A geoláda (25*15*8 cm) három dél-dunántúli megye találkozásánál rejtőzik a Mosdóst és Jágónakot összekötő piros sáv és a piros háromszög jelzésű turistaút közös szakaszán, kerítés tövén keresd talajszinten, egy fekvő betondarab védelmében. Felülről kéregdarabokkal álcázd! A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!
A Hármashatár-emlékmű
Az emlékmű a három dél-dunántúli megye közös pontjánál áll; a kőben szegény környezet (Zselic) hagyományainak megfelelően keményfából kifaragva a N 46° 17,745' E 18° 3,179' 220 m [GCSTBM+kopjafa] pontnál. Az emlékművet 1998-ban emelték, egyúttal egy szerény pihenőhelyet és kilátót is kialakítva, ahonnan a hegytető fennsíkján túl gyönyörű kilátás nyílik a Mecsek hegyeire.
Ezt új jelzett turistaút (piros háromszög ) kijelölése követte Baranyajenő község főutcájáról indulva (2005. őszén, Baumann Józsefnek köszönhetően).
A nevezetes hely megjelölése emléket állíthat egy ezer év hagyományain alapuló, idővel lehet hogy feledésbe merülő területi rendszernek, amelynek megszüntetése időről-időre napirendre került, de a hagyományok tisztelete eddig még csak részsikereket engedélyezett a változtatási elképzeléseknek. A megyerendszer története Magyarországon
Hasonló területszervezési rendszerek egész Európában általánosak az első ezredfordulót követően; az angolok máig büszkék a szerintük elsőként létrehozott ezeréves rendszerükre (county ill. shire), amely gondolkodásukban mélyen gyökerezik - gondoljunk csak a derék hobbitok szeretett Megyéjére!
A magyar megyerendszer valamivel idősebb az angolnál.
A 900-as években alakult ki és Szent István korában megszilárdult a vármegyerendszer, amely évszázadok során a lényeget megőrizve változásokon ment át a megyék elnevezése, száma és pontos határai szerint is.
A történettudomány a 13. századig terjedő időszakot a királyi vármegyék rendszereként nevezi meg. A vármegyék jogköre a királyi birtokok és az ott élő népek igazgatására, a bírói hatalom gyakorlására és az adószedés végrehajtására terjedt ki. Fő tisztviselője az ispán (comes) vagy várispán volt, aki az uralkodó bizalmi embereként a királytól kapta a kinevezését, és mint a terület korlátlan ura, kizárólag a királynak tartozott felelősséggel.
A 13-14. századtól a nemesi vármegye némileg megváltoztatta az ispán jogállását; a főispán (supremus comes) elsősorban a király környezetében képviselte a megyét, a helyi feladatokat az alispán vagy szolgabíró látta el. A főispáni tisztség idővel örökös és esetenként öröklődő megbízássá fejlődött, amelyet az uralkodó neves főnemesi családoknak vagy egy-egy püspökségnek, ezen belül is a mindenkori püspöknek adományozott. Az alispánt eleinte a főispán nevezte ki rokonai vagy lekötelezettjei közül, később a megyegyűlés választotta a főispán jelöltjei közül.
A Szabadságharcot követő sötét Bach-korszakban időlegesen törés következett be, mivel a megyék szerepét a központi hatalom korlátozta, és a nagyobb régiók kialakítását erőltette.
1870-től az 1848 előtti alapokon a polgári vármegye vette vissza a szerepet.
A megyék száma a Trianoni diktátum hatására drasztikusan csökkent, és a határmenti töredék megyék egyesítésével új, összetett nevű megyék jöttek létre.
A vármegyerendszer 1945-ig élt, amikor a ma ismert megyei rendszer jött létre.
