A láda a kastély körüli parkban: N47 12.219 E16 40.319
"Ne a földön keressétek!"
Alternatív jelszó szintén a parkban az alábbi padnál:
N47 12.253 E16 40.401.
Padra leülve, kicsit balra előtted milyen fa található (a legközelebbi) + a pad rögzítő csavarjainak a száma, egybeírva.

2015.05.24, pockok: A ládát átvettem. Átalakítás a következő hetekben, folyamatosan.
A környék térképe illetve a rejtés elhelyezkedése (frissítés alatt).

Ajánlott parkoló:  N 47° 12,406' E 16° 40,493' 210 m [GCBOFK+Parkoló]

Pótjelszó:  N 47° 12,253' E 16° 40,401' 210 m [GCBOFK+Pótjelszó (pad)]

Az eredeti ládaoldal:

Szentkirály-Bogát, ez a kanyargó Gyöngyös patak által kettészelt szép, kertes település a XVIII. század elejéig az Esterházyak birtokában lévő uradalom volt. A század közepén zálogba került a Skerlecz családhoz, majd egy generációval később meg is vásárolták a birtokot. A Skerlecz család a kastély elődjének tekinthető kúriát az 1800-as évek elején építtette. Akkoriban egy franciakertet is kialakítottak a kastély előtt.
1856-ban a kúriát Festetics Dénes vásárolta meg, aki mivel saját maga is előszeretettel tanulmányozta az építészetet, legnagyobb részt saját tervei alapján azonnal nekilátott a kastély kiépítésének. 4 évig tartott az építkezés, melynek során egy gyöngyörű, romantikus stílusú, 64 szobás kastélyt varázsoltak a Szentkirály-Bogáti uradalomba. A kastély rendelkezett szalonokkal, biliárdszobával, ebédlővel, kápolnával. Építettek hozzá egy zárt fatornácot, és egy télikertet is. A kis franciakertet nagy angolparkká alakították, szobrokkal, szökőkutakkal.
A kastély berendezése is igen fényűző volt: feljegyzések szerint a szobák, de még a lépcsőház is dúskált a fényes fegyverekben, keleti szőnyegekben, antik műtárgyakban, értékes festményekben, és régi bútorokban. A kápolnát bibliai jeleneteket ábrázoló festmények díszítették. A kastélyban pezsgő társasági élet folyt, híresek voltak az itt tartott vadászatok.
A kastély fekvése is ideális volt, Vas vármegye egyik legszebb helyén épült. Balogh Gyula így írt erről:
A szombathelyi járásnak egyik legvonzóbb részlete az Apátitól Szécsenyig (A nem Vas megyeiek kedvéért mai néven: Gencsapátitól Vasszécsenyig -- oli_b) terjedő Gyöngyös-melléke, melyen mintegy 30-40 kilométernyi hosszúságban sűrűn következnek egymásra a falvak, hol folyton ligetekben és szép parkokban járhatunk. Ilyenek a gyöngyös-apáti, herényi, kámoni, szőllősi, bogáti, szent-kereszti, szent-lőrinczi és bakófai kastélyok parkjai, melyek a Gyöngyös mellékét -úgy szólván- egy kedves kertté varázsolják. A bogáti kastély 52 szobája a legújabb ízlés szerint van bútorozva, s falait családi képek díszítik. Jelenleg Festetich Kálmán gróf tulajdona.
1933-ban egy bécsi bankár, Hajdu Zoltán vásárolta meg a kastélyt, és a hozzá tartozó bogáti birtokot. Kisebb átalakításokat végzett a kastély egyik mellékszárnyán.
A II. világháborúban szovjet katonák szállták meg az épületet, és gyakorlatilag mindent elpusztítottak, amit itt találtak az értékes festményektől a drága gyűjteményekig, majd hadikórházat rendeztek be falai között. 1945-ben államilag kisajátították a kastélyt. 1950-től Megyei Pártfőiskola, majd 1968-tól az MSZMP oktatási központja működött az épületben. Egy akkori renoválás keretében megszüntették a télikertet.
1981-től a Fővárosi Tanács kapta birtokba a kastélyt. A Tanács renováltatta az épületet, majd szociális otthont rendezett be benne. Jelenleg is a Fővárosi Önkormányzat által üzemeltetett idősek otthonaként funkcionál.

A kastély egy rendkívül összetett alaprajzú emeletes épület, lépcsőzetes oromzattal, világítóablakokkal, a sarkokon kistorynokkal, üveges tornáccal, roppant kellemes, barátságos látványt nyújt.

A park jelenleg az Őrségi Nemzeti Park részét képezi: szigorúan védett terület. (Kár, mert egy csomó ideális odvas fa lett volna a láda számára... :-) Természeten dehogyis kár, hiszen egy ilyen park legyen csak szigorúan védett!) Bár nem vagyok botanikus, nem tudtam ellenőrizni, de a leírások alapján a következő növényfélék találhatók a parkban: tölgy, hárs, szilfa. Az 1820 körül ültetett platánóriások, mamutfenyők, tulipánfák is megvannak szerencsére. Itt áll a megye legnagyobb mamutfenyője: 132cm átmérőjű, 32m magasságú. Van még ezüsthárs, jegenyefenyő, hemlokfenyő, duglászfenyő, kaukázusi szárnyasdió, vérbükk, lucfa, bogáti vöröstölgy.

Szerencsés keresést!

FELHASZNÁLT FORRÁSOK:
1. Korabeli ábrázolás és leírás:   www.hik.hu , Vas Megye
2. Kastély története:   Virág Zsolt: Magyar Kastélylexikon
3. Park információk:   onp.nemzetipark.gov.hu : Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
4. Színes fotók:   Saját készítés