A láda 4*5*8 cm-es doboz.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés:

Arad-Temesvár-Oravicabánya-Újmoldova-Dunatölgyes (Dubova)

Arad-Temesvár-Lugos-Karánsebes-Orsova-Dunatölgyes (Dubova)

Alduna, Kazán-szoros

A múlt:

Ezeréves és talán többezeréves álmot, tervet valósított meg Nagy-Magyarország az Alduna szabályozásával különösen a Vaskapu elkészítésével.
A régi rómaiak a viziutak fontossága iránt meglepően egészséges érzékkel viseltettek és már ők is foglalkoztak a Dunának, mint közlekedési útnak kihasználásával. Az Aldunán ennek a római korbeli munkának nyomai ma is láthatók. Kelet és Nyugat legfontosabb összekötő útvonalának biztosítása csak úgy érhető el ha az Aldunai zuhatagok vidéke hajózhatóvá válik, ennek megvalósítása pedig, mint a történetírók feljegyezték - a legzseniálisabb elmék becsvágya volt. Turnu-Severin alatt a híres Traján-híd lábai mai is megvannak.
Traján császár parancsára egy csatorna építését kezdték meg, hogy kikerüljék a sziklaszirteket, amik akadályozták a hajóközlekedést.
A harcokban eltöltött századok után merült fel ismét Gróf Széchenyi Istvánnak zseniális agyában az Alduna hajózhatóvá tétele. Széchenyi maga mellé vette a legnagyobb tehetségű vízimérnököt, Vásárhelyi Pált aki meg is kezdte a munkát mint egy 1000 köbméter sziklát robbantva ki. Sajnos a korabeli technika nem tette lehetővé a sziklák kirobbantását és letettek tervükről. Fő céljuk keletet nyugattal összekötő út megvalósítása volt, és ha vízen nem ment hozzá fogtak a szárazföldi útvonal kiépítéséhez.
A part mentén sziklafalakba véséssel utakat építettek így az alacsony vízállásnál az járható volt. Ez az útvonal ma is áll, alkotójáról Széchenyi-útnak nevezik.
De a partvonal mai birtokosai megváltoztatták a nevét. Hatalmas munka volt ennek a Duna szakasznak a rendezése, az útvonal tele volt örvényekkel, zuhatagokkal, és hírtelen kanyarulatokkal.
Londoni döntés alapján 1873-ban nemzetközi bizottság utazott az Aldunára, hogy tanulmányozza a zuhatagok hajózhatóvá tételét. Az új terveket Amerikai, Angol mérnökök készítették el Vásárhelyi Pál 50 évvel azelőtti tervei alapján
A berlini kongresszus 1878-ban a vaskapu szabályozását Ausztria Magyarországra bízta.
Megállapodtak, hogy Magyarország vállalja a vaskapu szabályozás tényleges végrehajtását azzal a kikötéssel, hogy a hajódíjakat Magyarország részére szedik. Szerbia kijelentette, hogy semmivel nem járul hozzá a szabályozás költségeihez.
1883-ban Baross Gábor közlekedési miniszter megbízta Wallant Ernő középítési felügyelőt a tervek kidolgozásával. Nehezen haladt a munka mivel a Vaskapu tulajdonképpen Magyarország határain is túl Románia és Szerbia között feküdt, éppen ezért ezeknek az államoknak a hozzájárulását is meg kellett szerezni. Baross Gábor különleges géphajókat rendelt Skóciából melyek az Atlanti-óceánon, Földközi-tengeren, Fekete-tengeren keresztül jöttek. Ezekkel, a nagy géphajókkal zúzták össze a víz alatti és feletti szirteket.
A 12000 kg súlyú vésőt a gőzgép 4 m magasra emelte és ejtette rá a sziklára. A már felrobbantott és szétzúzott sziklákat kotrógépekkel távolították el. Ilyen lépésről-lépésre haladó munkával sikerült 8 év alatt befejezni az Alduna szabályozását és megépíteni a vaskapu partjait.
A millenniumi ünnepségek egyik fénypontja volt a Vaskapu ünnepélyes megnyitása.
1896 Szeptember 27-én I Ferenc József nyitotta meg a csatornát a róla elnevezett hajóval ment végig a csatornán, vendégül látta Sándor szerb és Károly román királyt. Orsován partraszáltak és Herkülesfürdőn GCHEFE díszebéden ünnepelték meg a nagy mű elkészültét.

A jelen:

Elenyészőnek tűnhet annak az 1000 embernek a sorsa, akiket a Dunán 1972-ben átadott Vaskapu-erőmű miatt telepítettek ki Ada Kaleh-szigetéről, ugyanis a vízszintet kb. 35 méterrel megemelték. A Vaskapu-szorosban fekvő sziget - amely egyes vélemények szerint ihletül szolgált Jókai Mór, Az arany ember című regényében szereplő senki szigetéhez - teljesen víz alá került a jugoszláv-román vízerőmű megépítésekor, Orsova történelmi városához hasonlóan.
Ada Kaleh-t (sziget vár törökül) többségében még az Oszmán Birodalom idején megtelepedett törökök leszármazottai lakták és még 1913-ig is török enklávénak számított az Osztrák-Magyar Monarchiában: nem kellett adót és vámot fizetnie, lakói nem voltak hadkötelesek. Magyarország utolsó területi gyarapodása is ez az alig 1 négyzetkilométeres sziget volt, amikor 1913-ban az akkori Krassó-Szörény vármegyei főispán áthajózott és bejelentette a sziget annektálását.
A dohánytermesztéssel és halászattal foglalkozókat a fejük fölött jövő-menő birodalmak nem nagyon zavarták egészen addig, amíg Jugoszlávia és Románia vízerőmű építését határozta el az 1960-as évek végén. A gát építésekor az épületek egy részét egy közeli szigetre költöztették, beleértve a helyi erőd katakombáit, a bazárt, a mecsetet, Mahmut pasa házát, a temetőt és más épületeket is. A helybéliek azonban inkább Törökországba költöztek, és ezzel a víz alá merült a már rég eltűnt Oszmán Birodalom utolsó élő helyőrsége is.

A láda megközelítése:

A ládikát a Nagy-Kazán-szoros feletti sziklaszirtre rejtettük.
Dunatölgyes (Dubova) faluban leparkolunk a kocsival
 N 44° 36,659' E 22° 15,159' 198 m [GCALDU+Parkolo]
és elindulunk a sárga háromszög jelzésen  N 44° 36,637' E 22° 15,151' 195 m [GCALDU+sarga haromszog].
A tájékoztató tábla 1 órát ír de nem sietve is 25-30 perc alatt elérjük a kilátót.
Lenyűgöző látvány fogad minket amint a Duna leszűkül és áttöri magát a szoroson.

Műholdképen a Duna legkeskenyebb szakasza.

1888. évi XXVI. törvénycikk.

Fontos látnivalók Orsovától László-vára felé haladva:

 N 44° 44,285' E 22° 24,834' 81 m [GCALDU+turista tábla]

 N 44° 43,472' E 22° 23,653' 78 m [GCALDU+korona]

 N 44° 39,827' E 22° 18,136' 81 m [GCALDU+Romai tabla]

 N 44° 38,419' E 22° 17,638' 81 m [GCALDU+Decebal]

 N 44° 28,847' E 22° 8,702' 77 m [GCALDU+var a vizben]

 N 44° 39,299' E 21° 43,527' 65 m [GCALDU+Baross]

 N 44° 40,302' E 21° 40,848' 69 m [GCALDU+varak]

Jó időt és kellemes sétát kívánunk!

(Zoli+Liza) Zoliza