A nagyobb régiók / tervezési egységek kialakítására azóta több kísérlet is történt. Ebben a rendszerben a megyének ugyanaz a sors jutna, mint korábban a járásoknak. A járások 1232-től fokozatos fejlődéssel jöttek létre, a megyék 4-4 járásra történő felosztásával. Neve is utal rá: a cél az volt, hogy az alközpont ne legyen távolabb egy napi járóföldnél senki számára. III. Endre 1290-ben törvényt hozott arról, hogy megyénként négy szolgabírót kell választani, akik a járásukban látták el az irányítást (határjárás, adóösszeírás és adóbeszedés, igazságszolgáltatás). A járási rendszer lassan elavulttá vált, és 1984-től meg is szűnt. Változnak az idők! Éledőben a járás. 2012
Továbbra is a megyerendszer alapján áll az évtizedek óta szerveződő nagyobb tervezési régiók részben működő rendszere, amely kevéssé közismert széles körben. Az általános közgondolkodásba erősen be van ágyazva a megyerendszerben való gondolkodás, és nagyobb közösségek önazonosságának meghatározásban is szerepet játszik (ha valaki somogyi, az bizony somogyi!). Ezért még ha meg is szűnne a megyerendszer, még nagyon sokáig élni fog tudatunkban. Ki hallott már dél-dunántúli rossebről? Somogyiról annál inkább...
Ez érthető, hiszen évszázadokon át önálló, és saját jogokkal / kötelezettségekkel rendelkező közösséget határozott meg.
Példaként említhető az a tény, hogy a betyárvilág felszámolását az is nehezítette, hogy a megyei pandúrok hatásköre a megyehatárnál végetért - és ezt tiszteletben is tartották! Közismert a történet a Balatonalmádi és Alsóörs közötti egykori határcsárdáról a káptalanfüredi emlékezet alapján. A Zala és Veszprém megyék határán épült csárdában az üldözött betyár (a zalai Hatlábú Jóska nevéhez kötik ezt a virtust) az asztal Veszprém megyei oldalán itta borát, míg az üldöző zsandároknak a Zala megyei oldalon kellett maradniuk (erős a gyanúm, hogy a nagy üldözés után ők sem szárazon üldögéltek ott). Más helyekről is szólnak ilyen legendák. Jellemző példa a zselici Enyezdi-erdőben lévő Csárdahely nevű domb (251 m). A Kaposvár-Szigetvár postakocsi-út mentén itt állt a valaha nevezetes csárda. A népi emlékezet úgy tudja, hogy a csárda ugyanilyen jelenetek színhelye volt, mivel Somogy és Baranya határán állt - a szépséghiba csak annyi, hogy a megyehatár csak 1950 óta húzódik itt! (A somogyi lokálpatrióták számára máig élő sérelem a Szigetvári járásnak Baranyához 1950-ben történt csatolása). Mindenesetre a történet "ha nem is igaz, de találó".
Ezért gondolom, hogy a megyék esetleges megszűnése után is lesz, aki az emlékoszlopot felkeresve, eltűnődik a régmúlt idők örökségén...
A Hármashatár megközelítése jelzett turistautakon
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.
Az Északkelet-Zselicet feltáró piros sávval jelzett út lakott helyen lévő végpontjai elég messze vannak a Hármashatártól, és akinek nincs ideje végigjárni, több lehetőség közül választhat. A legegyszerűbb Baranyajenőn a Várhegy utcánál (ebben áll a falu temploma, az utca kezdete: N 46° 16,248' E 18° 2,553' 138 m [GCSTBM+útelágazás]) a kis sportpálya mellett parkolni, és nekivágni északnak a piros háromszög jelen egészen a Hármashatár-emlékoszlopig. Ez 3,5 km kellemes sétát jelent - ha nincs derékig érő sár... Kezdetben nem túl látványos helyeken vezet az út. Mielőtt az erdőbe érne, a vadászlesről délre tekintve, a látóhatárt a Zselic legmagasabb vidéke, a Hollófészek zárja. A piros háromszöggel jelzett út később csatlakozik a piros sáv jelzéshez. A közös szakaszon szép tájképi értékű fennsíkra érsz.
További (hosszabb) lehetőségek:
1. Ha már úgyis felkeresed a Szalacska-hegyi ládát (GCNBER) és \ vagy a kelta emlékeket (GCCELT), és odáig autóval mentél, akkor már elég sokat rövidítettél. A piros kereszt csatlakozik a piros sáv jelzésű úthoz, amelynek egyes szakaszai a fakitermelés miatt nem mindenhol követhetők könnyen. Ha a Szent-Antal kápolnától a hegygerincen vezető szekérúton indulsz a Hármashatár felé, a szőlőket elhagyva egy erdőgazdasági úton haladsz déli irányban. Tovább haladva, a N46° 18,052' E018° 1,466' pontnál a jelzett út déli irányban betér az erdőbe, és onnan már jól követhető az emlékoszlopig.
