Elhelyezés időpontja: 2002.04.06 16:30
Utolsó lényeges változás: 2020.05.24 09:53
Utolsó változás: 2021.06.03 19:25
Rejtés típusa: Multi geoláda (3V)
Elrejtők: Fruzsa, Juckó
Ládagazda: halaszkiraly Nehézség / Terep: 2.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2500 m
Megtalálások száma: 1504 + 3 sikertelen + 11 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.3 megtalálás hetente
A lényeg
Három virtuális pont Budán levő török emlékek kapcsán:
1. Rudas fürdő - Geolakat volt... A lakatot levágták - ne mássz fel a sziklán - az nem az én lakatom, ami olyan magasan van. A lakat pótlásáig megadom a pótjelszavak helyét: menj át a zebrán a 7-es busz Rudas fürdő mögötti megállójához, ott már látni fogod a Rudas falán a műemlék-táblákat. Ezeken pótoltam a laminált jelszórészeket több példányban (táblánként legalább kettő került ki) Még az uszoda falán levő forrásjelölő táblára is jutott :)
2. Török katonasírok a Rondella előtt - Laminált feliratot keress a kerítés összekötő elemén. (Pótjelszó segítség lejjebb)
3. Király fürdő - Laminált feliratot kell keresni az utcanév-táblán Megközelítés
Nem javaslom az autóval való felkeresését, tégy inkább egy kellemes sétát Budán! A Vár alatt viszonylag gyakran járnak a 41-es és a 19-es villamosok is ezen a szakaszon - két jeggyel meg lehet fordulni ;)
Ha autóval jössz, az autót ingyenesen a budai alsó rakparton tudod letenni - ott, ahol éppen helyet látsz - nem tudok megadni parkoló koordinátákat.
Ha esik az eső ;) vagy mégis autóval jönnél egészen a multi pontjaihoz, akkor az alábbi 3 parkolóval tudod leghamarabb "letudni" a multit: Rudas: N 47° 29,374' E 19° 2,812' 116 m [GCturk+1parkoló] Rondella: N 47° 29,596' E 19° 2,545' 127 m [GCturk+2parkoló] Király: N 47° 30,662' E 19° 2,355' 117 m [GCturk+3parkoló] A ládába TravelBug nem helyezhető.Rudas fürdő: N 47° 29,367' E 19° 2,784' 114 m [GCturk-1]
A tatárdúlás előtt építettek ispotályt és fürdőt johannita lovagok, a Szentföldön vívott csatákban megfáradt keresztesvitézek számára a mai Rudas fürdő helyén. Mátyás király uralkodásának ideje alatt további fürdők épültek köztük a Rácz fürdő, melyet akkoriban fedett folyosó kötött össze a királyi várral. A Rudas fürdő helyén, az említett ispotály még állt a török hódításkor, eleinte azt alakították át a megszállók, majd a köveit felhasználva teljesen átépítették 1566-1572 között, török stílusban - Szokollu Musztafa budai pasa megbízásából. Tulajdonképpen ettől az időponttól kezdődően ez az épületet ugyanebben a funkcióban használjuk azóta is.
A fürdő török kori neve a "Zöld oszlopos fürdő" ("Jesil direkli ilidzsa"), melyet a régészek szerint a ma már nem álló zöld oszlopról kaphatta (az oszlop helyét ugyan nem sikerült megtalálni, de a falakba építve még ma is láthatóak zöld kövek). Jelenlegi nevének eredetéről több elképzelés ismeretes: A lehetséges változatok egyike, hogy - a Gellért-hegy itt szorítja a legkeskenyebbre a Dunát - az itt kialakult kompkikötő rúdjairól kapta a nevét a Duna-parti épület, más vélemények szerint azonban a környéken élő rácok által használt Rudna ilidzse (ásványos fürdő) névből alakult ki a Rudas elnevezés.
Király fürdő: N 47° 30,660' E 19° 2,291' 122 m [GCturk-3]
A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben majd utóda, Szokollu Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. (A vizivárost körbeölelte a külső vár fala) Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították. Buda visszafoglalását követően, 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék-voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta. A II. világháborúban a fürdő megrongálódott. Teljes felújítására 1950-ben került sor.
Veli Bej fürdője: N 47° 31,014' E 19° 2,237' 116 m [GCturk+Veli Bej fürdő]
A Veli Bej fürdő a Császár fürdő mellett található. A fürdőt valójában nem is Veli bég, hanem ezt is Szokollu Musztafa pasa építtette 1574-ben. Az építők jó munkát végeztek, hiszen az épület több száz év alatt is megmaradt. Mivel mocsaras vidékre épült, ezért alapjait 60-80 centiméter átmérőjű cölöpök tartják. Falait kőből faragták. A XVIII. században az előcsarnok elpusztult, négyzet alakú magja azonban épen megmaradt. 1806-ban a Betegápoló Irgalmasrend tulajdonába került. Az épülethez többször hozzáépítettek, míg mai formáját 1841-44 között nyerte el, Hild József tervei alapján. Szépen felújították, ma is működik.
