Megye/ország: Horvátország
Elhelyezés időpontja: 2008.02.16 12:00
Megjelenés időpontja: 2008.02.22 15:31
Utolsó lényeges változás: 2024.10.27 05:58
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: SylverRat + Bogee
Ládagazda: Adoptálható ládák Nehézség / Terep: 2.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 500 m
Megtalálások száma: 171 + 4 sikertelen + 7 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
Apró doboz a vár közelében lévő füves területen.
Egy kb 8x8 cm-es hengert keress az ágyútalp jobb első "lába" alatt.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Ez egy örökbefogadható geoláda. Ha szívesen lennél a gazdája, kérlek, keress meg!
Ha egy árva ládát szívesen gyógyítanál, ha van rá módod, előtte vedd fel a kapcsolatot a LádaDokikkal.
Ha csak a helyszínen derül ki, hogy a gazdátlan láda gyógyításra szorul, segíts rajta bátran! Változtass azon, amin szükséges! Ha akarsz, találj ki új jelszót, keress a közelben egy jobb rejteket!
A megváltozott adatokat juttasd el minél hamarabb az Adoptálható ládák felhasználónak!
Köszönjük a közösség nevében! :)
Szent Péter és Pál Nagytemplom: N 45° 33,634' E 18° 40,537' 90 m [GCDVES+nagytemplom] Szlavónia legnagyobb városa Osijek (Eszék), amely mai arculatát a 17.-18. században nyerte el, amikor a mára már teljességében restaurált nagy Erőd, illetve a Felső és Alsóváros felépült, melyek a huszadik század elején modern várossá egyesültek. Eszéken hevesen ver a szlavón szív. Egyesek szerint ez azóta így van, amióta a Dráva kissé magasabban fekvő jobb partján a rómaiak felütötték katonai táborukat, a Murszát. A horvátországi viszonylatban egyedülálló városi erőd megépítésével a 18. sz.-ban valószínűleg tovább nőtt a város polgárainak öntudata.
A vár története:
Eszék Verőce vármegye legjelentősebb városa, ahova már az ősemberek is betelepedtek, ami a neolitikus korból származó leletekben is megmutatkozik. A római korban ezt a települést Mursanak nevezték, a maradványokat és a gyakori említését ítélve, nagyon jelentős település lehetett. Eszék a középkorban is megtartotta jelentőségét. Az eszéki várkastélyt a XV. században említik meg. A XIV. századtól, sőt az egész XV. századon át, a vár és a település tulajdonosai a Kórógyiak voltak. Miután ők kihaltak, a birtokot a Rozgonyiak kapták meg, majd ő utánuk Csupor Miklós és Ungor Iván. Miután Csupor is meghalt, a vár a birtokaival, a budai káptalané, lett, hogy aztán átadják a vingárti Gerébeknek. 1526-tól 1687-ig a törökök kezén volt, majd a visszafoglalása után, 1712. és 1719. között felépítették az Erődöt, melynek nagy része máig fennmaradt. A középkori várából, csekélyke nyomokon kívül, mára semmi sem maradt fenn.
A település lényegesebb részét, félkör alakú tornyokkal ellátott, kőfalakkal és a Dráva vizével elárasztott, széles sáncokkal övezték. A város magja körül, déli és nyugati irányban, egy kevésbé jelentős településrész alakult ki, melynek védőövét, helyenként félkör és négyzetes tornyokkal ellátott paliszád alkotta. A vár további részeinek védelmére, a fennmaradt török erődítések elé, bástyákat és háromszögletű kiugrásokat készíttetett.
Az eszéki erőd védőövének általános visszaszorulására az I. világháború után került sor, mígnem mára csak egyes részei maradtak fenn. Ennek ellenére, az erőd közepi, 18. századi katonai, állami és polgári épületek nagyon jó állapotban maradtak fenn. A Dráva partján még áll a nagy tömegű Eugén bástya, valamint az alaperőd testének az északkeleti része. Az erődöv északnyugati, nyugati, déli és keleti részét elegyengették és csak a helyenként még létező terepegyenetlenségek jelzik az egykori maradványokat (pl. az erődtől nyugatabbra kialakított városi parkban). Az erőd déli és keleti oldalán fekvő egykori bástyák helyét ma egy egyenes vonalú autóút szeli át.
Valamivel több maradt fenn a Dráva másik oldalán álló koronaműből, melynek még ma is áll a keleti fél-bástyája és a szomszédos kötőgátak részei a kazamatákkal, valamint a középső bástyája. A koronamű nyugati részének maradványai ennél szerényebbek, sőt a pajzsgátakból sem maradt fenn semmi.
