Elhelyezés időpontja: 2008.02.08 11:00
Megjelenés időpontja: 2008.02.08 15:50
Utolsó lényeges változás: 2018.08.03 15:15
Utolsó változás: 2021.04.06 10:23
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Ajtony
Ládagazda: Ajtony Nehézség / Terep: 1.0 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 4500 m
Megtalálások száma: 139 + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is. A fordítást Ajtony készítette.
Nagyvár
Az iharosberényi földvár maradványok közül a Nagyvár rejti a geoládát (22*12*10 cm) a központi plató oldalában egy soktörzsű hársfa melletti lyukban. A közelben agresszív lódarazsak lehetnek, óvatosan közelíts! 2020-ban történt darázstámadás, és jóllehet hozzáértőktől úgy hallottam, hogy az áttelelő királynő által létrehozott új nemzedékek évente máshol építenek fészket, a körültekintés és a hirtelen mozdulatok kerülése nem árthat! A Kisvár felkeresése fakultatív.
A berényi Nagyvár maradványai Iharosberény határában találhatók, de könnyebb megközelíteni a 61-es út mentén fekvő Pogányszentpéter felől. Ha rövidebb túrát tervezel, a Megközelítés fejezetből a toronyiránti változatot részesítsd előnyben. A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást! A Nagyvár megközelítése
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve általános iránymutatásként ez a segédlet hasznos lehet.
1. Kerülővel, de legnagyobbrészt szilárd úton
A 61-es útról Pogányszentpéter nyugati végén térhetünk rá N 46° 23,423' E 17° 3,667' [GCNAVA+1. elágazás] az északkeletre-keletre induló sárga sáv jelzésre, amely szilárd erdőgazdasági úton indul. Az utat lezáró sorompó előtt parkolhatsz ( N 46° 23,555' E 17° 4,000' 158 m [GCNAVA+parkoló]). Én azt javasolnám, hogy ne vágj keresztül toronyiránt a halastó üzemi területén; jobb a békesség...a szilárd burkolatú út ugyan kerülő, de szép környezetben visz.
A parkolótól 4500 méter a célpont; a séta során a nagyarányú erdőirtás miatt végig széles kilátás nyílik a változatos felszínű dombvidékre.
Hamarosan kis kulcsosházat találsz pihenővel és gyurgyalagtelepes löszfallal, N 46° 24,001' E 17° 4,883' [GCNAVA+kulcsosház] ahol a sárga sáv jel balra letér és elhagyja utadat.
4000 méter után a szilárd út végetér. Itt ne haladj toronyiránt, az autófordulótól N 46° 23,522' E 17° 5,427' [GCNAVA+járműforduló] balra indulj a völgy aljáig, ott fordulj az első nyiladékon jobbra.
Ha ezt a megközelítést választod, a Kisvár felkeresése további hosszabbítást jelent.
A várdombtól délre két duzzasztott halastó van, ezektől délre emelkedik a Kisvár N 46° 22,843' E 17° 5,126' [GCNAVA+Kisvár] romjait rejtő domb. A Nyagyvártól délre kell indulni a nyiladékon, majd jobbkéz felé lehet megkerülni a tavakat. Az egész nem több egy kilométeres sétánál.
Sajnos Somogyország túl sokáig volt a maradék Magyarország és az oszmán birodalom határvidéke, ahol a változó hadihelyzet miatt a várak ostroma mindkét fél részéről ismétlődött, és ennek eredményeként a várak teljesen megsemmisültek. A kő és tégla maradványokat a hálátlan utókor lebontotta, építkezéseihez elhordta, így az önfeláldozó küzdelmek helyét legtöbbször csak gyakorlott szemmel értelmezhető földmunkák jelzik.
Iharosberény területén két földvár romjai maradtak fenn: Kisvár és Nagyvár.
