1. pont; Cifra Istálló - Kocsimúzeum: a múzeum nagy kapuján elhelyezett kőtábla 3. szava (6 karakter). Nem kell bemenni, kívülről olvasható le.
2. pont; Gyógyfürdő épületei: kopjafán elhelyezett réztábla utolsó évszáma.
3. pont; Őspark: 12x19x7 doboz az őspark területén. Kérlek a dobozra kinyitáskor és lezáráskor ügyelj, hogy ne sérüljön! Köszönöm!
A Mátra északi lábánál, a Fehérkő, a Jámborhegy és a Kékes csúcsának tövében, a Parádi-Tarna patak völgyében található a gyógyvizéről és gyógyturizmusáról híres, erdők közé zárt település, Parádfürdő.
Rejtekhelyek:
1. pont; Cifra Istálló: a múzeum kerítésének nagy kétszárnyas kapuján elhelyezett kőtábla 3. szava (6 karakter). Nem kell bemenni, kívülről olvasható le.
N 47° 55,416' E 20° 3,199' 223 m [GCPAFU-1]
2. pont; Régi gyógyfürdő és kórház épületegyüttese: a Freskó étterem előtti kopjafán lévő réztábla utolsó évszáma. Innen érdemes továbbmenni a kelet felé lévő többi épület felé is.
N 47° 55,564' E 20° 3,528' 226 m [GCPAFU-2]
3. pont; Parádfürdői őspark: a szinte az egész települést átfogó parkban, a patak mellett egy fánál található a láda, mely önmagát álcázza. Kérlek a doboz kinyitáskor és lezáráskor ügyelj, hogy ne sérüljön!!!
N 47° 55,459' E 20° 3,558' 213 m [GCPAFU-3]
Látnivalók:
Cifra Istálló - Kocsimúzeum:
A település legnevezetesebb látnivalóját 1880-ban építtette Ybl Miklós tervei alapján gróf Károlyi György. Az uradalmi istállót díszes külseje és vörös márvánnyal díszített belső kialakítása miatt Cifra istállónak neveznek. Az eklektikus stílusú épületet főleg a felnémet építési elemek felhasználása jellemzi, külső kiképzése mellett nem marad el a belső tereké sem, boltíves istállótermeit vörös márványburkolat borítja.
Itt nyitották meg 1971-ben a Közlekedési Múzeum Kocsimúzeumát, ahol a kerék feltalálásától kezdve a bognármesterség eszközein át a díszes főúri hintókig, számtalan a témával kapcsolatos érdekesség van bemutatva. A különböző korok kocsijai között ki van állítva a Habsburgok esztergomi díszhintója, különböző országházi, főpapi díszhintók, a különleges magyar hajtókocsik közül több is megtalálható itt, illetve különböző szánok, konflisok, fiakerek is láthatók. Betekintés nyerhető továbbá a kocsiszínbe, illetve sok szép lovat is láthat az ide látogató. Az istálló egyik szárnyában méntelep működik, lovaglási lehetőség is van.
Belépődíj: felnőtt 420 Ft., diák, nyugdíjas 260 Ft.
Nyitvatartásiidő: április 1. - október 31. 9 - 17 óráig (K-V), november 1. - március 31. 10 - 16 óráig (K-V). Csoportoknak kedvezmény. Díjmentes tárlatvezetés kérhető.
Gyógyfürdő és környéke:
A vulkanikus és tengeri tevékenység eredményeként kialakult kőzetek között vasas-timsós és kénhidrogénes savanyú ásványvizek képződtek, gyógyászati értékük felbecsülhetetlen. Ezekre a gyógyvizekre és a tiszta levegőre alapozzák a több mint 300 éve itt folyó gyógyító tevékenységet.
A komoly történelmi múltra visszatekintő kórház már a 17. században is ismert gyógyhely volt. Mária Terézia császárnő szorgalmazta a gyógyvizek felmérését és alkalmasságuk szerinti hasznosításukat. A páratlan értékű gyógyvizek hasznosítása, a gyógyhely kiépülése, fellendülése, divatos üdülőhellyé válása az 1770-es évekre tehető, bár már 1725-től állt itt egy fürdőépület. Az első nagyarányú építkezések 1826-ban kezdődtek és egészen a század végéig tartottak. Ekkor szállodák sorát emelték és a fürdő jelenlegi helye is ekkor alakult ki. Az Erzsébet királyné Parkhotel egyemeletes magját 1873-ban Ybl Miklós tervezte és kiviteleztette. Idővel ezt még egy szinttel toldották meg, s újabb szárnyakkal bővítették. A kórház épületeinek és igényes környezetének kialakítása 1873-ra készült el, szintén Ybl Miklós volt az építész. Étterme freskóját Haranghy Jenő festőművész festette, ma is Freskó étteremként ismeri mindenki. A festő gyönyörűen elevenítette meg Arany János "Buda halála" c. eposzából a "Mátrai vadászat"-ot.
