Elhelyezés időpontja: 2008.05.05 08:50
Megjelenés időpontja: 2008.05.08 08:40
Utolsó lényeges változás: 2016.09.27 19:42
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: mohapafrany
Ládagazda: mohapafrany Nehézség / Terep: 2.0 / 3.0
Úthossz a kiindulóponttól: 1500 m
Megtalálások száma: 69 + 8 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
A Királyerdő-hegységbeli Mézgedi-barlangot a Belényes- Magyarremete- Mézged útvonalon közelíthetjük meg a legkönnyebben. A Mézgedi-menedékháztól N 46° 45,647' E 22° 27,980' 330 m [GCMEZG+parkoló] (ahol a barlang gondnoka tartózkodik) egy negyedórás erdei sétával meg is érkezünk a barlang impozáns bejáratához. N 46° 45,734' E 22° 28,702' 357 m [GCMEZG+barlang]
A barlang első írásos említése Schmidl Adolf geológus (1863) nevéhez fűződik, aki egyben a barlang első vázlatos térképét is elkészíti 1150 méter hosszúságban. Az Előcsarnok falán van a nagyváradiak által sziklába vésett Czárán Gyula emléktábla, melyet 1930 pünkösdjén avatták fel a nagyváradi, kolozsvári és aradi turisták. Ez volt a legnagyobb "meziádi bál", ekkor keresztelték el a barlangot Czárán nevére, aki azt útjelzésekkel, lépcsőkkel, beásott járatokkal látta el, melyek nagy része ma is használható. (Ezt az emléktáblát 2008 junius 8.-án, renoválás után újraszentelték)
Turistaszempontból Czárán hat emeletre osztotta a barlangot, azonban barlangtanilag csak 2 szint létezik, ahogyan azt dr. Balogh Ernő geológus megállapította.
A barlang nem csak morfogenetikai és endokarszt jelenségeiről híres, hanem őslénytani szempontból is érdekes. A század eleji kutatások során több lelet is a felszínre a került. A legtöbb csontlelet melyet a Csontteremben tártak fel, az Ursus spelaeus (barlangi medve) mára már kihalt példányaitól származik. Az intenzív fosszília kereskedelem miatt a mézgedi barlangból kitermeltek mindent. A csontok nagy része az európai természettudományi múzeumokban lelt otthonra. Pedig a maga 4750 méteres hosszával és tudományos érétke miatt már rég felkerült a romániai védett barlangok listájára.
A ládához; a barlangból kijövet vagy netán még ennek meglátogatása előtt, tovább megyünk még kb. 500 métert a (K3;P3) jelzések mentén egy rétig, illetve még a rét előtt a bal oldalon (felfelé haladva) egy sziklafal oldalában kezdünk kutakodni. A rejtek kb. 2 méter magasságban van, ezért egy-két lépést fel kell lépni a sziklákon, de ez minden gond nélkül megoldható. Ekkor elérhetővé válik a fa gyökerei alatt, egy nagyobb és egy közepesen nagy méretű kő, amik a láda takarását szolgálják. Ha nagyobb mennyiségű föld lenne a kövek közé ásva akkor az az üreglakó műve, ebben az esteben, kicsit ásni kell a láda után. A patakban megmosdhatunk és a ládát is itt lehet kicsit megtisztogatni ügyelve hogy belülre ne kerüljön víz, illetve sár.
Remek három napot töltöttünk el a Király-erdőben Mikulás és Bal3 társaságában. Az őszi erdő, a kis szurdokok, számtalan barlang és forrás, sok-sok látnivaló. Csoda világ ez.
Meglepően nagy errefelé a mozgás. Egy nagyobb csoport várakozott a barlang előtt amikor felértünk, ezért előbb elmentünk megkeresni a ládát, ami minden probléma nélkül meglett. Után a barlanghoz is felmentünk. A zárt részre most nem mentünk be, de a nagy előcsarnokot és a hatalmas portálét megcsodáltuk. Nagyon tetszett, köszönjük.
Háromnapos, szép, októberi kirándulás a Királyerdőben Eszterrel, kiváncsifáncsival és Bal3 barátaimmal, remek hangulatban, csodaszép és változatos helyeken járva.
A Vida-tó után a Czárán-barlangot céloztuk meg. A barlang egy rövid sétával elérhető, de mivel pont előttünk esett be egy magyar csapat, így előbb a ládára nyomultunk, ami még kb. 500 méter séta. A dobozt rendben a helyén találtuk. Visszatérve a barlanghoz, leesett a szánk: a portál mérete lenyűgöző. Jegyet nem váltottunk, mert mindannyian tucatszámra láttunk már cseppkőbarlangokat, de azért kicsit besétáltunk a hatalmas térbe, hogy magunkba szippanthassuk pár percig a hely hangulatát. Élmény volt, Köszönet érte!