Mint máig élő nevük mutatja, a jelentősebb erődítés a Nagyvár volt. A Kisvár ennek az ellenséges csapatmozgásokat megfigyelő, 3-4 fős személyzettel ellátott elővára (góré) volt. Mindkettő szabadon választható pont volt a Somogyi Várak Jelvényszerző Túramozgalom keretében.
A Nagyvár történelme
A Nagyvár sáncai Pogányszentpéter mellett az Alsó-Szentpáli-erdőben rejtőznek. Eredetileg árkokkal és földtöltéses cölöppalánkkal kerített erőd volt, ahol annak idején folyamatosan 25-30 fő lovaskatona teljesített szolgálatot. A kis létszám miatt igazán csak a határmenti kisebb csapatmozgások esetén jelentett védelmet a környék menekülő lakosságának, de hadászati jelentősége a sok kisebb-nagyobb várból álló Lendva-Babócsa-Nagykanizsa-Csurgó-Miháld védőövezet keretében értelmezhető. Több forrás szerint a Nagyvár középkori eredetű, de megerősítése a többi délvidéki kis erődítésekhez hasonlóan a mohácsi csatavesztés utáni zűrzavaros időkre tehető. Szigetvár eleste (1566.) után a kis somogyi várakból a reménytelen helyzetbe került védők elmenekültek, és hogy a török ne tudja hasznosítani, a várakat felgyújtotta. Tahy Ferenc, majd Thury György kanizsai főkapitány rövidesen újjáépíttette, és védőket helyezett ide. Az erős Nagykanizsa eleste (1600.) után ezt a várat is megszállta a török, és közel egy évszázadra az oszmán birodalom határsávjába került. A tőle délre és keletre eső területeken (Somogy, Tolna, Baranya) a lakosság gyakorlatilag eltűnt: népirtás áldozatává vált, vagy rabszolgaként került az oszmán birodalom távoli vidékeire, jobb esetben földönfutóként északra menekült.
A vár központi platója ma is jól kivehető, a sáncok nyomai is érzékelhetők, de a korabeli szűkös lehetőségek miatt időtálló falak nem épültek, ezért romok nem maradtak, csak a földvédművek maradványain idézhetjük fel Magyarország nagy pusztulásának századát, az 1600-as éveket.
Inkey Pál 1896-ban millenniumi oszlopot emelt itt, amelyet 1954-ben elbontottak. Helyreállítására a rendszerváltás utáni években került sor, de ez is bánthatta valakik szemét: 2000-ben megsemmisült. Úgy látszik, a pusztítás öröme nemcsak az iszlám inváziós sereget vezérelte...
Thury György emlékezete
Balassi: Egy katonaének a Csak búbánat nótájára
...
4. Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul,
5. Sőt azon kívül is, csak jó kedvébül is vitéz próbálni indul,
6. Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul.
...
Balassinál, aki maga is rettenthetetlen harcos volt, jobban leírni a végvári harcok neves és névtelen hőseit nem lehet.
Századokon át fennmaradt a jó híre-neve és szép tisztessége a legyőzhetetlen bajvívónak, Thury Györgynek (1519-1571), akit a kortársak magyar El Cid-ként tiszteltek. A krónikák 600 megnyert párviadaláról tudósítanak török vitézek ellen. Nagy tekintélyt szerzett a várpalotai vár kapitányaként is a vár megvédésével és Veszprém felszabadításával, ennek alapján a zalai végek és Stájerország kapujának számító Nagykanizsa várának kapitányává nevezték ki 1567-ben. A nevetségesen kevés anyagi forrás és a Habsburg uralkodói udvar félszívű támogatása ellenére Kanizsa várát és elővárait, így Berényt is megerősíttette, és személyes példájának segítségével igazi vitézeket faragott a várak személyzetéből. Kis csapataival sok rajtaütés során nagy veszteségeket okozott a megszállóknak.
A törökök gyűlölete fokról-fokra nőtt vele szemben, és bármi áron vesztére törtek.
