Bevezető:
A láda a vár területén, belül a kilátó toronyban található! (!lánóludrofőscpélkidamrahA) Zárt kapuk esetében a torony megkerülésével lehet a várat belülről megtekinteni a segédpontnál belépve. Kérlek ne tegyél fel fotót a rejtekről!
A virtuális pótjelszó a felső szinten, a tájékoztató tábla hátulján volt, amely 2023.02.07-től már nem élő infó!
A ládát "Fükocka"-tól adoptáltam, akinek ez úton szeretném kifejezni köszönetemet a korábbi rejtésért és a több évnyi gondoskodásért!
A ládába TravelBug/Geocoin helyezhető!
Ha még nem tudod, hogy ezek a tárgyak micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!
További fontos információkat itt és itt olvashattok!
A láda pótlását követően újratelepítve, így új rejtekhelyen, új koordinátákon ismét kereshető!
Köszönetemet szeretném kifejezni Dr. Szente Kálmán polgármester Úrnak, valamint Solymár Város Önkormányzatának, hogy engedélyezték a csésze rejtését a magántulajdonban lévő vár területére. Az eredeti írásos engedély nálam, hiteles másolata rövidesen a honlap fotói között tekinthető meg. A kaput nem a turisták elől, hanem vagyonbiztonsági okokból kifolyólag tartják gyakrabban zárva.
__________________________________________________ Ugrás a logokhoz
Solymár (németül Schaumar) nagyközség a pilisvörösvári kistérségben található Pest megyében, budapesti agglomerációban.
Solymár fekvése
Solymár település az Aranyhegyi-patak, a Jegenye-völgy, a Budai-hegység és a Pilis által közrefogott területen helyezkedik el. A szomszédos települések keletről Budapest III. kerülete, délkeletről a II. kerület, délnyugatról Remeteszőlős illetve Nagykovácsi, északnyugatról Pilisszentiván, északról Pilisvörösvár, északkeleti irányból pedig Pilisborosjenő és Üröm.
Solymár története
A régészeti kutatások alapján szinte biztosan állítható, hogy már a neolit kortól (i.e 3000) éltek ezen a területen emberek. Az 1970-es években folytatott ásatások feltártak a község határában római, illetve avar sírokat is. A település nevét az ide telepített királyi solymászokról, vagy a római korban itt folyó só kereskedelem kapcsán a latin "sal" (só) kifejezésből kapta. 1266-ban első okleveles említésekor "Salamar" néven szerepel.
Solymár középkori várának rövid története:
Solymáron, a Mátyás-hegyen található Szarka-vár 1455-ben épült, de eredete jóval régebbi, mivel a főtornyot római kori alapokra építették. Mára ismét szép, megújult formában várja látogatóit.
Lazarus 1528-ban Magyarországról készített térképet "Salmar" felirattal amelyen a látképét is feltünteti a várnak. Ezen a vár többemeletes, magas, lőrésekkel ellátott kaputornya a félköríves bejárattal, sisaktetővel látható. Ehhez egy külső bástyafal csatlakozik, amelyhez szorosan simul egy nyeregtetős, lőréses nagy épület, valószínű, a palota. Mikovinyi Sámuel 1736-1737 között készített térképén is szerepelnek Solymár várának romjai. A várat Valkó Arisztid tárta fel 1929-1940 között.
