Megye/ország: Somogy
Elhelyezés időpontja: 2008.04.12 12:10
Megjelenés időpontja: 2008.10.21 08:24
Utolsó lényeges változás: 2024.12.08 23:11
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+2V)
Elrejtők: T. Nagy család
Ládagazda: Adoptálható ládák Nehézség / Terep: 2.0 / 2.5
Úthossz a kiindulóponttól: 6500 m
Megtalálások száma: 279 + 6 sikertelen + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
Mint ládadoki a geoládát az utolsó bejegyzések vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd és frissítsd az információkat!
További tudnivalók a beteg ládákról: https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
[szikizso, 2023.07.30 14:37]
Mint ládadoki a geoládát az utolsó bejegyzések vizsgálata alapján betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd!
További tudnivalók a beteg ládákról: https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
[szikizso, 2021.08.04 09:46]WAP:
Elöljáróban!
A környék időnként vadásztatás színtere, ezért a láda keresésére ennek tudatában indulj. Javasolt látogatási idő a mindenkori napkelte utáni egy órát követő időponttól napnyugta előtti egy óráig!
1: Egy terebélyes eperfa egyik szántóföld felőli alsó ágára erősített korongon lévő felírat. (Most termés is van rajta.)
A korong helyett most egy csavaros gyógyszeres műanyag "üveg" FEDELE tartalmazza a jelszót, miután a fa ágára kábelkötő szalaggal rögzített korongot letépték és elvitték. (A kábelkötő szalag maradékát megtaláltam. Az új rejtek az eperfa törzsén kb. 2 m magasan van.
2: Itató kút és vályú a hajdani gémeskút helyén. (A beton vályú kút felőli végén egy szó.) A jelszó a beton vályú két részén is megtalálható. (A rejtek a Csipkebokor tanösvényen van. A hiányos kerítés árammentes. A tehenek máshol tartózkodnak. (Itt legfeljebb birkákkal lehet találkozni, ui. jellegzetes csapájuk határozott.).
3: A középső és alsó tó közötti gát keleti vége melletti erdőben egy közepes termetű fa tövében egy szögletes műanyag dobozban van a jelszó utolsó része. (Az erdő előtti csalán tengert jobbra (kb. 30-35 m-t) kerülve lehet a láda rejteket elérni.
Jelszó: sorrend 1, 2, 3
WEB:
Ezúttal a Balatontól kissé távolabbra hívunk benneteket, Tóköz-pusztán át az Endrédi tavakhoz, azaz a Tóközi berekbe.
A Tóközi-berek medencéjének vízét széles árokrendszer gyűjti össze, s a főcsatornából vízmű emeli fel az Endrédi-patak medrébe, majd a Balatonba.
A berek peremén útifüveket, zsályabokrokat, tavasszal mezei ibolyát találhatunk.
A mélyebb részeken sások, zsombékosok , az árkok mentén mocsári tisztesfű, martilapu, zsurlók és pimpók vannak vegyesen. A berek állatvilága hasonló a Kis-Balatonéhoz, de a fajok száma sokkal kevesebb.)
Kiindulási pontunk Balatonszéplak-alsó és Zamárdi-felső közötti Tóközi utca, amely a 7-es (nem Az M7-es) útról nyílik.
Ezen kanyarogva, hamarosan elérjük a Tóközi berek szélét, nemsokára áthaladunk az M-7-es autópálya felett és Tóköz-pusztára érünk.
(Nevét, a települést körülölelő két tóról kapta. Léte kezdettől a Tihanyi Apátsághoz kötődött.) A történelem viharos évszázadai itt is követhetőek; Portyáztak itt a tatárok. A törökök 1593-96 között többször felégették Egyházas-Zamárdot (a mai Zamárdit). E falu templomának köveiből építették fel Tóközpusztát 1862-ben. Ma már a Tóközi temető 1880-ban emelt keresztje, néhány épület, köztük egy magtár hirdeti, hogy itt hajdanán nagyobb volt az élet.)
A sárga kereszt jelzést elérve jobbra fordulunk, átmegyünk az Endrédi-patak hídján.Tovább haladva hamarosan balra egy földút következik zöld sáv jelzéssel. Kb. 700 m után elérjük tavakat, amelyek az Endrédi patak Farkasi tetőnél történő felduzzasztásával keletkeztek. (Száraz időben itt lehet parkolni.)
