Elhelyezés időpontja: 2008.03.15 11:06
Megjelenés időpontja: 2008.03.15 17:07
Utolsó lényeges változás: 2015.04.28 09:45
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Ajtony & Zerind
Felhasználó: Ajtony Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 800 m
Megtalálások száma: 143 + 3 sikertelen + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is. A fordítást Ajtony készítette.
Vízvári kavics-zátonyok
Vízvár község szélétől indul az egykori Dráva-ártéren vezető tanösvény. A geoláda (22 cm*15 cm*10 cm) a tanösvény végén levő vízitúra-táborhely körzetében rejtőzik, többtörzsű fa elágazásában. A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást! A Dráva
A Dráva vízhozamát tekintve hazánk második folyója. Olaszországban Dobbiaco-nál ered, és 749 km-t megtéve Almásnál ömlik a Dunába. Nagy esésű, kiegyenlített vízjárású folyó. Legkisebb vízhozama 125 köbméter/mp, legnagyobb 3000 kömbéter/mp. Annak ellenére, hogy a korábban elvégzett kanyarátvágások a folyó hosszát csökkentették, és a rajta épült erőművek a hordalék sodródását akadályozzák, és emiatt a meder folyamatosan mélyül, még mai állapotában is sokat megőrzött eredeti értékeiből. Ma Európában a legtermészetesebb állapotú nagy folyó, amely mentén hosszan nyúlik el a Duna-Dráva Nemzeti Park területe.
A Dráva magyarországi szakaszán ma is szabadon építi zátonyait, mossa alá partjait és alakítja medrét, változatos életteret nyújtva számos ritka vagy egyedülálló növény- és állatfajnak. Ezt a természetközeli állapotot fenyegette -Bőshöz hasonlóan- a szomszédok évtizedek óta dédelgetett terve, amely szerint Novo Virjénél egy körülbelül 130 MW kapacitású erőmű létesült volna. A vízi erőmű ugyan nem eleve az ördögtől való; Ausztria, Szlovénia és Horvátország már eddig is számos erőművet épített a Dráva nagyobb esésű szakaszain. A folyó vízjárását ezek is befolyásolják, de elviselhető mértékben. Viszont a Novo Virje-i már síkvidéki erőműként kísértetiesen emlékeztetett volna Bősre: a síkságból kiemelkedő toronymagas töltések közé zárt üzemvíz-csatornával és 25 kilométer hosszú élettelen tároló medencével, az eredeti mederben az időszakos üzemeltetés következtében WC-lehúzásra hajazó vízjárással, amely a természetes környezet pusztulásával járt volna. 2006. január 11-én lélegezhettünk fel, amikor megyei lapunk jelentette Kaproncáról: a horvát fél elállt tervétől, és a túlsó part mentén is természetvédelmi övezetet hoznak létre.
A Dráva így megmaradhat a természetkedvelők és vadvizi túrázók zarándokhelyeként.
A gyönyörű természeti környezet és élővilág bemutatására több helyen is létesültek tájékoztató táblákkal ellátott tanösvények.
Ezek egyike a vízvári, amely a falu szélétől a vízi túrázók bázispontjáig vezet a Dráva partján. A gyönyörű kavicsos zátonyok és időszakos szigetek, aztán a nyílt folyó látványa annyira lenyűgöző, hogy talán a nyári időszakban is megéri a szúnyogok embertelen rohamát kiállni érte.
A tanösvény megközelítése
A falu központjában az országút derékszögű kanyart ír le; itt kezdődik a Dráva utca. A Dráva utcán az utolsó házig érdemes autóval menni, és ott parkolni az útpadkán. A Dráva ártere az itt lévő tereplépcső aljában fekszik. A helyiek szerint a mai vízmentes ártér régebben vízjárta, zátonyos vízivilág volt, de a Dráva medrének mélyülése és a vízszabályozás miatt ma már árvízkor is száraz lábbal járható az egész terület. Amennyire csak lehet, a vízpart mentén haladjatok végig az ösvényen a kilátás kedvéért, és ne toronyiránt vágjatok át a sajátos hangulatú ártéri erdőn.
A tanösvény végén a vízitúrázók táborhelye egyúttal számotokra is megfelelő pihenő- és piknikező hely lehet.
Az országhatár sok helyen közvetlenül a parton vezet; addig is, amíg a határ remélhetően minél hamarabb itt is jelentőségét veszti, erre emlékeztethet a szomszédok határőrségének különös megjelenésű lakótutaja.
Néhány szó Vízvárról A vízi vár
A helyet először 1555-ben említik okiratban, amikor Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány a várat megerősítteti. A Dráva árterének szélén a Vízvár nevű erődítményt korábban Tahy Ferenc kanizsai várkapitány építtette, mivel Lendva és Barcs között egyetlen erőd sem nézett farkasszemet a török invázióval.
Ez a vár Kanizsa előretolt megfigyelő pontja volt 30-40 között változó létszámú gyalogos katonával. A török 1557-ben a falut felgyújtotta, lakóit megölte vagy rabszolgának elhurcolta; a szerencsésebbek földönfutókként Segesdre menekültek. Szigetvár eleste után, 1566-ban ezt a várat is feladta az őrsége, gyakorlatilag nyomtalanul elpusztult, csak a földmunkák romjai jelzik egykori helyét, N 46° 5,160' E 17° 13,880' 115 m [GCVIVA+sáncok] amelyet az Ady utcán indulva (vagy kalandosan a ládától toronyiránt) kereshetsz meg.
Az elpusztult község 1715-től kelt új életre horvát, majd később a túlnépesedett területekről magyar telepesek beköltözésével. Fénykorát a 20. század elején élte, lakosainak száma 1500 volt. Az első világháborúban 45-en áldozták életüket a Hazáért, a második világháborúban 34-en, és megkezdődött a lakosság számának csökkenése a mai 600-ra. Vasúti műemlék
Az itt elhaladó 60. sz. Pécs-Nagykanizsa vasút 1868-ban épült, ugyanekkor adták át a Déli-vasút szabványtervei alapján épült állomásépületet ( N 46° 6,077' E 17° 14,348' 115 m [GCVIVA+műemlék]). Ez a hivalkodás nélküli, célszerűséget sugárzó, mégis esztétikus vasúti műemlék ma is eredeti formában, minden változtatás nélkül idézi fel ezt a kort.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület?
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni?
+
különleges látványosság, helyszín?
-
speciális koordináta-érték vagy magasság?
+
vízpart, tó/folyó, forrás van-e a környéken?
-
település belterületén van a láda?
+
van-e a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület?
+
nyugodtan ajánlanád-e télen, hóban is (megtalálható-e)?
+
ajánlanád-e a környéket nyáron a legnagyobb kánikulában is?
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van-e a láda (a környékhez képest)?
+
megközelíthető-e járművel néhány száz méteren belül?
+
a javasolt kiindulóponttól elérhető-e fél órán belül?
-
babakocsit toló család induljon-e a láda keresésére?
+
kisgyermekkel, nagyszülőkkel is elérhető helyen van?
+
igénybe veszi-e a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos)?
-
a láda megszerzéséhez kell-e sziklát mászni (gyerek a nyakban kizárt)?
-
sötétben ajánlanád a láda felkeresését?
-
van-e a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb.?
-
szokatlan méretű/alakú-e a láda (az ajándékok miatt fontos)?
+
el tudok-e menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyhatom)?
N 46° 5,160' E 17° 13,880' 115 m [GCVIVA+sáncok]
