Énlaka (románul Înlăceni)

A Székelyföld középső részén, a Firtos tető (1062 m) nyugati lábánál fekszik 644 m átlagos tengerszint feletti magasságban. A tőle 5 km-re fekvő Etéd községhez tartozik.
Székelykeresztúrtól 18 km-re található, míg Székelyudvarhelytől Székelypálfalva, Firtosváralja érintésével 28 km-re.
Ha az utóbbi útvonalon közelítjük meg, Firtosváralját elhagyva, szembetűnik a "festői rendetlenségben " szétszórt, girbe-görbe utcák szövedéke, a le- és felfutó útvonalak, dűlőutak és a szabálytalan birtoktestek sokasága, a beépítés egyenetlensége, sőt rendezetlensége.

Faluszerkezete laza-halmazos jellegű. A mai falu valószínűleg ráépült a J.sz.-i 1-111. századig létező római polgári településre, amelynek kultikus helye a mai unitárius templom alatt létező alapokon állhatott. E templomdomb köré gyűrűzött szét a kör alakú falu.

Kriza János feljegyezte a nép ajkán a mai napig élő mondát a falu nevének eredetéről. Egy apa elindul fiaival, hogy szétossza birtokát gyermekei közt. Legnagyobb fiához fordulva egy területre mutat, így szólván: "E tied" (innen ered Etéd); a másodikhoz: "Ez egy kis mód" (Küsmöd), a harmadikhoz: "Szolok ma" (Szolokma). A legkisebbik fia így szolt apjához: "Apám, adj ha akarsz" (Atyha). Amikor megkérdeztek, hogy mi lesz a Firtos alá eső területtel, az apa így szólt: "0tt én lakom". Ebből származna az Énlaka elnevezés.

Szokások és mulatságok

Énlaka húsvéti öntöző szokása néhány mozzanatában egyedi szokásrendet őriz egész erdélyi viszonylatban. A faluban ezt a hagyományt "hajnalozásnak" nevezik.

Hagyományok

Az énlaki nép gazdag hagyományvilágból táplálkozik, akár néprajzi (népművészet, szokásrend, népköltészet), akár szociológiai (egyéni, közösségi élet), akár egyházi életét vizsgáljuk.

Építészete mai napig őrzi sajátos ősi vonásait. Díszítő művészete kimért, visszafogott, nem kihívó, de célját kellően szolgálja. Az asszonyok szövésmintái is egyszerű szépséget mutatnak.

A falu gazdag műemlékekekben:

A templom mellett, a faluban viszonylag eredeti formájukban megmaradt, igen régi, tornácos műemlék-lakóházak találhatók. A házakat körkörösen vezető utcák kötik össze.
Páratlan értékeinek megmentése érdekében, 1993-ban a világörökségbe való felvételhez folyamodott a falu.

A látnivalók közé sorolható még a több mint 500 éves hárs fa is, amely Hargita megye legtekintélyesebb védett fái közé tartozik. A kőfalból nyíló temetőkapun keresztül vezető ösvény pont hozza vezet.

A temető végénél található az ún. vízipuskaszin, ahol megtekinthető az a vízipuska is, amit egykor valóban tűzoltásra használtak.

A templom

A település közepén helyezkedik el, egyik legismertebb és legtöbbet emlegetett temploma a Székelyföldnek
A Pallas Lexikon ezt írja róla: "Dombtetőn épült unitárius temploma a legnevezetesebb a Székelyföld minden egyháza között. "
A templom kerítésének építése 1745-ben fejeződött be. Délen, valamint északon egy-egy gótikus szemöldökgyámos fakapu nyílik rajta pálcatagos kerteléssel. Az elsőn 1753-as, az utóbbin 1745-os évszám olvasható. A cinterem belső délnyugati falán egy kőtömbbe faragott, 13 cm átmérőjű kis körablak található. Övpárkányokkal tagolt gúlasisakos tornya az 1830-as évek elején épült többszöri sürgetésre, az egykori haranglábak helyett. A hajó déli bejáratával egy fedett folyosó köti össze. Jelenleg két harangot rejt magában, a régi harangokat elhasadásuk miatt kicserélték, egyet pedig 1915-ben elvittek.
A virágdíszes, festett kazettás mennyezet
1668-ban készült, amely a sokat emlegetett énlakai rovásírást is tartalmazza.
Egyik kazettán az asztalos nevét láthatjuk:, míg egy másikon a festő rovásírással örökítette meg a nevet és az unitárius jelmondatot:
DEUT. VI. EGY AZ ISTEN GEORGIUS MUSNAI DÁKÓ. Orbán Balázs talált rá adatgyűjtő körútján 1864-ben.
A kazetták gyönyörű kidolgozásúak, reneszánsz elemeket tartalmaznak: akantuszvirág, tulipán, szegfű

A templom felépítéséről, szerkezetéről bővebben:
http://www.tetra.ro/ta/c76/domokos/templom.htm

A templom ajtója általában nyitva áll, nyugodtan lehet próbálkozni a bejutással vagy szétnézve az előtérben, egy szögre akasztva a kulcs is megtalálható.

Régészeti ásatások

A település mellett keletre, a Várkertben hajdanán egy római csapattest táborhelye létezett a falu északkeleti szélén, a Palotakertnek nevezett területen pedig egy római fürdő.
A római castrum Udvarhelyszék legnagyobb és legjelentősebb római táborhelye volt, amely Erdély keleti védőrendszerében foglalt helyet, a Sóvárad - Énlaka - Székelyudvarhely -Homorodszentpál vonalon.
A templom 1976. évi javításakor kultikus hely nyomaira bukkantak. Orbán Balázs számos feliratos követ, cserepet említ, amelyet innen származhat. Feltételezi, hogy a szóban forgó helyszínen nemcsak castrum volt, hanem ennek oltalma alatt colonia is létezett. A Várkert szántáskor még most is ontja a korabeli épületköveket. A castrum téglaiból építkezésre sokat felhasználtak a falubeliek. Az ásatások alkalmával előkerült leletek nagy része a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban található. A két helyszín (Várkert, Palotakert) területét A 0031. számmal történeti emlékké, 1992-ben pedig régészeti rezervátummá nyilvánították.

Kellemes időtöltést kívánok!

Helga

Ládatörténet
2024. aug 8. - A leírást és a koordinátát helyszíni bejárás alapján pontosítottam. [Admin(Fazék)]