A ládába Travel Bug helyezhető.
WAP: A láda (15x15x6 cm-es konyhai doboz) Iszkaszentgyörgy község közelében, a Csillaghegyen épített új kilátótól északnyugati irányban, 150-200 m-re, egy elágazó fa odvában található. Kérjük, hogy gondosan rejtsd vissza a dobozt és takard le kéregdarabokkal.
A rejtésről
Mindenkinek ajánljuk ezt a cache-t, aki szeretne egy kicsit elszakadni a város zajától, és kellemes sétát tenni Székesfehérvár közelében, de nem vágyik extrém kalandtúrára. Geoládánkkal olyan helyre invitáljuk a kedves kessertársakat, ami gyalog és kerékpárral, sőt autóval is könnyen megközelíthető, és télen-nyáron felkereshető.
Iszkaszentgyörgy
Iszkaszentgyörgy Székesfehérvártól északnyugati irányban, attól mintegy 10 km-nyire található 1700 fős település. Határát északról a Bakony, nyugatról a belőle délre nyúló Iszka-hegy, délről a Sárrét, keletről pedig a Móri-árok alkotja. Tengerszint feletti magassága 144 méter.
Közúton a 8-as számú főútról lekanyarodva Székesfehérvártól kb. 5 km-t megtéve, illetve a 81-es főút irányából Sárkeresztesnél Moha felé lekanyarodva közelíthető meg.
A mai értelemben vett Iszkaszentgyörgy a középkorban még nem létezett. Helyén három falu, Iszka (első írásos említése 1193), Szentgyörgy (1352) és Atya (1339) állt. A török hódoltság idején a vidék majdnem teljesen elnéptelenedett, a három falu elpusztult, területükből ekkor alakultak ki a település mai határai. 1691-ben jelenik meg körpecséten mai neve "ISKA ZENT GIORG", amely ekkor már az Amádé család birtoka. Az uradalmat 1800-ban Bajzáth József veszprémi püspök vásárolta meg, unokaöccsének lányának házassága révén került az 1870-es években a Pappenheim család tulajodnába, egészen a II. világháború végéig.
A falu kastélyának legkorábbi említését 1735-ből ismerjük. Ez a 18. századi kastély lehetett a mai központi épület alapja, melyet a későbbi tulajdonosok tovább bővítettek, egy 1783-ban készült térképen a főépület mellett már egy-egy U alakú épületszárny is látható, ekkoriban épülhetett a főépület udvarra néző homlokzati fala előtti kocsiáthajtó is, valamint a főlépcsőház barokk kőkorlátja. Az 1820 évek táján két oldalán bővítették a főépületet. Ma is látható formáját 1904-1908 között nyerte el, melynek költségeit jórészt Pappenheim Siegfried feleségének, Károlyi Erzsébetnek hozománya fedezett. Ennek során a nyugati szárnyra a melléképületek és a főépület közé egy neobarokk épület épült, melyhez délre emeletes kőpilléres fedett, de oldalán nyitott folyosó vezetett a szintén új kör alakú társalgóhoz. Északi oldalához átjáró épült a gazdasági szárnyhoz és a szintén új istállóépülethez.
A II. világháború után a kastély hányatatott sorsú lett, volt kórház, menekültszállás, Beszkart üdülő, az '50-es években munkásszálló. Az 1960-as években a helyi tanácsé lett és sok funkciót kapott egyszerre. Itt működött a hivatal, a helyi rendőrőrs, egy vegyesbolt, gyógyszertár és a posta is. Itt kapott helyet a művelődési ház, a könyvtár, a mozi és az általános iskola, valamint szolgálati és bérlakásokat is kialakítottak benne. A kastély felújítása 1985-ben kezdődött, 1995-ben a KVI tulajdonába került, jelenleg az épület hasznosításra vár. A neobarokk épületrészben működik mai napig is az általános iskola. 1994-ben itt forgatták a
Megint tanú című film egyik - "libacombos" - jelenetét.
A kastély kertje szintén az 1900-as évek elején került kialakításra angol mintára, melyet szimmetrikus elrendezés, geometrikus terepformák, nyírt sövények, fasorok és sok-sok kerti építmény (támfalak, lépcsők, medence, diadalív) és szobrok jellemezték. Az egykori tájképi kertből nem sok maradt meg. Nagyobb értékes fapéldányok más csak nyomokban láthatók. Magyarország egyetlen "formal garden"-jét 1991-ben a műemlékvédelem felmérette, ami remény lehet egy jövőbeni újjáépítésre.
