Elhelyezés időpontja: 2002.04.06 13:29
Utolsó lényeges változás: 2018.03.13 20:48
Utolsó változás: 2021.01.03 16:13
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Anikó és Miklós
Ládagazda: eltájoló Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 390 m
Megtalálások száma: 885 + 3 sikertelen + 11 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.8 megtalálás hetente
WAP: A négyfülű, 16x10x5 cm-es láda egy útelágazás közelében lévő többtörzsű akác törzsei tövében található.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
2018. jan. 30. 'eltájoló' kessertársunk vállalta, hogy új ládagazdaként a KNP illetékeseivel is egyeztetve 2018. március 15-ig új helyen újrarejti a ládát és aktualizálja a ládaoldalt. [Admin(Fazék)]
A Kiskunsági Nemzeti Park illetékese segítségével a ládát felélesztettem haló poraiból. Sajnos régen sokan nem vették komolyan a figyelmeztetést, miszerint a homokdűnét csak gyalogosan szabad megközelíteni a taposási károk elkerülése érdekében. Néhányan autójukkal elakadtak a homokban, és ez még nagyobb környezeti kárt okozott.
A terület fokozottan védett természetvédelmi terület, ezért arra kérünk mindenkit, itt is óvja, védje a természeti értékeket.
Az eredeti ládaleíráson nem változtatok, abban minden lényeges elem megtalálható, ami érdekes lehet. Íme hát az eredeti leírás:
"A Kiskunsági Nemzeti Park egyik legérdekesebb területe, a fülöpházi homokbuckák vonulata.
Európában egyedülálló, ma is szabadon mozgó futóhomok-formák, melyek anyagát a szél bizonyos mennyiségben mozgatja és halmozza föl. Ilyen jelenség kontinensünkön máshol nemigen figyelhető meg.
Honnan származik a homok és hogyan jött létre ez az egyedülálló jelenség? Erre mi is kíváncsiak lettünk.
A pleisztocén jégkorszak idején, a Duna még nem a mai medrében folyt, hanem az Alföldet kettészelve tartott a Tisza süllyedéke felé. A Duna-Tisza közét vastagon betakarta hordalékával. A jégkorszak végén aztán, a Duna elhagyta a Duna-Tisza közét, és Észak-déli irányban, az ujjonan kialakult Duna-völgyben alakította ki mostani medrét. Ekkor a szél mozgatta folyamatok, a kifúvás és az üledékfölhalmozás váltak uralkodóvá a felszín formálásában. Az uralkodó Észak-nyugati szél a homokot többször is átmozgatta és buckákban halmozta föl.
A fülöpházi buckaterületen a mai napig megfigyelhetjük a szél felszín-formálását. Bizonyos részeken, azaz két homokbuckán, az állandó mozgó felszínen, a mai napig nem tud kialakulni talaj, s így a növényzet is képtelen megtelepedni. A buckákat könnyű észrevenni, mivel felszínüket nem borítja semmilyen növénytakaró. A homokbuckák közötti mélyedésekben azonban, a növényzet gyökeret vert, míg a mélyebb szélvájta mélyedésekben kis szikes tavak alakultak ki, melyek mára, az elmúlt évtizedek során jelentkező erős szárazság hatására kiszáradtak.
A homokpusztai gyepek közül a híres, a Kiskunság jelképévé lett árvalányhajat kell kiemelni. A terület növény és állatvilága is a homokos felszínhez és szárazsághoz igazodott, mintha igazi sivatagban lennénk."
2. A másik lehetőség esetén a láda jobban megközelíthető autóval. A főútról való letérés után kövessétek a "Somodi Tanya" feliratú táblákat! A N 46° 52,880' E 19° 24,693' 104 m [GCVaHo+elágazás] ponton egy széles homokúthoz értek. Itt forduljatok nyugat felé! Ezen az úton haladva éritek el a N 46° 52,923' E 19° 24,215' 109 m [GCVaHo+parkoló_2] ponton lévő parkolót. Innen már csak gyalog mehettek el a ládáig, ami kb. 400 méterre van. A ládától 800 méterre található a homokdűne.
A parkolóból kelet felé fordulva és a homokúton haladva a GCSZAP láda is jól becserkészhető. Ha a parkolóból nyugat felé veszitek az irányt, akkor eljuttok a Somodi Tanyához. Innen indul a tanösvény, mely további látnivalókkal is megismertet. A Somodi Tanya 2018-ban csárdaként nem üzemel!
A láda:
A négyfülű, 16x10x5 cm-es műanyag láda egy sokfelé ágazó földútelágazás közelében lévő soktörzsű akác tövei között található. Előfordulhat, hogy az akác körüli susnya kissé elburjánzik, és megnehezíti a megtalálást.
Ládatörténet:
2017.08.16.: A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának levele alapján a láda ideiglenesen megszűnt.
2018.02.08.: Az új ládát a nemzeti park természetvédelmi őrének javaslata alapján az új helyen elrejtettem.
2018.03.13.: A láda az új helyen ismét kereshető.
2021.01.03.: Ládakarbantartás. Jó állapotban van, de nem volt a helyén. Kitakarítottam, visszatettem.
Mindenkinek sikeres vadászatot kívánok!
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
It is élveztük a könnyen autózható, széles és jóminőségű utakat. Persze, ahol a tábla tiltotta a behajtást, ott kiszálltunk, de onnan már csak pár száz métert kellett sétálni. Nagyon tetszett ez a homokbuckás, borókás és fenyőfákkal tarkított terep, és a csodás, szikrázó napsütésben, nagyon kellemes volt a kis séta. A láda könnyen meglett, köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.2.1]
Ragyogó napsütésben kerestük meg a ládát. Többen jártak erre ezen a szép téli napon. Nem számítottunk ekkora forgalomra. Érdekes, szép táj. A tűző napsütés és a homokbuckák együtt sivatagi élményt nyújtottak és még így télen is kínzó szomjúság tette teljessé az érzést.
Mai családi kirándulós napunk negyedik állomása. Kistarcsáról Kalocsára való eljutás volt a cél, közben megnézni sok érdekes helyet. Ez is egy ilyen volt.
Kicsit nagyobbacska sétát tettünk, mert Zsuzsi nagyon meg akarta nézni a homokdűnéket. Sikerült is!
Fantasztikusak voltak a fények. Olyan volt élőben a táj, mintha HDR képet néznék. Soha nem láttam még ilyet!
Csodálatos kis túra volt, nagyon köszönöm a rejtőnek, hogy erre a helyre felhívta a figyelmünket. Bátyámékkal jöttünk el ide, nekik is nagyon tetszett. A Kecskemét környéki síkságon ez a dimbes-dombos táj nagy csodálatot váltott ki az itt élő bátyám családjából is. Meglepő, hogy a ma már sík terület 100 éve, meg előtte még ilyen buckás volt és mi simítottuk (rondítottuk és tettük tönkre) el, mezőgazdaság könnyítése érdekében. Most kezdünk rájönni, hogy mekkora kárt okoztunk. Ráadásul a talajvíz évről évre mélyebbre süllyedéséért is mi vagyunk a felelősek, egyre sivatagosabb lesz ez a terület.
Anyával és Sebivel találtuk meg. Jártunk már itt kirándilni a fülöpházi ovisokkal, de akkor még nem ismertem ezt a játékot. Akkor egész a legmagasabb homokkupacig elsétáltunk, most csak a ládáig a behajtani tilos táblától. Betettünk egy picike, ezüstszínű autót és kivettem a gyöngyökből vasalt Mikiegeret.
A mai szép őszi időt kisebb kirándulásokkal töltöttük el a Kiskunságban lelcache és Fidorka társaságában. Az ember azt gondolná, hogy ez a sík vidék nem mutat semmit, de téved. Nagyon sok érdekes dologgal találkoztunk, tartalmasan telt el a nap.
A közelebbi parkolóból sétáltunk fel a buckákhoz. Érdekesek a buckák, bár nekem kevésbé vonzó egy kopasz homokpuszta mint egy sűrűn benőtt erdő. Köszönöm, hogy megmutattad.
HEURÉKA! Köszönöm a rejtést! Majd 20 éve voltam itt. Emlékeim szerint akkor találtam fodrozódó homokdűnéket. Most nem voltam olyan szerencsés. Pár dűne azért befigyelt, ha nem is voltak olyan fodros sivatagiak.[Geoládák v3.10.5]
Kiskunsági kalandozás alatt kerestük meg a ládát kitkat0123-mal. Hu-s és com-os ládát se hagytunk megtalálás nélkül. Nagykőrösre menet tettünk egy kis kitérőt Keressünk szép réteket! mozgó ládáért. Útközben ezt a ládát is felkerestük. Nagyon tetszett a hely. Gyorsan meglett.
Köszönöm a rejtést!
Köszönöm! ;) [Geoládák v3.9.0]
-------------------------------------
Nagyon tetszett a helyszín. Nagyot sétáltunk a buckák közt. A kopasz dompon a homok ugyan kicsit vizes volt, de így is el lehet képzelni, milyen lehetett itt régen a vidék. A Báránypirosító-tanösvény meglátogatása és tábláinak elolvasása után érdemes erre jönni.
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.3.4]
Anyum szülinapjára menet tesómmal, megejtettük ezt a ládát is. Nagyon örültünk, hogy ezt a természeti csodát mi még láthattuk, és taposhattuk.
Köszönjük ezt az igazi kincset. Már évek óta szerettük volna útba ejteni ezt a ládát.
Megj: Lehetne közelebb tenni a ládát a homokdűnéhez. Ha nem olvastunk volna utána előre, lehet hazamegyünk azzal a címszóval, hogy a buckákat nem találtuk meg csak a ládát.
A jelenlegi helyzet miatt olyan ládákat próbáltam meg felkutatni, amelyek viszonylag közel vannak a lakhelyemhez és ritkán látogatott helyen találhatók. A fülöpházi buckavidék pont ideális ebből a szempontból, köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2.2.5]
Napsütötte vasárnapon GCBARI, GCVAHO és GCSZAP együttes levadászása.