A szigetvári bég 300 katonáját áldozta be ennek érdekében. 1571. április 2-án ezek felgyújtották Orosztonyt és lakóit rabszolgaságba hurcolták. Thury ennek hírét véve, Kanizsa összes, 150 főnyi lovas katonájával rajtuk ütött, és a foglyokat kiszabadította. A martalékul odadobott török sereg maradéka egy szűk völgybe húzódott, ahol az erdőben előre elrejtett 600 török rontott Thury seregére. Az elkeseredett csatában a törökök foglyul akarták ejteni Thuryt. Ő a helyzetet felismerve a dicső halált választotta: életével számot adott, páncélsisakját levetette, úgy harcolt utolsó erejéig a túlerővel szemben.
...
22. Az éles szablyákban örvendenek méltán, mert ők fejeket szednek,
23. Viadalhelyeken véresen, sebesen, halva sokan feküsznek,
24. Sok vad, madár gyomra gyakran koporsója vitézül halt testüknek.
...
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.1.2]
A GCDOUG multival együtt jöttünk ide a várhoz. Esőben indultunk, de itt már nem volt szükség sem kabátra, sem pulcsira. Jó fülledt volt a levegő.
Tetszett a vár, nagyon jó a rejtés. A ládára rakódott sár jól beleolvasztotta a környezetbe.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A sorompótól biciklivel tekertem el a vár maradványaihoz. A ládát kerestem egy ideig, mert már olyan szinten terepszínű, hogy alig vettem észre.
A panziótól indultunk gyalog. A halastónál a sárga körön és az erdőn át rövidítettünk. Először a GCDOUG 1 pontját, majd ezt a rejtést kerestük meg. Jól kivehető a földvár kontúrja, tetszett. Majd indultunk tovább a GCDOUG 2 ponthoz. Visszafelé az aszfaltozott úton sétáltunk. Rengeteg vízimadarat láttunk, ez kárpótolt a sárért.
Köszönjük a lehetőséget.
Hazafelé a dalmáciai adriapartról meglátogattuk e rejtést Andival.
Békés vadméhek lakják egyik szomszédos fát. Lódarázzsal nem futottunk össze.
Köszönjük a rejtèst!
A közeli kisvárhoz képest, lehet, hogy ez nagy, de azért nem sokan férhettek ebbe sem vész esetén. Viszont szépen megmaradtak a nyomai, így könnyen elképzelhető, milyen lehetett. A lódarazsakkal nem találkoztunk, viszont a láda melletti öreg fenyőn megtaláltuk a jelszót ihletők nyomait.
Halló!
Vigyázat ! A rejtek mellett lévő kiszáradt fába vannak a darazsak! Szerencsére csak egy-két őrszem volt ránk kíváncsi. Jobbnak láttuk eliszkolni. A láda azért meglett. Köszi a rejtést.
Az eredeti tervünk egy szlovéniai kirándulás volt ami sajnos meghiúsult, így pár napot Zalában töltöttünk. Sok szép és érdekes helyet láttunk és közben számtalan ládát találtunk, összesen 39-et.
Az autót a tónál hagytuk és a GCDOUG ládával összekötve sétáltunk el ehhez a ponthoz. Kellemes környék, az aszfalt mellett végtelen mennyiségben érik a szeder, ami jelentősen lassította a haladást. A várból(?) túl sok minden nem maradt, egy nagyobb földkupacból lehet sejteni, hogy talán volt itt valami korábban. Köszi az invitálást.
HEURÉKA! Köszönöm a rejtést! Október 6-án jártam itt az óriásoknál, de sajnos idő hiány miatt nem jutottam el ide. Ma eljött az ideje. Lódarázs már nem volt. Valószínű a dolgozók már elpusztultak, a királynő meg készül a jövő harcosainak a létrehozásával. Két fiatal szarvas bika megtisztelt a társaságával. A láda rendben van. [Geoládák v3.7.6]
Óvatosan közelítsd meg a ládát, de a legjobb és biztonságos az lenne, ha a rovarfészektől biztonságos távolságra kerülne!
