Történelem:
Ságvár község területén már a kőkorszakban települések voltak.
A jégkorszak végén kb. 17 ezer évvel ezelőtt, az ún. gravetti kultúra idején, itt egy rénszarvas vadász csoport élt. A rénszarvas vadászatot a mainál jóval hűvösebb éghajlat tette lehetővé. Ebben az időszakban a terület árulkodó növényzete a lucfenyő volt. A mai Jaba-patak mentén egy jóval nagyobb, szélesebb vízfolyás találhatók a völgyben.
Ezt a tábort a 30-as években tárták fel Laczkó Dezső és Gábori Miklós vezetésével. Ennek során megállapították, hogy az 50 x 50 m-es területen álló tábor Magyarország legrégibb (!) kunyhóinak maradványait foglalja magában. A telep korát 17.700 évre becsülik. Az ásatást tovább folytatva még érdekesebb felfedezést tettek: a tábor alatt 3,5m mélységben egy másik településre bukkantak. Ennek az alsó rétegnek a kora 18. 900 (!) évre becsülhető, és ugyan azokat a leleteket tárták fel itt is, mint a felső táborban (tűzhelyek, szerszámok, rénszarvas csontok, agancsok). A felső telepet az enyhébbre forduló időjárás szüntette meg, a lakók a rénszarvasokkal együtt északabbra vándoroltak.
A szakirodalom szerint "magdaléni"-korú ősközösségekben élő településeket a rézkori péceli kultúra csoportjai követték. A római temető alatt talált urnatemető fejlett bronzkori kézműiparról tanúskodik..
Az irodalmilag is ismert első település kelta eredetű. Ezt mutatja a neve, Tricciana, mely romanizált kelta bennszülött név.
Később, a római birodalomban egy útikönyv az Itinerárium Antonini szerint a mai Pécstől - Győrbe SOPIANAE - ARRABONA vezető római út egyik fontos állomása volt itt, sőt területükön keresztezte ezt a keszthelyi -adonyi út is. "Fokon keresztül vezetett pedig Ságvárra, illetőleg (Török)Koppányba a déli római hadutat összekötő, római eredetű főbb útvonal". Gratiánus császár még törvényt is bocsátott ki innen. Aelius Triccianus, egy kivételes tehetségű katona innen származott, Alsó-Pannónia helytartója (217-218) Caracalla császár barátja volt.
Sok lelet, vastag várfalak, a Tömlöchegyi római temető tanúskodnak e korról. Jelenleg az egykori mintegy 1 km hosszú, 2,5 m széles várfalból mindössze néhány méternyi látszik, a református templom előtti romkertben. Itt látható a Tömlöchegy mélyéből előkerült kőszarkofág is, amit 1901-ben találtak.Pesty Frigyes szerint a hunok, más kutatók szerint honfoglaló őseink egyik törzsét Ság vezette, akik bevették magukat a romfalak közé, sőt megbízást kaptak a környező települések felügyeletére. Több okmányban ez időtől kezdve a hely Ság néven szerepel.
Ebben az időben épült a település határában lévő Böre-vár (földvár), amelynek szerepe a mai napig kérdéses. Valószínű, hogy a Fokot Koppánnyal összekötő hadiút egyik állomása lehetett.Pesty Frigyes 1864-ben a Böre-várat, mint Kupa vezér egykori lakhelyét említi. A másik középkori vár a Klastromhely, a Szent László pusztánál lévő erődített terület. A Szent László puszta őrizte meg az 1320 táján itt szereplő Szent László prépostság nevét, illetve emlékét. A Klastromtetőn létezhetett a Szent László tiszteletére szentelt prépostság a mellette, illetőleg alatta fekvő településsel.
1038-1095-ig a falu a pannonhalmi apátságé, 1106-ban Álmos hercegé, majd a dömösi monostor tulajdona. 1211-ben a tihanyi apátság összeírásában, Ság alakban szerepel. 1431-1447 között a székesfehérvári őrkanonok és a johannita lovagok birtoka.
Ságvár alakban először 1460-ban jelenik meg Gáni Kristóf birtokaként, mint SAGWAR. A Ság előtag egy hegy neve, vagy a honfoglaló törzsek egyik Ság vezérének nevéből ered. A vár utólag pedig a római várból, mint hogy a második római vár neve: QUADRIBURGIUM volt.
