Ennek a geoládának a jelszava némi internetes kutakodással (Google Streetview) könnyen kitalálható volt, ezért betegre állítottam és a jelszót megváltoztattam. 10-15 évvel ezelőtt még biztonságosnak tűnt egy leolvasós jelszó, de manapság már könnyedén lehet egy árulkodó fotót találni. Ilyen virtuális jelszóképzést a friss ládáknál már évek óta nem fogadunk el.
Akár ládagazdaként, akár következő keresőként, ha arra jársz, vigyél magaddal egyedi jelszóhordozót (pl. laminált lapocska) és helyezd el ügyesen, a koordinátát és jelszót írd meg egy tetszőleges adminnak (Elnökség, ládadoki, logbíró), aki majd aktualizálja a ládaoldalt. Ha a ládagazda javította, akkor persze a ládaoldalt ő is aktualizálhatja. Esetleg nagyon szerencsés esetben, egyedi helyszíni jelszóhordozó is elfogadható (pl. valami műszaki készülék gyári száma). Persze igazi ládát is rejthetsz, ha megfelelő a helyszín. Köszönjük. [Admin(Fazék) 2025.2.1]
A koordinátákon található négyjegyű szám és az a betű, amelyik kétszer szerepel. (Összesen 5 karakter.)
Megközelítés:
Kerc az Aradot Brassóval összekötő E68-as út mellett található a Fogarasi-havasok lábánál, 43 kilométerre fekszik Nagyszebentől és itt találhatóak egy 1202-ben épített cisztercita kolostor maradványai, ez a legrégebbi gótikus rom Erdélyben.
A transzfogarasi letérőt elhagyva 1 km után forduljunk le balra, (ha Nagyszeben felöl jövünk) Kerc (Carta) felé.
A templomrom 3 km-re található az elágazástól.
Egy kis érdekesség:
1910-es népszámlálási adatok: Kercz
Fogaras vármegye, Alsóárpási járás
7 magyar
456 német
444 román
47 cigány
KERC, evangélikus templom, ciszterci apátság
Kerc a Fogarast Nagyszebennel összekötő főút közelében, az Olt partján, terül el. A szerzetesek a XV. század végén elhagyták, azóta állnak ma is lenyűgöző romjai. A falu szász lakossága a romos templom egykori szentélyrészét ma is evangélikus templomként használja. Bár a társközségeivel együtt is csak 1100 lakosú településen mára alig 200 német maradt, mégis igazi tipp-topp kis falu. A lelkész a templom közelében takaros, holland mintájú mintagazdaságot hozott létre.
Kerc Gyertyaszentelő Boldogasszonyról elnevezett ciszterci apátságát rendi feljegyzés szerint 1202-ben alapította Imre király az egresi ciszterci apátság filiáléjaként. II. Endre Benedek erdélyi vajda (1205-1209) hivatalviselése idejében az új kolostornak privilégiumot adott, melyben a határait is leíratta. 1223-ban Gocelinus klerikus az apátságnak adományozta Kisdisznódot. Az 1241-es tatár pusztítást követően közel negyed századba telik, amíg a kolostor új életre támad s ebben nagy szerepe lehetett ifjabb István királynak, aki 1264-ben a szebeniek szabadságával adományozza meg, illetve utódainak, akik a XIV. század első negyedéig többször is megújítják az említett kiváltságokat.
A XV. század elejének pusztító török és havasalföldi betöréseit, illetve a ciszterci rend lassú kiszorulását a korszerű társadalmi intézmények sorából a kolostor többé nem tudja elviselni: 1477-ben Mátyás király a szebeni prépostsághoz csatolja, s az átadásról szóló parancshoz 1494-ben a pápai legátus megerősítését is elnyeri. A reformáció idején a szebeni prépostság tulajdonában volt, ekkor alakították át a romos kolostor főszentélyét és kereszthajójának egy részét a falu evangélikus templomává.
A templom és a kolostor maradványait őrző, viszonylag nagy kiterjedésű rommezőn az elmúlt évtizedekben régészeti ásatások is folytak. Ezek eredményeként sikerült feltárni a templom tatárjárást megelőző építkezéseinek maradványait is. A föld színén szemlélhető falak és épületmaradványok, a szentélyfej, a kereszthajó és a háromhajós hosszház, a nyugati, lépcsőtorony és rózsaablakos homlokzat valamint a kolostor keleti szárnyának emeletes falmaradványai több építkezési szakasz, illetve átépítések eredményeként jött létre.
A háromhajós, kereszthajós, bazilikális elrendezésű templom hosszháza a főhajóban négy boltszakaszos volt, kereszthajója három boltszakaszból állott, nyolcszög öt oldalával záródó szentélyét két-két, a kereszthajó száraira épített egyenes záródású mellékkápolna fogta közre.
Az épületet - boltozott belső szerkezetének megfelelően - támpillérekkel vették körül. A XIII. században kialakított rézsűs, oszlopokkal tagolt főbejárata szemöldökgyámmal záródó portáléjával, oromzatának nagy rózsaablaka, szentélyének kettős csúcsíves ablakai és a fölöttük elhelyezett hatkarélyos körablakos, valamint az Égi Királynő domborművével díszített zárókövei és bimbós fejezetei teszik ezt az épületegyüttest az erdélyi kora-gótika kiemelkedő alkotásává.
A hosszházban jelenleg első világháborús német (szász) hősi temető található.
Egyéb:
Belépődíj: 3 ron, amit a bejáratnál található becsületkasszánál kell fizetni.
Ha véletlen nincs nyitva a templom, akkor a kulcs a lelkészhivatalban elkérhető.
A lelkész beszél magyarul és németül is. A látogatásunk idején épp magyarul miséztek.
Szép rendezett falu és gyönyörűen karbantartott templomkert várja a látogatókat.
Érdemes felmenni a toronyba is mert szép időben gyönyörűen látszik a Fogaras.
Kellemes időtöltést!
zoliza
Ládatörténet:
2016. május, Péter60 és Strombus új virtuális jelszót kreált. [Admin (Fazék)].