WAP:
A rövid út szeméttelepen vezet keresztül!!! Ezért kérünk mindenkit, hogy a leírásban szereplő parkolótól induljatok el, ha a táj szépségét akarjátok látni!
Szikla tövében kő takarásában 21 x 12 x 7 cm-es konyhai dobozt keressetek.
A ládába TravelBug helyezhető.
Célunk:
" A Dunántúli-Középhegység nagytájnak egyik jellegzetes középtája a Bakony. Ennek kistájcsoportja a Balatonfelvidék, amelynek kistája a Vilonyai-hegyek" Írta 1988-ban Juhász Ágoston, a MTA FKI tudományos főmunkatársa, a földrajztudomány kandidátusa.
Rejtésünkkel egy sokak előtt eddig nem ismert kishegységet, a Vilonyai-hegyeket kívánjuk bemutatni. Aki szereti a turistajelzéssel -még- el nem látott, de járható utakon történő sétát az érintetlen természetben, aki szereti a szép panorámát, a fenyvesek illatát, az bátran keresse fel a ládánkat, itt mindezt megtalálhatja!
Vilonya rövid bemutatása:
Vilonya triász mészkövekre és dolomitsziklákra épült falu, határán folyik a Veszprémet is átszelő Séd-patak.
A településnév eredete ismeretlen, valószínűsíthető, hogy a latin "szőlőtermelő" köznévre vezethető vissza, hiszen a környék egykori legjelentősebb gazdasági tevékenységének a szőlőtermelés volt.
Az 1369-ből származó első írásos emlékekben, mint a fehérvári káptalan birtoka fordul elő, a káptalan 50 nemes jobbágya élt itt. A XV. század közepén Palota végvárhoz csatolták, ám a török korban az egyre fogyó népessége elmenekült az állandó sanyargatások elől. A törökök kivonulása után 1650-től földesura a Zichy-család lett.
A mezőgazdasági tevékenységet a 20. század elejétől a megtelepedő ipar átstrukturálta. A faluban 1923-ban bőrgyár létesült. A Séd-patak partján több vízimalom is működött, közülük egy
GCVIMA eredeti berendezéssel ma is megtekinthető.
Református erődtemploma gótikus stílusban épült a XII-XIII. században.
Vilonya nevezetessége volt még a cifraszűrszabóság. E vidéken a múlt század végéig a szűr viselése általános volt. A Vilonyán készített bakonyi cifraszűr natúr illetve fekete alapon piros-fekete, illetve piros-natúr színű díszítéssel, rátétes technikával készült.
Sukori-hegy:
Bár a tengerszint feletti magassága (251 méter) nem igazán jelentős, mégis remek kilátópontot jelent a Vilonya mellett megtalálható Sukori-hegy. I. Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója innen, a hegy tetejéről szemlélte meg az 1908-as évi hajmáskéri nagy hadgyakorlatot, azóta a hegyet Király-dombnak is nevezik.
Északi irányban láthatók a Bakony nevezetesebb csúcsai:
Öreg-Futóné,
Ámos-hegy,
Papod-hegy,
Mórócz-tető,
Kávás-tető.
Keleti irányban láthatjuk Székesfehérvárt, illetve az 1985-ös nagy földrengés epicentumát, Peremartont innen:
N 47° 7,396' E 18° 3,687' 246 m [GCVLTO+1]
Délre tekintve idelátszik a Balaton, Balatonfűzfővel és Balatonalmádival együtt.
Nyugati irányba tekintve Veszprém és a
Csatár-hegy is látható innen:
N 47° 7,304' E 18° 3,585' 237 m [GCVLTO+2]
Ezt a panorámát kínáljuk mindenkinek, aki nem túl párás időben érkezvén keresi fel a ládánkat.
Megközelítés:
Vilonya és Királyszentistván közötti útról a
N 47° 6,726' E 18° 3,201' [GCVLTO+3] pontban térj le, s menj az autóval érkezőknek ajánlott parkolóba:
N 47° 6,923' E 18° 3,027' [GCVLTO+4]
Az út télen-nyáron bármilyen járművel (szalon autóval is) jól járható.
A parkolótól néhány méterrel távolabb a (27-es számú) Lepsény-Veszprém közötti vasúti pályán kell átmenni. Bár a személyvonat közlekedést 2007. februárjában beszüntették ezen a szakaszon, az átjáráskor fokozottan figyeljetek!
Geoláda:
Szikla alatti üregben, lapos kő takarásában találod meg a 21 x 12 x 7 cm-es dobozt. Kérjük, hogy a lapos kővel a nyílást fedjétek el, s ne a dobozra tegyétek a követ!
A láda megközelítéséhez a Kék sáv
-ot a
N 47° 7,177' E 18° 3,308' [GCVLTO+5] pontban célszerű elhagyni, innét nem jelölt úton érdemes tovább menni.
További érdekességek:
Javasoljuk, hogy ládakeresés előtt/után nézzetek körül a parkolóval szembeni szikla tetejéről!
N 47° 6,962' E 18° 3,062' 183 m [GCVLTO+6]
Bátrabbak direktben is indulhatnak, de út is vezet fölfelé!
Egy Erdei focipályát találhatsz a következő helyen:
N 47° 7,175' E 18° 3,519' [GCVLTO+7]
A Vilonyai-hegyekről
ITT olvashatsz egy igencsak részletes szakdolgozatot.
Forrás:
http://www.vilonya.eu/web/
=========================================