Megye/ország: Zala
Elhelyezés időpontja: 2007.09.29 12:00
Megjelenés időpontja: 2007.09.29 16:42
Utolsó lényeges változás: 2024.06.10 06:52
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+3V)
Elrejtők: waneqr
Ládagazda: Adoptálható ládák Nehézség / Terep: 3.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1900 m
Megtalálások száma: 94 + 5 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
Négypontos, kerékpáros ládasor a Mura dél-zalai szakaszán, Molnári és Tótszerdahely érintésével.
A jelszó az egyes pontokon található táblák és feliratok első karaktereinek és a ládában talált részlet egybeírásából származtatható, azok betűvel történő írásával.
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az Adoptálható ládák felhasználónak!
A ládasor Serdahel - Tótszerdahely, 1300 lakosú, nagyrészt horvátok lakta település, melynek büszkesége az 1993-ban átadott, hagyományt és modernséget egyszerre tükröző római katolikus templom és a mellett álló világháborús emlékmű. Horgásztanyák - Egykori bányató a Mura kanyarulatának szoros ölelésében, mely mára a horgászok és a horgásztanya-építészet rajongóinak kedvelt célpontja. Sziget - Aprócska hordalék zátony, melyet a lágyszárúak mellett már a helybéliek is elkezdtek birtokukba venni. Akadályoztatás estén elérhető a felirat a N 46° 23,187' E 16° 47,879' 140 m [GCMMT+tábla]ponton is. Átkelő - Pihenő- és kompátkelő hely, ahonnan jeles napokon át lehet kelni a szomszédos Kotoriba (HR).
Nem részei a ládasornak, de - ha jót akarsz magadnak - semmiképp ne hagyd ki... Félsziget - Kavicszátony, mely alacsony vízállásnál izgalmas felfedezésekre ad lehetőséget, szárazon és vizen egyaránt. N 46° 22,461' E 16° 49,017' 137 m [GCMMT+félsziget] Emelőhálók - A murai halászat hagyományos módja az emelőhálós halászat, mely szerkezeteiből vagy egy tucatot lehet itt megcsodálni. N 46° 23,099' E 16° 47,094' 144 m [GCMMT+emelőhálók] Mlinarci - Molnári, 800 lelkes, többségében horvátok lakta falu, melynek egyik ékessége a 1990-ben felszentelt, Rózsafüzér királynéról elnevezett római katolikus templom és a közelében álló kápolna.
A láda
A Molnári melletti Mura-part egy nyárfacsoport ikrének villájában rejtőzködik a kis méretű kerek láda. A főkoordináták is erre, a pontra mutatnak.
Útvonal
Majd' 20 km-es körút, melyet elsődlegesen biciklivel érdemes megtenni; a települések között aszfalt úton, míg a folyó mentén kavicsos- és földúton. A folyó melletti szakasz nagy részben a zöld turistajelzés mentén halad.
Tanácsok útravalóul
- Érdemes indulás előtt tájékozódni a vízállásról, mert egy-egy áradás vagy magasabb vízszint esetén nehezebben járható az ártér és a zátonyok sem láthatóak, "látogathatóak".
- A Mura nagyon szeszélyes és erős sodrású folyó. Így még alacsony vízállásnál is veszélyes lehet. Gyerekeket tartsátok távol és ne fürödjetek!
- Szezonban számíts szúnyoginvázióra! Használj riasztót!
- Határmentén jársz, legyen nálad személyi igazolvány!
Háttér
Horvát községek
A Mura-mente és benne Molnári és Tótszerdahely a környező településekkel adják Zala megye egyetlen nemzetiségi területét. Az itt élők megőrizték sajátos szokásvilágukat, hagyományaikat, tárgyi kultúrájukat és nyelvüket is.
Bár a Mura menti horvátok a többi magyarországi horvát népcsoporthoz képest őslakosnak tekinthetőek, mégis nagyrészt Kanizsa török alóli felszabadulása után, valamint a Rákóczi- szabadságharcot követően költöztek mai lakóhelyükre. Ez a népcsoport nyelvjárás és kulturális jegyek szempontjából meglehetősen egységes; valamennyien a kaj nyelvjárást beszélik. Érdekesség, hogy három horvát nyelvjárást különböztetnek meg a kérdő névmás változatai szerint: što (sto), kaj (káj) és ča (csá).