Séta az ajánlott parkolóból először a ládához, majd utána a vándorhomokhoz. Még így ősszel is nagyon szép, hangulatos a táj látványa, érdekes a vándorhomok története. A láda korrekt rejtés, rendben.
A közelben lévő (és a ládához irányt mutató) Somodi tanya bejáratánál szomorú szöveg olvasható: 28 év után VÉGLEG bezárt.....
Köszönöm, hogy idecsaltál. Ha hazaérek, megírom, mit láttam. [g:hu 1.6.4] Még hogy a pusztának nincs bája! A láda melletti buckáról nagyon szép látvány a "futóhomok" dűnéi!
Nagypénteki keresgélés Pusztavacstól Kecskemétig sok - szerencsére jól járható - homok úttal. Ez nem is volt betervezve, de GCSZAP-nál látva a jól járható utat, eljöttem ide is.
A láda elődjét 2017 szeptember 2-án ittjártamkor találtam meg, azonban már betegre volt állítva, így logolni nem tudtam. A ládát én szedtem be és hoztam el a terepről. Nagyon örülök hogy ez a láda feléledt! Igazi kuriózum idehaza ez a mini sivatag! Töltök fel képeket, ha nem gond szeretnék egy elfogadást kérni!
Ma rendezték meg a XIII. Eltájoló kupát,Ágasegyháza Naprózsa Erdei Iskolánál a verseny után még bele fért egy kis ládázás. Köszönöm szépen a rejtést. A láda rendben volt! [g:hu 1.6.0f]
Kecskemétről érkeztünk busszal, két óra alatt terveztük a környéken található ládákat becserkészni, hogy még elcsípjük az egyébként nem túl sűrű, kétóránként járó járatot. A kitűzött célt teljesítettük, a visszafele tartó buszt bőven elértük, körülbelül 10 km-t sétáltunk a kis kirándulás folyamán. 3/2
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg] Fantasztikus homokozást csaptunk, e futóhomok egyértelműen megérdemelte a ládát. A láda igényes, szépen karban tartott. Plusz egy élmény, ami ideköt: evilkantorral megtaláltuk kesselésünk első travel bug-ját!
Lenyűgöző természeti jelenség, kár, hogy a legtöbb dűnét már megkötötte a növényzet. Szép az árvalányhajas-borókás mező, és jó játék a hatalmas homokozó! :-) Köszi a rejtést, e nélkül nem keveredtünk volna ide, pedig érdemes!
A mai nap fő attrakciója, a vándorhomok megtekintése volt. Egyedülálló látványosság kis hazánk számos csodái közül!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Megtaláltam, köszönöm a lehetőséget. A többit majd otthonról... :) [g:hu 1.5.2x] [wapon beküldött szöveg]
Ez volt a mai napi gyalogos ládavadászatom 2. találata az ötből :D
A Báránypirosító tanösvényen elrejtett GCBARI láda megtalálása után ez a láda volt a következő a sorban. A "fenomenális" rejtésen jót nevettem, belogoltam, majd "visszarejtettem" a ládát a párhuzamos ágakkal álcázva...
Emlékeim szerint valamelyik régi Környezetismeret tankönyvem borítóján volt látható ez a nagy homokbucka, akkor még nem gondolván, hogy valaha élőben is látni fogom ezt az óriási vándorhomokdombot.
A bucka tetejéről szép körpanoráma nyílt a környező tájra, készítettem is pár fotót onnan fentről, melyet a lenti linken tudtok megnézni.
Miután jól kibámészkodtam magam, indultam is tovább a Szappan-szék felé, a GCSZAP láda irányába.
A gyalogtúra során készült képek itt nézhetőek meg.
Köszi a rejtést! :)
A Garmada tanösvény bejárása során tényleg a buckák a legnagyobb attrakciók, viszont nem véletlenül nem erre visz a tanösvény, hiszen fokozottan védett területről van szó...
Megvan!
Igazán remek hely, nagyon tetszett, bár az sokat rontott rajta, hogy egy busznyi nem magyarul beszélő gyerek túrta a homokdűnét, csúszkáltak le rajta, homokvárat építettek... Sajnos a nagyobb dűnéről így fotót sem tudtam csinálni.
A láda könnyen meglett.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Néhány kilóméterre éltem a buckáktól 25 évig, és nem tudtam róla, hogy ilyen gyönyörűség van a közelemben.
Az 52-es főúttól egy lezárt sorompótól indultunk be az erdei úton.
Nagy élmény volt mind az autózás a homokos utakon, mind a hatalmas homukbuckák közötti séta.
Ami zavart, hogy a terület körbe volt jelölve "Belépés csak engedélyel" feliratú táblákkal. Erről a leírásban semmit sem találtam. Remélem nem károsítottuk az itt lévő természeti környezetet.
Terepgyakorlat közben nagyon sok mindent megtudtunk az itteni viszonyokról.
A természetvédelmi őr elárulta, hogy a buckát azért kezelni kell, hogy így maradjon, különben a növények ezt is ellepnék. Az egyik fajta kezelés, ha jól kitapossuk a növényeket. :)
Postás Kupa tájfutó verseny volt Szabadszállás mellett, a verseny után hazafelé felkerestük a környező ládákat. Ezt a ládát korábban már a főút felől próbáltam keresni, de az "útszéli társaság" miatt ki se akartam szállni az autóból, nemhogy otthagyni. A Somodi-tanya felől egészen más .... :)
Gyalogos túra a környéken. Nagyon-nagyon érdekes jelenség, szinte világít a már megszokott pusztai környezetből. Szél is volt rendesen, ami fodrozta a felszínét.
tetszett a hely. A fenyőerdő, amin át kellett menni, és a bucka is. Kár, hogy sok volt a szúnyog, és volt egy nagyon szúrós és beleragadós növény is. Így a kis túra után ruhát kellett cserélnem :-). Ám ezekről a dolgokról a rejtő cseppet sem tehet, Ő a feladatát kitűnően teljesítette! Köszi!
OK!
Nagyon érdekes hely!
A lovastanyán parkoltunk. Elkísért minket 5 ottani kutyus, akiktől először félve szálltam ki az autóból. Aztán kiderült, hogy emberre nem veszélyesek, a nyulakat viszont kitartóan kergették. :)
A mai túra utolsó pontja lett. A homokos táj, nagyon szép, nagyon érdekes, de... A bicikli tolása, vonszolása a homokban úgy kifárasztott, hogy a Báránypirítóról le kellett mondanom... Még várt rám 50km bicajozás hazafele. (szerencsére a szél hazafelé fújt)
Szóval mielőtt meghaltam volna, felmentem a "sivatagos" dombra. Nagyon szép és érdekes hely.
Köszi a rejtést!
A Somodi tanyát választottam kiindulópontnak. Itt kaptam 5 db 4 lábú segítőtársat, akik elkísértek a buckákhoz és visszavezettek a tanyához. Nagyon értelmes, okos kutyusaik vannak Somodiéknak.
A magyar sivatag nagyon tetszett!
Szép a puszta!!! :) Mai Dunaújvárostól Kecskemétig tartó ládázásunk 2. állomása. 2/10 A hangulat jó, környék csendes, a Somodi tanya leírhatatlanul szép, a kutyák hűen kísértek minket egészen a ládáig, onnan tovább toronyiránt a Báránypirosítóig, majd vissza a tanyához! A tanyánál egy jó KV majd irány tovább a Csalánosi parkerdő felé! Köszönjük, hogy meg mutattad nekünk az alföld egy kis darabját!!!
A fülöpházi iskola megállótól gyalogosan (~14.9). Szappan szék utáni felkeresett láda. Egy ideig követtem a Somodi ház tábláit, majd útvonalmódosítást kellett végrehajtanom. Belépés csak engedéllyel feliratú táblák állták utamat, és végül huszárvágással kellett megoldanom a problémát. A hely valami fantasztikus! Dombok, buckák, szintek, növényzet, stb hirtelen változatossággal. Igazán jól éreztem magam. Köszönöm! :) Kevés ott töltött idő után várt a báránypirító.
Az egyik legjobb hely, ahol jártunk! Nagyon elszigetelt, tényleg vadregényes az egész hullámzó "dombvidék". A quad-osok rontottak visszafelé az összképen, de nagyon tetszett! Köszi!
A sivatag melletti rejtés jó ötlet és a képek, ami a webes oldalon voltak "megegyeztek" a valósággal...vagy mégsem.
MINDEN FA EGYFORMA A DOMBOK KÖZÖTT!
Köszönjük a rejtőnek, hogy megismertette velünk ezt a gyönyörű helyet. Egy kis időre tényleg a sivatagban érezhettük magunkat. Toll hiányában a jelszót sajnos nem tudtuk felírni, amit végül a nagy élmény hatására el is felejtettünk. Ezúton is köszönjük a Dorján Család segítségét.
Ezt a helyet mindenkinek bátran tudom ajánlani!!
Nagyon szép volt az egész. A kövesúttól sétáltunk be. A nagyfiú nagyon élvezte a "sivatagot" a ládarejtés is nagyszerű volt. Igaz alföldiek vagyunk, de eddig ez volt a leszebb rejtek, amit felkerestünk. Ezt a ládát 500. megtalálóként logoltuk. :-)
Somodi tanyánál parkoltunk. A család megkávézott, majd az istállóban megnéztük a lovakat, csacsikat és a pónikat. A tanyán lévő három kutya egészen a ládáig kísért minket. Mintha tudták volna, hogy hová megyünk, úgy mutatták az utat. Megmásztunk néhány homokdűnét, kigyönyörködtük magunkat a tájban és visszasétáltunk a kutyák kíséretében a kocsihoz.
Megtaláltuk. A királydinnyén kívül még legalább 3 féle ragadós és szúrós izé volt. A kutya véres lett, mire ki tudtam szedni belőle a kb 1,2 cm átmérőjű észvesztően szúrós termést. Kézzel meg sem lehet fogni, csak sok réteg zsepivel. Kutyával, zárt cipő nélkül ne gyertek! Amúgy érdekes, jó séta volt.
Ez volt az első keresésem, régóta szerettem volna látni a homokdűnéket, ezért ezt választottam. Kerékpárral mentem, Fülöpháza felől, hát nem volt sétagalopp! Köszönöm a rejtést!
