Wap
A láda egy 0.4 literes "egyesületi mérerű" doboz , rögtön az erdőrész elején, három fele ágazó feketefenyő tővében lapul. Párhuzamosan helyezett fadarabokkal és tűlevelekkel fedve. Az első pótjelszó a földút mentén a ládához legközelebbi villanyoszlop cimkéjén található, de a kilátón és a Szent Orbán szobros pihenőhelyen is lettek kitéve jelszóhordozók.
Ha ismét eltűnne a doboz - még a helyszínről hívjál fel és elmondom hogy hol találod a
pótjelszót.
A láda elérhető a COM-on is, de
nem javaslom a travelbug/geocoin belehelyezését...
Megközelítés
A szőlőhegyre Monor központjából a Nemzetőr utcán célszerű elindulni, majd az Eötvös utcánál balra fordulni
N 47° 21,435' E 19° 26,746' 148 m [GCmono+balra] . Ez kicsit kanyargósan vezet fel a Szent Orbán szoborig (a borrend védőszentje)
N 47° 22,129' E 19° 26,719' 144 m [GCmono+szobor], ahonnét már a szőlők és pincék között közelíthetjük meg a kilátót
N 47° 22,413' E 19° 26,817' 180 m [GCmono+kilato], majd kereshetjük meg a ládát.
A láda
Sajnos a kilátó a szőlőhegy szívében található, mi pedig nem szerettünk volna virtuális pontot, így a ládát kénytelenek voltunk a kilátótól légvonalban kb. 500 m-re a település szélénél kezdődő akácerdőbe rejteni. (Időközben megépült az M4-es, és ennek a zaja hallatszik is a ládától)
Ide egy kellemes séta keretében néhány kanyar után a szőlők és présházak előtt juthatsz el, ha a kilátó "feletti" úton elindulsz a GPS által mutatott irányba a
-en.
2009. szeptembere - újabb érdekesség -
Szőlészeti és borászati tanösvénnyel gazdagodott a környék!
A tanösvény két szakaszból áll:
A Szent Orbán ösvény a hazai szőlészetet és borászatot ismerteti meg a látogatókkal. Hossza: kb. 2 km
A Bacchus ösvény a Strázsahegy természeti, épített és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Hossza: kb. 2 km
Indulás a Szent Orbán szobortól.
Bővebb információ:
Ezer pince szőlészeti és borászati tanösvény
A láda története
Az első ládát a kkovacs család helyezte ki a Monor melletti Forrás közelébe, azonban időközben épült egy kilátó is a Strázsa-hegyen, így időszerűnek láttuk felülvizsgálni a rejtést.
Szerettük volna bemutatni Nektek a hely nevezetességeit, s mivel a kilátó környékén nem volt rejtésre alkalmas pont, így a láda átkerült a hegy másik oldalára, a kilátón kicsit túlra, hogy a megközelítés közben mindenki megnézhesse ezt a maga nemében egyedülálló szőlőhegyet és pincefalut.
Szerintünk ez a láda kiválóan alkalmas egy kellemes szombat délutáni sétára, biciklizésre, de akár autóval is végigjárható. (A város központjától kb. 2 km-re kezdődik a szőlős, pincés domboldal.)
Monor és a Strázsa-hegy
Monor város a Duna-Tisza közén, Budapesttől körülbelül 30 km-re délkeletre fekszik.
A város 1998-ban ünnepelte első írásos említésének 600 éves évfordulóját.
Monor lakossága Monorierdővel együtt is valamivel kevesebb mint 20 000 fő. A központ, amit a helyiek "város"-nak neveznek hamisítatlan kisvárosi hangulatot áraszt. Olyannyira, hogy volt olyan időszak, amikor a filmesek egymás után jöttek ide ezt a kisvárosi hangulatot megörökíteni.
A látogató Monoron lépten-nyomon találkozhat a "Strázsa" és a "Forrás" elnevezésekkel. A Strázsa az Északi-középhegység egyik legdélebbi "hegycsúcsa" Monor északi határában. A Forrás pedig a város egyetlen helyi védettséget élvező területe. Persze a Strázsát csak jókora túlzással lehet hegynek nevezni, hiszen a 191 méteres csúcs esetén még a domb elnevezés is enyhe nagyzolás. A Strázsa, mint a Gödöllő-Monori-dombság, az Északi-középhegység, sőt az egész Északnyugati-Kárpátok egyik legdélibb pontja.
Monor tehát - legalábbis a geográfusok szerint - a Kárpátok és az Alföld határán fekszik. A hagyomány szerint az Alföldbe simuló Strázsa-hegyről kémlelték a környéket a török korban, neve is innét származik.
A hegy meghatározó kőzete a lösz. Ebbe mélyítették a pincéket, ezt használták a rakott fal és vályog készítéséhez, ebből égették a téglát és ezen képződtek a környéken foltokban előforduló, kiváló minőségű mezőségi talajok is. A Strázsán mamutmaradványokat is találtak. A város belterülete azonban már az Alföldön fekszik, ahol a Dunából kifújt vékony lepelhomok fedi a felszínt. Az Alföld nem az a tengersík vidék a város határában, amit Petőfi megénekelt, hanem inkább kisebb kiemelkedésekkel és mélyedésekkel tagolt tökéletlen síkság.
