Ezeréves és talán többezeréves álmot, tervet valósított meg Nagy-Magyarország az Alduna szabályozásával különösen a Vaskapu elkészítésével.
A régi rómaiak a viziutak fontossága iránt meglepően egészséges érzékkel viseltettek és már ők is foglalkoztak a Dunának, mint közlekedési útnak kihasználásával. Az Aldunán ennek a római korbeli munkának nyomai ma is láthatók. Kelet és Nyugat legfontosabb összekötő útvonalának biztosítása csak úgy érhető el ha az Aldunai zuhatagok vidéke hajózhatóvá válik, ennek megvalósítása pedig, mint a történetírók feljegyezték - a legzseniálisabb elmék becsvágya volt. Turnu-Severin alatt a híres Traján-híd lábai mai is megvannak.
Traján császár parancsára egy csatorna építését kezdték meg, hogy kikerüljék a sziklaszirteket, amik akadályozták a hajóközlekedést.
A harcokban eltöltött századok után merült fel ismét Gróf Széchenyi Istvánnak zseniális agyában az Alduna hajózhatóvá tétele. Széchenyi maga mellé vette a legnagyobb tehetségű vízimérnököt, Vásárhelyi Pált aki meg is kezdte a munkát mint egy 1000 köbméter sziklát robbantva ki. Sajnos a korabeli technika nem tette lehetővé a sziklák kirobbantását és letettek tervükről. Fő céljuk keletet nyugattal összekötő út megvalósítása volt, és ha vízen nem ment hozzá fogtak a szárazföldi útvonal kiépítéséhez.
A part mentén sziklafalakba véséssel utakat építettek így az alacsony vízállásnál az járható volt. Ez az útvonal ma is áll, alkotójáról Széchenyi-útnak nevezik.
De a partvonal mai birtokosai megváltoztatták a nevét. Hatalmas munka volt ennek a Duna szakasznak a rendezése, az útvonal tele volt örvényekkel, zuhatagokkal, és hírtelen kanyarulatokkal.
Londoni döntés alapján 1873-ban nemzetközi bizottság utazott az Aldunára, hogy tanulmányozza a zuhatagok hajózhatóvá tételét. Az új terveket Amerikai, Angol mérnökök készítették el Vásárhelyi Pál 50 évvel azelőtti tervei alapján
A berlini kongresszus 1878-ban a vaskapu szabályozását Ausztria Magyarországra bízta.
Megállapodtak, hogy Magyarország vállalja a vaskapu szabályozás tényleges végrehajtását azzal a kikötéssel, hogy a hajódíjakat Magyarország részére szedik. Szerbia kijelentette, hogy semmivel nem járul hozzá a szabályozás költségeihez.
1883-ban Baross Gábor közlekedési miniszter megbízta Wallant Ernő középítési felügyelőt a tervek kidolgozásával. Nehezen haladt a munka mivel a Vaskapu tulajdonképpen Magyarország határain is túl Románia és Szerbia között feküdt, éppen ezért ezeknek az államoknak a hozzájárulását is meg kellett szerezni. Baross Gábor különleges géphajókat rendelt Skóciából melyek az Atlanti-óceánon, Földközi-tengeren, Fekete-tengeren keresztül jöttek. Ezekkel, a nagy géphajókkal zúzták össze a víz alatti és feletti szirteket.
A 12000 kg súlyú vésőt a gőzgép 4 m magasra emelte és ejtette rá a sziklára. A már felrobbantott és szétzúzott sziklákat kotrógépekkel távolították el. Ilyen lépésről-lépésre haladó munkával sikerült 8 év alatt befejezni az Alduna szabályozását és megépíteni a vaskapu partjait.
A millenniumi ünnepségek egyik fénypontja volt a Vaskapu ünnepélyes megnyitása.
1896 Szeptember 27-én I Ferenc József nyitotta meg a csatornát a róla elnevezett hajóval ment végig a csatornán, vendégül látta Sándor szerb és Károly román királyt. Orsován partraszáltak és Herkülesfürdőn GCHEFE díszebéden ünnepelték meg a nagy mű elkészültét.
