Sörnyei időutazás

A végláda (átm. 11 cm * 8 cm) a hajdani Törökhagyás mocsárvár területén rejtőzik egy többtörzsű fa tövén lévő odúban. Koordinátáinak számításához az első állomáson talált adat szükséges. Ezeknek a koordinátáknak: 46° 28,172' 17° 35,857' mindegyikéhez az elhagyott romtemplomnál lévő első állomáson található 3 tizedesig megadott perc értéket add hozzá.
Terepnehézséget a gondozatlan erdőn való átkelés jelent.

Megközelítés
Sörnyepuszta Mezőcsokonya külterületi lakott helye; szilárd burkolatú úton Somogysárdról közelíthető meg.
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve általános iránymutatásként ez a segédlet hasznos lehet, de ennél a magántulajdonú erdőnél eseti korlátozások lehetségesek.
Első állomás: a sörnyei romtemplomnál fa tövének keleti oldalán rejtőzik az öklömnyi geokő * borostyánhajtások alatt- a második pont koordinátáinak számításához ez az adathordozó:  N 46° 28,243' E 17° 35,387' 140 m [GCSIDO-1].
Tartalék adathordozó: csak akkor használd, ha végképp baj lenne a geokővel!
A templomrom bejáratától balra lent egy vasgombán (villámhárító tartó lehetett) két betűt találsz. Az első betű számértékét add hozzá a 46° 28,168' perceinek mindhárom tizedesjegyéhez, a második betű számértékét a 17° 35,850' perceinek mindhárom tizedesjegyéhez, mint háromjegyű tizedes számot, így megkapod a valós ládika koordinátáit.
Számérték-kulcs:
A,J,M betűk: 0
B,K,N betűk: 1
C,L,O betűk: 2
D,P,R betűk: 3
E,S,T betűk: 4
F,U,V betűk: 5
G,Z,Y betűk: 6.
Ha pl. a felirat AT lenne, így fog kinézni:
46° 28,168' + 0,000' = 46° 28,168'
17° 35,850' + 0,444' = 17° 36,294'Második állomás: A lakott terület végét jelző táblánál jobbra indul az ösvény. Az ösvény a nagy kidőlt facsonknál  N 46° 28,164' E 17° 35,781' 140 m [GCSIDO+útpont] derékszögben tér le a partosabb részről a földvár felé. Ezután ahol az ösvény keresztezi az aszálykor néha kiszáradó patakocskát, keresned kell olyan helyet, ahol vízbe esett tuskók segítik az átkelést, de a patakocska át is ugorható. A földvár területén többtövű fa tövén az előzőek szerint kiszámított koordinátájú helyen találod a második ládát.
A platón óvatosan mozogj, mert több helyen is gödrök vannak, amelyek a várrom alsóbb szintjének mennyezetén keletkezett kisebb beszakadások.
Hetes esőket követően esetleg nem tudsz átkelni a vár platóján rejtett ládához. Csak ebben az esetben keresd a tartalék ládát! Ha a végláda elérésével gondod lenne, egy tartalék rejtőhelyet találsz egy kidőlt fatörzsben. Ennek helyét is az előbbi módszer szerint kell számítani, ekkor az alábbi koordinátákat módosítsd az első állomáson megkapott értékkel: N 46° 28,164' E 17° 35,781'

Ez a kétállomásos multi a kis vidéki haza múltjából, jelenéből és jövőjéből mutat be nem mindig szívderítő részleteket. Elsősorban azok számára ajánlom a ládát, akik a valóság megismerését tanulságosnak tartják.

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

A kétállomásos multit teljesítve rövid idő alatt felkereshetjük a középkor lassan elenyésző emlékét, aztán a 19. század pusztuló hagyatékát, és a falucska mai állapota előre jelzi a magyar vidék sok-sok településének legkésőbb századunk közepére jósolható hanyatlását. (ez utóbbi nem igazán szokványos turistalátványosság)