A GCDOUG láda után kísérleteztünk ezzel a ládával, aminek mentő kihívása lett a vége és még így is szerencsésnek tarthatom magam, hiszen túléltem. Visszapörgetve a történteket nem tudom, honnan szálltak a rovarok a fejemre. csak azt vettem észre, hogy kettő a hajamba szállt bele, 5-6 mérges harapást ejtettek, megcsípték a társam fejét, a jobb középső ujjam és a bal vállam, ahogy próbáltuk a rövid hajamból kiszabadítani őket. Azonnal felhagytunk a további kutakodással. Már az autó felé menet jelentkeztek az erős fájdalmak, csalánkiütés, és a gége összeszorulása jelezte, hogy nagy dózist kaptam a méregből. A patikába érve még kisérleteztünk azzal, hogy elég-e a Calcium sandoz, de végül a mentősök injekciója segített csak. A helyszínen se kedvünk, se időnk nem volt a rovarok azonosítására, akik haraptak és nem fullánkot használtak és nagyobb testűek voltak. A mentősök azt tanácsolták, hogy hordjak magamnál Claritine-t és Calcium Sandozt és vizsgáltassam ki, milyen csípésre vagyok allergiás. Azóta jártam kivizsgáláson a Korányi Kórházban. A főorvosnő megerősítette, hogy lódarazsak csíptek meg többször, ez okozta az erős reakciót. Ellátott súlyos esetre önbelövő injekcióval, enyhébb esetre Claritine-t javasolt, de ezen felül 4 tabletta szteroidot is be kell venni, ami csak receptre kapható. Ajtony jelezte, hogy az ősz beálltával egyrészt a rovarok nagy része elhullik, a maradék télre behúzódik, de kimegy írtani is. Mindenkit csak óvatosságra tudok inteni, a fánál se zúgás nem volt, semmi más jelet nem tapasztaltunk, ami előre jelezte volna a lódarazsak jelenlétét.
A Zalai-dombság és a somogyi táj természeti szépségeinek a felfedezése volt a mai geotúránk fő célja. Ismerve Ajtony rejtéseit, ezúttal is különleges helyszínt mutat be, a földvárak és sáncok nyomai jól kivehetők. Lódarazsakkal szerencsére mi nem találkoztunk, a láda jól megközelíthető volt. Köszönet a rejtésért.
GCDOUG megtalálása, no és a sebeink rendbetétele után kerestük meg ezt a dobozkát. A rejtekhez közeli fán nagyon-nagyon nagy, és nagyon harcias lódarazsak laknak, meg is kergettek, szerencsére sikerült elmenekülnünk :-) Nem adtuk fel, és más irányból közelítve sikerült megtalálni a rejteket. A dobozkával minden rendben. Gyors logolás után irány Kaszó :-)
Köszönjük a rejtést!
U.i. 1: nagyon vigyázzatok a lódarazsakkal!
U.i. 2: sajnos rengeteg (de tényleg rengeteg) a szúnyog, riasztóval készülni kell!
Sajnos nem találtuk meg, pedig a leírás szerinti lyukat elvileg megtaláltuk. Nagyon sok volt a szúnyog és a közeli fán van egy darázsfészek, úgyhogy gazdagabbak lettünk egy csípéssel. Aki megy keresni legyen nagyon óvatos!