A jelen:
Elenyészőnek tűnhet annak az 1000 embernek a sorsa, akiket a Dunán 1972-ben átadott Vaskapu-erőmű miatt telepítettek ki Ada Kaleh-szigetéről, ugyanis a vízszintet kb. 35 méterrel megemelték. A Vaskapu-szorosban fekvő sziget - amely egyes vélemények szerint ihletül szolgált Jókai Mór, Az arany ember című regényében szereplő senki szigetéhez - teljesen víz alá került a jugoszláv-román vízerőmű megépítésekor, Orsova történelmi városához hasonlóan.
Ada Kaleh-t (sziget vár törökül) többségében még az Oszmán Birodalom idején megtelepedett törökök leszármazottai lakták és még 1913-ig is török enklávénak számított az Osztrák-Magyar Monarchiában: nem kellett adót és vámot fizetnie, lakói nem voltak hadkötelesek. Magyarország utolsó területi gyarapodása is ez az alig 1 négyzetkilométeres sziget volt, amikor 1913-ban az akkori Krassó-Szörény vármegyei főispán áthajózott és bejelentette a sziget annektálását.
A dohánytermesztéssel és halászattal foglalkozókat a fejük fölött jövő-menő birodalmak nem nagyon zavarták egészen addig, amíg Jugoszlávia és Románia vízerőmű építését határozta el az 1960-as évek végén. A gát építésekor az épületek egy részét egy közeli szigetre költöztették, beleértve a helyi erőd katakombáit, a bazárt, a mecsetet, Mahmut pasa házát, a temetőt és más épületeket is. A helybéliek azonban inkább Törökországba költöztek, és ezzel a víz alá merült a már rég eltűnt Oszmán Birodalom utolsó élő helyőrsége is.
Csodálatos, lenyűgöző ez a hely.
KÖSZÖNET érte, hogy itt is van egy geo pont. Köszönet a remek leírásért.
Egy kisbuszos utazás keretében jutottam el ide. Már Jókai "Az arany ember" regény olvasása óta szerettem volna ide eljutni.
Az Al-Duna szerbiai oldalán érkeztünk meg Galambóc várához. Végigmentünk az úton, a Vaskapu erőművön jöttünk át. Egy remek motorcsónakos programon is részt vettünk. Az is szép, de fel kell menni a hegyre, mert onnan csodálatos a panoráma. Kimentünk Dunatölgyes településre, a kisbuszt otthagytuk és a túristaúton kimentünk a remek kilátási pontokra. A kör egy óra alatt lejéárható. A panoráma fentről lenyűgöző.
A csoportommal kellett haladjak, de ettől még belefért volna a ládázás. Ám elág sok idegen ember is együtt haladt velünk. Az első kilátási ponttól kicsit sokan lettünk. Így a ládát nem szedtem elő, pedig gyakorlatilag mellette lehettem. De észrevették volna a logolást. Kérem fotók alapján az elfogadást! Köszönöm.
Csoportos túrázás közben jártunk ott. Gyönyörű hely! A rengeteg ember miatt túlzott keresgélésbe nem kezdtem, a felületes keresgélés nem járt eredménnyel. Kérem fotók alapján az elfogadást! Köszönettel!
Családi, görögországi nyaralásra tartva a kicsit hosszabb utat választottuk, így be tudtuk iktatni ezt a ládát is a programba. Koradélután Orsován foglaltunk szállást, majd a tervünk az volt, hogy a parton kerítünk valamilyen hajót amivel a vízről is meg lehet nézni a látnivalót. Nem csalódtunk, a parton pillanatok alatt lehet találni motorcsónakost aki elvisz egy körre a szorosban. Gyors megegyezés után már szeltük is a habokat. A román motorcsónakossal nem beszéltünk közös nyelvet, ennek ellenére lelkesen magyarázott románul, bele-bele szúrva némi angol szót is a mondandójába, így csak felületesen sejtettük, hogy mi a mondanivaló. A látnivalóknál a csónak recsegős rádiójából magyar(!) nyelven lejátszott nekünk ismertető szövegeket. Ritka az ilyen pozitív hozzáállás, le a kalappal. A motorcsónakos túra végül több mint 2 óra hosszúra sikerült. Fantasztikus élmény, ne hagyjátok ki, ha itt jártok.
A vizi bevetés után még gyalogosan fentről is megtekintettük a szorost, a platón tettünk egy körtúrát, ahová a faluból elkísért minket Fifeszku, a helyi eb is. A láda itt is a helyén.