Korábban jó rálátás nyílt a közeli tóra, de ma már jobbára benőtte a nád. (A nádak között több vadász állást láttunk, amely arra emlékeztet, hogy itt korábban vadászok lőtték a dombtetőről röptetett tőkés récéket. Ma már ezt a vadászhelyet megszüntették.)
A parkolónál kétfelé ágazik az út. Balra egy kényelmes, jól járható földutat találunk, mely hamarosan jobbra fordulva elvezet az 1. pontig.
Itt egy sokágú eperfa ágára felerősített fehér befőttesüveg fedéllen van a jelszó 1. része.
Tovább haladva fel a gerincre vezető úton széles panoráma nyílik a Tihanyi-félszigetre, az Apátság gyönyörű épületére, a Balatom északi partra, Balatonendrédre, de Zamárdi templomtornya is kibukkan a dombok mögül.
(A szárcsa, vadréce, nádirigó, kedveli e helyeket, fehér és szürke gémeket is láthatunk. A viszonylag háborítatlan terület jó megfigyelőhely a madárbarátok számára, időnként madár-lest is szerveznek.)
Szemlélődés és fényképezés után tovább megyünk D-i irányban a legelőn átvezető poros úton a hajdani gémeskút itatóvályúja felé. Közben elérjük a villanypásztor-szerű kerítést (s azon átbújva) tovább haladunk a Csipkebokor tanösvény közeli (7. állomása) felé. Itt a beton itatóvályú kút felőli végén találjuk a jelszó 2. részét (A jelszórész a tanösvény közeli tábláján is megtalálható.)
Figyelem:
A láda és a tannösvény nyombonala azonos.
A "villanypásztor" nem működik.
A "drótkerítés"-t az itatóvályu közelében.
megszakították, így szabadon elérhető a vályú.
Az "izgalmas" után is pihenőt tarthatunk a felső horgász-tó partján. (A befolyó patak közelében felfrissíthetjük magunkat egy kis mosakodással (amennyiben a tehén csorda közelsége nem akadályoz ebben bennünket.)
A patakon lévő hídon átkelve É-nak fordulunk és meg sem állunk a középső és az alsó tó közötti gátig. A gáton átmegyünka keleti irányban lévő erdőbe, s megkeressük a kb. 4-5 ágú tölgyfát, amelynek tövében van a jelszó 3. részét tartalmazó sajátosan "csomagolt" és avarral álcázott konyhai műenyeg doboz.
Ládázás után irány az alsó tó melletti pihenőhely. (2008-ban, amikor ez a multi készült, akkor még vizi növényektől mentes volt a tó teljes felülete. Idő közben a felső tó lett a horgásztó (azt felduzaszrtották) és az alsót pedig kissé leapasztották, így az a vízi növények és gázló madarak kedvelt élőhelyévé változott.)
A tó körül legeltetés is folyik, így a birkák és szarvasmarhák jelenlétével és nyomukkal számolni kell!
Mint ládadoki a geoládát az utolsó bejegyzések vizsgálata alapján és a rejtő inaktivitása miatt betegre állítottam.
Ha van rá lehetőséged, kérlek javítsd és frissítsd az információkat!
További tudnivalók a beteg ládákról: https://geocaching.hu/documents.geo?id=ladadoki
Email-t küldtem a rejtőnek.
1-3-2 sorrendben jártam be a pontokat. A tanösvény igen elhanyagolt állapotban van.
Sajnos a multi egyik pontján sem sikerült jelszórészlethez jutni...
1: Az eperfát kökény-susnya veszi körül. ezen kis küzdelemmel átküzdöttem magam, de a törzsek egyikén sem találtam jelszóhordozót.
3: A tanösvényről a beomlott gáton át mentem a keleti oldalra. Mivel volt egy bedőlt fatörzsecske, át tudtam jutni. Csak kicsit merültem meg. Áthámoztam magam a csalánoson, de a rejtekadó fánál ládát nem találtam.
2: Az itatóhoz eljutottam ugyan, de a jelszórészletet nem tudtam kivenni. Egyébként pont itt legelt a gulya, és villanypásztorral el volt kerítve a terület.
