15x10x6 cm-es dobozka egy hatalmas szelídgesztenye fa tövében.
Kerecseny határában található a környék talán legszebb dombvonulata, csodálatos panorámát kínálva keletre és nyugatra egyaránt. Így ha erre jársz...
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Kerecseny határából a piros
turistautat követve lehet elérni a ládát, 2,5 km sétát követően. Ekkor az autót a
N 46° 37,073' E 17° 2,900' 163 m [GCKP+parkoló] ponton érdemes hagyani. Amúgy a táv az időjárás és a gépkocsi adta lehetőségek szerint csökkenthető, különösképp, ha más útvonalat választ valaki.
Gépkocsival érkezők vagy a Nagykanizsa-Pacsa útról, Klilimánnál letérve érik el a falut, vagy Kis-Balaton felől, Zalaszabartól jövet. Ez utóbbi, dombokkal és kanyarokkal tarkított szakasz talán a legszebb.
Vonattal érkezőknek Gelse vasútállomástól a
jelet követve érik el a dombhátat, egy majd 4 km sétával.
Bringával a
N 46° 38,053' E 17° 1,811' [GCKP+bringával] felől is megközelíthető szinte egyenes földutakon.
Bárhogy közelíti meg valaki a Szorosi-hegyet, az útjelző fától
N 46° 36,906' E 17° 1,674' 250 m [GCKP+fa], már csak a piros
turistautat kell követni a ládáig. Sőt, célszerű kicsit tovább menni a közelben lévő magassági kőig
N 46° 36,579' E 17° 1,541' 279 m [GCKP+csúcs], melynek közeléből is szép kilátás nyílik.
Háttér
Kerecseny
Gyönyörű fekvésű, nyugalmas dél-zalai zsáktelepülés, mely nevét valószínűleg a szláv eredetű kerecet, azaz kercseny, vadászsólyom névből nyerte.
1255-ből ismert az első írásos említése
Kerechen formában. Ez egykoron a zalai vár földje volt, melyet IV. László adományozott Atyusz mesternek. A XIV. század elején már kápolnája volt a településnek és a XVI. század utolsó éveiben nemesi kúria és erődítmény is épült. Azonban a török dúlást követően a falu elnéptelenedik, s majd csak a XVII. században épül újjá, de már a ma ismert helyén. A török idők szomorú emléke a településtől dél-keletre, a Harc-földi vízfolyás mellett álló
Thury György kopjafa.
A falu legfőbb ékessége a fekvése, a környező dombok kínálta hamisítatlan
pannonhát táj. Ennek talán legimpozánsabb példája a település külterületéhez tartozó Török-csapás, s a rajta a Szorosi-hegy, melyről nagyszerű kilátás kínálkozik a környékre, de látszanak a Balaton északi partjának tanúhegyei, és tiszta időben kivehetőek a Varazsd környéki hegység vonulatai is.
Erre a természeti értékre építve alakított ki a település önkormányzata állatparkot és
kempinget is.
Dr. Cseke Ferenc
Középiskolai tanár, Nagykanizsa város díszpolgára, ki 1939. március 1-jén született és 1999. június 19-én hunyt el. Helytörténész és a turisztika lelkes támogatója, népszerűsítője volt, kinek a nem messze található öröm-hegyi
kulcsos ház falán lévő tábla állít emléket.
A debreceni tudományegyetemen szerezett földrajz-történelem szakon diplomát, majd 1975-ben vízföldrajzi tárgykörből doktorált. Tanári pályájának nagy részét a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban töltötte. Hosszú évekig a Természetbarát Szövetség keretében Dél-Zala turisztikai föltárásában és megismertetésében vállalt szerepet. Az 1980-as évek közepétől a város honismereti mozgalmában tevékenykedett kiadói, kutatószervezői és műemlékvédelmi területeken, mint a Városvédő Egyesület Helytörténeti Bizottságának elnöke. Több munkája megjelent a Nagykanizsai honismereti füzetek című sorozatban magyar, német, angol nyelven, de cikk írója volt a Kanizsa Enciklopédiának is. Szerzője még a Nagykanizsa környéki turisták bibliájának, az 1981-ben napvilágot látott Dél-zalai túraajánlatok című kiadványnak is.
Ládakarbantartások:
2008.05.03 rejtés waneqr
2014. tavasz adoptálhatóvá válik
2014.08.23 ládapótlás peterpan
2016.01.01. új ládika kihelyezve
2020.08.25. karbantartás, új ládika kihelyezve. 