N 47° 55,561' E 20° 3,592' 239 m [GCPAFU+Épület]
Parádfürdői park:
Az őspark mintegy 10 hektáros kiterjedésű. A 19. században a fürdőtelep dinamikus fejlődése maga után vonta a parkosítást. Ennek eredményeként Észak-Magyarország legszebb, legnagyobb sétáló- és gyógyparkja jött létre. A Károlyi család jól ismerte Jámbor Vilmos főhercegi-kertigazgatót, aki ekkoriban már a közeli Recsken alakítgatta arborétumát. Őt bízták meg a parkok tervezésével és kivitelezésével. A parkosítás 1883-ban kezdődött. Ha Parádról Recsk felé tartunk, az út bal oldalán elterülő parkrész a Felső-park. A Felső-park sétányát és az Erzsébet szállót művészi faragású, futórózsákkal befuttatott híd kötötte össze. Ezzel egyidőben készült el az Alsó-park. Mindkét parkban zömében angol stílusú, a természetességet elsődlegesnek tekintő tájkertészeti megoldások érvényesültek. Jámbor Vilmos munkája nyomán nem lehetett megkülönböztetni a természetest az ember alkotta tájrészletektől. A kor divatjának megfelelően fenyőfajokat, tujákat, hársakat ültettek, később rendkívül dekoratív lombú juharok, vöröstölgyek, Japánból származó vörös levelű alma- és szilvafák került melléjük. A patakpartokon hatalmasra nőtt égerfák állnak. Legnagyobb fájának törzskerülete alul 817 cm, de nem ezt tartják a park legnagyobb fájának, hanem a Mátra talán legidősebb tölgyét, a Rákóczi-fát. Emellett több turistaút is elvezet, a kocsánytalan tölgy törzskerülete az alapnál meghaladja a hét és fél métert.
Ma kb. 80 cserje és fafaj található az arborétumszerű, szabadon látogatható parkban. A terület 1982 óta védett.
Ásványvízgyűjtemény:
A Parádfürdői Rehabilitációs Szakkórház épületében található az 1986-ban alapított ásványvízgyűjtemény, amely nyolc tárlóban mintegy 600 féle ásványvizet mutat be a világ 21 országából. A vizeket nátrium tartalmuk alapján rendszerezték, a nagyon alacsony nátrium tartalmú úgynevezett asztali vizektől a nagyon magas nátrium- és magnéziumszulfát tartalmú keserű vizekig. A gyűjtemény tárlóiban az ásványvizekről és a régi Parádfürdőről szóló újságcikkek, képek láthatók.
N 47° 55,573' E 20° 3,580' 270 m [GCPAFU+Museum]
Palóc ház:
A fából és kőből épült zsúptetős tájház egy tipikus palóc nagycsalád 19. századi portáját és életmódját mutatja be. A lakóházban szoba, konyha, pitvar és kamra van a 150 évvel ezelőtti állapotnak megfelelően berendezve.
A településen számos népi, illetve iparművész kiállítása is megtalálható és megvásárolható (fafaragók, kosárfonók, üvegművesek, bőrművesek).
Megközelítés:
Kiindulási pontnak és egyben pakolási pontnak ezt ajánlanám:
N 47° 55,506' E 20° 3,388' 215 m [GCPAFU+parkoló] Innen kb. egyenlő távolságra esik mindhárom pont, tehát bármelyik ládával lehet kezdeni a keresést, de én az 1-2-3 sorrendet ajánlom.
A láda megkeresése után érdemes a közeli kis hídon átmenni fel a kis gyalogos szerpentinen, mert ez egyenesen a Károlyi kastélyhoz és a park déli részéhez, valamint az Ilona-völgyi fasorhoz vezet. A kastély bejáratával szemközti út levezet a Cifra Istállóhoz és a nem messze lévő kiindulási ponthoz.
Ládatörténet:
2016. 10. 5. A betegeskedő ládát dendeocse kessertársunk javította. Köszönjük. [Admin (Fazék)]
