WAP:
1. N 46° 46,509' E 16° 51,643'
Templom bejáratnál, jobb oldali tábla harmadik sorában első szó, első betűje ÉS ugyanezen sorban harmadik szó, ötödik betűje.
2. N 46° 46,740' E 16° 53,369'
Jelszó részlet hordozója a kereszt mögött, talajszinten (~5x5x12cm).
3. N 46° 46,701' E 16° 52,743'
I. világháborús emlékművön utolsó sor első szavának harmadik betűje.
4. N 46° 45,999' E 16° 52,351'
Kápolna melletti kereszten harmadik betű.
Jelszó: 5 betű, fenti sorrendben.
WAP vége.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Csatár, Zala megye legősibb települése, a Zalaegerszegtől 5 km-re délre, a Csengő patak által körülölelt helyen fekszik, melynek első említése már 1141-ből való: Chitary néven, ami szolganépre, fegyverkészítőkre utal (szláv nyelvi megfelelője).
Itt épült a Márton Comes által 1137-ben alapított bencés kolostor. Az alapító a bencés apátságnak adományozta a magyar kultúrtörténetben híressé vált Gutkeled, más néven Csatári-bibliát.
A kódex a 12. század első felében Ausztriában íródott, innét került a Gut-Keled nemzetség által alapított, Zala megyei csatári bencés monostorba, ahol is belemásolták a monostor 12. századi alapításáról szóló két oklevelet. A 13. század második felében a monostor kegyura szorult helyzetében elvitte Vasvárra a könyvet és Farkas zsidónak zálogba vetette, majd a monostort kárpótolta érte. Csatárinak azért nevezzük, mert eredetileg a Zala megyei csatári bencés apátság könyvállományába tartozott, Gutkeled-bibliának pedig azért, mert ennek az apátságnak XIII. századi kegyura, a Gutkeled-nemzetségbeli Wyd, a kódexet 1263 körül elzálogosította. Tudta, mekkora értéket tulajdonított el, mert két faluval kárpótolta érte jogos tulajdonosát. Egy századdal később a kódex már az Admonti kolostor leltárában szerepel. Az 1932-ben Ausztriával kötött velencei egyezmény értelmében visszakértük, az osztrákok azonban vitatták magyarországi eredetét, s a salzburgi miniatúra-festészet remekének mondták. Nem is adták vissza. A kódex ma a bécsi Österreichische Nationalbibliothek tulajdonában van.
A falu római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1738-ban barokk ízlés szerint állították helyre. A templomkertben 1817-ből származó kőkereszt áll. Nepomuki Szt. János 18. századi barokk stílusú szobra a templomhoz vezető út mellett található.
Hegyi kápolnánál szentmise minden évben Urunk mennybemenetelének ünnepén (Vasárnap) déli 12 órakor kezdődik. Ezen a vasárnapon nincs a falu templomában szentmise, csak a hegyi kápolnánál.
Kedvezve az átutazó, esetleg sietős, vagy a hosszú gyaloglást abszolválni nem tudó játékostársaknak, minden jelszórészletet tartalmazó pont megközelíthető járművel is a szilárd burkolatú utaknak köszönhetően!
Itt hívnám fel a figyelmet arra a nem elhanyagolható tényre, hogy ahol az út egy jármű szélességű, ott azért ennek ellenére időnként jöhetnek szemből is. Így kellő óvatossággal közlekedjünk!
Az első pont a falu római katolikus templománál található:
N 46° 46,509' E 16° 51,643' 175 m [GCChit-1]
A templom bejáratánál, a jobb oldalon lévő tábla harmadik sorában találunk mindjárt két jelszórészletet is!
A jelszó első része (KÉT betű!):
- A jobb oldalon lévő tábla harmadik sorában az első szó, első betűje
- A jobb oldalon lévő tábla harmadik sorában a harmadik szó, ötödik betűje
A második pont egy útkereszteződésnél álló kereszt a "hegyen":
N 46° 46,740' E 16° 53,369' 280 m [GCChit-2]
A jelszó második része:
Jelszó részlet a kereszt mögött, talajszinten.
A "láda" 5 x 5 x 12 cm méretű.
A harmadik pont a világháborúk áldozatainak emlékét őrző emlékműveknél található:
N 46° 46,701' E 16° 52,743' 185 m [GCChit-3]
A jelszó harmadik része:
Az I. világháborús emlékművön az utolsó sor első szavának harmadik betűje.
A negyedik pont a másik kereszt a másik "hegyen", a kápolna mellett:
N 46° 45,999' E 16° 52,351' 250 m [GCChit-4]
A jelszó negyedik része:
A kápolna melletti kereszten az egyetlen rajta lévő szó harmadik betűje.
A negyedik pont után:
A kápolna megtekintése után végigmehetünk a pincesoron, aminek valahol itt a vége:
N 46° 45,728' E 16° 51,846' 215 m [GCChit+pincesor vége]
Visszatérve a kápolnához, itt
N 46° 46,014' E 16° 52,314' 250 m [GCChit+templomhoz] a kereszteződésben északnyugat felé induló, réten átvezető földúton juthatunk vissza a templomhoz.
Szerencsés kincskeresést kívánok!
Forrás:
http://www.magyartemplomok.hu
http://www.terkepcentrum.hu
http://hu.wikipedia.org
http://www.vendegvaro.hu
- A címer és a biblia fotó forrása:
http://hu.wikipedia.org