Szeretnénk kérni a képek alapján az elfogadást. Köszönjük :)
A frissen megjelenő GCDOUG Piros 1-es találata után a visszaúton ostromoltuk meg a várat, a várvédő szúnyogok derekasan küzdöttek, de végül mi győztünk (bár a csata jelentős véráldozattal járt a részünkről). :) Köszönjük a rejtést, külön örülök, hogy én lehetek a 100. megtalálója a ládának, ami a geoláda statisztikám szerint egyben a 100. megtalált somogyi ládám is! Úgy tűnik ma a kerek számok napja van. :)
Nagykanizsa- Gcnava - Gcagla - Kaszó-puszta - Nagykanizsa
Mikor reggel Nagykanizsára értem szakadt az eső. Egy darabig üldögéltem az autóban majd esőkabátot vettem és elindultam. Először a városi gckupa pontokat gyüjtöttem be - gondoltam ha nem szűnik az eső nekivágok Kaszó - pusztának autóval - de szerencsére az eső csendesedett így elindulthattam. A várat a hosszabb, aszfaltos úton közelítettem meg. Az emelkedés nem volt vészes, végig szép erdős tájon tekerhettem. Kicsit tartottam az utolsó 600 méteres földutas szakasztól, de nagy megletetésemre nem volt felázva az út, néha még nyeregbe is tudtam szállni. A rejtekhely rögtön meglett.
A vár persze nem sokat mutat már magából a túra miatt mindenképpen érdemes volt eljönni ide.
Kaszó remek ládái után átjöttünk ide is ezért a ládáért. a 61-es út felől közelítettünk. Most nem volt autózható az első szakasz sem, mert a sok esőzés miatt, meg valami traktor járkált rajta, így jó nagy sár keletkezett. megnéztük a Kisvárat, majd a tavat és végül a Nagyvárat. Mindkét várnál jól látszanak a sáncok nyomai. majd gyorsan megkerestük a ládát és irány vissza az autóhoz. A dagonya miatt jó kis túra kerekedett belőle.
Megtaláltuk, köszi!
A végén az utat nagyon sárosnak ítéltük, ezért visszamásztunk a dombra és a fenyves felé indulunk. Arra viszont a tereppel, meg az aljnövényzettel gyűlt meg a bajunk. Nem érte meg, mert visszafele a sáros út mellett sokkal gyorsabban haladtunk, de talán mégis, mert gyönyörű, hatalmas fenyőket láthattunk.
TFTC!
Esős-sáros Somogyjárás közben.
Sikerült közel leparkolni, így egy oda-vissza 1,5 km sárban tapicskolással megúsztuk, egyébként a hely tetszett.
A ládát itt is visszatettük a leírás szerinti lyukba, mert a földön találtuk meg szabadon.
Ez úton is köszönöm a segítséget. Sajnos az eredeti helyről kétszer is eltűnt a láda, most remélem, hogy a visszatérő károkozó nem találja meg. Kopogjuk le...
Rejtőtől kapott ládát új helyre tettem, remélem, jobb lesz. Én délről, a 61-esről közelítettem meg a helyet, így a Kisvár is útba esett. Északi lejtőjén rengeteg a ciklámen, s még a helyi halásszal is beszélgettem kicsit. A Nagyvár mellett elvirágzott nőszőfüvet is leltem. :) Környékbeli utakat rögzítettem, majd berajzolom.
Kisvár-Nagyvár oda-vissza útvonalon közlekedtem. Szép a tó félúton. (mondhatnám: földvár felé félúton :-D) Sajnos a láda nincs meg. A rejtővel telefonon kommunikálva kiderült, hogy tényleg eltűnt. Ideiglenesen a láda helyén hagytam egy "műalkotást", ami tartalmazza a jelszót. Köszönöm a rejtést!
Sajnos a ládát nem találtuk meg. A rejtés helyszínét, sőt a rejteket adó lyukat is megtaláltuk, de a rejtekben a ládát nem leltük. A mellette lévő gödröt átkutatva sem talátuk meg a ládát, így rejtői segítségre szorultunk.
Ezennel külön köszönöm Balogh Bélának (Ajtonynak) a segítséget!
A helyszín csodálatosan szép, vadegényes. A szép tájékot egy-egy tarrvágás sajnos megcsúfítja, de így is nagyon szépen látszik a nyugtat-Somogy, kelet-Zala határa, és a rá jellemző természeti formák.