Solymár puszta már 1266-ban szerepel okleveleinkben, ekkor az itt birtokos Baár-Kalán nemből származó II. Nána comes a margitszigeti apácáknak adományozta. A faluról először 1288-ban történik említés. IV. László király, méltányolva Czempsi Rudolf mester érdemeit, aki Feketehalom vár ostromán tüntette ki magát, majd a királynak Ottokár és a fellázadt kunok elleni hadjáratban többször is megsebesült, "Saalmar" falut neki adományozta. Ezután ismét margitszigeti apácák szerezték meg, akik 1337-ben Drugeth Vilmosnak zálogosították el. A várat egyes feltevések szerint Drugeth Vilmos, mások szerint pedig a Solymárt 1355-ben megszerző Laczkfy István nádor, Nagy Lajos kedvelt híve építette. Lackfy nádor itteni várnagyát Zsigmond királynak az 1390. április 14-én Budán kiadott oklevelében említik Chanouchi Benedek néven, míg a vár 1401-ben "Castrum Salmar" alakban szerepel. Borbála királyné 1435-ben Csetneki László felhévízi konventi kormányzót, Thuróczi Balázs csepeli és Gáti Tárnoki Demeter csalomjai ispánoknak bízta meg az olasz Sano által elfoglalt solymári vár visszafoglalásával. Ónodi Czudar Jakab fiai Jakab és Simon birtoka volt 1444-ben, akik ekkor 600 forintért Rozgonyi Simon egri püspöknek és kancellárnak, Rozgonyi György országbírónak, illetve Rozgonyi István fia Sebestyén pozsonyi főispánnak zálogosították el. Solymár 1455-ben Garai László, majd 1468-ban Garai Jób és Újlaki Miklós birtoka volt. Később az erős királyi hatalom idején az uralkodói család tulajdonában volt. Így a 15. század elejétől Luxemburgi Zsigmond, majd felesége, 1482-től Hunyadi Mátyás fia és a század végétől II. Ulászló volt a birtokosa. Az országnagyok 1490-ben kelt végzése szerint a vár Korvin János kezén maradt, aki később Ráskai Balázs főkamarásmesternek adta át. Ettől II. Ulászló király 1496-ban csere útján szerezte meg végleg a Zólyom megyei váráért. Ezek után Thuróczi Elek király várnak nyilvánította. I. Ferdinánd 1528-ban a hűtlenségbe esett Héderváry Ferenc birtokait, köztük Solymár várát és tartozékait is elvette, és Bakics Pálnak, feleségének Theodórának és lányának Margitnak, valamint testvéreinek adományozta, azonban János király 1531-ben Buda városának adta. Az igen egyszerű kiképzésű vár csak ritkán, főként vadászatok alkalmával szolgált uraik lakóhelyeként. Állandóan csak a várnagy és kisebb őrség tartózkodott benne. Jelentősebb kiépítésére - az öregtorony építésére, a palota bővítésére és reneszánsz kőkeretes nyílásokkal való átépítésére - 1500 körül került sor. Buda török kézre kerülése (1541) után elpusztult, szerepét Vörösvár török által emelt palánkvára vette át. Buda várának a török által történt elfoglalása után Solymár vára is elpusztult, a falu lakatlanná vált. 1580 után már többé nem említik várként a történelmi feljegyzéseink. A XVIII. században az új telepesek a vár köveinek nagy részét széthordták és házaik falába építették.
A vár feltárása 1929-ben kezdődött és jelenlegi állapotának helyreállítása 2006. évben készült el.
A belső palotaudvarban pillanatnyilag is rekonstrukciós munkálatok folynak, amely miatt a várfeljáró, a várkapu környéke és a palota udvar aktuális állapotában sajnos eléggé lehangoló képet ad az ott elhúzódó tevékenység miatt, mindez annak ellenére, hogy korábban már rendkívül szépen helyreállították a várat. Reméljük, hamarosan megváltozik ez az állapot a munkafolyamat 2009 évben történő befejeztével, majd valamikor 2010 évben tovább folytatódnak az öreg torony melletti - ez idáig felfedezetlen - keleti várrész feltárási munkálataival.
__________________________________________________
Megközelítés:
Solymár legkönnyebben autóval (a 10-es útról), autóbusszal (a BKV vagy a VOLÁN járataival) illetve vonattal (Budapest-Esztergom vasútvonalon) közelíthető meg.
