A 3. ponton egy 10x9x8 cm-es vasdoboz van. Nem kell bemászni. A jelszó 18 karakterből áll összesen.

Nézzük először a túrát.

1. Juhász Gyula házát, ahol az édesanyjával élt, 1926-ban lebontották. Ebben a házban lakott korábban Juhász Gyula nagyszüleinél egy darabig Petőfi Zoltán is. Sokat vesztett Szeged azzal, hogy az ősi belváros, a Palánk romantikus, macskaköves sikátorait felszámolták. Ma itt a Klinika-kert terül el.
A Klinika-kertbe öt kapun lehet bejutni: kettő a Tisza-parton van, egy-egy a Tisza Lajos körúton, a Dóm téren és a Somogyi utcában. Engedély nélkül ide nem lehet behajtani, ezért ezt az első pontot gyalog vagy biciklivel kell megközelíteni. Parkolni a Tisza-part ezen szakaszán nem lehet, de a többi bejárat közelében van parkolóhely, igaz hétköznap fizetni kell érte. A legegyszerűbb, ha a második pontnál parkolsz, a Roosevelt téren.
2. Rövid sétával érjük el a folyóparti Juhász Gyula szobrot, Segesdi György alkotását. A költő a szeretett Tiszát nézi s mereng. Ez itt egyébként a volt Makai piac majd Hal piac nevű tér, ahova a tanyákról jövő kisvasút 1975-ig hozta a kofákat. Ma tehát Roosevelt térnek hívják. Híres a sarki halászcsárda, és emléktábla hívja föl a figyelmet arra is, hogy itt lakott Szent-Györgyi Albert 1935 és 1940 között.
3. Most jön az út java, végig a Tisza-parton. Elhaladunk a Belvárosi híd alatt majd a Móra park mellett. Érintjük a Móra Ferenc Múzeumot, aztán a Felső Tisza-parton a Pick Szalámi gyárat is. A vízisport-telep után a töltés mellett jobbra ott vannak a halászcsárdák, az Öreg Körösy és a Kis-Körösy, ahol jókat lehet enni. Maradjunk a töltésen. Észrevétlenül jutunk át Tápéra a téli kikötő után, és amikor a kütyü balra mutat, menjünk le a töltésről. Ott lesz a tápai Krisztus. Csak egy bádogfeszület, nem nagy szám, de az 1923 pünkösdjén megjelent Juhász Gyula-vers emlékezetessé tette.

Tápén mindenképpen körül kell nézni, hiszen a helyi tudás szerint ez a világ közepe. Nem véletlen, hogy az ismert dalban Szeged a Tápéval való viszonyában határozódik meg. (Szeged híres város, Tápéval határos...)
Két dolog érdemel külön említést. Az egyik a Vártó utca 4. sz. házban található: ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. N46 15.537 E20 11.197 Kedd és vasárnap közt 10-17 óráig ingyenesen látogatható.
A másik a Szent Mihály-plébániatemplom (a koordinátákat már megadtam feljebb), ami a XIII-XIV. század fordulóján épült egy még régebbi templom helyén. Nagyon értékes, kora gótikus Árpád-kori emlék a mai kereszthajónak a szentélytől jobbra eső része és a mellette álló torony alsó fele. A hajdani szentély falán az 1940-es években Árpád-kori freskótöredékek kerültek elő. Ma a templom ősi része kívül fehérre van meszelve, a többi sárga.

Tápé nevének etimológiáját Horger Antal fejtette meg. Egy Tápag nevű személyről kapta a nevét (ez török szó, szolgálatot, tiszteletet jelent), csak a g szerű hang a végéről lekopott. A régies tápai melléknévi forma is erre utal.

