Ötvösi várrom
Előfordulhat, hogy a növényzet miatt a pinceszinten nehézkes a boltív alatti rejtő üreg megközelítése. Ezért alternatív láda is van egy diófa elágazásában 1 m magasan: N 46° 17,190' E 17° 21,432' ponton.
A láda (15*20*8cm) az ötvösi vár feltárt romjainál rejtőzik. Sajnos a boltívek egy része omlásveszélyes, ezért óvatosnak kell lenned a biztonságod és a műemlék megóvása érdekében.
2017.01.15. A kastélyból az intézmény kiköltözött, a sokat szenvedett hársat -reméljük csak ideiglenesen- nem lehet megközelíteni.

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

A láda keresése
A láda bal kézre esik a boltív alatt, mégis jobb kézzel könnyebb kivenni...a téglát tedd vissza!
A várrom kötelező pont a Somogyi Várak Jelvényszerző Túramozgalom keretében . Remélem, a nem kötelező hársfát sem fogod kihagyni!

A Kónyival egyesített falu (ma Ötvöskónyi) Nagyatád északi szomszédja a 68-as országút mentén.
Nevének eredete:
Az Árpád-korban a környékre jellemző volt a gyepvasérc előfordulásokra települt fémművesség; ebben a faluban telepedtek le a Segesd megyei királynéi birtok (GCSEGE) fémmegmunkáló mesterei.
Két dolog miatt érdemes felkeresni: egyik a várrom, a másik az óriási hársfamatuzsálem.

Az óriási hársfa koordinátái:  N 46° 17,125' E 17° 21,557' 146 m [GCOTVO+fa]
Említésre méltó még a kastélypark szélén a barokk Nepomuki Szent János szobor  N 46° 17,062' E 17° 21,642' 140 m [GCOTVO+szobor] és a közeli kis Millennium parkban a Hét Vezér fái és emlékkövei.

A nevezetes nagylevelű hársfa (Tilia Platyphyllos), amely ma hazánk legnagyobb hársfája, a falu középpontjában lévő Chernel-kastély parkjában áll. A Chernel név hallatán mindenki csalódott is lenne, ha nem találna itt valami egészen különleges faritkaságot - jóllehet ezt a nagyon öreg fát nem ültethették, csak örökölhették a Chernelek.
A Hétfa (hét törzs összenövéséből keletkezett) nem a legjobb állapotban, de még életerősen, nyaranta virágot hozva emlékszik az elmúlt évszázadokra.
A hét törzs miatt erősen tartja magát a legenda, hogy a honfoglalás korából származik, és a hét vezér emlékét őrzi; nevükben vigyázta a környéket. A legenda szerint IV. Béla király a tatárok elől menekülőben a fa odvában talált menedéket... Persze ezek, tekintettel a nagylevelű hársnál várható 500...1000 éves élettartamra (Angliában nyilvántartanak egy 2000 évesre becsült példányt is!), ha nem is elképzelhetetlen, de egészen különleges dolgok lennének. Mindenesetre dendromániások hazánk egyik legöregebb fájaként említik. Van, aki feltételezi, hogy 3...400 évvel ezelőtt egy évezredes nagy fa törzse elpusztult, és a kerületén kinőtt 7 tősarj idővel összenőtt. Ez a gondolatmenet feltételezi a Béla királlyal kapcsolatos legenda valóságalapját, egyúttal a vegetatív felújulás azt jelenti, hogy ugyanarról a fáról van szó... Ezt persze csak a gyökérzet feltárásával lehet igazolni, a fa teljes pusztulása után - remélhetőleg minél később.
Ami tény, a 20. század elején a 14 méter törzskerületű fa villámcsapás miatt meghasadt, később egy tűz miatt belsejében nagyméretű üreg keletkezett. A törzs ma inkább egy üres palást, kerülete is 1038 cm-re csökkent. Csodáljuk meg, amíg még életben van!
(2011.09.27.) Sajnos, újabb villámcsapás miatt egyik része megsemmisült. Megmentése érdekében jó lenne, ha az "Év fája" szavazáskor őt javasolnád...
2012. Sajnos nem érhette meg hársunk, hogy az év fája legyen még életében, helyette egy viszonylag helyiérdekű fa erőteljes marketing munkával, érzésem szerint a verseny kedvéért kiizzadt, majd feltupírozott, szűk családi kört érintő, hétről-hétre izmosodó, belterjes "legendával" , amelyről semmiféle irodalmi adatot nem találtam - biztos az én hibám - lett a befutó.
2017. Az eredeti leírás mára érvényét vesztett szakasza: A kastélyban ma kórházi osztály működik. A portán kiírt látogatási idő ne tévesszen meg, az a kórházra vonatkozik. A kapu ( N 46° 17,000' E 17° 21,555' 143 m [GCOTVO+bejárat]) általában nyitva, a Hétfa itt megközelíthető. Ha a kapu zárva lenne, használd a kaputelefont, szívesen látnak. A látogatás ingyenes.

A várromról
A középkor vége felé az ecsedi Báthory család épített itt erődített várkastélyt.
Az 1500-as évek végvári harcainak kaotikus időszakában a kastélyt erősséggé alakították. A megmaradt romok tanúsítják, hogy a kőben szegény vidéken a fő építőanyag az égetett tégla volt. A kisméretű vár északnyugati és délnyugati sarkán rondella, északkeleti és délkeleti sarkán négyzet alapú torony állt. Az erősséget cölöpsorok közé döngölt töltésekkel, agyagsánccal és külső körben palánkkal védték. Mérete alapján csak kisebb portyázó csapatok ellen jelentett védelmet. Ilyen kis vár annak idején százával épült a déli végeken, de Szigetvár eleste után jelentőségüket vesztették és sorra elpusztultak.
A falakat és rondellákat a 17. és 18. század folyamán rombolták le, de az 1960-as években végzett feltárás nyomán az alépítmény és védősáncok ma is jól kivehetőek.

A várrom megközelítése
Az országútról a  N 46° 17,163' E 17° 21,639' 140 m [GCOTVO+leágazás] pontnál indul a szőlőhegyre egy eléggé elhanyagolt, sokszor sáros, de általában autózható keskeny földút. Ahol az út T alakban elágazik, jobbra kanyarodj. A magántulajdonú kertek mellett fekvő füvesített közösségi területen pakolhatsz ( N 46° 17,172' E 17° 21,398' 160 m [GCOTVO+parkoló]), ahonnan pár lépés a várrom környéke. Új infó: a "parkoló" füves rész bekerítve, itt ugyan fizikai akadálya nincs a gyalogos átjárásnak, de talán jobb, ha a közvetlenül a sorompó előtt rátérsz a ládász-ösvényre.
A romterületen óvatosan közlekedj a falak pereme és a rejtett gödrök miatt! A rejtéskor a környezet szépen kaszált volt, a csalánok bokáig se értek...

Kellemes somogyi időtöltést és jó ládavadászatot!