Őszintén szólva elég szomorú voltam, mert biciklivel nem tudtam megközelíteni a homokos út miatt, úgyhogy sétálnom kellett a tűző napon kb 1 órát. Amúgy a látványért megérte. Köszönöm a rejtést.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. Nagyon poros kiralydinnyés terep a bringámat tolni sem tudtam a homokban végig a vállamon cipeltem, ez rá is nyomta a bélyegét a hely megítélésére, ez nem tetszett. Azt sem tudom miért van itt egy kőhajításra három láda is?
Régóta terveztem ezt a keresést, mert kíváncsivá tett a környék leírása, de a távolság túl nagy volt. Most átutazóban az 52-es útról letérve sikerült meglátogatni a dombokat.
A dombok mellett engem a tágabb környezet is megragadott, így besorolom az eddig általam megkeresettek top 10 kategóriájába.
Mezítlábas homokon szaladgálók figyelmébe: a homokdomb alján király dinnye terem, melynek "fogyasztása" pontosabban begyűjtése nem ugyanolyan öröm, mint névrokonáé.
Köszönöm, hogy megmutattad.
Nagyon kellemes hely az óriási buckákkal és főleg a vándorbuckával. Cipőt azonnal lehajítottuk és mezítláb gázoltunk a forró homokba. Fiammal kettesben.
Kecskemétre menet No1. tervezett láda volt ez, és tényleg fantasztikus élmény volt. Mint ha sivatagban járnánk. És ráadásul nagy meleget fogtunk ki hozzá. Sok gyíkot láttunk. Viszont a tanya nem nagyon fogott meg. A bejárattól vissza is fordultunk és a letérőnél parkoltunk le, innen gyalog mentünk az úton a homokdűnékig. Ha a főútról a tanya letérőjénél leparkolunk, akkor sem kellett volna sokkal többet menni. De ezt csak azért jegyeztem meg mert siettünk. Egyébként a kocsikázással is szép helyeken mentünk keresztül.
Köszi a rejtést!
Betettünk egy Alaska coint. Talán kicsit lehűtötte a levegőt.
Ki: -
A mai nap harmadik ládája. Félúton már kezdtem aggódni, egy kicsike vándorhomokot sem láttunk. :( Aztán a láda közelében eltátottuk a szánkat. :) Nagyon érdekes jelenség, fel is sétáltunk a dombra. Tényleg igazi sivatagi hangulat. Az autóhoz sétálva megugrasztottunk 3 őzet is, így plusz egy élménnyel lettünk gazdagabbak.
Köszi
Még mindig csodás helyecske :) A láda "regenerálás" megtörtént teljes mértékben, áthelyezését nem láttuk szükségesnek. Ráadás egy 10e bug is volt benne :) Képeket utólag...
Gyönyörű környezet, bár alkonyatkor értünk oda. Kicsit később már a majdnem telihold fényénél nézhettük meg a dűnéket. Sajnos a láda eléggé vizes volt belül (talán a kicsapódott pára), és a jelszó már alig olvasható. Emiatt a log és a toll is használhatatlan, tavasszal érdemes lenne kicserélni.
Megtaláltuk!A láda fedelének peremét valami kíváncsi jószág megrágta.Nedves volt benne minden.Kitörölgettük,tettünk bele száraz logfüzetet,és kapott egy zacskót a doboz.Nem volt semmivel takarva,csak úgy hevert a bokornál,100 méterről kiszúrtuk..A leírásnak megfelelően vissza rejtettük.A mai napot Kecskemét környéki homokozásra szántuk.Nagyon érdekes volt.Sokkal többet nyújtott,mint vártam.Ez a vándor homok tényleg olyan mint a sivatag.
Megtaláltuk!Bár azt azért ki írhatnátok hogy a tanösvény a Somodi KecÓ előtt van kb.300m-re Fülöpháza felől, az "ösvény" baloldalon 2, jobb oldalon 1 táblával indít, erre érdemes menni.
Mai 3/2, össz. 661. megtalálásunk. Kerekdombról hazafelé kerestünk meg 3 homokos ládát. A tanyáig nem jutottunk el, egy letérésnél parkoltunk. Szép időben kellemes séta. A láda vizes. A log füzet elázva. Logolni nem tudtunk bele, de a jelszó még olvasható.
Na ez megint olyan hely, ahova GC nélkül nem hinném,
hogy eljutottunk volna valaha!!
Nagyon érdekes és látványos hely, még ha csak homok és száraz fű van minden fele!
Köszönjük!!
Bubi és Bömbi
A rejtést nem nagyon álcáztuk, de azért nem feltünő, mert aki ide eljön, azzal már ne szenvedjen:) Jószívűek voltunk...
Mi a N46 52,938 E19 24,855-nél parkoltunk, innen kb 500m a látnivaló és a láda.
Bár a GPS jelezte az ösvényt, de sűrűn ember arra nem jár, így látható nyom nem volt, ez kis izgit jelentett:) A forróságban a homokon kiatróan nyomultunk. Egy sárgabarck fát találtunk 5-6 szem töppedt kis barackkal, na az jó volt:)
3 őzike szaladt át a réten, ez extra élmény volt!
A dűne zseniális!
Köszönjük a rejtést.
TB OUT
A láda elképesztő környezetben található. Meseszép képet tár elénk az árvalányhajjal benőtt pusztaság. A homokbuckák sivatagi érzést keltenek az emberben. Nagyon ötletes rejtés, köszönjük és ajánljuk Mindenkinek! A megközelítés elviekben csak gyalog lehetséges, kalandos 1 - 1,5 km... (kitaposott út van, de táblák tiltják a behajtást)
Edina & Jani
Éppen errefelé jártunk, és a Báránypirosító tanösvényt jártuk végig, majd célba vettük az egyetlen ládát, amit a kereső a közeli település nevére kidobott. Tehát a mobiltelefon szűk böngészőjével megnéztük a GCSZAP ládát, aminek leírása javasolja ezt a ládát is.
A Somodi tanya megtaláltatott, viszont ott nem tudtak felvilágosítást adni sem arról, hogy merre, sem arról, hogy a tanösvény merre, a weben szintén nem volt megtalálható, hogy mekkora sétára kell számítani.
A GPS szerinti sacc alapján a csapat kevésbé kitúrázott része a "mi nem indulunk neki" mellett döntött. :(
Most, számítógépen megnézve a láda adatait már látom, kár volt kihagyni. Talán majd legközelebb (egyszer...).
Így végül nem kerestük fel, sokat segített volna, ha a leírás egy kb. értéket közölt volna a várható séta méretéről...
Ettől függetlenül köszönjük a rejtést!
GCBARI után elsétáltam ide is!
Nagyon tetszett a hely, egy kis Szahara Magyarországon!:)
Rengeteg a gyíkocska, csak úgy menekülnek, ha a közelükbe érsz. Maga a puszta a tanösvény tán már semmi újat nem tudott mutatni.
A ládában lévő Paderborn Geocoin Thorsten-t kivettem és helyette beletettem a nálam lévő Team Gecko KA´s TB 10 Skull TB-t.
Köszönöm a lehetőséget!
Gyalogos kupa: 17,8 km!
Gyönyörűek a kedvcsináló képek és érdekes a hely.
Feleslegenek találtam a Somodi tanyáról való indulást, a hosszú túrát a homokos úton a tanyáig. Ma nincs tanösvény, csak üres táblák, ami miatt érdemes lenne innen indulni. Gondolom, az 52-es útról könnyebben elérhető az attrakció. Jót játszottunk a homokban.
Köszönjük a lehetőséget, hogy láthattunk Magyarországon sivatagot!!! Valószínűleg sosem jártam volna erre, ha a láda nem ad apropót. Az utazó bogárkákat elhoztuk:). Kecskeméti multiban fognak kikötni... KÖSZÖNJÜK A REJTÉST! - Tcm és Zsuu
Még éppen naplemente előtt értünk oda. Tartottam tőle, hogy nem lesz érdekes így a késő őszi kopaszságban. De ne írjuk le az öreg kopaszokat, tudnak meglepetést szerezni, mint a képek is mutatják. Először nem is hittem, hogy lesz itt sivatagi táj, de aztán megtaláltuk, tényleg van. Fura volt nekem a fekete ragadós sárhoz szokott Békésinek.
Itt hagytam két kalandos utat megjárt bogarat is, kelet felé vigyétek őket! PZ1YKJ és 9B0G2X
Mai 10/7. ládánk, de ez vitte a pálmát ! (hogy a sivatagi hangulathoz hű maradjak)
A homokbuckák között jó kis sétával sikerült megtalálni a ládát, nagyon klassz a hely. Nehéz elképzelni, hogy ennyi homok "csak úgy ott van", milyen érzés lehet akkor a Szaharában ?!
Sajnos kullancs is akad, aki erre jár, figyeljen rá oda ! Én megúsztam, csak a nadrágszárig jutott a fenevad. :)
Gyönyörú hely!:) A Somodi tanyánál megállva két bartáságos kutya fogadott, megsimogattam őket, cserébe elkísértek egészen a ládáig! Remek túra volt, nagyon tetszettek ezek a homokbuckák, az itt található táblák ellenére is nagyszerű ötlet volt ide ládát rejteni!!:) Köszi érte!
Megtaláltuk. :)
Érdekes, szép környék, és szép magyar sajátosság, hogy tulajdonképpen még belépni sem volna szabad. A kedvenc táblám a báránypirosító tanösvény ládájánál volt, arról az derült ki, hogy ott tartózkodnom sem szabad. ;) Tőlünk nyugatra miért tudják, hogy nem a - amúgy betarthatatlan - tiltás a megoldás, hanem az ésszerű használat...
Egyike azon ládáknak, amelyeket már régóta meg szerettünk volna nézni. De sajnos kissé csalódás volt számunkra. A rejtést csak azért pontoztuk le, mert a fokozottan védett természetvédelmi területen olyan helyre lett rejtve a láda, ahol igencsak le kell térni az útról. Ráadásul az út elején kitett tábla alapján csak engedéllyel lehetne megközelíteni a helyet. Erről a leírásban egyáltalán nem esik szó.
Egyébként nagyon szép a környék.
