Elhelyezés időpontja: 2007.11.10 16:23
Megjelenés időpontja: 2007.11.12 18:10
Utolsó változás: 2011.04.28 07:13
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Nyék-cachers
Ládagazda: Nyék-cachers Nehézség / Terep: 2.5 / 2.5
Megtalálások száma: 235 + 4 egyéb Megtalálások (havi bontásban):
A legaktívabb hónap 2007-11 volt 10 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
WAP:
A láda egy vastagabb fa tövében található, majdnem a "csúcson". Egy 20X20 cm-es műanyag konyhai "doboz".
A megye északi sarkában található falu középkori jelentőségét a vár és a hozzá kapcsolódó birtoktest adta. A faluról tudjuk, hogy 1136-ban a dömösi prépostság birtoka volt. A vár - Miklós Zsuzsa ásatásai szerint - XIII. századi eredetű. Első említése 1315-ből való. A vár politikailag azért volt jelentős, mert a nagyhatalmú Kőszegiek birtokolták, akiknek hatalmát szívós harcokban tudta csak megtörni Károly Róbert. Csák Máté halála után a király a Csák nemzetségre birtokcserét kényszerít, és fontos dunántúli váraikért cserébe Dombó és Nyék - egyébként szerény - várát kapják. A család a Csák név helyett rövidesen át is tér a Dombai név használatára. A Dombai család lesz tehát 1557-ig Nyék birtokosa, ekkor adja a már pusztaként említett települést Ferdinánd a Batthányaknak. 1459-ben fordulat következik be a megyében, és az addig kevés tolnai birtokkal
rendelkező országos méltóságok után a megyei főispáni rangot a helyi nemesség szerzi meg. Ettől kezdve a Györgyi Bodó és a Dombai család tagjai váltogatják egymást, vagy együttesen vannak a megye élén, egészen 1501-ig. Ezt követően sem szűnik meg szerepük a megyében, mivel a vármegye országgyűlési követei közt tűnik fel Dombai Pál és Miklós neve. Pál 1500-ban királyi tanácsos, 1514-ben esküdt ülnök, a Hármaskönyvet vizsgáló bizottság tagja. Talán az ő sírkövét találták meg 1760-ban a templomban. (A család egyik korábbi 1459-ben ispánoskodó tagja is Pál volt). A felfedezésről a Tudományos Gyűjtemény, a reformkor neves tudományos lapja számolt be. Ebből tudjuk, hogy a következő felírat volt a sírkövön; "Ezek Dombói Pál hamvai, aki azon tartománynak az ura volt, mely a Sió és a Kapos közt terült el". A sírkő sajnos eltűnt. A lelet azt bizonyította, hogy templomot talán a Dombai család több tagjának is temetkezési helye volt. A templom falai mentén gótikus támpillérek utalnak középkori eredetére. A hetvenes években egy tatarozási munkálat alatt a külső vakolatot leverték. Ekkor előtűntek befalazott gótikus ablaknyílások, amik arra utalnak, hogy a templom falai -a torony indítását is beleértve- lényegében középkoriak. A falu feletti dombon elhelyezkedő templom körül ma is temető található, ahogy az a középkorban általános volt. A műemléki kutatások szempontjából az egyik legígéretesebb
tolnai templom lenne.
Két ház közötti földes úton induljatok lefelé a Tita-patak irányába, majd a hídon átérve jobbra kövessétek a földes utat. Innét már csak fel kell érnetek a Várhegyre...
Két irány lehetséges!
Az ELSŐ NEHÉZ. A hegy lábánál lévő pihenőtől N 46° 46,999' E 18° 17,065' 125 m [GCFNYE+pihenő] toronyiránt a tüskés bokrok között. Ugye nem mindig a legrövidebb út a gyorsabb. Igazából nem is érdemes erre menni.
(A könnyű jelzőt télen kapta, mikor az aljnövényzet nem ilyen óriási. Most nem annyira könnyű a megközelítés emiatt, de nem lehetetlen. Ilyenkor egy kicsit másképp fest a domboldal.)
Az térképen lévő út járhatatlan, egyenesen tovább kell indulni felfelé az aljbol, majd jobbra leterni. Egy hídon megyünk keresztül, majd a toresben visszatérünk a térképen jelzett utra, ahol egy kis fedett pihenő is van. [Geoládák v3.12.10]
Útban Kaposvárról a Bakonyba... hogy miért Felsőnyék felé? Mert egész egyszerűen már nem volt több olyan láda az útvonal közelében, ami még csapatunk egyik tagjának sincs meg. De örülök, hogy ez itt van: nem csak azért, mert így tudtunk útközben is keresni, hanem azért is, mert egészen jó kis várhegy ez! Tetszett a kút és a kilátás is a sok templommal. Most decemberben nem volt különösebben nehéz a feljutás, máskor nem tudom, milyen.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Valamikor talán itt igazi kirándulóhely lehetett ahogy elnéztük a pihenőhelye környékét és feljebb is találtunk egy nagyon hasonló részt a domboldalban. Nem volt egyszerű a feljutás szerencsére a vadcsapás nagy segítségünkre volt oda jutni és a vissza jutásban is. A dombtetőn magasodó mereven álló várzászló alatt csodálhattuk az elénk tárúló szép panorámát így feledtette velünk a feljutás gyötrelmeit. Finom érett csipkebogyót is gyűjtöttem, s miután meglett a láda is a visszaútként is a már bevált csapást választottuk. [Geoládák v3.12.10]