A Magyarországra költöző horvátság viszonylag gyorsan beilleszkedett, amit megkönnyített a vallási hovatartozásuk is. Ugyan legnagyobb részük jobbágy volt, de hamar kialakult a horvát földbirtokosság, nemesség is: Adamovicsok, Latinovitsok, Rudicsok, stb. Ez a nemesség a 18. században még beszélte ősei nyelvét, de később teljesen magyarrá vált. A 19. század közepétől kezdve pedig a gyorsan asszimilálódó magyarországi horvát nemesség és polgárság már egyre kevésbé biztosított anyagi hátteret a horvát kultúrának, mely a 20. század közepére szinte teljesen a népi kultúrára korlátozódott. Trianont követően jelentős asszimilációs nyomás nehezedett a hazai horvátokra is, bár ez a zárt falusi közösségekre kevésbé hatott. Azonban 1945 után a horvát nyelvű oktatás megszüntetése és a hagyományos paraszti közösségek bomlása hozzájárult az asszimiláció felerősödéséhez.
A történelmi viharai ellenére nagyrészt megőrizte az itt élő horvátság identitását és erejét, melyet jól példáz az az összefogás, mely keretében felépült Molnári és Tótszerdahely temploma is.
Harangozó Vilmos, a templomépítő plébános kezdeményezésére a helyi lakosság templomot épített mindkét faluban. A különböző építési és szerelési munkákat a helybeli kőművesek, ácsok, asztalosok, festők, villanyszerelők és a faluban élő emberek többnyire társadalmi munkában, idejüket és erejüket nem kímélve végezték.
Mura
A Mura folyó 1764 méterről, a Hohe Tauren (Ausztria) hegységből indul 454 km-es útjára. Ennek az útnak az utolsó 48 km-ét teszi meg hazánkban, mint horvát-magyar határfolyó. Muraszamenyénél, a hármashatárnál éri el az országot, a Lendva összefolyásánál és Őrtilos határában ömlik a Drávába.
A Mura még ezen, a nagyrészt sík vidéken is szeszélyes, gyors sodrású folyó. Időszakos árvizei zátonyokat, szigeteket építenek, és folyamatosan alakítják a partszakaszokat. A folyó esetenként még saját kanyarulatait is átvágja. Nem csoda tehát, hogy az egykori sodorvonal mentén meghúzott országhatár mára közel sem illeszkedik a folyóra, s helyenként szárazra került a határ a két ország között.
A folyó szabályozatlansága és a határ miatti elzártsága nagyrészt háborítatlanul megőrizte a természeti környezetet. Az ártér erdőállományát a mai napig túlnyomórészt az őshonos fafajok alkotják. A vízfelszín fölé került kavicszátonyok rövid ideig maradnak növénytakaró nélkül, szinte azonnal beerdősülnek a víz által szállított magokból.
A folyamatosan változó folyó, az ártér, a holtágak és bányatavak változatos élőhelyet jelentenek.
A Mura vízrendszerében több mint 50 halfaj található, mely közül 12 faj védett.
Állattani érdekessége még az ártéri bükkösben fészkelő szürkegémek, mivel máshol nem költenek fákon. Fellelhető a folyó mentén a vidra és már a Drávába visszatelepített hódok is birtokba vették a Murát.
Egykori jellegzetessége volt a folyónak az úszó vízimalom. Valaha 92 is volt a folyón, mára csak mutatóba maradt néhány, s az is csak a szlovén szakaszon.
Valaha gyakori tevékenység volt a Murán az aranymosás. A folyó forrásvidékének helyeiben nagy mennyiségű arany található, mely a hordalék aprózódása folytán a kőzetből kiszabadul és lerakódik. A zátonyok vörös színe árulkodik leginkább az arany jelenlétéről, mert az arany a vörös színű gránáthomokkal együtt rakódik le a zátonyok alján. Az aranyászok felszerelése egyszerű, rovátkolt felületű mosódeszkából állt. Erre rakták a fövenyt és az aranyszemek a rovátkákba akadtak, amit teknőbe söpörtek és víz alá merítgetve dúsították tovább. Aztán az aranyporzót higannyal foncsorították.
Máig is gyakorolt tevékenység a halászat, amit a helyiek emelőhálóval folytatnak. Az emelő halászat azon alapszik, hogy a halak veszély esetén nem fölfelé, hanem lefelé és oldalra menekülnek. Így bent ragadnak a vízből kiemelkedő hálóban. A hálót általában a partról egy gémeskútszerű szerkezettel merítik a folyóba, majd halakkal teli emelik ki a partra.
Ládatörténet.
