Egy kb 8x8 cm-es hengert keress az ágyútalp jobb első "lába" alatt.

A ládába TravelBug nem helyezhető.



Megközelítés
(Javasolt útvonal: Beremend (határátkelő) - Valpó - Erdőd - Bellye - Kopács - Eszék - Udvar (határátkelő) - kb. 185 km)
Parkoló 1:  N 45° 33,588' E 18° 41,881' 96 m [GCDVES+1parkoló]
Parkoló 2:  N 45° 33,706' E 18° 41,703' 86 m [GCDVES+2parkoló]

Szent Péter és Pál Nagytemplom:  N 45° 33,634' E 18° 40,537' 90 m [GCDVES+nagytemplom]

---

Szlavónia legnagyobb városa Osijek (Eszék), amely mai arculatát a 17.-18. században nyerte el, amikor a mára már teljességében restaurált nagy Erőd, illetve a Felső és Alsóváros felépült, melyek a huszadik század elején modern várossá egyesültek. Eszéken hevesen ver a szlavón szív. Egyesek szerint ez azóta így van, amióta a Dráva kissé magasabban fekvő jobb partján a rómaiak felütötték katonai táborukat, a Murszát. A horvátországi viszonylatban egyedülálló városi erőd megépítésével a 18. sz.-ban valószínűleg tovább nőtt a város polgárainak öntudata.

A vár története:

Eszék Verőce vármegye legjelentősebb városa, ahova már az ősemberek is betelepedtek, ami a neolitikus korból származó leletekben is megmutatkozik. A római korban ezt a települést Mursanak nevezték, a maradványokat és a gyakori említését ítélve, nagyon jelentős település lehetett. Eszék a középkorban is megtartotta jelentőségét. Az eszéki várkastélyt a XV. században említik meg. A XIV. századtól, sőt az egész XV. századon át, a vár és a település tulajdonosai a Kórógyiak voltak. Miután ők kihaltak, a birtokot a Rozgonyiak kapták meg, majd ő utánuk Csupor Miklós és Ungor Iván. Miután Csupor is meghalt, a vár a birtokaival, a budai káptalané, lett, hogy aztán átadják a vingárti Gerébeknek. 1526-tól 1687-ig a törökök kezén volt, majd a visszafoglalása után, 1712. és 1719. között felépítették az Erődöt, melynek nagy része máig fennmaradt. A középkori várából, csekélyke nyomokon kívül, mára semmi sem maradt fenn.
A település lényegesebb részét, félkör alakú tornyokkal ellátott, kőfalakkal és a Dráva vizével elárasztott, széles sáncokkal övezték. A város magja körül, déli és nyugati irányban, egy kevésbé jelentős településrész alakult ki, melynek védőövét, helyenként félkör és négyzetes tornyokkal ellátott paliszád alkotta. A vár további részeinek védelmére, a fennmaradt török erődítések elé, bástyákat és háromszögletű kiugrásokat készíttetett.

Az eszéki erőd védőövének általános visszaszorulására az I. világháború után került sor, mígnem mára csak egyes részei maradtak fenn. Ennek ellenére, az erőd közepi, 18. századi katonai, állami és polgári épületek nagyon jó állapotban maradtak fenn. A Dráva partján még áll a nagy tömegű Eugén bástya, valamint az alaperőd testének az északkeleti része. Az erődöv északnyugati, nyugati, déli és keleti részét elegyengették és csak a helyenként még létező terepegyenetlenségek jelzik az egykori maradványokat (pl. az erődtől nyugatabbra kialakított városi parkban). Az erőd déli és keleti oldalán fekvő egykori bástyák helyét ma egy egyenes vonalú autóút szeli át.
Valamivel több maradt fenn a Dráva másik oldalán álló koronaműből, melynek még ma is áll a keleti fél-bástyája és a szomszédos kötőgátak részei a kazamatákkal, valamint a középső bástyája. A koronamű nyugati részének maradványai ennél szerényebbek, sőt a pajzsgátakból sem maradt fenn semmi.

Forrás: A történelmi Magyarország várai

Ládatörténet
2021.09.09: Micra73 kessertárs új helyen újrarejtette a hiányzó ládát. Nagyon szépen köszönöm a segítségét!
2023.10.02. N.Zs. új mikró ládát helyezett ki, így újra kereshető - köszönet érte! (szikizso[Admin])
2024.03.29. Marton Zoli pótolta az elveszett ládát. [kectam(admin)]