Ez tényleg egy parádés hely és így lett kerek a nap, hogy a vízről és a helyről is megnéztük. Köszönjük az invitálást.
Köszönöm a rejtést! Nagyon gagyi, de legalább van:) Szuper programot kaptunk, az Eupolisz iroda hozott minket ide. Külön köszönet a túravezetőnek, hogy felhívta a figyelmünket arra, hogy lehet cache is:)) [Geoládák v3.9.6]
Háromnapos al-dunai élménykirándulás második napján Orsovában ébredtünk, szó szerint a Duna partján. Lásd első kép. Ez a szoba ablakától kb. 50 méterre készült a napfelkeltéről, ami csodás volt és persze szebb, mint ezen a képen. A vizen több tucat evezős edzett, példaértékű módon. Ok, mondjuk a Soroksári- vagy a Szentendrei-Dunán is hasonlók játszódnak le egy-egy reggelen :-)
A mai napot a Kazán-szorosoknak szenteltük és ez nem bizonyolt hibának. Először gyalogosan, fentről néztük meg a Kis- és Nagy-Kazán-szorost, Zoliza remekbe szabott GCALDU nevű ládájának köszönhetően. A dobozka megtalálása után nem fordultunk sarkon, hanem szépen elindultunk a platón körbe a kilátópontokat érintve, így persze duplájára növelve a kis túrácska távját, de azt hiszem, ennek csakis így van értelme. Ezek után meg-meg állva érdekes helyeket visszamentünk Orsovába, hogy hajóra szálljunk. Nincs szezon és csütörtök lévén nyilván nincs tömegturizmus sem, de sikerült megismerkedni egy kedves, fiatal román lánnyal és édesanyjával, akikkel összefogva hamar kerítettünk hajóskapitányt :-) Dél körül el is indultunk a kb. 15 fős kis hajóval, ami nagyon módos volt, nem valami lelakott kis teknő. A kapitány, egy jókedélyű román ember, kifejezetten barátságos. Angolul remekül elbeszélgettünk és mivel kint ültem a hajó elején (kabinon kívül) más dolgom sem volt, mint élvezni a tájat és fotózgatni. A három nap legnagyobb élményét ez a hajóút jelentette, emiatt jó szívvel ajánlom mindenkinek. Fejenként 50 RON (3500 Ft)-ért ilyen élményt kapni két órán (45 km-en) keresztül elég jó ár/érték arány :-) A kis hajó 45 km/h sebességgel száguldott a Duna végtelenül nyugodt vizén, olyan könnyedén és simán, hogy nem hittem a GPS-nek... Meg-megálltunk a fontos látnivalóknál: Traianus emléktábla, Decebal-szobor, Széchenyi-emlék és a két barlangnál: A Veteránok-barlangja (itt ki is lehet kötni és a barlangot belülről megtekinteni), illetve a Ponikova-barlang, mely egy szűk, vizes barlang, de legnagyobb meglepetésemre benavigálta a hajót, ameddig csak fizikailag lehetett.
Mindegyiknél tökéletes minőségű és információtartalmú magyar (!) nyelvű hanganyagot játszott be a kis hajó hangszóróin keresztül hármunk kedvéért, amit a többi kb. 10 másik vendég is végighallgatott. Nem ehhez vagyok én szokva Romániában, naggggyon kellemeset csalódtam (nem is maradt el a végén a borravaló!).
Végül, Orsovából továbbállva a szerb oldalon is végignéztük a kilátópontokat, azaz mindkét oldalt és a vizi utat is bejártuk. Úgy gondolom, kellőképp megismertük a Duna egyik legcsodálatosabb áttörését*, melyet eddig csak fotókból, köztük éppen a rejtő páros, kedves barátaim, segítségével beszerzett Mészáros László "A DUNA" című csodaszép fényképes könyvéből ismertem. Nem véletlen, hogy könyv borítója is éppen a Kazán-szorost ábrázolja, mégpedig az októberi szinekben, pont úgy, ahogy mi is láttuk.
*egy másikon épp a hét elején kajakoztam keresztük Bal3 barátommal: Dunakanyarnak hívják :-)
Köszönöm az élményeket! Ez egy felejthetetlen nap volt...