Nagyon tetszett a Szaharát idéző környezet. Az ország elsivatagosádásával (globális felmelegedés) még több hasonló élményben lesz részünk. Köszi a rejtést.
Leírás és kinyomtatott műholdkép alapján kerestem, hsepitesz GPS-es "ellenőrzése" mellett :)
Nem volt egyszerű, de meglett! Nagyon különleges a táj! A Somodi tanya kutyái valóban igen barátságosak, a kánikulára tekintettel azonban nem kísértek el minket. :)
Nagyon tetszett a Somodi tanya, és a környék is. Nagyon meleg volt, de megérte... meglett. Ajánlom mindenkinek ebbe a melegbe egyen egy jégrémet a tanyán, hűsöljön egy kicsit.
köszi. Csodás e táj. Sokat halottam már ezekről a homokdűnékről, de így látni!!! Az árvalányhaj, a boróka, a báránypirosító, a kutyatej.... Mind ez együtt fantasztikus! Mai kirándulásunk első pontja.
Fantasztikus a környék. Szívesen eltöltenék hosszabb időt is ilyen környezetben. Az odavezető út kissé kalandos volt, amit a mellékelt képek dilemája okozott. Most akkor lehet menni, vagy nem lehet menni?
A belépés csak engedéllyel melyik útra vonatkozik?
Gyönyörű az árvalányhaj mező.
A mai nap harmadik, egyben utolsó találata. Kerekegyháza felől Fülöpházán keresztül, a homokos úton rallyzva közelítettük meg a Somodi Tanyát. Itt rörtön rohant felénk a három vendégszerető kutya, de aztán nem is mi érdekeltük őket igazán, hanem a karámban levő lovak egyikéhez futtottak, hogy megugassák...
A ládához vezető út környékén mindenütt nő az árvalányhaj. A homokbuckáknál német túristákkal találkoztunk (!). (Ezek szerint nem csak Budapest meg a Balaton, hanem rejtett kincseink iránt is érdeklődnek.)
A láda könnyen meglett, de elkövettünk egy amatőr hibát: utólag nem tudtuk elolvasni a gyorsan felírt jelszót.
Ezúton kérjük ezért a rejtőt, hogy a fotók alapján fogadja el a találatot. Előre is köszönjük!
Nos, hogy látogatható avagy sem, cseppet sem érdekelt. Többször elhaladtam már erre felé, de most végre nem is hagytam ki. Egy darabig beautóztam, végül kis sétával cserkeltem be. Nagyon tetszettek a vándorló dűnék. Láthatóan haladnak, hisz növényzet sem takarja a kérdéses részeket. Legközelebb megnézem mennyit mentek odébb :o)
Ügyes rejtés, de nem fogott ki rajtam. Nem volt nehéz megtalálni, hisz a semmi közepén alig akad hely a rejtegetésre.
Ajándékot nem cseréltem.
Köszi a kalandot!
Szavazás után kellemes kirándulás. A tanya nagyon helyes, barátságos. A három kutya velünk jött, az egyik végig kitartott mellettünk. A tanösvénynek csak a nyomai vannak, el sem hittük, hogy arra kell mennünk.
Köszönjük a rejtést!
Megtaláltuk!
Nagyszerű élmény volt a gyerekek számára.
Köszönjük!
A tanyán a három kutyától nem kell félni, barátságosak.
Velünk a házigazdák nagyon kedvesek voltak, bár nem ettünk.
Némi hideg ásványvizet sikerült nagyon akciós áron kapnunk.
Ezúttal is köszönjük nekik!
Nyusziládázás utáni keresés @dzsobacsi-ékkal. Egy elhagyott tanya mellett leparkoltunk, majd gyalog mentünk a ládához. A vándorhomok-domb tiszta Szahara - közelről nézve. :) Köszi!
Az M3 autópálya jelenlegi állapota elkészültéig az 52-es úton autókáztunk évente többször Debrecenbe. Mindig vágytam, hogy e buckás tájon barangoljak. A mai nap sikerült. Nagy élmény volt a Kiskunsági NP ezen része.
Köszönjük a rejtést.
NAgyon köszönjük a rejtést, fantasztikus környék! Többször elsuhantam már ezek mellett a "szánkázó dombok" mellett, de most végre meg is csodálhattuk őket! Nagyon köszönjük még egyszer!!
Elhoztuk a TB-t, majd valahol máshol szabadon engedjük! :)
Kalocsa Kupa után futottunk el a ládához, a borókás-ligetesen keresztül. Ha a homokbuckák miatt nem is, az odavezető út miatt mindenképp érdemes volt felkeresni a ládát. Köszönöm a rejtést.
Kalocsa Kupa után futottunk el a ládához, a borókás-ligetesen keresztül. Ha a homokbuckák miatt nem is, az odavezető út miatt mindenképp érdemes volt felkeresni a ládát. Köszönöm a rejtést.
Tajfuto Kalocsa Kupa utan, elsetafikaltunk odaig, nem volt nehez megtalalni. Doboz mellett inkabb a tajra voltunk kivancsiak, ami nagyon erdekesnek bizonyult.
Ismét egy olyan ládika, amely egy érdekes helyre vitt el.
Kissé szürrealisztikus volt az adott helyen egy sivatagi homokdűne.
Eredetileg sokkal nagyobb helyen terülhetett el, de jórészét a növényzet már benőtte.
Mi az 52-es úttól sétáltunk be a rejtekig.
A Királydinnyéből nekünk is kijutott...
Köszönjük a rejtést!
Huhhhh, hát ez jól megsétáltatott minket. Kb. 25-28 perc a Somodi tanyától befelé végig a fotón lévő fát keresve, kifelé már az autóutat használtuk, mert Jocin rövidnadrág volt, nekem meg megint felhasította a sarkam az új (de meddig még?) sportcipő.
Sziasztok, nincs GPS-em, de hála a Geocachingnek nekivágtam, igaz nem találtam meg. A tanyán parkoltam le, megközelíthető 2 féle módon:
- 52-es út - jobbra Fülöpházára bemegyünk, majd a falu közepén a nagy útkereszteződésnél balra a műúton, majd a földúton a Somodi tanyáig.
-52-es úton Fülöpházi leágazást elhagyva kb 2 km-re balra lesz egy leégett tanya, vele szemben van egy földút ami a Somodi tanyához vezet. Ezen kell elmenni a Tanyáig, vagy a tanya előtti jobbkanyarig, ahol a Kiskunsági Nemzeti park tábla áll.
A TANYÁN VALÓ EVÉSRŐL ÉS LOVAGLÁSRÓL MINDENKIT LEBESZÉLNÉK, LEHÚZÓS EGY TÁRSASÁG. Béreltünk 1 lovat, fél órára, de mivel nem tudunk lovagolni így csak futószárazni lehetett, fél óra futószárazás (körbe körbe sétál a ló, közben a lovászfiú tartja a kötelet) 2800 Ft, mivel az oktatásnak minősül.
A kaja meg iszonyat drága, aki jót akar enni akar az 52-es úton az Auchan és az Izsáki leágazás között van egy Non Stop étterem, Isteni nagy adag kaják vannak megfizethető áron.
A 3 nagytestű kutya a tanyáról jár ki, szelídek nem bántanak senkit, elkísértek egész úton. Az idősebb "puli" végig velem maradt, a többiek az őzt kergették, meg egy idő után hazamentek. Egyébként nem tudom be lehet-e menni a Homokbuckákhoz mert a bekötőúton ki van írva hogy BELÉPÉS CSAK ENGEDÉLLYEL. Kicsit paráztam hogy mi lesz ha elkapnak az őrök, de szerencsére nem jártak arra, jó lenne tisztázni ezt hogy látogatható vagy valóban engedélyköteles-e a hely.
Üdv nektek, jó látogatást!
Cerberushoz hasonlóan a leágazó út kezdetén hagytuk a kocsikat és gyalog vágtunk neki az 1km-es távnak. Azt hittük, hogy nem jó felé haladunk, de bízva a GPS-ben és a rejtőben hamar meglett a hely. Sajnos már elég kis homok látszik, de azért a tetejére is felmásztunk.
A magaslaton körbenézve vettük észre a tőlünk távolabb (de nem olyan messze) figyelő 3db fekete nagytestü kutyákat szabadonengedve. Kutyariasztó a kocsiban, ezért gyors fényképeket csináltunk és a láda megkeresése nélkül indultunk is vissza az autókhoz. Sajnáltuk, hogy több időt nem tudtunk (mertünk) eltölteni és még a láda sem lett meg.
Mellékelek egy gyors fényképet és kérem a rejtő elfogadását.
Bringával próbálkoztam, gyalog kellett volna. Sivatagban ennyi defektet még nem kaptam, de még máshol sem :( Egy tüskefajta pont a gumimra specializálódott, elöl 3, hátul 4 helyen szúrta át a külsőt. Az összes foltom elfogyott :( Ezt leszámítva jó hely.
Megtaláltuk! Kicsit tartottunk attól, nehogy elakadjunk az autóval a homokban, de szerencsére nem volt gond, bár pár helyen nem ártott a lendület :). Nem mentünk be a tanyáig, hanem ahol elkezdődött egy délre haladó homokút a láda felé, ott hagytuk az autót a tanyára vezető út mentén. Gyönyörű a puszta és nagyon érdekes a vándorhomok. Köszönjük a rejtést.
A GCBARI parkolójától jöttünk be, és a nyomainkon vissza. Jó ki séta volt ezen a félsivatagos terepen, de nagyon szerettük. Hódolat a rejtőnek! Éljen a dugó!
Megtaláltuk!
Nagyon szép volt a környezet!
Sajnos nagyon meleg volt!
Az étteremben miközben ettünk mögöttünk volt egy szamár,és amikor befejeztük az ebédelést (gondolom észrevette a szamár),oda jött és elvette a rántott húst(még jó hogy tele ettem magam).Ezen sokat nevettünk.
Még az erős paprikát is megkóstolta!:)
A tanyán rengeteg barátságos állat volt, cicák,kutyák és szép lovak.
Apáék azt mondták olyan mint egy állatkert.
Voltak hintók és ott láttunk hat kiscicát.
De még volt 4 nagy is!
