-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A Királyerdő-hegységbeli Mézgedi-barlangot a Belényes- Magyarremete- Mézged útvonalon közelíthetjük meg a legkönnyebben. A Mézgedi-menedékháztól
N 46° 45,647' E 22° 27,980' 330 m [GCMEZG+parkoló] (ahol a barlang gondnoka tartózkodik) egy negyedórás erdei sétával meg is érkezünk a barlang impozáns bejáratához.
N 46° 45,734' E 22° 28,702' 357 m [GCMEZG+barlang]
A barlang első írásos említése Schmidl Adolf geológus (1863) nevéhez fűződik, aki egyben a barlang első vázlatos térképét is elkészíti 1150 méter hosszúságban. Az Előcsarnok falán van a nagyváradiak által sziklába vésett Czárán Gyula emléktábla, melyet 1930 pünkösdjén avatták fel a nagyváradi, kolozsvári és aradi turisták. Ez volt a legnagyobb "meziádi bál", ekkor keresztelték el a barlangot Czárán nevére, aki azt útjelzésekkel, lépcsőkkel, beásott járatokkal látta el, melyek nagy része ma is használható. (Ezt az emléktáblát 2008 junius 8.-án, renoválás után újraszentelték)
Turistaszempontból Czárán hat emeletre osztotta a barlangot, azonban barlangtanilag csak 2 szint létezik, ahogyan azt dr. Balogh Ernő geológus megállapította.
A barlang nem csak morfogenetikai és endokarszt jelenségeiről híres, hanem őslénytani szempontból is érdekes. A század eleji kutatások során több lelet is a felszínre a került. A legtöbb csontlelet melyet a Csontteremben tártak fel, az Ursus spelaeus (barlangi medve) mára már kihalt példányaitól származik. Az intenzív fosszília kereskedelem miatt a mézgedi barlangból kitermeltek mindent. A csontok nagy része az európai természettudományi múzeumokban lelt otthonra. Pedig a maga 4750 méteres hosszával és tudományos érétke miatt már rég felkerült a romániai védett barlangok listájára.
A ládához; a barlangból kijövet vagy netán még ennek meglátogatása előtt, tovább megyünk még kb. 500 métert a (K3;P3)


jelzések mentén egy rétig, illetve még a rét előtt a bal oldalon (felfelé haladva) egy sziklafal oldalában kezdünk kutakodni. A rejtek kb. 2 méter magasságban van, ezért egy-két lépést fel kell lépni a sziklákon, de ez minden gond nélkül megoldható. Ekkor elérhetővé válik a fa gyökerei alatt, egy nagyobb és egy közepesen nagy méretű kő, amik a láda takarását szolgálják. Ha nagyobb mennyiségű föld lenne a kövek közé ásva akkor az az üreglakó műve, ebben az esteben, kicsit ásni kell a láda után. A patakban megmosdhatunk és a ládát is itt lehet kicsit megtisztogatni ügyelve hogy belülre ne kerüljön víz, illetve sár.
Egyéb látnivalók útközben;
800 éves
református templom Magyarremetén, ritka és nagyon szép falfestményekkel. A tiszteletes Úr itt lakik
N 46° 44,469' E 22° 21,093' 205 m [GCMEZG+templom] , a templom a hídon túl van. Falumúzeum 50 méterre az ellenkező irányban, tehát Mézged felé.
400 éves kocsányos tölgy
N 46° 44,104' E 22° 22,968' 229 m [GCMEZG+tölgy]
mészégető
N 46° 44,385' E 22° 26,597' 273 m [GCMEZG+mészégető]

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
'