2022. március 27. A régóta beteg multit Dr. Lada játékostársunk gyógyította. Köszönjük! [Admin(Fazék)]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.3.0]
A mai második waneqr láda, a hegyvidéki után a másik nagyon szeretem-féle folyóparti fajtából. A Mura a Drávához hasonlóan igen látványos folyó - volt alkalmam látni Grácnál, Muraszombatnál, elsőként legrégebben pedig épp az összefolyásukat, ahova vonat visz. Ez a táj a Dráva déli szakaszára emlékeztet a falvakból a töltésig futó utakkal, a töltésről a szinte érintetlen ártéri vadont a partig áttörő bizonytalan állapotú ösvényekkel.
A plázatemplom és a bányató sima pont, de utóbbinál már látszott, hogy a szeszélyes vad folyó sebesebb és magasabb az átlagnál is, hogy a partján nemigen lesz zavartalan haladás - már az első pontnál sem lehetett tovább sétálni a part menti úton, mert a folytatása víz alatt volt. A sebesen sikló víznél arra gondoltam, hogy kislányaim valahol feljebb ugyanezt kerülgették ma busszal Grácon át Ausztria távolabbi részei felé tartva, miután dél körül Kanizsán elköszöntem tőlük.
Autóval kerülve, a falvakból lefutó utakon próbálkoztam a két maradék ponttal. A negyediknél bár a láda nincs meg, de a folyó pazarul mutatja magát, viszont a harmadik pont a vegetáció és a vízállás jelen kombinációja mellett több irányból próbálkozva is megközelíthetetlen.
Ezekre tekintettel jelszó nélküli elfogadást kérek, köszönöm. Ez egy szuper láda, csak elhagyatott évei után kicsit igazítani kéne rajta - kár, hogy nincs gazdája.
Kár érte hogy nincs gazdája.A környezete nagyon tetszett.(kivéve a 3.pont környezete a csalán miatt)
Belogolni nem tudom a láda hiánya miatt.
Kérném a képek alapján az elfogadást.
Köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.4]
Gyönyörű a (sajnos hiányzó ládájú) negyedik pontnál a rohanó és örvénylő vad folyó. A jelszó negyedik része némi külső segítséggel lett meg...
A szerdahelyi templom kinézete számomra nagyon talányos... mondhatni borzasztó.
A jelszóképzésről annyit, hogy némi fejtörést is okoz - szellemes és ötletes.
Régóta itt várt már ránk ez a láda, most végre eljöttünk ennek az időszaknak az utolsó viszonylag jó időjárású napján, kihasználva, hogy az év első hetében még szabadságon voltam a munkahelyemen. Sajnos a valós láda nem lett meg, a jelszóért köszönet! A többi pont rendben volt. A két folyós pont tetszett (bár a 3. számúhoz nem találtunk utat, de szerencsére most nem volt nehéz átvágni a növényzeten), a horgásztó átlagos, a templom viszont... hát, olyan modern, így mondom.
Ha esetleg átveszi valaki ezt a ládát, hát remélem, a leíráson javít majd. Ha már nagyon muszáj leírni a települések idegen nevét, akkor esetleg másodlagosan, zárójelben el tudnám fogadni, de hogy elsődlegesen vagy kizárólag az van megadva néhol, az felháborító. Ráadásul az sem igaz, hogy ezek jugoszláv többségű települések lennének: a 2001-es népszámláláskor még igaz volt, illetve Tótszerdahelyen még a 2011-eskor is, de a 2022-es felmérés során bőven kisebbségbe szorultak a magukat jugoszlávnak vallók mindkét faluban.
Nagyon tetszett mind a négy pont, pappcsaláddal és Silvával kerestük fel a helyszíneket. Menetközben tovább vittük az útba eső GCHUN ládáját is. Köszönet a rejtésért.
4-1-3-2 sorrendben kerestük meg a részleteket.
Szenzációs a Mura környezete, vadregényes, főleg most, aktív vegetációs időszakban. A négyes ponthoz elhoztuk GCHUN mozgót. A szigetnél vigyázzatok, könnyű lecsúszni a meredek partoldalon.
A végén, ami nekünk a horgásztónál volt, apró problémába ütköztünk. Az összeállt jelszót nem fogadta el a rendszer. Már két megerősítést is kaptam, mire rájöttem, hogy térerő hiányában hiába próbálkozom...
Kerékpárral, gchun sikertelen keresése után. A töltésen jól lehet haladni. Eső után sem lehet gond mert kavicsos.
A láda környékén vízügyesek tevékenykedtek. Kicsit trükközni kellett.
Kicsit cseles a jelszóképzés....
