Lengyeltóti Árpád-kori temploma
A jelszót egy mikroláda (átm. 5 cm * 10 cm) tartalmazza, amely a templom kis fennsíkjának peremén a szoborfülke hátulján, a borostyán alatt földszinten rejtőzik. Tartalék jelszó (csak akkor használd, ha minden kötél szakad!) a templom főbejáratánál a jobb oldali tábláról olvasható le: az I. világháború hősei közül a névsorban utolsó családi neve.
Semmiképpen se hagyd ki az Árpád-kori részt, ehhez körbe kell járni a templomot.

---

A ládába egészen kisméretű utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

Lengyeltóti
A szokatlan név magyarázata a város múltjában rejlik. Szent István délszláv katonákat telepített ide. Az Árpád-korban a magyarokkal együtt élő délszláv (vend illetve szlovén) népesség középkori neve a "tót", innen a kezdetektől élő Tóti név. A honfoglaló nagyhatalmú Pok nemzetség leszármazottai a Tóthiak, akik magas méltósághoz jutottak a korai századokban - nem érdemtelenül. Tóthi Móric volt az a rettenthetetlen vitéz, aki IV. Béla király életét a muhi csatában megmentette, levágva a királyra rontó tatár harcost, és továbbra is védte a királyt a Dalmáciába történt menekülés során. Mint a király legkedveltebb embere, fő tárnokmestere, egyike lett az ország hat főbírájának, és fia, Miklós feleségül vette IV. Béla unokáját.
Részletesebben itt olvashatsz ezekről a régi dolgokról.
Ehhez a nemzetséghez tartozott a Lengyel-család is, innen ered a név másik fele.
Lengyeltóti a szerencsésebb sorsú somogyi települések közé tartozott, a török hódoltság alatt sem vált teljesen pusztává. A lakosság folytonossága kis részben megmaradt (igaz, mindössze 20 adózó portát írtak össze a hódoltság utáni években). A hiányzó lelkeket a 18. század végétől német betelepültekkel is pótolták, így alakult ki a mai néprajzi kép. Lengyeltóti 1950-ig járásszékhely volt; azt követően központi szerepe gyengült.

A lengyeltóti vár
A középkori vár nyomtalanul tűnt el a török elleni honvédő harcok és a hódoltság során. Helye a mai templomdomb volt. A Hácsra vezető országút völgyéből kiemelkedő tereplépcső három irányból is meredek oldalával nehezítette a támadók dolgát. A negyedik oldalon, északon mély várárok vágta át földnyelvet a templom köré épült vár védelmére. Ezt az árkot a város fejlődése során betemették, és ma már emléke is alig él.

Az Árpád-kori templom
A város Szent Jakab tiszteletére szentelt eklektikus temploma az országút felől nézve nem ígér semmi különleges élményt. De ha felkapaszkodsz a templomdombra, kisebb csoda tárul eléd.
Lengyeltóti csodálatos kulturális öröksége az 1100-as években épült romanikus stílusú templom. Amikor a város fejlődésével ez már kicsinek bizonyult, ehhez építették hozzá a nagyméretű új templomot az 1883. évi bővítés során. A régi kisebb templom nagy szerencsénkre megmaradt, és a bővítés után a templom szentélyét képezte, a terepadottságok miatt keresztben beépítve. Megtekintéséhez körbe kell járni a kis templomkertet. Az alacsony diszkerítés nem jelent tiltást, az esetleg zárt kiskapukon a retesz elhúzható.
Az 1995-ös műemléki feltárás és helyreállítás méltó módon mutatja be a lenyűgözően szép eredeti térképzést és részleteket, amelyek műkedvelő szemmel nézve nagy hasonlóságot mutatnak a mánfai és gyugyi templomokkal.

Egy szokatlanul szép Kálvária
A templom megközelítésére a legszebb útvonal a kis emlékparkból indul, ahol parkolni is lehet  N 46° 40,017' E 17° 38,881' 125 m [GCLTTD+emlékpark]. Itt áll az Aradi Tizenhármak és a világháborús áldozatok emlékműve meg az 56-os emlékkő, majd egy gyönyörű Kálvária szokatlan megoldású, kanyarodó útján közelíthetjük meg a templomot. A stációk szép, festett fa szoboregyütteseket tárnak elénk, míg felérünk a gondosan karbantartott kis templomkertbe.

Egy kiépített parkolót a dombtetőn a templom előtti kis téren találsz  N 46° 40,037' E 17° 38,975' 135 m [GCLTTD+parkoló].