Maga a földvár külön érdekesség volt számomra, ugyanis eddig csak olyan földvárakat láttam (geocachingnek köszönhetően) amiknél elég komoly képzelőerő kellett a bástyákat, falakat felfedezni. Itt egy kicsit könnyebb volt, jól kivehetők az alakzatok.
Hát elég érdekes megközelítést választottunk, mocsáron, szántáson és bozótoson keresztül. Végül egy helybeli atyafi igazított útba, "minek odamenni, nincs ott semmi" megjegyzéssel. De tévedett, mert ott volt a láda!
Felhős ég alatt, néha csepegő eső mellett Nagykanizsáról tekertem Csurgóra. Első cache-ként kerestem fel a vár sáncait. A főútról időről-időre csodás panoráma nyílt a sokszínű dombságra, tavak, erdők, mezők, dombhátak asztalterítő-kockaként mutatkoznak az erre járók számára. A javasolt erdei aszfaltúton kényelmesen feltekerhettem a doboz közelébe, majd áldottam sorsomat, hogy nem földutakat választottam, mert a maradék távon igencsak vendégmarasztaló volt a zalai sár, illetve a több helyen is érő feketeszeder! :) Ha nem céltudatosan érkezem, fel sem tűnt volna a magas sánc mesterséges eredete, így viszont a tövéből kellett előhalásznom a ládát. Köszönöm a jó kis túrameghívást!
Fogtam!
A ládát egy zöldborsós zacskóban találtam a feltételezett rejtektől több méterre, teljesen rejtetlenül. A külső dobozból önteni lehetett a vizet, a belső szerencsére szárazabb volt. Visszatettem a "helyére".
A kis vár a 36 fok miatt kimaradt:(
Nagykanizsán volt dolgom, ezért bicikli bekészítve, és a második napra ez a láda is betervezve. Első nap gyönyörű volt az idő, de reggelre esett az eső, így elázott minden. Elindultam a beton úton, de pár száz méter után a GPS bevitt egy földes útra "rövidített", ahol nyakig sáros lettem és mivel a kerékpárt tolni kellett az idő is elment. Az út egy leeresztett halastó mellett vezetett el, ami tele volt madárral. Később kiértem az előzőleg elhagyott beton útra, és visszafelé is már ezen jöttem. Sajnos a ládát hiába kerestem, nem találtam meg. Remélem csak én bénáztam el valamit. A vissza úton már sűrűn ropogtak a fegyverek, csak reménykedtem, hogy az út felé nem lőnek. Köszönöm a rejtést, izgalmas túra volt.
Mi megint találtunk egy rövidebb utat, de nagyon megérte. Szép kirándulás volt az erdőben, rengeteg gombával tértünk vissza. Rókagomba, vargánya és elképesztő mennyiségű galambica összeszedése után a láda is meglett. Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.30x] [wapon beküldött szöveg]
Ritkán hoznak izgalomba a földvárak, de ez elég jó volt. Itt tényleg látszik, hogy volt valami ami, nem természtes úton keletkezett. A kicsihez nem mentünk el, nehogy elrontsa az örömünket, hogy az nem eléggé "valami". :-)
A rejtés is jó, a láda jó állapotban van.
Jó "kis" túra volt.
Valószínüleg a láda közelében elvesztettünk egy nokia telefont. Ha vki esetleg megtalálja, a simkártya miatt - a telefon már régi, úgyis tönkrement- szólhatna nekünk.
Köszönjük.
Őszi ládázás 2/25.
Itt is nyitva voltak a sorompók így bementünk autóval. A turista-pihenő nagyon jól nézett ki. Végigmentünk az aszfaltos úton és a legvégén ahol elfogyott az aszfalt ott lementünk balra, így elég közel tudtunk menni a ládához. Állatokat nem láttunk, de nyomokat igen:). A láda majdnem kicsúszott a helyéről, de a visszarejtésnél beljebb raktuk. Láda nélkül ide sem jutottunk volna el.
Köszönjük a rejtést.
Megtaláltuk, a fólia zsákot kicseréltük.
