A geoláda magánterületen lett elhelyezve. A helyszínről el lett távolítva a tulajdonosok kérésére, egyidejűleg állapota megszűntre változott. admin

WAP:
Egy ágas-bogas fa adja a rejteket.A láda egy kb.:10cm átmérőjü 15cm magas fém doboz.

Megközelítés: 1.Siófokról a 65-ös főúton. Az M7 híd után a harmadik körforgalomban a 3. kijáratnál kell kimenni. Útba esik a 200 éves Balatonkiliti templom.

Érdemes leparkolni itt:
 N 46° 53,198' E 18° 4,977' 160 m [GCKILI+parkoló]
Ez egyben fordulópont is!!

Tiszta időben szép kilátás nyílik a Balatonra. Távcsővel(vagy nagyon tiszta időben akár anélkül) akár Badacsonyig el lehet látni.

Kellemes sétát!

A Faluról (városrész):
Siófok - Kiliti

Ez a bájos település a Balatontól 4 Km távolságban, a Sió melletti dombos vidéken épült nagyközség.
Kiliti történetét nehéz Siófoktól szétválasztani, mert Siófok fürdővárossá fejlődése mindig nagy hatással volt rá.

Hozzátartozott Balatonújhely is, azelőtt Vilmatelep néven, előbbi nevén Csibatelep, vagy Balatonlidó, jelenleg Balatonszéplak.

1890-ben a Déli Vaspálya Társaság, majd, 1900-ban a Balaton Halászati RT építtette az első épületeket.
1895-ben az úrlovasok szövetkezete lóversenyterületet rendezett be.
1895-ben Rosznagel István szerezte itt az első nagyobb területet, és létrehozta a Vilma - telepet (felesége nevéről).

1908-ban a Balaton-szövetség 30 kat.hold területen, 12 jobbára kiliti család részére, kerti vetemény területet hoz létre. 1909-ben a veszprémi káptalan nagy gyümölcsöst ültetett.
E szép fejlődés után a kormány Veszprém vármegyéhez,
illetve Siófokhoz akarja csatolni a területet.
Árpád-kori leletek bizonyítják, Árpád és középkori templomos helyek maradványait.
Igazolták, hogy a környéken megtelepülő avar népségből
jelentős számmal megélhették a 900 körüli honfoglalást.
Majd Bulcsú, Lél, és Bő népei éltek itt 955-ig. A 955-ös Augsburgi vereség során elvéreztek.

Somogy új birtokos kezébe került az Árpád-ház ágból, később Koppány vezér lehetett az új úr.
Feltételezhető, hogy Koppány 972-ben már nem volt pogány, hanem bizánci,
vagyis keleti keresztény vallású volt. Géza halála után Koppány szembefordult Istvánnal, melynek következménye Koppány leverése volt. Ezután Somogy a 47 vármegye egyike lett.
A 10-ed szedői jogot a pannonhalmi bencés apátság kapta meg.
Kiliti szomszédtelepülései Holóvogy, Losta, Töreki, Sövényfalu, Fok voltak.

Siófok első ismert okleveles említése1082-ből való, Clety néven származik.
A település védőszentjéről, Szent Cletus püspök és vértanútól kapta a nevét.
A tihanyi apátság 1211-ben a birtokösszeírásnál Cletus néven említi Kilitit, mely már Szent László pannonhalmi oklevelében is szerepelt.
1265-ben Kelety a neve, és a tihanyi apátság tartozéka. 1302-ben már Kylity néven említik, melynek ezután sokáig a székesfehérvári káptalan volt a földesura.
Kiliti szomszédja (Losta sziget) volt, amely a mocsaras vidéken szigetként emelkedett ki.
Ma is szigetnek említik a területet 113 méter magasságával, akkor mintegy 8 méterre emelkedett ki a Sió vizéből.

Siófok és környéke, már a római uralom idején is lakott hely volt.
Kilitin régészek a Szabadság tér 1.sz alatt római kori temető
helyét vélték felfedezni, a szőlősdombon pedig lakótelepre utaló cserepeket találtak.
Galerius császár i.u. 292-ben hatalmas erdők kiirtásával ásatta ki a Sió csatorna ősét, amely a Balatont köti össze a Dunával, valamint zsilipet építtetett.

Forrás: http://kilitidia.extra.hu/index.html
A képeket magam csináltam.