Ládatörténet
2021.09.09: Micra73 kessertárs új helyen újrarejtette a hiányzó ládát. Nagyon szépen köszönöm a segítségét!
2023.10.02. N.Zs. új mikró ládát helyezett ki, így újra kereshető - köszönet érte! (szikizso[Admin])
2024.03.29. Marton Zoli pótolta az elveszett ládát. [kectam(admin)]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Eszéki kirándulás a Kaponya csapattal.
Sajnos nincs a helyén a láda, így a rejtő segítségét kellett igénybe vennünk. [Geoládák v4.5.1]
Eseménydús, izgalmas, burek burkolós, csevap és pljeskavica kajálós, hőségben elolvadós, majd záporban rommá ázós, magyar emlékeket felkeresős, helyi érdekes helyeket megcsodálós, három országot érintő, egy hetes remek kirándulást tettünk Fidorkával.
Tegnap este érkeztünk a városba és itt szálltunk meg. Este már csak egy kis belvárosi sétára jutott idő. Szép kis város, klassz belvárossal. A láda és az erőd megtekintését másnap reggelre hagytuk. Az erőd udvarán elvesztettem Fidorkát, aki a láda keresgélés helyett hátramaradt macskát simogatni :) Innen a folyóparton sétáltunk vissza a központ felé. Köszi, hogy megmutattad a helyet.
Pótoltam a ládát, az ágyú lábához tettem, növényekkel takarva.
Szerencsétlen időjárási körülmények vártak ránk Eszéken, csaknem végig zuhogott az eső, 15 fok volt, és én nem hittem az előrejelzésnek, hanem a naptárt néztem, ezért lengén öltöztem. Borzasztóan fáztam!
Rohamléptekkel jártuk be a belvárost, még annál is gyorsabban futottunk a várhoz. Épp csak elhelyeztem az új ládát, valószínűleg nem a legjobb rejteket találtam neki így kutyafuttában, ám az előző sem volt szerencsés. Azért remélem, tartós lesz.
Egy más alkalommal talán még visszatérek ide, amikor jó időben kellemesen lehet a Dráva-parton andalogni.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.6]
Csodaszép kirándulós napon lányaimmal érkeztünk a városba drávaszabolcsi folyószemle és átkelés után alsómiholjáci és valpói kastély-megállók beiktatásával. A centrumtól kicsit keletre parkoltunk, és gyalogosan érintettük a parkot, a folyópartot, a főteret, kívül-belül megcsodáltuk a nagytemplomot, majd pizzával feltöltve keltünk át a gyaloghídon a zöld túlpartra, ahonnan ha lehet még szebb arcát mutatja ez a szimpatikus, emberi léptékű város - ahogy a víz mindig nagyon jót tesz egy településnek. A gyerekeknek az állatkert a fő attrakció - és valóban az is tágas, zöld, amilyen a város is. Innen a hídon visszafelé is átkelve a parton sétáltunk vissza az óvároshoz, a ládát is begyűjtve.
Az eddig oly szép kerek nap után itt derült ki, hogy valahol elveszett a zsebemből a kocsikulcs. Az egyik sanszos helyszín az állatkert volt, ahol a gyerekek játszóterezése közben leheveredtem egy függőágyra - taxival mentünk vissza, és már zárás után, egy gondozó engedett be. Szürkületben egyedül kicsit azért para, ahogy az oroszlán meg a tigris méreget a rács mögül. Sajna nem lett meg, ahogy a másik esélyes parkban sem, és végül Pécsről hozott pótkulccsal mentettek meg minket. Sok szinten emlékezetes nap volt.
Két éve Pünkösdkor már kerestük ezt a ládát az akkori helyén, de nem találtuk. Most ismét erre kerekeztünk és meglett. Délben Bellyén a Csingilingi Csárdában kezdtünk egy nagyon finom ebéddel. Aztán legurultunk Eszékre és ittunk egy sört a túlparton a strandon, majd átkeltünk a gyalogos/bringás hídon, aminek az északi fele gyalogos, a déli az bringás. :-) Ládakeresés után pedig nyaltunk egy fagyit az óvárosban. És utána indultunk a gáton Kopács felé. 32 km kis túra kerekedett belóle. Nagyon klassz délután volt.
Egésznapos horvátországi kiràlándulásunk utolsó megállója volt ez a rejtés már sötétben.Telefonjaink fényénél pótoltuk az elveszett dobozt. Az ágyútalp jobb első "lába" alatt keresd a kb 8x8cm-es kék hengert egy tégla mögött.
Eszéki sétánk során felkerestük a várat is, későn vettük észre, hogy beteg, de esélyünk se lett volna, annyi ember volt a környéken. A képek alapján szeretnénk kérni az elfogadást.