Az első kincskeresésünk volt, úgyhogy a jelszót elfelejtettük leolvasni. :-)
(Ajtonynak köszönhetően azonban hivatalosan is megvan)
Köszönjük a rejtést. Savanyú család
Kicsit hűvös volt az idő, de túrázáshoz épp megfelelt. Odafele a hosszú, visszafele a rövidebb utat jártuk be. Kellemes elfáradtunk, és élveztük a tájat, még így kopaszon is! És aki legközelebb megy vigyen magával egy zsákot, vagy szatyrot, mert kissé viseletes már a mostani.
Gombagyűjtéssel egybekötött ládakeresés. A Horvátországból hozott geoérmét (Ponti´s Paradies-Gecko-Coin) útjára bocsátottuk.
Előző nap bicajjal is támadtunk, de akkor a sötétedés miatt visszafordultunk.
Tömören: Szép táj, jó rejtés, rossz leírás!
Kissé kifejtve: Nagyon gyenge volt a netes kalaúz. Először is rossz lejárót választottunk. Másodszor, egy kedves helyi segítségével elmentünk kb 500 m-re a ládáig, majd otthagytuk a kocsit, mert a bácsi addig mondta, h van út. Ez az 500 méter hegy-völgy tele akáccal és szederre, nagyon hosszú, izzasztó útnak bizonyult!! Annak is örültünk, ha találtunk egy kis őzcsapát.
Odaérve könnyen ráleltünk a ládára, majd ezt követően, a mellette elhúzódó útra... Egy kis leírással sok időt, és negatív élményt is megspórolhattunk volna...
Hozzáteszem nem volt feltétlen negatív a "susnyajárás", csakhát ha már van út, jó lenne ha az ember tisztában lenne a lehetőségekkel.
No ez nem volt 1xű !
Próbáltam rövidíteni, de így is megvolt a 8Km gyalogséta.
Iharosberény felől, gyalogszerrel támadtam. (út közben megvolt nekem is a tavacska)
Gyalog aránylag jól járható a földút, eltekintve a pár száz méteres csalánoson való átvágástól.
Ajándékot nem cseréltem.
Köszönöm a kalandot!
Nagykanizsa környéki kerékpáros kirándulás találata. A hosszabb utat válaszottam Pogányszentpéter felől. Elég alattomosan emelkedik az aszfaltút, de tűrhető. Érdekes terepen vezet keresztül, villám által sújtott facsonkok mindenütt ;). Az út mellett felfelé egy őzzel szemeztem. Egész jó úton lehet közelíteni az autóforduló után is. A láda gyorsan megkerült. Nagyon jól összeállított dobozka, tetszett. Maga a vár is érdekes volt. Lefelé azért már problémásabb volt az út, mert az iharosberényi földutat választottam. Viszont találtam egy rejtett tavat ami kárpótolt. Köszi a túrát.
Az útleírásnak megfelelően közelítettem meg. Jó kis séta volt. A pár nappal előtti vihar elég rendesen megtépázta az erdőt, sok kidőlt fával és leszakadt ággal találkoztam. Emberrel egyel sem.
Köszönöm szépen
A kiváló útleírásnak köszönhetően zsinóron húztak minket a ládáig. A romantikus környezet elmélázásra is alkalmat kínál. De hogy az emlékmű hová tünt...?!
Ajtony ládák gyüjtögetése Somogyban c szabadidős programom keretében levadászva. Szenzációsak ezek a földvárak. Az időhiány miatt szinte drive in lett. Északról toltam.
A legizgalmasabb erdei földkupac. Az Iharosi óriások után ez végre valódi természetfeelinget adott. A szőlőskertektől mentem gyalog, visszafelé egy párhuzamos uton jöttem, aminek némi mocsárjárás lett a vége. Izgi volt, köszi érte.
