A láda a tó melleti erdőben egy fán 1.5 m magasan található.

A geoláda a gyönyörű környezetben fekvő Gomba községre és környékére szeretné felhívni az érdeklődő ládavadászok figyelmét. A láda mérete: 18x12x8 cm-es, műanyag kincses ládikó, mely a tó melleti erdőben egy fán 1.5 m magasan van elrejtve. A jelszó a logfüzetben olvasható.
Segítség: 06 20 919-1178
Ajánlott a teljes leírás átolvasása!

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

LEÍRÁS

A Tápió-vidék nyugati része az Északi-középhegység legdélebbi, félszigetszerű nyúlványa, amely a Monor-Irsai-dombság nevet viseli; önálló kistájként másfél évtizede különítettek el a Gödöllői-dombságtól. Mai arculatát a hol meredek, hol laposabb lejtőkkel határolt löszvölgyek és a köztük lévő terjedelmes löszhátak határozzák meg. Völgyeinek többsége a terület általános lejtésének megfelelően ÉNy-DK-i irányú, azonban középső részén erre merőlegesen futó, mélyebb völgyeket is láthatunk (pl. a Gombai-patak völgye). Ezek kialakulásában döntő szerepet játszott egy ÉK-DNy-i irányú törésvonal. Ezt bizonyítja az is, hogy Gomba község a múlt század elején több erősebb földrengés esetében is epicentrális helyzetben volt. Sok helyen láthatunk szép löszfalakat, melyek közül kiemelkedik a gombai Várheggyel szemben lévő, 20 méternél is magasabb feltárás.

Ma már nehezen tudjuk magunk elé képzelni azt az ősi tájat, amely sok-sok évszázaddal ezelőtt a Tápió-mentét jellemezte. Az elmúlt évszázadok emberi beavatkozási következtében különösen a vizes területek, illetve a természetes erdők tekintetében könyvelhetjük el a legnagyobb veszteségeket. A régészeti leletek tanulsága szerint a bronzkor idején már számos népcsoport lakta a Tápió-mentét. A honfoglalást követően őseink a változatos táji adottságokkal rendelkező vidéket gyorsan benépesítették. A török hódoltság alatt a legtöbb település elnéptelenedett, az Alföld más területeihez hasonlóan itt is lezajlott a gazdátlanná vált szántók helyén kialakult parlagok nagyarányú növekedése, a pusztásodás folyamata. Az 1860-as években megkezdődött a tanyarendszer kialakulása, amely egyrészt a jobbágyság földhöz jutásával, másrészt a század végén a külterületi gyümölcsösök és szőlőskertek elterjedésével magyarázható. A II. világháborút követő fél évszázad a gyors, olykor átgondolatlan tájátalakítások időszaka. A korábbi külterjes, a természeti környezettel egyensúlyban álló kisparaszti mezőgazdasági művelési módokat rövid időn belül intenzív, sok vegyszert használó, a táji változatosságot eltüntető nagyüzemi gazdálkodás váltotta fel.
(forrás: www.tapiovidek.hu)

A Monor-Irsai-dombság nyúlványai között fekszik Gomba község. A falucska története az időszámításunk előtti 1600-as évekig nyúlik vissza. A település névadója a XIV. században élt Gombai László, aki abban az időben a község birtokosa volt. A későbbi századokban olyan neves családoknak is voltak itt birtokaik, mint a Fay vagy a Perczel család.
A község látnivalói közé tartoznak a kastélyok és kúriák a XVII-XVIII. századból (Patay, Szemere, Fáy, Perczel). A szépen felújított Fáy-kúriában működik a Községháza. Katona József a Perczel-kastélyban írta a Bánk bán néhány részletét.
A község központjában áll az 1776-ban felépített és 2006-ban felújított neobarokk stílusú református templom, valamint itt található a millenniumi emlékmű is.
További látnivaló a Szent Korona Emlékkő. A hagyomány szerint a településen őrizték a Szent Koronát 1849-ben egy éjszakán át, amikor a kormány Debrecenbe menekült; ennek emlékére állították 2000-ben az emlékkövet.
A polgármesteri hivatal mögötti völgyben egy rövid természetismereti tanösvényt is végigjárhatunk, mely az apró tavak és ligetek élővilágát, valamint az őshonos és tájidegen fákat mutatja be.
A falucska keleti határában fekszik a 18,8 ha nagyságú Gombai-víztározó, mely horgásztóként üzemel.
(forrás: www.vendegvaro.hu)

Megközelíthetőség

A település megközelíthető közúton, a 4. számú főútról Monornál Úri felé leágazó kanyargós bekötőút mentén fekszik.

A jelszó egy részből áll.

A jelszó a ládában található, mely a tó melletti kiserdőben, egy fára erősítve 1.5 m magasan helyezkedik el. A tó melletti 3. kis pihenő házikónál kell balra fordulni. Javasoljuk, hogy az autót a következő ponton hagyjátok:  N 47° 22,311' E 19° 32,563' 142 m [GCGOMB+parkoló 1]
Közelebbi leálló a ládához: ha bevállaljátok a föld utat:  N 47° 22,240' E 19° 32,840' 141 m [GCGOMB+parkoló 2]
Érdemes egy könnyű kis sétát tenni a tóparton, a tó egyébiránt teljesen körülsétálható, ha szerencsénk van, különféle vízimadarakkal (vadkacsa, gém) is találkozhatunk. A tó környezete szépen gondozott, kellemes kirándulóhely.

A ládát 2008 januárjában áthelyeztük a tótól északkeletre lévő erdőbe, miután többen jelezték, hogy a láda régi helyén, a tó mellett elég forgalmas helyen volt. A víztározót övező erdők többségében fakitermelés folyik, ezért választottuk neki a jelenlegi rejteket.

Foltos Foxi

2008 05. 27. 10:40
Megnéztük a ládát és feltöltöttük mindenféle jóval.
Jó keresést!

2008.12.31
Ládakarbantartás és csere. Reméljük az új ládikó elnyeri a megtalálók tetszését.

2010.04.09 17:00
Megnéztük a ládikót és teli raktuk mindenféle jóval. Mindenkinek jó keresgélést kívánunk.

2010.06.11 19:00
A láda új helyen ismét kereshető! Még csak egy műanyag ládikó, de igyekszünk minél hamarabb Foxihoz méltó rejtést kitenni.

2010.11.07 18:00
Sajna a ládát ismét elvitték! Igyekszünk minél hamarább pótolni.

2014.02.09 12:00
A ládika egy vízhatlan, jól záródó típusra kicserélve.
Igyekszünk egy új rejteket találni, mivel jeleztétek, hogy jó lenne ha közelebb lenne a víztározóhoz a láda. Eddig ezt nem tettük meg, mert elég élénk volt a fakitermelés a horgásztó környékén.
Addig is jó keresgélést a régi helyen.'

2021.04.17. 12.00
A ládikát örökbe fogadtam ( Cápa ) és közelebb tettem a tóhoz. Sajnos a régi ládát nem találtam meg egyáltalán. Remélem itt jó helye lesz!

2025.09.16. 19.00
A láda átalakult multiból hagyományossá. A tó szépsége viszont nem változott.