A község első temploma valószínűleg a mai református templom helyén állhatott, amely a török uralom után az 1700-as évek elején épült. A templom 1827-ben új belső berendezést kap, de 1868. szeptember 2-án leég a templom, a parókia és az iskola. Gyűjtés indul az újjáépítésre, s a következő évben a felújítás mellett már a megrepedt harangot is újraöntik. 1911-ben orgonát kap a templom. 1927-ben sor kerül a mai nagy és kis harangok beszerzésére. 1945-ben a toronysüveget akna rombolja szét, a parókia pedig leég, benne az 1725-től vezetett anyakönyvekkel.
A török idők után a katolikus egyház újjászerveződése az Amadék nevéhez köthető, ők építtetik az első katolikus templomot 1728-31 között a mai katolikus templom helyén. 1824-25-ben új templom építésének munkálatai indulnak meg. Jelentősebb renováláson 1940-ben esett át a templom. A 2. világháború alatt leégett a templom tetőzete, a torony csigalépcsőzete. Már az 1763. évi feljegyzés említi az orgonát. 1870-ben új orgona kerül a kórusra. A templomi ünneplések mellett igen látványosak voltak az utcákon végigvonuló körmenetek, melyek a földesúri kápolnához vezettek. Ezt az 50-60-as években lebontották, helyébe épült a kastélyfeljáró lépcsője. Lerombolása a vallásos érzés durva megsértése volt.
Forrás:
Németh Gyula - Gombosné Kis Edit:
Iszkaszentgyörgy története
További érdekes és hasznos információk a településről:
Iszkaszentgyörgy község hivatalos honlapja
A láda
A rejtés apropóját az Iszkaszentgyörgy közelében a Csillaghegyen épült új kilátó (
N 47° 14,098' E 18° 17,049' [GCISZA-KI]) adta. A kilátó elhelyezkedése egyszerre szerencsés és szerencsétlen: szerencsés, mert ez a környék egyik legmagasabb - de így sem túl magas - pontja, ráadásul az Iszkaszentgyörgy mellett elterülő erdő (egykori kastélypark) területén épült, másrészt szerencsétlen, mert
a környező fák néhol magasabbak, mint a kilátó, ezért nem érdemes körpanorámára készülni. (Mi szóltunk!) :-)
Az autóval érkezők a kastélynál (
N 47° 14,3760' E 18° 17,5260' [GCISZA-P1]) vagy a kőbánya mellett (
N 47° 13,973' E 18° 17,465' [GCISZA-P2]) parkolhatnak. Mi az előbbit ajánljuk, onnan ugyanis a volt kastélyparkon keresztül, a kőasztalt (
N 47° 14,211' E 18° 17,103' [GCISZA-KOA]) és a "cédrust" (
N 47° 14,237' E 18° 17,266' [GCISZA-CED]) érintve vezet az út a kilátóhóz. A kőbánya melletti út szinte "drive-in", innen - a kőbánya melletti utat követve - pár perc sétával elérhető mind a kilátó, mind a geoláda. A kőasztal közelében kijelölt tűzrakóhely, új padok-asztalok találhatók, ideális hely a piknikezéshez.
A geoláda keresésére a kilátótól érdemes indulni: kövesd a piros jelzést északnyugat felé, keresd az erdei út végén, a bal oldalon az utolsó, szétágazó törzsű fiatal tölgyfát. Maga a láda egy 15x15x6 cm-es konyhai doboz. Kérjük, hogy gondosan rejtsd vissza, és "álcázd" a kéregdarabokkal.
Jó kesselést és kellemes kirándulást! :-)
ps. Aki felsétál a közeli dombtetőre (
N 47° 14,217' E 18° 16,912' [GCISZA-DOMB]), valószínűleg megérti, hogy miért ezt a jelszót választottuk. :-)
2009. szeptemberétől a helyi Természetvédő Egyesület (ITKE) gondozásában a falu nevezetességei és a kastély régi parkja egy tanösvényen is körbejárhatók. A séta útvonala 4,5 km hosszú és a láda közelében is elhalad.