Vonattal jöttem-mentem Budapestről. Hát, jó messze van.
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.17]
Nem hittem volna, hogy még ez a láda is belefér a mai napba. GC20ZD és GCHELY után kerestem meg. Összesen két órám volt, hogy Becsehelyről visszajussak Murakeresztúr vasútállomásra. Közben pedig fel tudtam keresni a multi 4 pontját is 1-2-3-4 sorredben. A második és harmadik pont között a TUHU-s térkép nem jelöl utat, de szerencsére ott van a kerékpárral jól járható Mura gátja. A harmadik ponton én csak a folyamkilométer táblát láttam a túloldalon, ami a végén kiderült, hogy nem jó. Ennek ellenére ki lehetett találni a jelszót. Köszönöm a rejtést!
A délelőtti 20 km-es kerékpározás után még belefért egy kis ráadás. A 2. pontnál a horgásztavakat is körbetekertem, megörültem a Murának, aztán persze később még láttam sokszor. Tényleg ideális egy kis biciklizéshez, gyalog azért unalmas lett volna a gáton.
Dr.Lada rejtésfelújításai jól tartják magukat, a záróládába raktam ajándékokat is.
Adminként a 2. pontot újramértem és pontosítottam.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.12.7]
A pontok rendben vannak, a láda is a helyén. A jelszóképzés kicsit nyakatekert, de a leírás figyelmes elolvasása esetén nem okozhat gondot. A helyszínek közül, különösen az átkelő környéke látványosan szép.
Kerékpárral elkövetve.:-)
1 rendben
2 több helyre is felìrtam a jelszórészletet
3 rendben
4 a ládát nem találtam meg csak az álcát. Egyesületi cseredobozzal pótoltam
A Silva Prohibita [GCSP] jelszó nélküli megtalálása és a geocaching.hu jóváhagyásával történt elfogadásán felbuzdulva Ritával (BRita72) visszamentünk ládázni a Mura-vidékre. Előzményeket olvasva tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk kincskeresés során, de nekivágtunk! Pontról - pontra kerestük fel a rejtés helyszíneit. A világháborús emléktábla első karakterével nem is volt bajunk, az emléktábla (emléktáblák) a helyükön vannak, az első karakter is szépen olvasható! Viszont a második rejtési ponton már gondunk akadt, a megadott koordinátán nem találtunk oszlopot, csak egy táblát, feltételezésem alapján az nem régiben kerül felállításra, felirata "MAGÁNTERÜLET" kezdetű! Filctollal történt karaktert nem találtunk a táblán! A harmadik helyszínen táblát találtunk, de nem csak átellenben a horvát részen, de a magyar részen is! A ládarejtek helyszínén csak Ritát tudom idézni: "a fészkelő ládát megtaláltuk, de ahogy a Mura vízállása is veszélyes, a láda is hasonló körülmények közt van"... csurom egy vízben ázott a láda! Két betűt véltünk felfedezni a dobozon, de a kettes és végládai jelszórészlet hiányossága az okoskodást kizárta a jelszó kitalálására!
Így a vasárnapi ebédet kihagyva, délutáni szendó falatozást tartottunk a Mura partján, ami nagyon jól eset a csodálatos időben! A sikertelen találat miatt a képek alapján szeretném kérni én is a megtalálás elfogadását.
[Geoládák v3.12.2]
Kihasználva ezt a szép őszi vasárnapot, Kaposvárról felkerekedtünk a délnyugati határon található folyó menti láda vadászatra. Az első pont nagyon egyszerű volt, még lelkesen mentünk a bányató felé. Ott ért minket az első csalódás mert a megadott koordinátán nem volt semmi olyan oszlop hol filccel felírt betűt találtunk volna. A harmadik pontnál a táblát megtaláltuk. Az utolsó részlet ismét csalódás volt, habár a "fészkelő" ládát megtaláltuk de ahogy a Mura vízállása is veszélyes, a láda is hasonló körülmények közt van. Így aztán a gyors sodrásban gyönyörködve búcsút intettünk a folyónak, a sikertelen találat miatt a képek alapján szeretném kérni a megtalálás elfogadását.
ynwa V&K
sajnos a 4.ponton a csavaros tetejű doboz tele volt vizzel, a kockás füzet darab teljesen szétázot, kinyithatatlan, a többi pontot sikeresen teljesítettük
képek alapján szeretnénk kérni a megtalálás elfogadását
[Geoládák v3.11.3]
[Jóváhagyta: Adoptálható ládák, 2021.09.21 04:57]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (99 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.