Szegények nagyon soványak voltak!
A lovardába is bementünk mert én nagyon szeretem a lovakat de nem szeretek lovagolni!
Szépek voltak, de büdösek.
A kiránduláson mi a hosszabb úton mentünk véletlen és vagy egy fél órát sétáltunk.
Visszafelé csak kb. egy 20 percet mentünk én meg majdnem megsültem.
Szóval nagyon élveztük a kirándulást!
Ide megéri elmenni!
Megvan!
Nagyon meleg volt!!!!
Érdekes hely.
Utána kaja a fogadóban.Nagyon finom volt minden,Borsi 10 tányérjáról a szamár ellopta a rántott húst.
Ebben a melegben nem kerestünk több ládát,de így is szép napunk volt.
Albert Ildi Noémi
A tanyáig nem mentünk el, hanem egy kicsivel előbb, a természetvédelmi terület táblánál hagytuk az autónkat. Innen kb. 1 km-es sétával jutottunk a ládáig. Kissé megterhelő volt ilyen távolságot a süppedős homokban megtenni, de a látvány mindenért kárpótolt minket.
Köszönjük a rejtőknek az invitálást!
Szombati ládázás második állomása. Somodi tanyánál parkoltunk és egy kiadós ebéd után kerestük fel a ládát. Gyönyörű a táj, virágzó árvalányhajtól hamvas mezőn keresztül vezetett az út.
Ismét regionális foltvarrós találkozó volt Kecskeméten. Természetesen ez nekem, mint sofőrnek ládát jelent... Most anya is velem tartott!
A homokúton végig ki van táblázva, hogy merre kell menni a tanyához. A megadott ponton parkoltunk, ahol először két kutya fogadott minket. Nagyon édesek, jól neveltek! Kértek egy simit, és tovább is álltak. Közvetlen utánunk két busznyi német turista érkezett. A kapuban rakták le őket, és érdekes látványt szolgáltattak, ahogy magassarkúban, kiöltözve bukdácsoltak a homokúton... :) A tanyánál láttunk egy halom Trabantot is, mint később kiderült, a német turistáknak...
A tanösvény elején jól kitaposott ösvényen indultunk neki. Aztán elvesztettük a fonalat, majd rátaláltunk egy másik homokútra. Azon szinte a buckákig tudtunk haladni. Közben rengeteg gyíkot fényképeztünk... Fantasztikus a hely! Köszönjük nektek, hogy megmutattátok!
A láda sajnos nem volt jól álcázva, így messziről kiszúrtam. Igyekeztem rendesen visszarakni a helyére.
Visszatérve a tanyához már nem volt Trabant, csak az úton láttunk néhány száguldozót... :) Most egy harmadik kutya fogadott, ő is csak egy simiért jelentkezett. Közben traktorral egyengették az utat, hogy vissza is tudjunk jutni a főútra. (Még jó, hogy csak most olvastam g-petya logját. Nem biztos, hogy ennek tudatában is nekiindultam volna...)
Köszönöm!
A dűnék lenyűgözőek... térdig süppedősek, mezitláb lehetett csak rajtuk mászkálni, érdemes felkereseni ezt a mini sivatagot. A Somodi tanyán, kedves emberekkel találkoztunk, ők igazítottak útba minket. A dűnék felfedezése után, visszatérve a tanyához hibátlan gombás galuskás harcsapaprikással és túróscsuszával jutalmaztunk magunkat. Szamarakat etettünk, gyönyörködtünk a rendezett tanyában, majd elbúcsúztunk a figyelmes pincérünktől és útnak indultunk a 2-3 km-re lerakott autónkhoz. Utunkon a tanya 3 kutyája elkísért.
(Felhívnám a figyelmet az autóval földutakra való körültekintő ráhajtásra! Mi sajnos olyan utat választottunk, ahol elakadtunk!)
A GCBARI ládától jöttünk, de nem az ajánlott parkolót céloztuk meg a hazaúton, hanem a Láp Lidérce logjában olvasható parkolót kerestük meg, s onnét indultunk e láda keresésére.
Ennek koordinátái: (N46 51.951 E19 24.067)
A jellegzetes Kiskun-táj és annak növényvilága nagyon megnyerte a tetszésünket. Később mellénk szegődött 3 Kiskun-kutya is, akik mellékállásban kesserkísérők lehettek, hiszen egyetlen vakkantás nélkül jöttek velünk a ládáig, majd türelmesen megvárták, amíg a Szaharára emlékeztető fotóinkat elkészítjük, s kigyönyörködjük magunkat e ritka látványban, majd ugyancsak egyetlen vakkantás nélkül elkísértek minket a kocsiig.
A többit olvassátok ki a képekből! :-)
lefülelve. :) [wapon beküldött szöveg]
Kiskunsági kalandtúra 6/6. A nap második csodája - ja, nem: a 3. merthogy a hangyalesők annyira rabulejtették a kölköket, hogy alig lehetett továbbhaladásra bírni őket (hiába, mindig csak a horror...) Azután persze a sivatagtól volt nehéz elszakadni (hasztalan próbálkoztam azzal, hogy képzeljék magukat kutyának, és hogy ez pont olyan, mint a Szahara...)
Köszönöm a rejtést
Tanyánál parkolás, iszom-dínomdánom, tüptüptürüpptüpptüpptüpppp... Aztán irány a láda. Különleges látványosságot nyújtottak a homokdűnék. Amolyan "afrancsehittevóna".
Ez egy igen különleges élmény volt számomra. Még nem jártam egzotikus tájakon, ahol testközelből lehet élményeket szerezni a sivatagról. Ez most egy kicsit olyan volt. A kocsit letettük a tábla előtt és gyalog vágtunk neki. A táj eleinte tipikusan kiskunsági volt: füves dombok, igen kevés bokorral és néni fenyővel, vagy borókával. Majd a távolban láttunk egy kisebb homokfelszínt. Nagy örömmel vetettük rá magunkat és kezdtünk a hullámfodrok fotózásába. Kicsivel odébb még szebbek, még különlegesebbek voltak a képződmények. Itt már el lehetett lőni a klasszikus fáradt sivatagi vándor-figurát is. Szinte hihetetlen, hogy egykor a környék így nézett ki. Akkor a homokdűnék megkötésén fáradozott a kor embere, ma pedig próbálja megőrizni azt, ami ellen egykor küzdött. Vajon a környék összes dombja ilyen és ehhez hasonló kinézettel bírt? Úgy megnéztem volna... Mára csak ennyi maradt. Vigyázzunk rá, hogy unokáinknak is megmutathassuk. Jonkó volt velem, akinek szintén belopta magát a hely a szívébe. A ládából elhoztuk a két betelt logfüzetet, melyet a versenyen vissza fogunk szolgáltatni.
Nekünk nagyon úgy tűnik, hogy az ajánlott útnál van egy egyszerűbb-rövidebb is a ládáig. Az 52-es mentén, (kb. a ládára merőlegesen; de az ellentétes oldalon) le lehet tenni a kocsit egy lezárt és árokkal elbarikádozott út szájadékánál (le van kövezve, tehát nem süllyed meg a kocsi; illetve beljebb esik az az úton robogó őrültektől, hogy veszélyes se legyen nagyon.) Ha innen indulsz át a túloldalra, a fenyők mellett hamar ösvényt, majd utat találsz a homokbuckákig, illetve a ládákig.
Ezt a helyet mindig felkeressük, mikor erre járunk, mert nagyon szeretjük. (Még pre-geocaching időkből való szokás.) Különös e táj hangulata, szeretjük!
Kecskeméti üdülésünk első ládája. A kiadós - "tokos csütörtöki" - ebéd után kifejezetten jól esett a buckák közötti séta. Valószinű tavasszal gazdagabb, szinpompásabb a flóra, de így is sajátosan egyedi és szép a táj. Sajnos a cache erősen beázott. Szükséges külön védelem, mág akkor is, ha a doboz jól zár. Kérem a következő kessert, vagy a rejtőt a ládakarbantartásra.
Köszönjük a rejtést: vt54 (Tibi, Ica)
Nos, ez a doboz kalandosra sikeredett... Miután megpróbáltuk megközelíteni egy rosszul vett buckánál elakadtunk és nem bírtuk kiszabadítani a gépet, mert csak jobban elásta magát. Kimentem az útra, próbáltam stoppolni, kevés sikerrel. Végül egy Buszos fölvett és bevitt a faluba ahol viszonylag hamar találtam egy srácot aki a Nissan terepjárójával kirántott minket potom 2.000Ft-ért. Teljesen elázva, elcsüggedve, majdnem hazamentünk. Szerencsére mégis maradtunk és már csak dacból is megkerestük ezt a dobozt is...Jól tettük, remek hely!
A ládakeresés és az éhenhalás előtt betértünk a Somodi tanyára. Nagyon hangulatos hely, figyelmes kiszolgálás, bár nem éppen olcsó. Tele németajkú vendégekkel. Megnéztük az állatokat (Kutya, macska, csacsi, ló), majd a tanya bozontos kutyáinak (négy db) hűséges kíséretével elvándoroltunk a ládához. Látványosak a homokbuckák, bár az a gyanúm, hogy kicsit gyomlálgatnak, hogy kopaszok maradjanak. Összességében tetszett az érintetlen táj és benne a tanya, mint oázis.
Jó, hogy legalább egy bucka van, amin még nincs fű. Kíváncsi vagyok, meddig marad ez így. Az utánam jövőknek ajánlom, hogy velem ellentétben hosszúnadrágban és magasszárú cipőben jöjjenek, hacsak nem akarják, hogy pirosra csipkedje a lábszárukat a sok szúrós növény, a cipőjük meg tele legyen homokkal.
Repülőnap másnapján útban hazafelé.
Osztálykiránduláson voltam már itt jó pár évvel ezelőtt. Akkor mintha még lényegesen több szabad homokos terület lett volna. De azért így sem rossz.
OK! A Somodi tanyánál nem érdemes otthagyni a kocsit, mert így az oda-vissza út 800 m-rel hosszabb. Ott kell megállni, ahol kezdődik a ládához vezető út, nagyjából egyvonalban a ládával. A tanyától nem kell hanyatt esni. Szép, rendezett, de drága. Másodszor már nem ülnék be.