Az élmény egyébként megvolt, érdemes volt idejönni. Köszönöm. A képek alapján kérném a találat elfogadását.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A ladagazdát nem tudtuk utolérni mert sajnos nem volt egyértelmű az információ hogy most kereshető a láda vagy sem.Végigjártuk mindhárom pontot.Kérjük a jelszó nélküli megtalálást elfogadni. [Geoládák v4.0.1]
[Elutasította: geocaching.hu, 2023.08.14 16:07 A kesser megkeresésemre nem reagált. Logbíró GYEZegzug.]
Sajnos csak telefonos segítséggel sikerült megtalálni.
Első jelszó részlet: Az eperfa még áll de a leírás szerinti jelszó rejtekhelyekből már csak a gyorskötő maradt meg.
Második jelszó részlet: Az itató egy kidőlt beton részén (földön) található nehezen olvasható.
Harmadik jelszó részlet: Ha a tanösvényen indulsz el (a horgászstégek oldaláról) nem tudsz átmenni a második (számodra szükséges) gáton. Ha a második jelszórészlet fele indulsz (itató), nehezen megközelíthető a láda (bokrokon át) és a jelszót tartalmazó doboznak (feltételezhetően) csak a tetejét sikerült megtalálni.
A 4.segédpont sem aktuális már (többi segédpontot nem próbáltuk).
További segédpontokhoz nincs semmi instrukció.
Az első ponton mi sem találtunk semmit, de a ládagazda nagyon kedvesen segített. A második ponton kezd kopni a felirat, de még olvasható. A láda rejtése rendben van.
Velünk utazott a Rákóczifalva Macimúzeum kuruc (utazó) mackója is.
Érdekes kirándulás, de mi inkább kocsival közelítettük meg a helyszíneket, még pár láda várt ezen a napon. A kis öreg Audink ezt is bírta!
Köszönjük hogy megmutattad!
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.8.12]
Köszönet "kompaktor" nevű kedves játékostársamnak a részletes logért, mert a 2-es pont nekünk is gondot jelentett. A rejtőt próbáltam 2x is hívni a helyszínről, hogy a feliratok közül végül is melyiket kéne leolvasni, de kisípolt a telefonja. Mi is végig fotóztunk mindent, mire az elüttem lévő log segített a megfejtésben. A villanypásztorral körbekerített rejtés amúgy sem jó ötlet, mert nem jó érzés tilosban járni, másodsorban már út sem vezet. Megy az ember egy elkerített rédzrn toronyiránt várva, hogy mikor kéri számot rajta mit keres arra. Amúgy a 2-es pont kivételével szép volt az útvonal, élmény volt végigjárni.
2014-ben és '15-ben, Cinege teljesítménytúrák alkalmával belevágtam e multiba; egy kivételével meg is találtam a pontokat anno. A jelszórészleteket megőriztem, de azóta átestem egy költözésen, emiatt nemigen voltak kéznél. Így hát elölről kellett kezdenem a keresést, de ezt egyáltalán nem bántam. :-)
Töreki felől érkezve az 1. és viszonylag a 3. pont is sima ügy volt, ezután kis idő múlva elérkeztem a festői környezetben fekvő (Balatonendréd előtti) "utolsó" halastóhoz, majd a 2. ponthoz. Ez nem adta magát könnyen. Kezdődött azzal, hogy a dróton túl egy szarvasmarhacsorda tartotta megszállás alatt a vályú környékét. Szerencsére néhány percnyi várakozás után továbbvonultak (ha tovább maradtak volna, biztosan nem megyek be a vályúhoz), és miután tiszta lett a terep, hasra vágtam magam, és átkúsztam a drótok alatt. (Bár a leírás szerint nincs benne áram, nem volt kedvem tesztelni :-). "Odabenn" tanácstalanul vakartam a fejem - finoman szólva nem volt egyértelmű a dolog, ezért (szerencsére) lefényképeztem a szóba jöhető lehetőségeket. Mint utólag kiderült, a jelszórészletet is sikerült. Csak később olvastam az itteni bejegyzések között, hogy a rejtő felfújta a vályú letört darabjára piros festékkel... De már ezt a felfújást is "antikolta" az idő. (A leírás által szintén említett, a pótjelszót elvileg magán viselő "közeli tanösvénytáblát" meg egyáltalán nem láttam... Stb.).