2. A piros jelzésre Kercseliget felől is rátérhetsz, az első néhány km-én jelzetlen, unalmas útvonalon. Ebben az esetben a Nagyberki-Kercseliget országút mellett parkolhatsz (N46° 20,112' E018° 358') a sorompónál, és a N46° 18,984' E018° 2,435' ponttól nyugatra haladva a murvás úton, eléred azt a helyet, ahol a piros sáv letér az erdőgazdasági útról.
3. Ha úgy gondolod, Gödrekeresztúr temetőjénél parkolva, a zöld sáv jelzésen is becsatlakozhatsz a piros sáv jelzésbe. Forrás Hatlábú Jóska esetéhez
Eötvös Károly: Az első magyar színház története
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
+
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Kerékpárral közelítve Jágónak felöl a piros csíkon. Háát, nem volt éppen élményekkel teli. Kiváncsi lennék, hogy a helyet látogatják-e mások is a kessereken kívül :-)
Köszi!
Baranya és Tolna teteje után, Somogy teteje felé útba ejtettem ezt a sokszor elkerült ládát. Baranyajenő szélétől gyalogosan jól járható erdészeti út vezet a piros jelzésig ... a parkolóhelyet azért nem javasolnám másnak, de Golf túlélte. :)
Egy sokat halasztgatott találat. Baranyajenőn parkoltam és a turistaúton sétáltam fel a rejtéshez. Az út második fele szép erdőn vezetett keresztül. Érdekes volt a helyszín. Köszönöm a lehetőséget.
Jágónakról Gödrére menet útba esett, hát kikaptuk. A falu szélén lábújhegyen kicseleztük a guglisztrítvjún is látható fenevadat, és nyugis vidéken közelítettük meg a mifelénk túróstáskának titulált közigazgatási egységet. A láda Ajtonytól megszokott korrektséggel ott volt, ahol vártuk. Tetszett a totemoszlop (vajon más hasonló helyeken is van ilyen?) meg hogy még tűzrakó helyet is terveztek hozzá, bár a mellékhelyiség már 90 fokkal elfordított állapotban volt a rendeltetés szerű használathoz képest, s mivel így a gravitáció ellenünk dolgozott volna, inkább nem vettük igénybe a szolgáltatást. A környezet a bemutató fényképekhez képest már kissé dúsabb, meg a kilátónak csak a csonkja található, amit eddig villanyoszlopnak képzeltünk, de így is átjárja az embert a hely szelleme. Aztán hangulatos, és könnyen járható útvonalon erdők rétek között derítettük fel a területet, ahol szégyenszemre eddig még nem jártunk. Kedves vidék, köszönjük, hogy erre járhattunk.
Halló!
Megtaláltuk flevyvel és öcsivel bicaj túra keretében. A nap sütött, de csípős, hideg szél kísérte utunkat. Viszont itt valóban elmondhattuk, hogy hárman voltunk három megyében egy időben és mégis kézen fogva. :D
Köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.9.12]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Napnyugta után, de még jó látási viszonyok között indultam Jágónakról a P jelzésen biciklivel. Onnan 3,5 km, de jól tekerhető, így 15 perc alatt a ládánál voltam. Egy gyors logolás után igyekeztem vissza, amíg teljesen rám nem sötétedik. Minden jól haladt, de aztán egy gyors defekt miatt az utolsó 6-700 méter tolva kellett megtennem, így már sötétben értem vissza a kocsihoz.
Biciklis geokessing. Jágónak felöli megközelítést választottam. A faluban bárhol lehet parkolni, viszont a legrövidebb út első szakasza borzalmas állapotban van, még tolni sem könnyű a bicajt. Ajánlatos az ország útról itt bemenni a földutakon a láda felé: N46 18.218 E18 05.910. Viszonylag jól biciklizhető a teljes táv, minimális a szintkülönbség.
Érdekes hely a 3 megye találkozása, és egyben eléggé elhagyatott hely is.
Üdv Mr Zerge.