A monoriak által kedvelt Forrás környékét - elsősorban növénytani értékei miatt - 1993-ban nyilvánították helyi jelentőségű védett területté. Az üde rétből itt vízigényes fűzfélék ligetes csoportjai emelkednek ki, a völgy legmélyebb részén pedig nádas található. A lágyszárúak jellegzetes képviselői a mocsári gólyahír és a fekete nadálytő. A domboldalak növényzetét száraz gyepek, cserjések alkotják. Pusztagyepek védett növénye a budai imola. A cserjék közül galagonya, kecskerágó, vadrózsa és kökény található. A talajvíz táplálta Forrás vízmennyisége valaha a nagyobb esőzések, záporok, zivatarok vagy a tavaszi hirtelen hóolvadások idején megnövekedett, és a közvetlen környékén lefolyástalan mocsárterületet hozott létre.
Az utóbbi évtizedekben a rendkívüli szárazság miatt a nagy vízigényű mocsári és lápi fajok, így a gyékény-, nád- és sásfajok uralmát a kevésbé vízigényes fűzfélék vették át. Kirándulásaink alkalmával az állatvilág néhány szép példányával is találkozhatunk. A gyíkokat a fürgegyík és a zöld gyík képviseli. A terület kiváló élőhely a békák egyes fajai számára. A madarak közül élelemre és fészkelő helyre talál a sárgarigó, a fülemüle és az erdei pinty. Az emlősök közül legtöbbször mezei nyúllal és őzzel találkozhatunk. A természetes növénytakaróból és állatvilágból Monor más részein nagyon kevés maradt. A közeli Csévharaszt és Nyáregyháza között terül el az ország egyik legszebb homoki erdőssztyep-vidéke. Valaha Monor egész területére ezek az erdős puszták voltak jellemzők. Helyüket az elmúlt két évszázadban szántóföldek, szőlő- és gyümölcsterületek valamint biológiai szempontból csekély értékű ültetett erdők vették át. A nagyüzemi mezőgazdaság megszűnése óta azonban újra teret kezd hódítani az eredetihez hasonlító vegetáció és visszatelepült néhány érdekes állatfaj is. Monor határában újra vannak ürgék és megjelentek a rájuk vadászó kerecsensólymok is.
A Strázsa-hegyen egy kisebb falu nagyságú, pincesorokkal tagolt szőlőskertek, borházak, pincék alkotta pincefalu ékeskedik.
A szőlőtelepítés kezdetéről
A monori szőlőtelepítések 1446-tól az egri káptalan birtokcseréjétől feltételezhetők, ugyanis 1446-tól Eger város katolikus egyháztanácsa lett Monor földbirtokosa. Az egri szőlő- és borkultúra hatására, a káptalan ösztönzésére történtek meg a szőlőültetések. Az egri káptalan monori birtokán a helybéli lakosok telepítették és művelték a szőlőt. A török kiűzése után, az 1696-ban visszatelepült 106 családból kilencvennek volt évi 4-5 hektó bort adó szőlője. Az 1780-ra elkészült katonai térkép pedig promontóriumot, szőlővel borított hegyoldalt is megjelöl. Az egri káptalan földesurassága idejében megkezdett szőlőtelepítések napjainkban is folytatódnak. Az újabb telepítések hungaricum szőlő- és gyümölcsfajták felhasználásával történnek.
Strázsa-hegy, a pincék bűvöletében
Az 1861. évi második katonai felmérés térképlapja a szőlős területeken belül pincéket is feltüntet a Strázsa-hegyen, a Téglagyári-dűlőben, és a Kutya-hegyen. A löszbe vájt monori pincék gádorjai mélyen vezetnek le a bortároló részhez. Több pince még ma is téglázatlan. A pincegádorok előtti régi kamrák sárfalból készültek nádfedélzettel, néhány kamrát fazsindellyel borítottak. A pincskamrák mögött létrejött gádorok sora adja a pincesorok egyes részein megfigyelhető sajátos "bakhát"-hatást. Az összhatásában többé-kevésbé egységesnek tűnő pincefalu épületei hat típusba sorolhatók.
A Strázsahegy összterülete kb. 300 hold (180 hektár), amely erősen tagolt; szőlő, gyümölcsös, szántó, pincék és présházak találhatók rajta. Az itt lévő szőlőfajták nagyobb része hagyományos, tőkeművelésű, öreg tőke (pl. Kadar, Tótfekete, Mézes, Ezerjó stb.), amelyek igen munkaigényesek. Vannak azonban szép számmal jól gondozott, kordonos művelésű, modern fajtákkal telepített szőlőterületek is, amelyek terméséből jó évjárat esetén kitűnő borokat állítanak elő. Leggyakoribb borszőlő fajták: Rizling, Rizlingszilváni, Rajnai Rizling, Kékfrankos, Zweigelt.
Ma 964 borospince található Monoron, átlag 10-15 (de néhol 100-200) hektoliter borral.
Forrás:
Monor város honlapja
A Monor Környéki Strázsa Borrend honlapja 