Középkori emléke az egykori földvár  N 46° 28,172' E 17° 35,831' 140 m [GCSIDO+sáncok] maradványai, amely a Felsőnyíresi sűrű erdőben bújik meg. A várból ma csak a földmunkák maradványai figyelhetők meg, de a sánc oldalából ma is kaparnak ki építőköveket a rókavárak építői.
A honfoglalás után a vidéket a Bő nemzetség szállta meg, akiknek legrangosabb ága a Sörnyei család. Sörnye a családból kikerülő Sörnyei Miklós országbíró lakhelyeként jelentős település volt. A mára teljesen elpusztult váruk, amelyre csak földvédművek maradványai emlékeztetnek, minden valószínűség szerint az 1300-as években épült, és a török megszállás idején indult pusztulásnak. A vár kis dombja kis patak partján emelkedik ki pár méterre a vizenyős, mocsaras völgytalp fölé. A várárkok még jól azonosíthatók. A Török-hagyás néven ismert vár maradványa szabadon választható pont a Somogyi Várak Jelvényszerző Túramozgalom keretében .

Az 1800-as évekre emlékeztet a falucska északi kijáratánál álló  N 46° 28,242' E 17° 35,415' 140 m [GCSIDO+templom], elhagyott templom, amelynek pusztuló romjai sajátos hangulatot árasztanak. Megközelítésekor óvatos légy az omlásveszély miatt! Mérete alapján emlékeztet arra, hogy a múlt század ötvenes éveiben itt és a hozzá tartozó külterületi lakott helyeken még 500 fő feletti lakosság élte a jövőben bízó hittel mindennapjait. Századunk elejére ez már 60 körüli lélekszámra csökkent. Az elhagyott épületek összeroskadtak, az erdő benőtte; az egykori utcákra csak az útszéli keresztek emlékeztetnek.
Maga az elnéptelenedő kis falu jellemző példája az 1900-as években jobb napokat látott somogyi zsákfaluknak.
A cselédsorból végre kiemelkedett, a földosztás nyomán egy időre a maga urává vált népesség nagyarányú fogyása az erőltetett téeszesítéskor kezdődött, majd a 20. század utolsó évtizedeiben a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének csökkenése és a munkahelyek megszűnése miatt visszafordíthatatlanná vált.
Először az iskola szűnt meg...
A munkalehetőségek hiánya, a közlekedés és szolgáltatások megoldatlansága hozta magával, hogy aki tehette, városba vagy nagyobb faluba menekült. A rossz állapotú utak miatt és tájképi szépségek híján messze elkerülik Sörnyét az eldugott falukba betelepülni szándékozó holland és német nyugdíjasok is. Betelepülni inkább csak kilátástalan élethelyzetű családok jöhetnek szóba.

A jelen nem valami szívderítő. A lepusztuló házak sötét képét vetítik előre a 21. század első felében egyre több vidékünkön várható helyzetnek. Ami a legjobban aggasztó: a mi vidékünkön nagynak számító ezer lakosú falvak jövője sem megnyugtató, az életfeltételek hanyatlásának jelei ott is érzékelhetők.

Mit hoz a jövő? A helyi közösségek élniakarása meg az emberi tisztesség a legtöbb faluban még óvja a hagyományokat, a közösségi értékeket és vonzó, gondozott faluképet hoz létre, ám a kilátástalan anyagi helyzet lassan, de biztosan őrli fel ezeket az erőfeszítéseket. Az elhagyott falvakat felveri az erdő - talán tucatnyi vadász kedvtelését fogja szolgálni az egykor sokszáz ember szerény, de tisztes megélhetését nyújtó egykori falvak nagy határa.

Egy kis fénysugár a sötétben
A Sörnyéről elszármazottak nagy szeretettel emlékeznek és időről időre találkozót szervezve felkeresik ifjúságuk vagy szüleik ifjúságának színhelyét. A Sörnyéért alapítvány szeretné elérni a múltidéző összejövetelek színhelyének, a romos templomnak a megmentését, felújítását - nagy kérdés az anyagiak előteremtése, nagy-nagy derűlátással adományokra alapozva.

Egyéb látnivalók
A templomromtól 250 méternyire északi irányban a vízimadarak seregeinek otthont adó Szentkirályi-halastó terül el. A templomrom közvetlen közelében az egykori parkban található az ország ma ismert egyik legnagyobb törzskerületű japánakác fája (Sophora japonica, 559 cm).
A Somogyfajszra vezető út (csak a kezdeti szakasza autózható!) mentén elterülő felhagyott legelőn óriási hagyásfákat találsz; a legnagyobb tölgy az óriásfa-listán 511 cm törzskerülettel szerepel.

* Megjegyzés
Az első állomás geoköve a GCKOKK kőbányájából származik.