Elhelyezés időpontja: 2008.05.11 11:30
Megjelenés időpontja: 2008.05.11 11:39
Utolsó lényeges változás: 2008.06.17 19:47
Utolsó változás: 2020.04.05 15:51
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Szőke-Kiss
Felhasználó: Szoke-Kiss Nehézség / Terep: 1.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2300 m
Megtalálások száma: 336 + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
Dobozon a javasolt parkolóból elindulva, a piros turistajelzést követve érdemes a 20X8X6 cm-es dobozt megkeresni. Aki a "toronyiránt" utat választja, vigyen magával csónakot is :)
A piros jelzés mentén Szanazugból is elérhető a rejtek, csak így kicsit hosszabb. Eső után, nyáron méteres fűben, a terep nehézség duplázódik. Kérlek ügyeljetek a keresésre és a visszarejtésre, mert a ládát lopják!
A ládába TravelBug NEM helyezhető
Sámson-vára;
Doboz határában épült egy kicsiny, korai földvár, a Sámson vára. Kb. 100 m átmérőjű bekerített, lekerekített sarkú, háromszög alaprajzú volt a sáncvár. Feltehetően a X- XI. században építettek. A sáncok ma kb. 1 méter magasan emelkednek ki a környezetből, azok szélessége közel 4 méter. Keleti harmadát a modern kori gátépítések során belefoglalták a Körös gátjába. Kétharmad részét egykoron a Fekete-Körös ölelte körül. A sáncon és vonulata mentén kívül-belül vörösre égetett rögöket lehet ma is találni a felszínen.
Az ásatások szerint sövényfal tette a sáncot magasabbá, és fából épült tornya is volt. A lakóépületek a vár eszaknyugati részén helyezkedtek el. Minden valószínűség szerint a X-XIII. századig állt fenn.
Az 1950-es években Lükő Gábor, a gyulai múzeum igazgatója hívta fel a figyelmet Sámson várára, amelyet Haan Lajos, a megye történelmének kiváló ismerője is számon tartott, de már korábbi térképek is név szerint feltüntették. Lükő Gábor a helyszínen igen jó megfigyeléseket tett, a sánc alakjáról felmérési vázlatot készített.
A dobozi származású Kovalovszki Júlia az 1960-as évektől az 1980-as évekig tartott rendszeres régészeti kutatást a falu határában. A területen folytatott ásatás alkalmával két helyen vágatta át a sáncot, és belsejében is húzott néhány kutatóárkot. Az egyik sáncátvágás metszetében sikerült jól megfigyelnie a sánc szerkezetét. Gerincét sövényfalak közé döngölt, négy méter széles földfal alkotta. A sövényt egymástól ötven-nyolcvan centiméterre álló, húsz-huszonkét centiméter vastag cölöpökre fonták. A másik átvágásban feltehetően egy fából készült torony részletét sikerült feltárni, amely a sánc vonalában helyezkedett el. A csak kis részben feltárt építmény falai mentén cölöpök sorakoztak. A helyiségnek a sánc alapjával azonos színű padlóját hamu és faszén borította, belsejét égett rögök töltötték ki.
Ennek a sáncvárnak állít emléket a helyén felállított fatorony.
Ez az oldal nem jöhetett volna létre, a Körösök Völgye Turista Egyesület segítsége nélkül! Külön köszönet érte Vidovenyecz Zsoltnak!
Köszönjük, kalandos volt! A dobozi parkolót nem javasoljuk. Érdekes környék, az autót nem jó szívvel hagytuk volna ott. Végül nem is kellett, mert a töltés aljára elrejtett szeméthalom elriasztott az útvonaltól. Egyedül a zsidó temető miatt érdemes erre kanyarodni. A szanazugi hosszabb út viszont pazar. Az út elején jelzett sírhely már nem fért bele, így még visszamegyünk. A ládában bontatlan tampon és szemét volt, elvittük, és kidobtuk.[Geoládák v3.3.2]
N 46° 43,776' E 21° 15,181' 89 m [GCsmsn+parkoló Dobozon]
