Földvár gondolat: A legtöbb esetben csupán a domborulatok hajlásai utalnak az egykori erősség mivoltára. Néhol csak a mélyebb árkok nyomai segítenek felfedezni a védelmet nyújtó sáncok emlékeit.
A hely
Országos jelentőségű védett természeti emlék az ex lege védett korai bronzkori földvár (erődítmény) a földvárak között átlagos megjelenésű. Sajnos említésén kívül kevés információt találni.
A hatvani kultúra jellegzetes, korábban kevéssé jellemző erődítési formája a földvár. Mivel ez a sajátos erődítési forma a kultúra egész területén - Kelet-Magyarország északi peremén illetve a Közép-Tisza-vidéken - egyenletesen elterjedt, kevéssé valószínű, hogy külső ellenség fenyegetése tette volna szükségessé kialakításukat. Kézenfekvőbbnek tűnik, hogy a kultúrán belüli feszültségek indokolták a várak fenntartását: a területeiket egymástól féltő, kultúrán belüli népcsoportok tartottak ilyen módon védelmi készültséget.
A hatvani földvárak közös jellemzője, hogy az adott terepen uralkodó helyzetet töltenek be. Minden esetben a vidék legmagasabb dombját választották ki. A hatvani kultúra váraiban gazdag a Galga-vidék illetve a Gödöllői dombság. Tura szomszédságában is többet találunk, pl. Aszódon, Valkón, Zsámbokon, kicsit távolabb pedig Versegen és Váckisújfalun.
Születésnapos autós-kirándulós ládázás második találata. Püspökszilágy felől jól járható földúton 400 méterre megközelítettem a Várhegyet. Az utolsó 200 méter toronyiránt elég kemény kapaszkodás volt.
Meglett, köszönjük!
A doboz belül nedves volt. Sérülésnek nincs jele, feltételezem nem zár jól. Egy "kincset" ki kellett dobni belőle, mert a fém részei teljesen elrozsdásodtak. Természetesen pótoltuk bőven. A füzet is nedves, de egyelőre még használható.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
Hosszú nap első ládája. Váckisújfalu vmről indultam és gondoltam hogy jó lesz, mert láttam az emelkedőt. A templomnál egy fickó méregetett, aztán át a hídon és bal kanyar után az első lehetőségnél az emelkedőt választottam. Míg eddig az út néhol saras, itt már sárnak nincs nyoma. A vegetáció tüskéi bosszantásomra nőttek. Az első rétszerűnél cipőcsere, közben remek rálátás a tóra és a falura. A növényzet továbbra sem akart a kedvemre tenni. Volt, hogy annyira összenőtt, ami összetartozik, továbbmenni se tudtam. Aztán kis kerülővel a szántásra értem. Messziről motor zaja. Látkép Lada Niva utánfutóval, erdő, föld, vadles. Jobbra az út. Apró kerülő és fordultam rá a várra. Közben a takart kilátás tárult elém. A Barsz-501 Ecskenden. Az út kellemes emelkedéssel vezetett a földvárhoz. Sajnos nem volt teljes panoráma, de egész élvezhető volt a helyszín. A láda kis mozgolódás után lett meg. Nálam a térkép nem jelezte, de simán le lehet jönni a vadösvényen, hiszen egy jó kis szekérút található az alján, ami a Püspökszilágyhoz vezető földúthoz vezet. Egyedül a méhekkel kell vigyázni ;) Bár a földvár nyomait nem találtam, tetszett a helyszín és az odavezető út nagyrésze is.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.3]
==================================
Igazi vadregényes hely!
Akkor találtuk meg a ládát, amikor lemondtunk róla...
TFTC
Megtaláltam MirusNonoval köszönöm a rejtést!
Tetszett a terep el lehet kerülni a csalánokat ha cikk-cakkba haladtok. Gyerekkel nem ajánlom [Geoládák v4.0.3]
Megvagy láda, köszi a lehetőséget :-)
Egy botrányos csalános dzsungelharcba torkollt a ládakeresés... nem lett volna baj, ha ezt a helyet ma pont kihagytuk volna, szenvedés volt az egész. De legalább készült pár remek fotó, a közelbenh levő pecatóról.
Judith&Pilis50&Feri&Mira [Geoládák v4.0.2]
Megvan, köszi!
Az országúttól gyalog mentem fel a gsm-torony érintésével az "ajánlott" úton, a vadászlesig sima liba, onnantól derékig-mellig érő vadregényes és néhol csípős növényzet. Láda a helyén, tökéletes állapotban. A ládától indul egy meredek ösvény lefele a zöld kereszt irányába, azon mentem le, jól követhető, még bringanyom is volt rajta. (Gyalog lefele némi egyensúlyérzék, felfelé comb kell hozzá :) - az alsó része az az út, ami az "ajánlott" képen a ládán túl van jelölve szaggatott vonalakkal, merőlegesen a turistaútra) Aztán a zöld kereszten a tavat érintve vissza a kiindulópontra. Már persze a térkép szerint zöld kereszt, mert jelzés egy darab sincs - de amúgy nyílegyenes, jól járható földút, a falu és a tó közt különösen.
Az éjjeli eső elverte a port, és megöntözte a térdig érő növényzetet. A csalán már szépen nő! :) A közeli magaslesről szép volt a kilátás.
Új dobozban, új füzet, benne új jelszó.
Cserháti ládázásból hazafelé, a mai utolsó találat. Tavaly ősszel a Vácrátóti Arborétum után már megpróbáltuk megkeresni, de akkor a javasolt letérő után pár méterrel már bokáig érő sár volt a földúton, így gyorsan visszafordultunk. Most száraz időben a javasolt ~3 km-es útvonal kényelmesen végig autózható. A kényelmes persze túlzás, a felfelé szakaszon volt kis döcögés, a gerincen meg por és kis vízmosás-gödrök, de jól vette a Volvo az akadályokat. A földvár és persze a teljes környék most harsogóan zöld, friss, tavaszi képét mutatta, tetszett. Persze a csalán is szépen nő, hosszú nadrág kellett volna. A logbook szétázott, ha valaki jár arra, akkor új logbook, meg ahhoz kicsivel nagyobb doboz jó lenne.
A tónál parkoltam és a tó közepe vonalában az online térképeken a több online térképen is jelölt földút már nem létezik, szarvas ösvényeken jutottam fel. Mondjuk ennek megvolt az az előnye, hogy szarvascsordát is láttam :)
Visszafelé találtam meg a helyes utat, amely a villanyvezeték alatt frissen letarolt széles terület, itt könnyen fel lehet jutni. Ehhez menj el a tó legvégéig és ott indulj felfelé.
A láda takarás nélkül van, bár elég néptelen helyen. Teljes karbantartás indokolt.