Úgy látszik egy vendéglátóhelyeről csak akkor lehet említést tenni, ha jót szeretnél írni, vagy ugye a webes leírásban is lehet ajánlani. Egyik tihanyi ládám találatom kapcsám említettem, milyen paraszt volt a tulaj, és oda ne menjen senki. Na azt moderálták.
Nem hittem volna, hogy 4 fölött adjak olyan ládára, ahol nincsenek hegyek...
Érekes, hogy pár napon belül, homlokegyenest ellenkező véleményen vagyunk páran ugyanarról.
Szóval nekünk nagyon tetszett!!!!
Valóban ez nem a Góbi sivatag, de gyerkőceim nagyon élvezték, vidáman hömpörögtek a homokban. Kellemes séta volt a dombok között, érdekes élővilággal. És a levezetés pedig nekem volt élmény, a Somodi tanya vendégszeretete, ízei, nagy élményt szereztek. Mindenkinek ajánlom! Ha jól olvastam a régi logokat, kb ugyanazon az áron, amit kepenu talált kb négy évvel ezelőtt.
Szóval, köszi a rejtést!
Könnyű megtalálni. Megtaláltuk a homokbuckákat ugyan, de őszintén szólva ennél picit többet vártunk. Azért nem csalódás, mert máshol még ennyi sem volt. A web-es megjelenés jól meg van marketingelve :)
Nem a Somodi tanyától, hanem egy földútról, toronyiránt közelítettük meg a ládát. Nagyon tetszettek a buckák. Hasonlók láthatóak Pirtó és Kéleshalom környékén is.
Ez a környezet benne va a top3-ban amit eddig ládakeresés közben láttam.
A Somodi tanyán álltunk meg és onnan sétáltunk a helyszin felé. A párom az árvalányhajmezőben padlót fogott a szépségtől és ezt a gyönyörű homokbuckák tetőzték.
A somodi tanyát se hagyjátok ki, mert igen jól főznek!
Mai nap legjobb ládája volt számunkra. Régóta tudjuk, hogy van ilyen futóhomok ezen a környéken, de még soha nem ejtettük útba. Ez a nap azonban nagyon ideális volt erre. A Somodi tanyától sétáltunk egy hatalmasat a rejtekig. Talán a legszebb pillanatában láthattuk a tájat. A végtelenségig gyönyörködtünk az aranyló árvalányhajjal teli mezőben. A fiúk igazi gyerekként hemperegtek a homokban míg én a ládát kerestem. Leírás alapján próbáltam beazonosítani a képen látható fát. Ez azonban nem volt olyan egyszerű. A végén szó szerint a GP-re hagyatkozva mentem a jel után, így már gyorsan meglett.
Köszönjük a csodálatos élményt!
A környezet nagyon szép és érintetlennek tűnő! A közeli homokbucka nagyon érdekes látványt nyújt. A láda megközelítése nem volt teljesen triviális, de meglett végül. Viszont hozzá kell tennem, hogy maga a láda nincs túlzottan álcázva, bár ezen a környéken talán nem is olyan életbevágó a dolog...
A keresést a Gyeko-Teammal együtt végeztük.
RSA SecureID Travel Bug-ot a ládában - további jó utat kívánva - elhelyeztük.
Köszi a rejtést!
Soha nem gondoltuk volna, hogy ilyen helyre eljutunk (bár a képek alapján kicsit nagyobb dűnére számítottunk. rengeteg gyíkot láttunk. És meglepő módon nagy volt a "forgalom".
Ez a reggel is jól kezdődött! Kicsi kocsink bal elsője megadta magát, így egy frissítő kerékcsere után vágtunk neki a ládakeresésnek. Nem gondoltuk hogy ilyen hamar ráakadunk GPS nélkül, de a megérzésünk pont a buckákhoz vezetett minket:) A környék gyönyörű, geocaching nélkül ide se jutottunk volna el. Köszönjük!
Nagyszerűen éreztük magunkat, gyönyörű táj, és erről sem tudtam ezidáig!
Sajnos sietnünk kellett, mert velünk volt a két kistestvérem, akiket haza kellett vinni időre. Pedig nekik is tetszett, maradtak volna még homokozni. Bár ez meg lelkiismeret-furdalást okozott a fokozottan védett természetvédelmi övezetben...
Szerintem naplemente környékén érdemes idejönni, csodálatos, ahogyan "szőkéllik" az árvalányhaj mindenütt a lemenő nap fényében!
Már a kezdetek óta terveztük ezt az utat, csak meg kellett várni, amíg a kisfiunk nagyobb lesz. A Somodi-tanyán parkoltunk, és úton, útfélen, toronyiránt gyalog mentünk a helyszínre. Két kedves Somodi kutya is csatlakozott hozzánk. Nagy élmény volt mindannyiunknak.
Senki se menjen autóval a helyszínre, mert elakad, vagy agyonlövi a ranger, vagy mindkettő.
Fiam megmondta: 'Én is merem a futóhomokot és az olyan, hogy elnyel mindent.' Ezen mi jót nevettünk, de szerintem bgecco-ék nem fognak ha ezt olvassák.
Rendkívül érdekes volt látni ezt a természeti jelenséget. A gyerekek persze csúzdáztak a lejtőkön.
Eszter, Barnabás, Domonkos, Honorka, Sebestyén +én.
Miután bejártuk a falu összes utcáját, s nem találtuk a rövid köves utat a nyuszifészektől a ládához, körbe mentünk és leparkoltunk a GCBARI-hoz a főuton. Innen jó 800 métert mutatott Macsix ehhez a ládához. De mi szépen elindultunk a homokúton befelé, hátha fájós lábamat kímélni tudom. Egy fordulónál a fiúk megtolták Ubult, mielőtt elnyelte volna a futóhomok...) H.Gáborékat már elirányítottuk a veszélyes helyről. Már állt egy másik autó is itt. Röpgyűlést tartottunk, közben feltűntek a kocsi gazdái. Őket is kessertársak tolták ki a homokból, a gyaloglást javasolták inkább. Na innen is 800m volt a cache. Érdekes séta volt. Valamikor tanultuk a terület földrajzát, de látni sokkal érdekesebb volt. Sok helyes kis növény lakik itt és csigák is sokan, de egy sem volt otthon. Lehet, hogy homokvárat építettek maguknak?
Még iskolás koromban tanultam róla, aztán sokszor jártam erre, de igazán most láttam először, hogy a szél, ma is úgy hozza-viszi a dűnéket, mint régen.
Nagy élmény volt, Köszi!
Ugye aki drájvint akar csinálni a dologból... :o)
autóval eljutottunk a magasfeszültségű vezetékekig, ahol megálltunk tanakodni, hogy most akkor merre is menjünk tovább. Épp akkor értek vissza kesserek a szintén itt parkoló autójukhoz, és mesélték, hogy ővelük bizony elfutott az a homok, és csak segítséggel tudtak kiszabadulni belőle. Így mi is gyalog vágtunk inkább neki a félelmetesen hosszú 800 m-es útnak. :-)
Az egyik dűnéről még láttuk, hogy épp kifosztják a ládát, majd nemsokára már mi is logoltunk. (volt forgalom... :-) )
Visszafelé gyors szánkózás lefelé a dombon, és elég hamar visszaértünk a kocsikhoz, aholis kb 1 liter homokot ürítettem ki a bakancsomból... :-)
(214) Hát, igen extrémre sikerült! Tegnap GCLIK, ma GCHUSV, és a végére sikerült magunknak egy nem nehéz ládából is 5-ös nehézségűt faragni. Történt ugyanis, hogy nem a megadott úton indultunk, hanem a GCBAPI-tól a térkép szerinti legrövidebb úton. Hát itt hibáztunk. Az autómat egy teljesen veszélymentesnek tűnő szakaszon egy másodperc alatt sikerült elásnom. Se előre, se hátra. Nincs tovább. étségbeesetten hívam Nogacsaládot aki a GCHUSV project segítőjeként nem messze volt, de kötelessége nem engedte el onnan. Pár telefon után Paleo.team Lacit és fkmastert sikerül kizökkentenem kedvenc ebéd utáni ládakeresésükből. Először velük is csak rángattuk a homok fogságában lévő járművet. Aztán a segítségre siető szegény Corsára akasztottunk kötelez, hogy ő majd talán. Hát nem. Meg sem moccant szegény autóm. A végén segítőim kitalálták, hogy próbáljuk emelővel. Harmadik nekifutásra sikerült is valahoy úgy aláducolni a homokba fekvő árva járgányt, hogy megmoccant, és kiugrott a fogságból. Laza 2 és fél óra ásás után szabadság! És innen már csak 400 méter a láda. Hát hajrá! És meglett! (foto később)
Egy élmény volt a 8 kilós babát hordozóban elcipelni a ládáig :)
Apa kicsit (nagyon) kifulladt. Lehet hogy könnyebb lett volna az út ha előtte a tanyán nem ebédelünk...
Találkoztunk fácánokkal, őzikével, más kesserekkel :)
Mai második ládánk. GCBARI után fordultunk erre, szintén torony iránt. A láda közvetlen közelében található 'élő' homokdűne páratlan élmény volt, akárcsak a visszafelé úton elénk táruló őshonos növényzet. Ez utóbbit odafelé, illetve GCBARI környékén kevésbé véltük felfedezni. Köszönjük a rejtést.
Arborétum után teljesen más tájra érkeztünk majd nekivágtunk az országút felől a változatos útnak K-55 csapatával együtt. Itt a tavasz még csak alig keltette életre a vidéket, de azért egy két jelét apró itt is láttuk.
A dűnék hihetetlen világot idéznek fel, milyen lehetett egykor e táj.