Gépkocsival:
1/A. A 10-es számú főútvonalon akár Budapest, akár Pilisvörösvár felől érkezünk Solymár irányába, mindkét irányból nagyon jól látható a vár már a főútvonalról is. A 10-es főútról a Brit Katonai temetőnél vagy más néven Angol temetőnél N 47° 36,103' E 18° 57,430' 162 m [GCSOLY+útelágazás] kell lefordulni a város, illetve a vár irányába. A főútvonalon tovább haladunk a város központja felé a Vasút utcán, miközben a vasúti átjárón áthaladva elhagyjuk a vasútállomás épületét az előtte található helyközi autóbusz megállóval együtt. A Vasút utcában a dombtető felé tovább haladva elérjük a Major utcát N 47° 35,717' E 18° 56,654' 195 m [GCSOLY+útelágazás], ahol bekanyarodunk az utca foltozott aszfaltos útburkolatára, mely később földes útra változik. A kereszteződésénél jól látható jelzőtábla mutatja a várhoz vezető utat.
A kőhídtól a Zöld négyzet turistajelzés Zöld sávra változik, majd a parkolótól pedig a Zöld rom jelzésre. A parkolótól gyalogosan már csak pár perc a vár!
A solymári vasútállomás N 47° 35,776' E 18° 56,976' 150 m [GCSOLY+vasútállomás] előtt a Zöld négyszög túristajelzésen indulunk a vár irányába, amelyből a vár alatt rövidesen becsatlakozunk a Zöld sáv , majd a Zöld rom jelzésbe. A rövid 769 méteres távolságot kényelmes tempóban kb. 15 perc alatt tehetjük meg az említett turistautakon.
1./ 2013 évi hatályos Önkormányzati határozat értelmében a vár júniustól októberig minimális belépődíj megfizetése ellenében szabadon látogatható a nagyközönség és a turisták számára, amit a helyszínen a vár gondnokától lehet megvásárolni.
Nyitvatartás:
Június 01-től szeptember 30-ig, hétfő kivételével naponta 10 - 18 óráig.
Belépőjegyek:
- felnőtt teljes árú belépő: 300.Ft./fő
- 14 éven aluliaknak ill. nyugdíjas belépő: 200.Ft./fő
- csoportos belépő: 200.Ft./fő
3./ Nyitvatartási időn kívül ill. a kapu zárt állapota esetén a vár kő-, illetve cölöpkerítéssel körbevett déli oldalán, közvetlenül a torony lábánál található segédponttól N 47° 35,548' E 18° 56,960' 185 m [GCSOLY+segédpont] lehet bejutni a cölöpkerítés mellett.
__________________________________________________
A rejtekhely:
A toronyban belül! Kérlek, ne tegyél fel fotót a rejtekhelyről!
A láda:
Jelenleg kisméretű az "ideiglenes" doboz, amely pillanatnyilag csak egy logbookot tartalmaz és más dolgok tárolására jelenleg nem alkalmas.
Segítség: !nabóludrofőscpélkidamrahA
___________________________________________________
Ládatörténet:
2002.03.30-án telepítve: Az eredeti ötletgazda és rejtő Mikszi volt.
2004.07.24-én ládapótlás: Zsiráfsegítsége révén
2004.10.31-én ládagazda-váltás: Fűkocka, Matyi, Réka, Mariann.
2006.02.03-tól 2006.12.10-ig az ásatások és a rekonstrukciós munkák miatt beteg a láda.
2007.01.25-én ládapótlás: licuxdsegítsége révén
2007.03.14-én ládapótlás: Fűkocka
2007.03.17-én ládapótlás: Fűkocka
2008. évben meg kell említenem Vucsi NLKP akciós segítségét is.
2008.08.20-én ládapótlás
2021.05.08:
2023.02.07: új láda, új rejtek, új jelszó
virtuális pótjelszó a felső szinten , a tájékoztató tábla hátulján! (2023.02.07.től nem aktuális infó)
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?