Szintén a trekkelt földúton. N46°22.597 E17°05.599 pontig autóval, onnan bringával. Az említett ponton egy szilva fa is található, ha gondolod... A lecsapolt tó illata, kissé gáz...
Nem az ajánlott úton jöttünk hanem egy másikon ami a tuhun be van trekkelvel. Jó haladós út volt egyszer aztán átváltott kissé susnyásba mentünk rajta még vagy 100m-ert aztán letetettük a kocsit. Ez volt a hülyeség ugyanis még 100m után ismét remek út volt. A ládához teljesen oda lehetett volna állni. Útközben elhaladtunk egy tó mellett amely már nem érdemli ezt a nevet. Kiszáradt és mocsárcsapolásos kényszermunkatáborokra emlékeztető hely lett mind kinézetre mind pedig szagra is. A döglött halak iszonyú szaga volt érezhető. A láda jó volt, mindenképpen megérte ide tenni. Geolutint kivettük.
Meg van. [wapon beküldött szöveg]
TopoGuide alapján bicajos drive-in találat, sok aszfalt, kevés, de jól kerekezhető földúttal.
Kellemes, nyugodt vidék + favágók zaja.
Üdv Mr Zerge.
[wapon beküldött szöveg]
Nekünk annyira nem tetszett a környék, talán inkább a tó. A ládában hagytunk egy geolutint, ha valakimegtalálja, vigye tovább, a célja Horvátország. Murus és Cica
A rövidebb úton közelítettem. Nehezebb terepre számítottam, de ez egy könnyű megközelítés. Mindkét várat megnéztem. Jó a láda rejtése, a favágok szerencsére nem vették észre.
A parkolónál mégis a sárga kör mentén indultunk, mert a családi kupaktanács úgy döntött, hogy a 4,5 km hosszú. (Azért ha jól sejtem, a jelzett turistautak mentén lelkiismeret-furdallás nélkül lehet közlekedni, nem?) Babakocsival nem volt egyszerű a menet, és kb. 300 méterre a végcéltúl kidőlt a család apraja-nagyja, úgyhogy egyedül végtam neki, a dzsindzsáson át. A láda gyorsan meglett.
Iharosberény szőlőhegyéről sétáltam el a két földvár maradványhoz. A szőlőhegy, a tavak és az erdő nagyon tetszett. A tavon sok vízimadár úszkált, köztük két hattyú. A tavak nyugati végében 4-5 óriási bükk és egy hatalmas tölgyfa hívja fel magára a figyelmet. A várakat nehéz már elképzelni is milyenek lehettek. A Kisvárnál a sáncmaradványok egész jól kivehetők.
:-) [wapon beküldött szöveg]
Konnyu drajvin, de nagyon szep hely. Megprobaltam mas uton elhagyni a helyszint, de ahhoz komolyabb terepjaro kepessegu geomobil kellett volna...
Én a toronyiránt verziót választottam, oda-vissza megvolt 1 óra alatt, igaz siettem.
A tó nagyon tetszett, de a vár (bár történelme bizonyára jelentős) nem több, mint egy nagyobb földkupac az erdő mélyén.
Először a "Toronyiránt" verziót szerettük volna megpróbálni, de az út szélén elég sok törött autóüveget láttunk, úgyhogy mégsem hagytuk ott az autót. Inkább a sorompótól sétáltunk be, onnan pont egy óra volt a láda. A túra hossza nincs arányban a vár méreteivel, de azért tetszett! :)
Rejtőtársként bejelentem a megtalálásomat. Rejtéskor felderítettük a Kisvár felé vezető utat, lent a völgyben a tavakat, és magát a Kisvárat, aminek koordinátái eddig nem voltak meg a legnagyobb vár-adatbázisban sem. Rengeteg hóvirág volt már! Kellemesek a somogyi dombok.
Kellemes séta volt. A várból nem sokat láttunk, csak egy sánc emlékeztetett a néhai várra. Sajnos csak a visszafelé jövetben tudtam kattintani egy két fotót, a száradóban levő gépemmel...