A XIV. században szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozó népek, illetve uradalmak az itt megjelenő, közép- és kisnemesek kezébe kerültek. Így jött létre a század második felében az Ugali család jelentős, több tucat faluból álló birtoka, amelyhez Ságvár is tartozott. 1536-ban a fehérvári káptalan birtoka a 17 telekkel. A török hódoltság alatt az endrédi nahiéhoz tartozott. Vára miatt sok harc színhelye volt. A Tömlöchegyen a törököknek jelentős börtöne volt, innen ered a hely neve is. A Habsburg uralom alatt álló Tihany várkapitánya, Takaró Mihály 1558-ban azt jelentette, hogy július 7-én vasárnapra virradóan... "az terekek egy szentegyházat erősítettek meg. Rájuk üték... megvettem tőlük a tornyot."...
Ságvár 1571-ben már a török kincstári adólajstromban szerepel 48, majd 52 házzal. A török uralom alatt, 1531 után Török Bálint pártfogásával a megmaradt lakosság a reformációra tért át. 1629-ben a ságvári református lelkész Ács Orbán volt. Szilády Áron feljegyzése szerint 1646-ban a ságvári református eklézsia már virágzó egyház volt.
A török kiűzése után a lakosság visszaköltözött a várfalak közé, 1715-ben megépítették a mai óvoda melletti telken lévő újabb templomot. A sövényből fonott templom nemsokára kicsinek és gyengének bizonyult, ezért 1746-ban nagyobbat építettek, melynek jóváhagyására a királyi udvar és consilium elé kellett menniük instanciára. A törvény szerint utcáról félre, torony nélkül, előtte haranglábbal készült, kőből és téglából. Ez a harmadik templom, amely 1814-ben megsüllyedés miatt lebontásra került.
1811-től 1814-ig a reformátusok a részes aratásból gyűjtött pénzen megépítették a mai templomot Csicsvai Vasas András vezetésével.
1755-ben épült a mai római katolikus templom a házakon kívül, hogy a tűztől jobban védett legyen. Lenthi Istvám veszprémi nagyprépost és káptalan, kőtámaszokkal kívülről megtámasztotta. A török hódoltság után első plébános Heizl János (1806-1822).
Az 1848-as szabadságharc idején Jellasics Sió menti harcainál Kilitin tanyázott. Kossuth toborzói a mai Kiliti - ságvári repülőtér táján gyülekeztek. 1864-ben a falu 224 házat foglalt magában. Az 1920. Nagyatádi földreform során a veszprémi káptalan birtokából kb. 120 holdat osztottak ki, valamint házhelyeket a Rákóczi utcában. 1945-ig a legnagyobb birtokos a veszprémi káptalan maradt, mintegy 1000 hold szántó, és 2000 hold erdő birtokosaként. A településnek ekkor 1660 lakosa volt. Forrásanyag: www.sagvar.hu

Megközelítése:
A Balaton irányából, a szekszárdi (65) úton haladva Ságvár falu templomáig megyünk. Itt a templomnál jobbra fordulva egyenesen mehetünk tovább. Közben lesz egy vaskorlátú-híd, melyen tovább kell menni mindaddig, míg elérünk az utolsó parkolóhelyig ( N 46° 49,173' E 18° 4,738' [GCALIA+parkoló] N 46° 49,173' E 18° 04,738') a dombtetőn.
Ez nem egy kiépített parkoló, de tovább nem érdemes autóval menni. Egy kis séta vár rád ezután, 2,6 km hosszúságú, ami erdei úton vezet el a célig.
Ha megtaláltad az erdész kunyhót már nem vagy messze a rejtekhelytől. Keresztig még 5-600m.

2.Megközelítése:
Megközelíthető még más irányból is, úgy hogy ezen kívül még három ládát is meg találhatsz útközben. Ságvári Lyukas-domb irányába 1.(GCSLYD) fel a dombtetőre azután le völgybe a patak parton fel a hídig. Ott irányba vehetjük a Betyár-barlangot 2.(GCBEBA) onnan átszelve az erdőt eljuthatunk a Kási-várig 4.(GCKASI) . Út felénél Kb. megtalálod a kereszt közelében ez 3.(GCALIA) a ládát is. Jó utat a túrához. Én már kipróbáltam, nem rövid de megéri mert szép a táj.