Jelképesnek éreztem, hogy amikor a Kecskeméti Arborétumot elhagytuk, kedves barátomba, Buda Ferenc költőbe botlottunk. A találkozás örömére elmondtuk neki, hogy ezen az első igazán tavaszi napon éppen az Ő Homok-hazájába, a "Vándorhomokhoz" indulunk. Este azután otthon elővettem kötetét és újra elolvastam a Himnusz haza című csodaszép versét. Idemásolom az első sorait:
Homok-haza Szíkföld-haza
múltam és jövőm halmaza
édes gyümölccsel éltető
aszú füvön tengődtető
Köröskörül kinyílt egek
hová legyek mivé legyek
hátul pogány s pogány elöl
jobbról Bizánc Bécs balfelől
Utak pora szíkföld sara
kék hajnalok gyöngyharmata
Hold udvarát söpörgető
forgószelet sodorgató
homok-világ Homok-haza...
Olvassátok el a teljes verset is - az interneten is rátaláltok- , szeretni fogjátok! A hely is ezt a hangulatot sugározta, ahová Miki ládája elvezetett minket. Köszönet az élményért!
Nagyon jó volt elsétálni a ládához, mert a rejtés a Kiskunság szívét mutatta meg. Egyszerű, gyér növényzet, itt-ott felbukkanó homokfelület és örömünkre sok-sok őz.
A Somodi tanya eleve kiesett, mert gondolom ilyenkor zárva van. Az autót ezért az 52-es úton, a buszmegálló (22,5 km) mellett hagytam és onnan gyalogosan indultam neki. Az út csaknem a ládáig kitartott. Fantasztikusan éreztem magam séta közben. Ragyogó napsütés és egy páratlan látvány kisért utamon.
Alföldi ládázás. A mai napon össz.: 429 km. 8 óra alatt, nyolc ládával. Az időjárás ramaty, náthás vagyok, de menni kell! :-)
Jót sétáltam, szép hely! De igazából ez tavaszi-nyári hely azt hiszem...
Tetszenek a képek.
Köszönet!
(Vadi "kolléga" előző logját olvasgatva bandukoltam az úton, az ő általa javasolt parkolótól. Köszönöm a koo.-t! Eljátszottam a gondolattal hogy a kis telekjáró élvezné ezt az utat... Ezután megjelent a hátam mögött a szakállas őr a Nivában... Spóroltam 300.000.- Forintot!:-))) )
Javaslataim:
Ne térjetek le az útról autóval! Nem csak az új büntetési tételek miatt ami:
Engedély nélküli gépjármű-közlekedés fokozottan védett természeti területen 300 000 Ft
És NE MENJETEK a Somodi tanya felöl mert ekkor mindenen át kell gázolni!
Használjátok az innét induló utat: N46° 52,920' E19° 24,219' majdnem a ládáig vezet.
Nagyon nagy meglepetés néha ilyen helyekre eljutni. Elindulsz, van valamilyen kép a hallottak alapján és amikor odaérsz teljesen más fogad.
Köszönöm ezt a rejtést, nagyon jó érzéssel jöttem haza.
4/2. Zsepikével, barangolás Ágasegyháza környékén a soha el nem álló őszi esőben. Szemben a javasoltakkal, mi az 52-es út 22-es km-énél parkíroztunk és onnan toronyiránt vágtunk neki a pusztának. Nem vagyok egy Petőfi-alkat, a hegyeket szeretem igazán (Szilvásvárad rulez :p), ezért is örültem, hogy bár alföld, mégis dimbes-dombos a környék. Innen is simán megtaláltuk a helyszínt, aztán a rejteket is kicsit később. GCBARI-hoz hasonlóan ez is nagyon szépen, gondosan rejtett láda. Esernyővel az egyik kezemben a másikkal igyekeztem szintén alaposan visszarejteni - anélkül, hogy közben csurom vizes legyek. Nem volt egyszerű feladat :p. Aztán vissza a kocsihoz és irány GCSZAP. Meg kell mondanom, hogy Zsepi ma sokkal lelkesebb a kocsi felé menet, mint amikor távolodunk tőle :). Köszi a rejtést!
Somodi tanya irányából közelitettem meg. Rendkivül érdekes a növényvilág és persze a futóhomok. A hármasával szaladgáló őzekkel kétszer is összefutottam. Sajnos csak messziről. Peterpannal viszont egész közelről sikerült találkozni. Ő a másik irányból közelitett, és logolás közben rajtakaptam.
Én az 52-es úton a buszmegállónál hagytam az autót, onnan indultam. Az őzek párosával, a nyuszi egymagában iszkolt előlem. A bucka távolról nagyobbnak tűnt, mint közelről. Valószerűtlen látvány az én szememnek.
Nagyszerű érzés volt tudni, hogy csak én vagyok az egyedüli ember a környéken. Hát nem én voltam!
Visszafelé toronyiránt mentem, egy idő után az autók hangja felé. Szinte nyíl egyenes csiganyálat húztam a ládától a 22-es km irányába.
Köszönöm a rejtést, Miki ládái magától értedően szinvonalasak.
Kecskemétre tartottunk egy hosszúhétvégére ketten a gyerekek nélkül. Pont délidő volt, ezért első utunk a Somodi tanyára vitt. Feri megszavazta, hogy előbb együnk és utána ládázzunk. Az ebéd fenséges volt, a kiszolgálás udvarias, a tanyán lévő kutyusok és cicusok barátságosak. Az egyik macska különösen ragaszkodott a Ferihez, egész ebéd alatt a hóna alól figyelte milyen tempóban fogy a kacsasült. Egyszóval kellemes napsütésben kellemes ebéd. Teli hassal már nem volt kedvünk másfél kilométert gyalogolni,ezért autós megközelítés lett. Csak egyszer kellett tolni a kocsit, amikor elbénáztam a megfordulás és felfeküdt a kocsi egy bucka tetejlére az első kerék meg elkapart a homokban. Hát, mondanom sem kell megijedtem egy pillanatra, de szerencsésen kijutottunk a homokból. A táj nagyon különleges, köszönjük a rejtést.
GCSZAP után. pgyp-ék már ott voltak :-) Egy gyors kezelés mert család a buckánál maradt és késésben voltunk, rohanás vissza a csárdánál hagyott kocsihoz. Ajándék ismét kocsiban maradt, geocoint viszont elragadtam. (A bucka most is mozgásban volt. Marhajó!)
Az 52-es út felől közelítettünk gyalogosan, mivel az még nem volt meg a tuhun. Így jó lassan értünk oda:-)) A ládánál találkoztunk izsolttal és végre összeismerkedtünk:-) A ládázás után elmentünk a Somodi tanyára ebédelni és nem bántuk meg, finom volt a kaja, a gyerekadag óriási volt és a végén a gyerekek még lovagoltak is.
Köszönjük az elrejtést!
Nagyon tetszettek a homokbuckák, de a nagyfeszültségű távvezeték nem illik a tájképbe...
Ajánlom én is mindenkinek a Földutat ami ott megy el a buckák közt...mert a terület Szigorúan védett!!
Pont napnyugtakor sikerült a buckák közt lennünk...nagyon szép volt!
Sokan láttak őzet a láda keresésekor... nekünk sajnos nem sikerült, de a földúton találtunk 1 agancsot. :-)
Sötétedés előtt sikerült visszaérnünk a tanyára, ahol a konyha 7-22h-ig van nyitva és a babgulyás csak 650.-Ft :-)
Kecskemét környéki ládázás 8. pontja. A Somodi tanya felé vezető úton tempósan közelítettem, amíg a tekerés lehetetlenné nem vált a mély homokban. Nem mentem el a tanyáig, inkább egy korábbi kanyarban fordultam a láda felé a biciklit tolva. 650m-re a ládától a biciklit egy fához lakatoltam és nélküle indultam a ládáért, ami elég könnyen meglett. Érdekes volt a kiszáradt növényeken lépkedni, csak úgy ropogtak a lábam alatt. A terület nagyon tetszett.
Odafelé az úton elakadtunk az autóval a homokban, mindnyájan ástuk-toltuk, hogy kijöjjön.
Azután a környezet mindenért kárpótolt, különleges ez a hely!
Hihetetlen élmény- lett volna, ha Niki hoz zárt cipőt, és több időnk van.
Így viszont Nikit a kocsiban hagyva negyedórás tájfutássá vált a ládázás. Így is szép, de vissza kell még jönni- talán eszünk is majd valamit!
Vándorhomokot egyébként én sem láttam, de siettem is nagyon :-)
Szép nagy séta volt a Somodi Tanyától. Tűző nap, néha egy kis szellő, és a tudat, hogy jön a vihar. Ma már nem kimondottan sivatagos tájra hasonlít, bár egy két helyen még látható, hogy milyen volt régen. A jó kis túra után, nagyot ebédeltünk a tanyán, és a vihar is megérkezett, mire indulni készűltünk. Köszönjük.
Gyuszi & Queen
Az 52-es út ládához legközelebb eső pontján félreálltunk, majd egyenesen a láda felé átvágtunk a virágzó árvalányhajjal tarkított legelőn. Közben egy gigantikus méretű mezei nyúllal is sikerült összefutnunk, de egy rövid kölcsönös szemrevételezést követően elinalt - nem várta meg a fényképezőgép elővétel procedúráját. Kellemes volt, csak nagyon nagy volt a meleg -- amolyan "sivatagi" :-) .
Remek láda, remek rejtés, érdekes helyszin. Az 52-es úton álltam meg egy leeresztett fasorompónál, onnan ritkán, vagy régen nem használt kocsiút visz szinte a rejtésig csak az út melletti kis fenyőerdőn kell átcsörtetni.
Itt ért minket a naplemente! Nagyon szépek és érdekesek ezek a buckák, hegyes tájakhoz szokott szemünknek külön felüdülés ez az alföldi táj.
Ma a nyakunk sem gémberedett el a sok felfelé nézésben (hehe :-D)
Ja, és rengeteg kis békát láttunk :-)
Mindenképp érdemes megnézni ezt a környéket, mi például nem biztos, hogy magunktól elkeveredtünk volna errefelé, ezért nagyon jó, hogy itt van ez a láda.
A ládát mi a Somodi tanya, tehát a tanösvény felől közelítettük meg. Azaz a tanösvény végétől átvágtunk tökön-babon át egy földútig, ami egészen a buckákig vezet. Szerintem ez nem túl jó, mert valószínűleg ezt nem lehet egy NP területen.
