Szent Péter és Pál Nagytemplom: N 45° 33,634' E 18° 40,537' 90 m [GCDVES+nagytemplom] Szlavónia legnagyobb városa Osijek (Eszék), amely mai arculatát a 17.-18. században nyerte el, amikor a mára már teljességében restaurált nagy Erőd, illetve a Felső és Alsóváros felépült, melyek a huszadik század elején modern várossá egyesültek. Eszéken hevesen ver a szlavón szív. Egyesek szerint ez azóta így van, amióta a Dráva kissé magasabban fekvő jobb partján a rómaiak felütötték katonai táborukat, a Murszát. A horvátországi viszonylatban egyedülálló városi erőd megépítésével a 18. sz.-ban valószínűleg tovább nőtt a város polgárainak öntudata.
A vár története:
Eszék Verőce vármegye legjelentősebb városa, ahova már az ősemberek is betelepedtek, ami a neolitikus korból származó leletekben is megmutatkozik. A római korban ezt a települést Mursanak nevezték, a maradványokat és a gyakori említését ítélve, nagyon jelentős település lehetett. Eszék a középkorban is megtartotta jelentőségét. Az eszéki várkastélyt a XV. században említik meg. A XIV. századtól, sőt az egész XV. századon át, a vár és a település tulajdonosai a Kórógyiak voltak. Miután ők kihaltak, a birtokot a Rozgonyiak kapták meg, majd ő utánuk Csupor Miklós és Ungor Iván. Miután Csupor is meghalt, a vár a birtokaival, a budai káptalané, lett, hogy aztán átadják a vingárti Gerébeknek. 1526-tól 1687-ig a törökök kezén volt, majd a visszafoglalása után, 1712. és 1719. között felépítették az Erődöt, melynek nagy része máig fennmaradt. A középkori várából, csekélyke nyomokon kívül, mára semmi sem maradt fenn.
A település lényegesebb részét, félkör alakú tornyokkal ellátott, kőfalakkal és a Dráva vizével elárasztott, széles sáncokkal övezték. A város magja körül, déli és nyugati irányban, egy kevésbé jelentős településrész alakult ki, melynek védőövét, helyenként félkör és négyzetes tornyokkal ellátott paliszád alkotta. A vár további részeinek védelmére, a fennmaradt török erődítések elé, bástyákat és háromszögletű kiugrásokat készíttetett.
Az eszéki erőd védőövének általános visszaszorulására az I. világháború után került sor, mígnem mára csak egyes részei maradtak fenn. Ennek ellenére, az erőd közepi, 18. századi katonai, állami és polgári épületek nagyon jó állapotban maradtak fenn. A Dráva partján még áll a nagy tömegű Eugén bástya, valamint az alaperőd testének az északkeleti része. Az erődöv északnyugati, nyugati, déli és keleti részét elegyengették és csak a helyenként még létező terepegyenetlenségek jelzik az egykori maradványokat (pl. az erődtől nyugatabbra kialakított városi parkban). Az erőd déli és keleti oldalán fekvő egykori bástyák helyét ma egy egyenes vonalú autóút szeli át.
Valamivel több maradt fenn a Dráva másik oldalán álló koronaműből, melynek még ma is áll a keleti fél-bástyája és a szomszédos kötőgátak részei a kazamatákkal, valamint a középső bástyája. A koronamű nyugati részének maradványai ennél szerényebbek, sőt a pajzsgátakból sem maradt fenn semmi. Forrás: Eszék - Osijek A történelmi Magyarország várai Horvát Idegenforgalmi Közösség
A fordításért köszönet ArchangelG-nek! Az alternatív megkeresési módot ide kattintva tudod megnézni. Biztos, hogy meg szeretnéd nézni? IGEN
A láda koordinátáját megtalálod N 45° 33,903' E 18° 42,051' 86 m [alternatív megoldás], kis gravírozott lapon. Alul keresgélj! Figyelem! Ez a pont nem töltődik le, ha így akarod megkeresni, mindenképpen írd fel magadnak!
Állapot: kereshető
Értékelés:
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület?
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
+
különleges látványosság, helyszín?
-
speciális koordináta-érték vagy magasság?
+
vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
+
település belterületén van a láda?
+
van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
+
nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
+
ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
+
megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
-
a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
+
babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
+
kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
-
igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
-
a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
+
sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
-
van-e a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb.?
-
szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
+
el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
Sajnos a híd és környéke most munkaterület volt!!!
A hidat megerősítik, az árok partját pedig bevonják valamilyen zöld színű műanyagfólia szerű anyaggal, úgyhogy a munkások miatt lehetetlen dolog volt keresni. Remélem ezeket a munkálatokat a láda túl fogja élni... :(
Eszékre a kora reggeli Pécs-Eszék vonattal mentem ki, majd a 13:20-as vonattal utaztam vissza. Ez idő alatt mindent megtudtam nézni amit szerettem volna, amit beterveztem. Végigsétáltam a szecessziós stílusú házakkal övezett Európa sugárúton, bejártam a várat, átgyalogoltam mindkét Dráva hídon, voltam a túlparton található Katakomba Parkban, korzóztam a part menti sétányon, körbejártam a Starcsevity Antal teret és az ott lévő Szent Péter és Pál Székesegyházat. Közben délben a Piaccsarnokban betoltam egy pljeskovicát, amit egy jó hideg Osječko sörrel kísértem le. Remekül éreztem magam, csak a nagy hőség ne lett volna. A pécsi vonatig volt még háromnegyed órám, amit a vasútállomáson lévő City Sörözőben vertem el a maradék kunámmal együtt... :)))
Nagyon jó kis nap volt ez a mai, köszönöm Feri, hogy megmutattad ezt a várost, nagyon tetszett! :)
N 45° 33,588' E 18° 41,881' 96 m [GCDVES+1parkoló]
N 45° 33,634' E 18° 40,537' 90 m [GCDVES+nagytemplom]