Ha gyalog kerestük meg a ládát, helyi busszal térhetünk vissza Szegedre.
Tegyük föl, hogy ez egy teljesítménytúra. Akkor a következő szintidőket adnák meg a szülőháztól a feszületig, illetve a templomig:
- gyalog: 1 óra / 1 óra 10 perc.
- biciklivel: 15 perc / 20 perc.
- autóval (csak a második ponttól, mert az elsőhöz nem lehet autóval menni): 7-10 perc, a forgalomtól függően.

Végül pedig arról szólok, hogy a híres költők miért is járták le ezt a túrát.
1923-ban vagyunk. Sok szomorú sőt tragikus élmény érte Juhász Gyulát az utóbbi időben. Fájlalja Trianont, gyermekkora színhelyeinek elvesztését, valamint az elbukott forradalmakat is, amikben hitt. Jogos nyugdíját nem folyósítják, csak az írásaiból él. Atrocitások érik. Például "nemzetvédő" fiatalok megverik a Tisza-parton, mert azt hiszik, hogy a fekete ruhás, szakállas férfi zsidó. Barátját, Heller Ödönt, a tápéi festőművészt átlőtt fejjel húzzák ki a Tiszából. Valaki nem akarta, hogy tanúskodjon egy perben. Ilyen világ volt akkoriban.
De az 1923-as év Juhász Gyula negyedszázados költői jubileuma is egyúttal. Egy tisztelője megszervezi a nagy eseményt, melyre meghívja a költő évtizedek óta nem látott barátait is, akikkel 20 évvel korábban együtt járt Pesten egyetemre. A Korzó moziban van a fő ünnepség, mindenki melegen méltatja Juhász Gyulát, verseit lelkes közönség előtt szavalják. (A hatalom nem képviselteti magát.) Elkészül a híres fénykép a múzeumnál, ahol ott van Móra Ferenc és a 18 éves József Attila is. Este a dalkör szerenádot ad a szülőháznál. Másnap pünkösdhétfőn (1923. május 21-én) csak ők négyen (Juhász Gyula, 40 éves, Babits Mihály, 40 éves, felesége Török Sophie, 28 éves, Kosztolányi Dezső, 38 éves) kisétálnak Tápéra. Talán azért teszik ezt, mert előző nap jelent meg először nyomtatásban A tápai Krisztus, és a pesti költők kíváncsiak lehettek arra, hogy mi ihlette ezt a szép költeményt - meg a többi Tápéról és a Tiszáról szóló Juhász Gyula-verset. Bár tudhatták, hiszen Babits az egyetem után Szegeden élt és tanított, Kosztolányi pedig erről a vidékről származott. Úgyhogy inkább ők is az ihletért jöhettek ide.
Akkoriban még nem épült össze Tápé Szegeddel, csak poros utak voltak tömegközlekedés nélkül. Kifelé ők is a töltésen mentek, megtekintették a keresztet, ami akkor nem ott volt, ahol most. Lementek a kompkikötőbe, beszálltak egy Tiszán ringatózó ladikba aztán eljutottak az ősi templomig.
Gyalog jöttek vissza is az egész napos kirándulásról, de már az országúton.
A fényképeket Babitsné készítette Kodakjával, és később mindannyian írtak egy-egy cikket a tápéi kalandról.
(Az információk nagy részét Péter László írásaiból vettem.)

Ha tehát jó idő van, sétáljátok le ezt az utat a költők nyomában, és bár ma már nem fogtok népviseltbe öltözött menyecskékkel találkozni, talán a hely szelleme és a kirándulás maga így is nyújtani fog némi élményt, esetleg ihletet is.

Juhász Gyula sírja a Belvárosi temetőben itt van.

 N 46° 14,833' E 20° 8,999' 91 m [GCTAPE-1]
 N 46° 15,043' E 20° 9,101' 90 m [GCTAPE-2]
 N 46° 15,347' E 20° 11,666' 85 m [GCTAPE-3]
 N 46° 15,615' E 20° 12,260' 87 m [GCTAPE+templom]
 N 46° 15,537' E 20° 11,197' 85 m [GCTAPE+múzeum]