Szóval, ahogy már az eddig leírtakból is kiderül, sajnos a (kb. 2008-as állapotokat tükröző) leírás eléggé sok téves, illetve pontatlan információt tartalmaz, a megtaláláshoz nélkülözhetetleneket pedig nem. Ez feleslegesen megnehezíti a láda megtalálását. Egy kis frissítés ráférne a ládaoldalra; betegnek viszont biztosan nem beteg a rejtés.
Balatonendréd felől, biciklivel. Láttam nagy kócsagot, hód-nyomokat, frissen kinyílt tavaszi héricset. Jó kis multi volt, változatos tájjal és látnivalókkal.
Immár a XII. századba léptünk a felhasználók rangsorában, és ennek megfelelő professzionalizmussal vágunk neki a tóvidék felderítésének. Az első pont felé hatalmas birkanyáj nyomait, aknáit, és a kökénybokrokon fennakadt pulóver darabjait észleletük. Reménykedtünk, hogy ma nem erre járnak, így elkerülhetjük a terelő fenevadakat. Az eperfa lombja - levelek híján - feketén bólingatott, s alatta ott volt a néma láda. Néma volt, mert a kupakjából nem lehetett leolvasni a jelszó részletet. A rejtővel kötött barter üzlet keretében megkaptuk a jelszót, s cserébe beraktuk az Inke László híres szerepére utaló betűkombinációt egy papírdarabkán, az utánunk jövőket segítvén. Ezután 3. jelszó részletet céloztuk meg a gerincen tovahaladva. Az intenzíven használt legelőn egyre jobb rálátásunk lett a Balaton keleti medencéjére Tihanytól Almádiig. A pont fölé érve toronyiránt borítottunk le a tópartra, hősiesen küzdve a kökénybokrokkal, és a meredekkel. Ez utóbbi kapcsán JungSanyi megunván társa óvatos, kockázatkerülő, tipegő ereszkedését, bemutatót tartott, hogy egy gördülő szikla hogy oldja meg a szintkülönbség áthidalását. Utána hosszas regeneráció következett, melyben nagy segítséget nyújtott John Stith Pemberton gyógyitala, de még így is meglehetősen sajgó sípcsonttal bicegett dél felé, hogy a közbenső jelszórészletet is megleljük. Útközben több kidőlt, és jövőben kidőlésre kerülő fa törzsén fedeztük fel szorgos hódok munkájának nyomát. Sajnos a mesterekkel nem találkoztunk, pedig az nagy élmény lett volna. Ha nem is simán, de meglett a jelszó közepe is. Magát a jelszót hamar megláttuk, de nem gondoltuk, hogy az. Aztán rájöttünk, hogy a rejtő a jelszó generálásánál az indiánok névadó ünnepségeinek szisztémáját követi, így elhittük, hogy tényleg az a megfejtés. És tényleg az volt! Innen már csak egy rövid kaptató a faluig, mely során megcsodáltuk egy kiváló külterjes húsmarha tenyészet modellválasztékát, és JungSanyi végre nyugalomba helyezhette meggyötört végtagját. Jó kis túra volt!
Halló!
Sikeres találat, a két Sanyival!. Első pontot sikerült meggyógyítani, a kint lévő jelszóhordozóba betettük a jelszót. A harmadik ponthoz mentünk, s levágtattunk a meredeken. Egyszer csak nagy derültségemre azt láttam, hogy JungSanyi Hatalmas esés után gurulni kezd a részűn, majd egy fába verve lábát nagyot koppan, azután elhallgat. Kisvártatva arcomra fagyott a mosoly, mert rájöttem, hogy JungSanyi én vagyok :-(.
Nagy nehezen felálltunk (Jung és én), majd sípcsontunkat erősen fájlalva tovább indultunk. A láda könnyen meglett. Mehettünk az itató vájúhoz, ahol a jelszó hamar meglett, csak nem hittük, hogy az a jelszó... Az utánunk jövőknek: AZ a jelszó!
Köszönjük a rejtést T.Nagynak!