WAP: a láda (12x19x7 cm-es konyhai doboz) a Szerkő oldalában egy kisebb fa törzse alatti üregben található

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

A Szerkő:
Bárna községtől északnyugatra található a kishartyáni Kőlyukoldallal rokon, homokkőből álló 457 méter magas Szerkő (a helybeliek Szérkőnek mondják). A Bárna-patak völgye fölé magasodó hatalmas, keresztrétegzett homokkő fal, jól érzékelteti az egykori tenger vízjárásának formaalakító munkáját. A természetvédelmi területen szép feltárulásban látható az oligocén tenger üledéke. A minegy 30 millió évvel ezelőtti tengerparti sávban halmozódott fel a hatalmas, helyenként bizarr formájú sárgásbarna homokkő tömeg. Ásványi összetételére a nagy mennyiségű kvarc, a gránátok és a muszkovit a jellemző. A Szerkő különlegessége, hogy a Karancs-Medves területén található csúcsoktól ("kövektől") eltérően ez nem vulkanikus eredetű magaslat. Üledékes kőzetével tulajdonképpen idegen elem a sok bazalt csúcs között.

Magáról a csúcsról nem nyílik igazán szép kilátás. Régebben itt kilátótorony volt, ennek a romjai ma is láthatók. A valóban szép panorámához kicsit kijjebb kell merészkedni a sziklaperem környékére. Innen nagyon megkapó a táj szépsége. Keletre található a Kis-kő és a Nagy-kő, melyet a Gclava multival lehet bebarangolni. Észak-nyugatra látható a Szép-hegy és az Őr-hegy, mögöttük pedig a Szilvás-kő két csúcsa magasodik. A völgybe lenézve, a Bárna-patak jobb partjától pedig már a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet kezdődik.

A Szerkő másik különlegessége a szép és ritka fajokból álló növényzete. A meredek, gyorsan felmelegedő kőpárkányokon a gyér növényzet között különösen szép a nyírfák több görbe ágra bomló törzsének látványa, a borókák örökzöldje. Tavasszal különbözőz virágzó bokrok (rózsa, galagonya) és vadkörtefák nyílnak. A lágyszárú növények a füves lejtők, homokbuckák jellegzetes fajaihoz tartoznak. Ezek közül sok a tavaszi ködvirág, a homoki ibolya vagy a tavaszi sás. A nyár virágai a magyar zsálya, a lila ökörfarkkóró, a különböző kakukkfüvek vagy a szikár habszegfű. Gyakori a területen a fürge gyík és a zöld gyík. A megyében csak itt fordul elő a szongáriai cselőpók, ami hazánk legnagyobb pókfaja, a kifejlett példányok nagysága 5-10 cm is lehet. (Mivel védett, ezért, ha ilyet látsz ne taposd el.)

Rejtekhely:
A láda (12x19x7 cm-es konyhai doboz) egy érdekes alakú fa, élettelen törzse és a talaj közötti üregben van. A rejtekhelytől szép kilátás nyílik a település és a környező "kövek" felé.

Megközelítés:
A ládát legcélszerűbb egy körtúra formájában felkeresni, részben jelzett túristaúton, részben jelzetlen ösvényken, földúton keresztül. Parkolni itt lehet  N 48° 6,398' E 19° 56,158' 295 m [GCBSZK+parkoló], majd innen 20 méterre lévő kis hídon keresztül kell elindulni a jól látható sziklák felé. Kb. 1 km megtétele után a  N 48° 6,944' E 19° 55,935' 318 m [GCBSZK+1Útpont] ponttól induló meredek vízmosáson felkapaszkodva juss el a  N 48° 6,971' E 19° 56,091' 422 m [GCBSZK+2Útpont] pontig (esőben csúszhat, elég meredek a terep). Majd innen érdemes 100 méteres kitérővel kimenni a sziklaperemre. Ez jól járható, érdekes hely, szép kilátással.  N 48° 6,927' E 19° 56,042' 401 m [GCBSZK+Látványos terület]
A láda felkeresése után a körtúra következő szakasza felvezet a közeli csúcsra, majd onnan a kiindulási pontig. Tehát a ládától észak felé kell indulni, majd jobbra egy kisebb földút vezet végig a gerincen. Az út folytatásaként hamarosan feltűnik a jelzés, a továbbiakban már ezt kell követni. Ez először egy barátságtalan 50 méteres szakaszon egy csalánoson vezet végig, majd utána jól járható szekérúton lehet lejutni vissza a faluba, pont a parkolóba, a kiindulási ponthoz. Visszaúton először a Karancs és a Medves-fennsík látványban lehet gyönyörködni, majd a Heves-Borsodi-dombság magaslatai tűnnek fel, és tiszta időben a Bükk felé is ellátni.

Kellemes nézelődést és keresgélést kívánok!
-