Itt említem meg a szomszédos Szt. Lukács gyógyfürdőt is, melynek termálfürdőjében műemléki helyreállítást követően ma is megtekinthető annak a szintén törökök által épített malomnak a fala, amely a József-hegy alatt fakadó források vizét felduzzasztva (mai Malom-tó) lőpormalomként használtak. Megemlítem még, hogy ezek a források a József-hegy alatti mészkőüregekben fakadnak, mely a jelenleg ismert - több, mint 8 kilométeres hosszával a világ legnagyobb termál-hévizes barlangja, a Molnár János barlang.
Gül Baba türbéje: N 47° 30,957' E 19° 2,097' 146 m [GCturk+Türbe]
Gül Baba Türbe. Gül Baba egy török bektási dervis (harcos szerzetes) volt, aki Budán halt meg 1541-ben, a mai Mátyás-templomban, ami akkor dzsámiként működött. Sírja fölé 1543-48 között emelték a türbét; a török időkben és a XIX. században zarándokhely volt. Jelenlegi szép állapotát is a magyarországi török közösségeknek köszönheti. Érdemes megnézni belülről is, éjjel pedig szépen ki van világítva. (A félhold a Margit-hídról is látszik.) Gül Baba magyarul Rózsák atyja, vagyis az ő emlékét őrzi a Rózsadomb is.
Kis fürdőtörténet: Az ilidzsa fürdők eredeti állapotukban mindig rendelkeztek egy nagyméretű előcsarnokkal, itt öltözhettek át a vendégek és ezen a helyen lehetett teázni, kávézni, pipázni. Ezután következett az átmeneti helyiség, ahol a fal melletti padkákra ülhettek és csorgó kutakból vizet locsolhattak magukra a fürdőzők. A forró helyiség falai mentén szintén voltak csorgó kutak és ebben a helyiségben helyezkedett el középen a medence. A forró helyiségekből nyíltak a magánfürdők, ahol muszlim szokás szerint szőrtelenítést végeztek.
A Rudas fürdő épületének magja a török fürdő nyolcszögletű medencéje és nyolc oszlopos medencetere, amelynek oszlopos kialakítása ritkaság, és kisebb változtatásokkal a mai napig a fürdő alapja. Az oszlopokra támaszkodik a felülvilágítókkal áttört félgömb kupola. A kupolatér négyzet alaprajzú tér, sarkain negyed gömb kupolákkal, alattuk sztalaktit boltozattal, amely a török építészetre jellemző lépcsőzetes kialakítással készült.
A törökök magyarországon épített fürdői általában ilidzsa típusú fürdők, amelyek a hévizek hasznosítására épültek. Azért szükséges ezt megjegyezni, mert az ilidzsa (termálfürdő) jellegű török fürdők központi részét a nagy medence (kaplidzsa) foglalta el, viszont a hamam típusú fürdők központjában a medence helyett egy izzasztókő volt található. (gyorstalpaló a török fürdőkkel kapcsolatban) Kisázsiában és a kevesebb vízzel bíró helyeken a hamam fürdő-típus sokkal elterjedtebb volt - de a Kárpát-medencében talált rengeteg víz lehetővé tette a medencés fürdők építését.
Ládatörténet (archív):
2003.07.28. Honnan tudjam, hogy eltűnt az első jelszó, ha senki nem tisztel meg egy Emillel? Hamarosan megyek, korrigálok. És még én hittem, hogy a virtuális cache-k gondozásmentesek...
2003.10.14. Végre van új jelszó.'
2008.02.17. Ó, azok a gondozásmentes virtuális ládák! Hogy az épület faláról leszedik a nevét... Úgyhogy módosul a jelszó.
Előtte ezt írtam: Nem mindenki találja meg az épület nevét. Innen a gép elől nem tudom biztosan, de gyanítom, hogy a bejáratra ki van írva. A fürdőbe a bejárat a Fő utca felől, egy zöld színű házból. És megpróbálok eljutni, utána nézni a tábláknak.
2011.02.27. Leszedték az első feliratot, máshova rakták. Úgyhogy átírtam a leírást, és ha már ott voltam, megnéztem a 2. pontot is, úgyhogy gyorsan találtam oda egy pótjelszót.
2016.04.24 Sokszor, sokan szóltatok, hogy megszűnt a kávézó, eltűnt a felirat. Ma sikerült eljutnom oda és találni új jelszót. Ha a szobrot elviszik, vagy átrakják, szóljatok!
2017. dec. 9. A láda több mint 4 hónapja beteg volt, a ládagazda már nem aktív (vagy nem látszik javítási szándék), a ládaoldal méltatlanul elhanyagolt, ezért új ládagazdának adom át. [Admin(Fazék)]
Állapot: kereshető
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Három részletben. A környéken már csak a Király fürdő hiányzott, így ma biciklizés közben megkerestem.
Tavaly október 13-án találtam az első pontot, akkor az geolakat volt. [Geoládák v4.0.3]
Ládázós napom harmadik találata, köszi a rejtést! A mai találat a 2. jelszórészlet volt, a másik kettőt már korábban begyűjtöttem. Eddig sosem jártam még a Várkert bazárnál, nagyon szép hely, vissza fogok még jönni többször is! [Geoládák v3.12.10]
N 47° 29,374' E 19° 2,812' 116 m [GCturk+1parkoló]
N 47° 29,367' E 19° 2,784' 114 m [GCturk-1]
N 47° 30,311' E 19° 1,691' 165 m [GCturk+Pasa sírja]
N 47° 31,014' E 19° 2,237' 116 m [GCturk+Veli Bej fürdő]
