Az iharosberényi földvár maradványok közül a Nagyvár rejti a geoládát (22*12*10 cm) a központi plató oldalában egy soktörzsű hársfa melletti lyukban. A közelben agresszív lódarazsak lehetnek, óvatosan közelíts! 2020-ban történt darázstámadás, és jóllehet hozzáértőktől úgy hallottam, hogy az áttelelő királynő által létrehozott új nemzedékek évente máshol építenek fészket, a körültekintés és a hirtelen mozdulatok kerülése nem árthat! A Kisvár felkeresése fakultatív.
A berényi Nagyvár maradványai Iharosberény határában találhatók, de könnyebb megközelíteni a 61-es út mentén fekvő Pogányszentpéter felől. Ha rövidebb túrát tervezel, a Megközelítés fejezetből a toronyiránti változatot részesítsd előnyben. A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást! A Nagyvár megközelítése
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve általános iránymutatásként ez a segédlet hasznos lehet.
1. Kerülővel, de legnagyobbrészt szilárd úton
A 61-es útról Pogányszentpéter nyugati végén térhetünk rá N 46° 23,423' E 17° 3,667' [GCNAVA+1. elágazás] az északkeletre-keletre induló sárga sáv jelzésre, amely szilárd erdőgazdasági úton indul. Az utat lezáró sorompó előtt parkolhatsz ( N 46° 23,555' E 17° 4,000' 158 m [GCNAVA+parkoló]). Én azt javasolnám, hogy ne vágj keresztül toronyiránt a halastó üzemi területén; jobb a békesség...a szilárd burkolatú út ugyan kerülő, de szép környezetben visz.
A parkolótól 4500 méter a célpont; a séta során a nagyarányú erdőirtás miatt végig széles kilátás nyílik a változatos felszínű dombvidékre.
Hamarosan kis kulcsosházat találsz pihenővel és gyurgyalagtelepes löszfallal, N 46° 24,001' E 17° 4,883' [GCNAVA+kulcsosház] ahol a sárga sáv jel balra letér és elhagyja utadat.
4000 méter után a szilárd út végetér. Itt ne haladj toronyiránt, az autófordulótól N 46° 23,522' E 17° 5,427' [GCNAVA+járműforduló] balra indulj a völgy aljáig, ott fordulj az első nyiladékon jobbra.
Ha ezt a megközelítést választod, a Kisvár felkeresése további hosszabbítást jelent.
A várdombtól délre két duzzasztott halastó van, ezektől délre emelkedik a Kisvár N 46° 22,843' E 17° 5,126' [GCNAVA+Kisvár] romjait rejtő domb. A Nyagyvártól délre kell indulni a nyiladékon, majd jobbkéz felé lehet megkerülni a tavakat. Az egész nem több egy kilométeres sétánál.
Sajnos Somogyország túl sokáig volt a maradék Magyarország és az oszmán birodalom határvidéke, ahol a változó hadihelyzet miatt a várak ostroma mindkét fél részéről ismétlődött, és ennek eredményeként a várak teljesen megsemmisültek. A kő és tégla maradványokat a hálátlan utókor lebontotta, építkezéseihez elhordta, így az önfeláldozó küzdelmek helyét legtöbbször csak gyakorlott szemmel értelmezhető földmunkák jelzik.
Iharosberény területén két földvár romjai maradtak fenn: Kisvár és Nagyvár.
Mint máig élő nevük mutatja, a jelentősebb erődítés a Nagyvár volt. A Kisvár ennek az ellenséges csapatmozgásokat megfigyelő, 3-4 fős személyzettel ellátott elővára (góré) volt. Mindkettő szabadon választható pont volt a Somogyi Várak Jelvényszerző Túramozgalom keretében.
A Nagyvár történelme
A Nagyvár sáncai Pogányszentpéter mellett az Alsó-Szentpáli-erdőben rejtőznek. Eredetileg árkokkal és földtöltéses cölöppalánkkal kerített erőd volt, ahol annak idején folyamatosan 25-30 fő lovaskatona teljesített szolgálatot. A kis létszám miatt igazán csak a határmenti kisebb csapatmozgások esetén jelentett védelmet a környék menekülő lakosságának, de hadászati jelentősége a sok kisebb-nagyobb várból álló Lendva-Babócsa-Nagykanizsa-Csurgó-Miháld védőövezet keretében értelmezhető. Több forrás szerint a Nagyvár középkori eredetű, de megerősítése a többi délvidéki kis erődítésekhez hasonlóan a mohácsi csatavesztés utáni zűrzavaros időkre tehető. Szigetvár eleste (1566.) után a kis somogyi várakból a reménytelen helyzetbe került védők elmenekültek, és hogy a török ne tudja hasznosítani, a várakat felgyújtotta. Tahy Ferenc, majd Thury György kanizsai főkapitány rövidesen újjáépíttette, és védőket helyezett ide. Az erős Nagykanizsa eleste (1600.) után ezt a várat is megszállta a török, és közel egy évszázadra az oszmán birodalom határsávjába került. A tőle délre és keletre eső területeken (Somogy, Tolna, Baranya) a lakosság gyakorlatilag eltűnt: népirtás áldozatává vált, vagy rabszolgaként került az oszmán birodalom távoli vidékeire, jobb esetben földönfutóként északra menekült.
