Megye/ország: Hajdú-Bihar
Elhelyezés időpontja: 2007.09.16 00:00
Megjelenés időpontja: 2007.09.21 12:19
Utolsó lényeges változás: 2021.07.17 14:43
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Ládagazda: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 1.5 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 50 m
Megtalálások száma: 316 + 2 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.4 megtalálás hetente
A falubeliek a hagyományos ládát rendszeresen eltüntették, ezért most mikroládát keress (5cmx12cm), amit kérlek ugyanúgy rejts vissza. Ha mások is tartózkodnak a helyszinen, inkább az alternatívval logolj.
Alternatív jelszó szemmagasság fölött (Kb 2 m.) olvasható az N 47° 13,5330' E 21° 6,8400' koordinátákon. A ládába TravelBug NEM helyezhető.
Anonymus a Gesta Hungarorumban (1200 körül) azt írta, hogy a honfoglalók útja az Omsó ér felől (az Ér folyó alsó szakasza) Szeghalom irányába a Szerep sár (lutum Zerep) mellett haladt. A község neve elsőnek a Váradi Regestrumban fordul elő. Osváth Pál még azt jegyezte fel híres könyvében, hogy a vízszabályozás előtt, például 1851-ben a szerepi határ volt a legkisebb, "a község, mint tengeren egy kis sziget, úgy lebegett a roppant víz között. Ekkor csupán udvari felől egy másfél öl keskeny mindkét oldalról buja náddal szegélyezett földtöltésen lehetett Szerepre bejutni."
A falu nevezetessége a Zovárd nemzetség által Szent György tiszteletére állított monostor, illetve a kora gótikus műemlék jellegű falmaradvány, amit közönségesen Csonkatoronynak neveznek.
A torony különböző méretű téglákból áll, jelezve, hogy építészetileg nem egyöntetű, az évszázadok során újabb testek épültek be a falába.
A monostor első, biztos említése 1283-ból származik, amikor is a birtokos Zovárd nemzetség tagjai megosztoztak két elhalt rokonuk birtokain, s ekkor rendelkeztek a Szent Györgyről nevezett szerepi monostor kegyuraságáról is.
Második, s egyben utolsó adatunk 1322-ből maradt fönn, amikor Budun fiai szerepmonostori birtokukat három részre osztották.
Ettől az időponttól kezdve többé nem hallunk a monostorról, ami kevéssé meglepő, ha tudjuk, hogy a falu népe a XVI. században a kálvini hitre tért, s meg is maradt abban mind a mai napig.
A monostor talán bencés apátság lehetett, ennek tartja F.Romhányi Beatrix és Koszta László is a magyar bencés monostorokat, illetve Dél-Magyarország egyházi rendszerét ismertető tanulmányában.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.1]
Pótjelszóval. Elkövettem azt a hibát, hogy sötétedés után jöttem ide, és a rossz irányba indultam a találat logolása után. Az út Püspökladány felől borzalmas állapotban van, így aki teheti az Sárrétudvari és Szerep felől jöjjön és menjen.
Köszi a lehetőséget!
Nem találtam meg sem a ládát, sem a pótjelszót. Valószínűleg helyi lakosok áldozata lett. Ládatulajdonos készségesen segített, nagyon szépen köszönöm neki! [Geoládák v4.3.0]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Hosszúhàt felől közelítettük meg autóval, nagy hiba volt, mert az út botrànyos! Ellenben Sàrrètudvari irànyàba meg hibàtlan! [Geoládák v4.2.6]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.3]
A láda nem lett meg, (talán csak a romjai), de a pótjelszó jól olvasható.
A hely azért is érdekes, mert egy északi (patkányfejű) pocok kolónia él ott szinte háborítatlanul. Ezeknek az állatkáknak az eszmei értéke 250 ezer forint, de itt nagy számban élnek. Ösze-vissza rohangásztak a lábunk alatt és beszaladtak a lukaikba.
N 47° 13,533' E 21° 6,840' [GCSZRP+virtuális jelszó]
