gátra személygépkocsival felhajtani tilos, esős időben vagy télen, csak a gyalogos vagy kerékpáros megoldás jöhet szóba.
A töltésen haladva, néhány km megtétele után egy fákkal benőtt "domb" mellett haladunk el
N 47° 50,279' E 22° 25,724' 118 m [GCALAP+waypoint] , itt tárták fel a kora Árpád-korban épült sárvár-dombi monostort. A kutatások után a romokat visszatemették, míg az értékesebb leletek egy része a helyi múzeumba került.
N 47° 51,930' E 22° 24,160' 114 m [GCALAP+múzeum]
A terület mérete kb. 200 hektár, amely kiindulási helye lesz a láp visszaállítását célzó tervnek.
Mélyebb pontjain állandó vízborítás lehet, a magasabbakon pedig ideiglenes elöntés. Körülötte megfelelő védőzónát is kialakítanak, amely lehet füzes vagy gyékényes, esetleg zsombékos rét. A határon túli Bekek-lápnál (Börvely mellett) is felmerült a rekonstrukció gondolata, csakúgy mint az összefüggő lápterületek kialakítása is.
A láp élővilága a lecsapolás következtében végzetesen megsérült, így az eredeti állapotot teljesen visszaállítani már nem lehet. A növények közül jellemzőek a sásos, kákás, nádas és zsombékos társulások, a nyílt víztükrökön a sulyom és a tavirózsa.
Ismét lehetőség nyílik arra, hogy egy vízimadarakban gazdag terület jöjjön létre. A láp jellegzetes hala volt a réti csík, amely népélelmezési szerepet is betöltött és a lápi póc, amit főleg takarmányozásra használtak. Máig jelentős mocsári teknős populáció él a környéken.
A második pont
N 47° 51,951' E 22° 24,181' 112 m [GCALAP-2] a
Berey József Helytörténeti Gyűjtemény udvarára került, ami bármikor szabadon látogatható. Elkezdődött a kialakítása egy látvány pásztor tanyának egy rekonstruált láp részlettel. (Ez jelenleg az udvaron nem látható.) Az épületben két érdekes és igényes (a láppal kapcsolatos és régészeti) kiállítást tekinthetünk meg.
A nyitva tartás: hétfő - péntek 8:00 - 16:00
Előzetes bejelentkezés alapján a nyitvatartási időn túl is látogatható.
Telefon: 30/638 96 52
Múzeum honlapja
Irodalmak:
-TKM Kiskönyvtár 343 - Nagyecsed, Szivattyútelep
-Dankó Imre: Nagyecsed, Ethnica Kiadó, Debrecen, 1994
-Ötvös Zoltán: Feléled a nagyecsedi Csicsós-láp, Népszabadság, 2005 március 31
-Boros Ernő: Száz éve lecsapolták, most részben "visszacsinálják" 1.-2., Szatmári Friss Újság, 2003. március 7 és 8
-Varázsos tájak: A Felső-Tisza vidék, 1997, 185, Nyíregyháza
Get a free web counter here.