A vár központi platója ma is jól kivehető, a sáncok nyomai is érzékelhetők, de a korabeli szűkös lehetőségek miatt időtálló falak nem épültek, ezért romok nem maradtak, csak a földvédművek maradványain idézhetjük fel Magyarország nagy pusztulásának századát, az 1600-as éveket.
Inkey Pál 1896-ban millenniumi oszlopot emelt itt, amelyet 1954-ben elbontottak. Helyreállítására a rendszerváltás utáni években került sor, de ez is bánthatta valakik szemét: 2000-ben megsemmisült. Úgy látszik, a pusztítás öröme nemcsak az iszlám inváziós sereget vezérelte...
Thury György emlékezete
Balassi: Egy katonaének a Csak búbánat nótájára
...
4. Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul,
5. Sőt azon kívül is, csak jó kedvébül is vitéz próbálni indul,
6. Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul.
...
Balassinál, aki maga is rettenthetetlen harcos volt, jobban leírni a végvári harcok neves és névtelen hőseit nem lehet.
Századokon át fennmaradt a jó híre-neve és szép tisztessége a legyőzhetetlen bajvívónak, Thury Györgynek (1519-1571), akit a kortársak magyar El Cid-ként tiszteltek. A krónikák 600 megnyert párviadaláról tudósítanak török vitézek ellen. Nagy tekintélyt szerzett a várpalotai vár kapitányaként is a vár megvédésével és Veszprém felszabadításával, ennek alapján a zalai végek és Stájerország kapujának számító Nagykanizsa várának kapitányává nevezték ki 1567-ben. A nevetségesen kevés anyagi forrás és a Habsburg uralkodói udvar félszívű támogatása ellenére Kanizsa várát és elővárait, így Berényt is megerősíttette, és személyes példájának segítségével igazi vitézeket faragott a várak személyzetéből. Kis csapataival sok rajtaütés során nagy veszteségeket okozott a megszállóknak.
A törökök gyűlölete fokról-fokra nőtt vele szemben, és bármi áron vesztére törtek.
A szigetvári bég 300 katonáját áldozta be ennek érdekében. 1571. április 2-án ezek felgyújtották Orosztonyt és lakóit rabszolgaságba hurcolták. Thury ennek hírét véve, Kanizsa összes, 150 főnyi lovas katonájával rajtuk ütött, és a foglyokat kiszabadította. A martalékul odadobott török sereg maradéka egy szűk völgybe húzódott, ahol az erdőben előre elrejtett 600 török rontott Thury seregére. Az elkeseredett csatában a törökök foglyul akarták ejteni Thuryt. Ő a helyzetet felismerve a dicső halált választotta: életével számot adott, páncélsisakját levetette, úgy harcolt utolsó erejéig a túlerővel szemben.
...
22. Az éles szablyákban örvendenek méltán, mert ők fejeket szednek,
23. Viadalhelyeken véresen, sebesen, halva sokan feküsznek,
24. Sok vad, madár gyomra gyakran koporsója vitézül halt testüknek.
...
Első körben rossz helyen kerestük, kicsit paráztunk a darazsak miatt, de decemberben már nem kell félni ilyenektől. A láda végül meglett. Köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.5.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.1.2]
A GCDOUG multival együtt jöttünk ide a várhoz. Esőben indultunk, de itt már nem volt szükség sem kabátra, sem pulcsira. Jó fülledt volt a levegő.
Tetszett a vár, nagyon jó a rejtés. A ládára rakódott sár jól beleolvasztotta a környezetbe.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A sorompótól biciklivel tekertem el a vár maradványaihoz. A ládát kerestem egy ideig, mert már olyan szinten terepszínű, hogy alig vettem észre.
A panziótól indultunk gyalog. A halastónál a sárga körön és az erdőn át rövidítettünk. Először a GCDOUG 1 pontját, majd ezt a rejtést kerestük meg. Jól kivehető a földvár kontúrja, tetszett. Majd indultunk tovább a GCDOUG 2 ponthoz. Visszafelé az aszfaltozott úton sétáltunk. Rengeteg vízimadarat láttunk, ez kárpótolt a sárért.
Köszönjük a lehetőséget.
Hazafelé a dalmáciai adriapartról meglátogattuk e rejtést Andival.
Békés vadméhek lakják egyik szomszédos fát. Lódarázzsal nem futottunk össze.
Köszönjük a rejtèst!
A közeli kisvárhoz képest, lehet, hogy ez nagy, de azért nem sokan férhettek ebbe sem vész esetén. Viszont szépen megmaradtak a nyomai, így könnyen elképzelhető, milyen lehetett. A lódarazsakkal nem találkoztunk, viszont a láda melletti öreg fenyőn megtaláltuk a jelszót ihletők nyomait.
Halló!
N 46° 23,423' E 17° 3,667' [GCNAVA+1. elágazás]
jelzésre, amely szilárd erdőgazdasági úton indul. Az utat lezáró sorompó előtt parkolhatsz (
N 46° 23,555' E 17° 4,000' 158 m [GCNAVA+parkoló]
N 46° 24,001' E 17° 4,883' [GCNAVA+kulcsosház]
N 46° 22,843' E 17° 5,126' [GCNAVA+Kisvár]
