Elhelyezés időpontja: 2007.10.03 00:00
Megjelenés időpontja: 2007.10.07 17:33
Utolsó lényeges változás: 2023.10.01 11:51
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Ládagazda: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 200 m
Megtalálások száma: 1030 + 6 sikertelen + 3 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2021-07 volt 19 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 1.2 megtalálás hetente
Kb 15X10 cm-es ládikát keress. Igyekezz a természetes rejtekhelyet (borostyánt) eredeti formájában megőrizni! A ládába TravelBug NEM helyezhető mert még nincs bejelentve a geocaching.com-on Hazánkban nagyon sok nemzeti, történelmi érték halad az enyészet útja felé.
Ennek a ládarejteknek a kialakításával, erre is szeretném a figyelmet felhívni, habár ez a hely inkább helyi- de mindenképpen történelmi értékű!
A temetőt 1831-ben létesítették, hogy a kolera áldozatait (600-650 ember) eltemethessék. A városi előljárók hozták létre, és a kolerabizottság felügyelte a végrehajtást a temetőbiztosok útján. A kolera idején vallási megkülönböztetés nélkül temették ide az embereket. 1864 előtt elkülönült a temető református és katolikus része, ma már azonban csak a katolikus rész van meg.
Miután Wenckheim József temetőkápolnát és családi sírboltot építettet a meglévő sírokhoz és ide temetkezett, megindult a városi előkelők, neves politikusok, értelmiségi, kereskedő és vállalkozó családjainak temetkezése ebbe a temetőbe. Ez adja a temető igazi értékét. Néhányan a teljesség igénye nélkül;
Baranovics Gergely nemzetőr százados (1829-1876), részt vett az 1848-as szabadságharcban. A békési önkéntesek közt szolgált Arad körül, később főszolgabíró, 1868 végétől a városszépítészeti szakosztály elnöke Gyulán, valamint az első Gyulavári Takarékpénztár elnöke volt. 1873. július 5-én Gyulán polgármesternek választották, de lemondott Dobay János javára. A Kossuth Lajos út 14. számú szülői házban lakott (ma a tüdőszűrő állomás áll a helyén).
Beliczey József táblabíró (1783-1859) vármegyei főszámvevő, a vármegye főpénztárnoka. A szabadságharc idején a vármegye központi bizottmánya majd a városi védbizottmány tagja. A forradalom megsegítésére maga és a két fia nevében 1000-1000 Ft államkölcsönt jegyzett.
Dobay János (1833-1896). 1860-ban kezdte meg munkáját nyomdája, amely 1873-ig az egyetlen könyvnyomda volt a megyében. A Békés c. lap szerkesztője, kiadója. Gyula polgármestere 1873-1888. Utcanév emlékeztet rá Gyulán.
Dr. Erkel Rezső honvédorvos (1819-1907) Erkel Ferenc öccse. 1849-ben a szabadságharc idején a Damjanich hadikórház orvosa, és polgárőr volt. Békés vármegye tiszteletbeli főorvosa. A Békés megyei Takarék Pénztár elnök igazgatója 1867-től haláláig. Kiváló zongorista, nagyszerű társasági ember. Gyulán ő tartotta össze az Erkel családot. Felesége Unger Karolina (1822-1902.), aki a Damjanich hadikórháznak készítette a sebkötöző tépéseket. Gyermekük nem volt. A város bőkezű adakozói voltak.
Erkel János (Gyula, 1812. február 7.-Gyula, 1873. május 9.) - ügyvéd, jószágigazgató, Erkel Ferenc másik öccse, zeneszerző.
Göndöcs Benedek (1824-1894), Új-Kígyósi plébános (1863), Zeer monostori-apát (1869). Gróf Wenckheim József árván maradt Krisztina lányának gyámja. Új-Kígyóson templomot, halottas kamrát, kálváriát, lelkészi lakot és elemi iskolát építtetett és a nép részére könyvtárt szerzett be. Elsők között volt akik meghonosították Magyarországon a méhészetet. 1869-ben szentszéki ülnöknek választják. Békés-Gyula plébánosa 1873-tól, a gyulai árvaház megalapítója. 1881-1884 országgyűlési képviselő. Jótékony és közcélokra sokat áldozott. Nevét ma iskola őrzi Gyulán.
Heródek Lipót (1829-1893.) számvevő őrmester volt az 58. zászlóaljban. fegyverét Világosnál tette le. Békéscsabán született, vendéglős családban. Gyulán a Magyar Király vendéglő (ma a Tűzoltóság épülete) a tulajdona volt 1871-től haláláig.
IV. Wenckheim Józsefet (1809-1869) jogi tanulmányai befejezése után Pozsony vármegye jegyzőjévé választotta, császári királyi kamarás és a kőszegi kerületi királyi tábla közbírája is volt. 1840-1842 Békés vármegye másodalispánja. A Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésekor nagyobb összeggel segítette a szabadságharc diadalra jutását. A későbbi aradi vértanúk közül tíz tábornok utolsó kellemes perceit az ő vendégszeretetét élvezve tölthette el Gyulán. Bölcs higgadtság jellemezte. GCGEWK
A temető kapuja, kápolnája és kriptája helyi védettséget élvez. Történetét és a benne nyugvó híres személyeket D. Nagy András és Hack Ferenc egy közös munkában foglalta össze. A Gyulai Városbarátok Köre és az OÁZIS Egyesület időnként karban tartja.
Ezt is felkutattuk, köszönjük a rejtő fáradozását! Bővebben otthonról, fényképek később. [Geoládák v4.2.1]
Először tavaly áprilisban próbálkoztunk, de akkor nem találtuk. Kiderült, hogy eltűnt a láda. Most, hogy pótolva lett, sikeresen megtaláltuk. A kápolna szépen felújítva várja a látogatókat.Reméljük a kerítés lábazatához már nem nyúlnak.A ládaoldalon nem ártana a rejtekhely információját a valósághoz igazítani, mert borostyán a környéken sincs. A rejtés módja Micra73 logjában található.
Családi nyaralás alkalmával gondoltam megkeresem. Többszöri nekifutásra se lett meg majd a logban láttam hogy Wilka már járt itt előttem és neki se sikerült. A kápolna felújítás alatt van jelenleg most is épp dolgoztak rajta.Készítettem néhány képet kérném szépen az elfogadást. Köszönöm.
[Jóváhagyta: Szoke-Kiss, 2023.07.23 21:49]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (1039 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.