Mikulás
P.S. Látom ez a bejegyzés is picit hosszúra sikeredett, de vannak olyan élmények, amiket nem lehet egy "ok"-val elintézni. Több okból is írom ezeket: egyrészt magunknak naplószerűen, másrészt - sok visszajelzést kapva - azoknak, akik kiváncsiak az élményeinkre és adott esetben nekivágnak egy-egy kalandnak ezen felbátorodva. Persze, vannak (elenyésző kisebbségben) olyanok, akik nem a fenti okból olvasgatják az irásaimat. Ők mindent kritizálni, kommentálni, okoskodni járnak ide, mert mindent jobban tudnak. Az a fajta, aki mindenki örömébe egy kis ürömöt próbál vinni, az, aki a gazdagon rakott svédasztalra letesz egy kis tálkában egy darab sz.rt és várja a reakciót...
Iskolásokkal voltam , így nem volt idő megkeresni a ládát. Kérném szépen a képek alapján a találat elfogadását. A hely gyönyörű, hát még ha sütött volna a nap! Motorcsónakkal, és busszal is bejártuk a szorost.
Temesvárról egy kis kitekintés az Al-Dunához. Szokás szerint már az útvonal is sok élményt tartogatott, főleg Orsovától a ládáig. A faluból már nem olyan nagy kunszt felmászni a kilátóponthoz, ahol a láda jó egészségben várja a kessereket. Már aki tényleg fel is jön idáig. Megéri, mert a látvány pazar.
Négy napos buszos kirándulás keretén belül jutottam el a Kazán-szoroshoz.
Egy csodálatos 3,5 órás hajókirándulást tettünk Orsovától egészen a Dunatölgyesig és vissza. Az egész környék gyönyörű, a hajóról csodás a panoráma.
A ládát bár nem találtam meg, de a képek igazolják, hogy ott jártam és hajóztam az Alduna ezen szakaszán. Ezért kérem a képek alapján a találat jóváhagyását.
Az utolsó kép fentről a szoros, amikor már Szerbiában voltunk a busszal.
Nagyon köszönöm a bemutatást.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.4]
Ünnepi találat egy szuper helyen a Barakával Dél-Erdélyben, a programból: Vaskapu Nemzeti Park: a reggeli után a közeli Vaskapu Nemzeti Parkba utazunk, amelynek leghíresebb nevezetessége a Vaskapu-szoros, a Duna 134 km hosszúságú kanyonrendszere. A magas sziklafalakkal határolt szurdok egyik oldala a Déli-Kárpátokhoz tartozik, a másik partja azonban már a Szerb-érchegység része. A Vaskaput legjobban egy túra keretében fedezhetjük fel, ezért Dunatölgyes közelében nekivágunk a 317 m magas Ciucarul Mare hegynek. Közben több kilátópont is az utunkba esik, ahonnan mesés panoráma tárul elénk. A Nagy Kazán-szoros sziklás peremén állunk, alattunk függőleges sziklafalak, amik között a hatalmas Duna hömpölyög. A lábunk előtt hever Európa legnagyobb kanyonrendszere. Miután megpihentünk, egy másik útvonalon túrázunk vissza a buszunkhoz. Táv: 5 km, szint: fel 200 m, le 200 m. Hajókirándulás a Kazán-szorosban: a túra után Orsovába, a monarchia nagy múltú kikötővárosába utazunk. Egy látványos fakultatív programot ajánlunk, amelynek során egy kirándulóhajóból csodálhatjuk meg a Vaskapu-szorost. A meredek sziklafalak mellett láthatjuk Decebál király 40 méteres, sziklába vájt szobrát, valamint egy ortodox templomot is.
415 km levezetése után, találkoztunk Magyar tulipán (Tulipa Hungarica) virággal, nevét Borbás Vince felfedezőjétől kapta. A világon egyedül a Vaskapu szoros szikláin és környékén terem. Április elején sárga díszbe öltözteti a szürke sziklafalakat. Ott jártunkkor már csak nehezen bukkantunk néhány elnyílóban lévő példányra. Ezt látni kell Mindenkinek. Csodálatos panoráma tárul elénk a láda után. Köszi szépen a lehetőséget.
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (87 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 44° 36,659' E 22° 15,159' 198 m [GCALDU+Parkolo]
N 44° 36,637' E 22° 15,151' 195 m [GCALDU+sarga haromszog]
N 44° 44,285' E 22° 24,834' 81 m [GCALDU+turista tábla]
