---

WAP: Telefonoszlop tövében filmes kapszulát keres.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

---

Maga a kastély nem látogatható, sőt le is van zárva a környék.

GOLOP FEKVÉSE:

Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 45 kilométerre, északkeletre, a Tokaj-hegyaljai borvidéken, a 3-as és a 37-es főútról is könnyen elérhető a két út között fekvő település. Vasútállomása is van a Szerencs - Hidasnémeti vonalon.
A község a Szerencs-patak völgytorkolatának elszűkülésében, a Somos hegylábnál fekszik.

GOLOP TÖRTÉNELME:

Golop ősi idők óta lakott hely. A község határában több ezer éves temetkezési helyet tártak fel. Régen két részből állt, Alsó- és Felső-Golopból. Felső-Golop Abaúj vármegyéhez tartozott 1875-ig, amikor a Zemplénben fekvő Alsó-Goloppal egyesítették. Árpád-kori okiratok is említik, IV.Béla 1255-ben írt adománylevele szerint Mátyás szepesi préposttestvérének, Andrásnak adja, aki az első ismert őse volt a Golopy családnak. 1258-ban Golop az Aba nemzetségbeli Debrei ág tulajdona.
A XIII. század végén, Kolop néven szerepel, és Abaújvár tartozéka. Az 1332-1337 közötti években összeírt pápai tizedszedő lajstrom említi már a település Mindenszentek tiszteletére épített templomát. A XV. században több birtokos kezén megfordul, többek között a tokaji pálosok is birtokosai voltak. A török pusztítás idején a község elpusztult, a török rablóhad teljesen kifosztotta, és porrá égette Golopot. Azok a kevesek, akik túlélték a rablást, fosztogatást, adót fizettek a megszállóknak. A XVI. század utolsó negyedében találkozni újra a Golopyak nevével: Golopy Gáspár 1596-ban Abaújvármegye alispáni székét töltötte be.
A XVIII. században a Vay, Vécsey családok uralták, de az Ibrányiak és a Reviczkyek is birtokosai voltak. A kiegyezés után a falu igen lassan fejlődött. 1909-ben ért ide a vasútvonal, bekapcsolva a települést az ország vérkeringésébe.

Golop a Tokaj-hegyaljai borvidék egyik települése, a Golopon szüretelt borok a tokaji borok becsével és értékével bírtak.

GOLOPI KASTÉLY:

Az egykori történeti Zemplén és Abaúj vármegyék határán, a Zempléni-hegység nyugati lába előtt futó Szerencs patak árterében, Golop falu keleti szélén, egykor erősen mocsaras patakvölgy kisebb "szigetén" építette Golopy Gáspár, az akkori vármegyei alispán 1590-es évek környékén, reneszánsz stílusban kastélyát, melyet, régi Vay kastélynak is szoktak nevezni.

Az építmény 17,5 x 9 méteres, téglalap alaprajzú, háromszintes, szintenként, két-két térre tagolódó központi tömbből és két, annak átellenes sarkaihoz közel szimmetrikusan csatlakozó a főtömbbel azonos magasságú szintenként egy-egy teret magába foglaló toronyszerű bővítményből álló épületet hajdan fallal-árokkal vették körül.
Kiskastély, a már szinte szabályosnak nevezhető alaprajzú elrendezésével egységes, előzmény nélküli nemesi lakóhely Az épületen és elsősorban a két kiugró oldalazásra is alkalmas saroképítmény alsó szintjein védelmi berendezéseket, azaz egyszerű lőréseket tártak fel.
A főtömb nyugati homlokzata háromtengelyes, déli homlokzata kéttengelyes, az emeleten nagyobb méretű, egykor reneszánsz tagolású kőkeretes, a földszinten kisebb, eredetileg élszedett kőkeretes ablakokkal, illetve a nyugati homlokzat északi végszakaszán egy korábbi ablak helyén kialakított hasábkeretes földszinti ajtóval. A további két - északi és keleti - homlokzat szabálytalan nyílásrendszert mutat. Az utóbbi előtt néhány éve még egy kisméretű kőkeretes ablakokkal megvilágított magtártoldalék állt. Egyszerű, részben korábbi nyílások átalakításával létrejött ablakok tagolják szabálytalan rendszerben a két sarokbővítményt is. Közülük az északnyugati, nagyobb bővítmény déli falában került elő a kastély legkorábbi, íves kőkeretes, később elfalazott bejárata.
Mind a főtömb, mind a saroktömbök alápincézettek, ezért a földszint kissé emelt járószintű. A főtömb a földszinten és az emeleten egyaránt nagyobb déli és kisebb északi térre tagolódik. Utóbbi foglalja magába a lépcsőfeljárót. E terek eredetileg sík mennyezetesek voltak. A földszintet később északon részben megosztották, és végig beboltozták. Az épülettel egyidős fiókos dongaboltozat csak a délkeleti saroktömb földszintjén volt. Az eredeti, később szélesített ajtónyílások a mai ajtók helyén voltak. Az északi lépcsős tér délkeleti sarkában az emeleten reneszánsz tagozású kőkandalló állt.
A legkorábbi kapubejárat elhelyezése és kiképzése is bizonyos védelmi szándékra utal.

A kastélyt 1592 körül emeltette leírt formájában Golopi Gáspár. Utódai a 17. század végén az Ibrányiak örökölték, majd a 18. század elejétől a Vay család birtokában volt. Reneszánsz formájának első jelentősebb átalakítására Vay László idejében került sor, feltehetően az 1720-as években. Elsősorban a kőkeretes nyílások és a kandallók, megszüntetése helyezhető erre az időre, de hozzá köthető az új bejárat, lépcsőház és a keleti "magtár" kialakítása is. Nem utolsó sorban ekkor kapta az épület a megjelenését az utóbbi időkig meghatározó vakolattagolásos architektúráját is.
1945 után megfelelő hasznosítására nem volt lehetőség, tetőzete leégett. Mai fedélszéke emeleti betonfödéme, az 1980-as évek elején megkezdett, de félbemaradt helyreállítás során készült. Ekkor került sor kisebb léptékű régészeti kutatásra, mely tisztázta eredeti formáját és építéstörténetének főbb szakaszait.

Fotók a Kastélyról (IE diavetítés)
Fotók a Kastélyról (Opera böngésző képek)

VAY-KASTÉLY:

A Vay család 1820 körül építtette fel új kastélyát. A klasszicista stílusban épült kastélyban jelenleg a település általános iskolája és óvodája található. Az épület központi homlokzatát középrizalitos magasított oromzat tagolja. Az épület utcafronti homlokzata földszintes, míg udvar felöli homlokzata magasföldszintes építésű.

Az egykori parkban szabadon álló, klasszicizáló épület 1820 táján épült. Elnyújtott tömegét középen és két végén rizalitok tagolják.
Egyik hosszanti homlokzatán földszintes, míg a másikon a terep szintkülönbsége folytán magasföldszintes. Az előbbi oldalon a középrizalitot magasított oromzat emeli ki, aljánál keretelt félkörös padlásablak, s a 17 tengelyes épületet több lépcsőbejáró is tagolja. A hátsó, kerti homlokzaton a középrizalitban nyíló bejárathoz kétoldalról íves lépcsőfeljárat vezet. Azon az oldalon a támfalakkal megerősített és fél szinttel kiemelt pince folytán a homlokzat magasított lábazatként jelentkezik.
Az épületben óvoda működik.

Az épület mögött terül el a hajdani Vay-park nagyobb része.



Kívánunk mindenkinek kellemes kikapcsolódást, egy jó sétát, jó láda vadászatot!

LUILUI és JUDITH'''