Ezt az odavezető földutat amúgy nem jelöli a térkép, de visszafelé már ezen mentünk, mert reményeink szerint kimegy egészen addig az útig, amelyik a tanösvény kezdetéig visz. Így is lett, tehát javaslom ezt az utat használni.
Maga a ládakoordináta is védett területre mutat, nem tudom, lehet-e probléma ebből.
Mindenesetre a ládából kivettük az erősen illatozó rágógumikat. Szerintem ez élelmiszernek számít. Egyébként ajándékot nem cseréltünk.
A rejtő által javasolt megközelítést kiegészíteném tehát egy koordinátával: N46° 52,920' E19° 24,219'
Az általa javasolt megközelítési útvonalból itt ágazik ki az a földút, ami a ládák közelébe visz. Nem tudom, mennyire pontos, mert nem mértem be egy útponttal, csak a tracklogból írtam ki a koordinátát. De azért szerintem meg lehet majd találni.
Egyébként már próbáltam egyszer bejelenteni a megtalálást, de elszúrtam a jelszót (Pl nem tudtam, hogy kisbetű-nagybetű nem számít, illetve a logbookban mintha nem az a mássalhangzó lenne a jelszó közepén, mint amit itt elfogad. De a logbookban írt meghatározás némi google közbenjárással végül segített :-D)
Tavaly már megtaláltam, most a barátaimat vezettem el erre az érdekes helyre.
A múltkor még azt írtam: "Az az érzésem, hogy a láda oldal képei nem mind itt készültek"
Most már mást gondolok, hiszen alig ismertem rá a buckákra :-)
Mikor az egyik bucka tetején pihentünk egy NP-os terepjáróval hozzánk jött egy NP-os felügyelő. Megerősítette azt, amit sejtettem. Ide nem szabad csak úgy besétálni, hiszen szigorúan védett terület! Tudott a geoládáról már megtalálta ő is egy kinyomtatott és a mezőn elhagyott leírás alapján hmm...
Megtudtam tőle a buckák keletkezésének körülményeit is.
Mikor a döntés megszületett hogy vissza kell álítani néhány homokbuckát. Villanypásztorral körbe kerítették ezt a területet. Az intenzív legeltetés után még kapálni is kellett, mire vissza állt ezen a kis területen az egykor nagy területre jellemző homokbucka.
Visszafelé mi is inkább a földúton mentünk, hogy minél kevesebbet kelljen taposni a védett területen. Benne vagyunk nyakig a globális felmelegedésben, az árvalányhaj is vagy egy hónappal korábban nyílt ki.
Ha vigyázni akarsz erre a csodálatos tájra:
NE A SOMODI TANYA FELŐL és NE A TANÖSVÉNY FELÖL indulj mert akkor át kell vágnod toronyirányt mindenen!!!
Van egy földút, ami majdnem a buckákig visz, könnyű megtalálni, elég egyértelmű ez az első leágazás a Fülöpházára vezető úton. Ha van kedved és gps-ed mérd be és tedd közzé!
Nagyon tetszett, sivatagban meg nem volt a kutyam. :-) Radasul meg is kergetett par sivatagi ozet, nyulat. Logott a nyelve rendesen. Azt hittem nem lesz ott senki ehhez kepest ket csalad maszkalt eppen arrafele.
Különleges holdbéli táj és alkonyati séta fűszerezte a napi 5. ládánk megtalálását.
A homokbuckák között szedtük a virgácsainkat, miután észrevettünk, hgoy "követőink akadtak". A gyorsítás nem maradt jutalom nélkül, mert MI értünk oda hamarabb, megelőzve Ferenc60-ékat. Mire ők is odaértek mi már rég lubickoltunk a gyözelemittas mámorban, a ládikó gyorsabb megtalálása miatt. :)
Megtaláltuk - isteni tavaszi időben kellemes sétával. Csodás az Alföld - alföldi túra sokadik találása. Petőfinek igaza volt - de én szeretem a hegyeket is. Itt volt, - kicsi, savanyú....de a miénk!
Volt sok őz, és roppant szelídek, volt nagy "vadászmadár", szaladó ürge... csodás a táj varázsa.
Megfordul az ember fejében az terepjáróélmény is....de így jobb volt. Pedig a Patrol itt jól érezte volna magát, csak akkor nincs őz, ürge... és csend. Köszönöm szépen.
Kryka
Megvan! Hát nem zárva van a Somodi tanya?! A Kerekegyháza és Szabadszállás közti útról is megközelíthető egy földúton a tanya, leágazás a N 46 54,113 E 019 22,638 pontban. Az irány mindenhol táblával jelölve. Feltettem egy részletet az útból 4. képként. Nem látszik, pedig ott van! Rá kell clickelni. :) A "sivatag" nagyon klassz, volt egy sajátos feelingje; tetszett!
Valahányszor az 52-s úton jártam mindig megcsodáltam az utat is keresztező tájvédelmi területet. Végre sikerült közelebbről is szemügyre venni. A GCSZAP felöl közelítettem meg.
Gyönyörű a táj. Boszniában láttam hasonlót, mondjuk ott azért nagyobb léptékekben kellett volna mérni a távolságokat. Sokszor elgondolkodtam már, hogy vajon hogyan sikerül ilyen helyeket találni bárkinek is :) egy ideje figyelem Bezolék mindig előttünk bontanak ládát :) a sivatag most annyira nem volt látványos, mint a képeken, de jobb volt ez így, mert mégiscsak tél, vagy valami olyasféle van :) Köszönjük a fiammal a rejtőnek a szép helyet. Nagy élmény volt. Nyáron is érdemes ezt a helyet megnézni.
O.K! [wapon beküldött szöveg]
Nagyon tetszett! :o)
Az oldalon látható fotók alapján nem ilyennek képzeltem el a környéket, de itt-ott így is megvolt a sivatag-feeling! :o)
A Somodi-tanyánál parkoltunk, majd próbáltuk követni a tanösvény vonalát, de kijárt út hiányában követhetetlen volt. Végül irányba vettük a ládát, útbaejtve néhány szabadon álló homokbuckát is.
Találat után visszasétáltunk a tanyához, ahol barátkoztunk egy kicsit a lovakkal, majd tovább indultunk.
Ezúton is köszönöm szépen lelcache-nek az egész napos kirándulást, scelének pedig a társaságot! :o)
A Húsvéti Nyuszi ládánál megrendezett össznépi extrém cachelés után érkeztünk Csigabigával és scelével. Nagyon tetszett! A lovardánál álltunk meg, miután jól kikocsikáztunk magunkat a hosszú homokos úton. Innen a tanösvény felé vettük az irányt. A tanösvény elég elhanyagolt, igazából azt sem lehet látni, hogy a kijelölt út merre vezet, vagy van-e egyáltalán. Ez azért is különös, mert a ládától visszafelé menet találtunk egy belépés csak engedéllyel táblát. Igazából nem is a tanösvény felöl kéne a ládát megközelíteni, mert innen nem visz út, és toronyiránt meg védett növényeken kell taposni. A tanyától visszafelé van egy szélesebb földút, ami nagyon közel visz a ládához! Azt használjátok!
A homokos dűnék nagyon klasszak. Visszaidézte bennem a Szaharában látott formákat, de ez azért jóval szerényebb méretű. :-) A ládából elhoztam 8-ball TB-t. Köszönjük a rejtést!
Nagyon érdekes ez a táj, még sosem láttunk ilyet korábban. Bár a leírás alapján azt gondoltuk, hogy tényleg homokos, sivatagos területet fogunk megismerni - ehhez képest majdnem az összes buckát benőtte a növényzet, és első ránézésre nem is látszik a sok homok. De van egy-két HOMOKbucka is! :)
Megtaláltuk a ládát a kis csapatunkkal, bár meglepödtünk mikor a Somodi tanya környékén egy ló állt elöttünk az út közepén gazdátlanul. Nagyon szép volt a hely :)
Leírás alapján a Somodi-tanyához indultunk. Gondoltuk, megiszunk egy kávét, de zárva volt :( Kocsit leraktuk, elindultunk a tanösvényen. A táblát nézve gondoltuk, hogy a láda közel lesz a tanösvény kanyarjához. Aztán eltűnt a tanösvény. A ládához vezető út nagyon szép volt, a láda környezete is, még télen is! Érdemes volt ide elsétálni, sokat időztünk itt. Visszafelé harmadjára körbejárva a tanösvényt sikerült letrekkelni, így már fel is töltöttük.
Bogi & Juju
Fiatalkori Karl May olvasmányamiat juttatta eszembe a táj... Már szinte Sam Hawkins után kiáltottam, de úgyis elvitte volna hangomat a préri szele :)
Nagyon örültem, hogy láthattam ezt a helyet.
Odaérkezésemkor a láda szinte szabadon volt egy olyan zacskóval burkolva, amit már inkább az imádság tartott a ládán és nem is értem, hogy nem fújta el a szél...
Mindenestre én megpróbáltam jobban álcázni és a zacskót is elkisértem egy szemétkosárig.
Köszönet a rejtésért!
Kecskeméti látogatás 3/2
A GChusv meghódítása után jöttünk el ehez a ládához verőfényes napsütésben. Egyedülállóan különleges a hely, nem tudom, hogy mennyire zöldülhet ki tavasszal vagy nyáron.
Köszönjük a rejtést!
[wapon beküldött szöveg]
+ családi karácsonyi frisslevegőzés második pontja ez a puszta. A legtöbb részen nem viszi a szél szerencsére. A "Belovagolni tilos" tábla után meglepett a homokdűnén látható crossmotor keréknyom. Majd a szél helyrefújja...
Sajnálom, hogy télen vetett ide a sors, így a Somodi csárában való halászlézabálés és az igazi sivatagi mászkálás is kimaradt, de azért így is meglepő és szép volt. Sivatagban már jártam, de olyan sivatagban, ahol a növények zúzmarások, még nem.
Örömömre éppen kedves klubtársam 109HA005 után logolhattam, akiről eddig nem is tudtam, hogy a rádiózás mellett ládászik is. Remélem lesznek közös ládászélményeink a jövőben.
Sötétedés után értünk ide mai 5. ládánkhoz. A "Fogadó" sajnos zárva volt. Először az ösvényen indultunk el, a leírásnak megfelelően, utána csak "toronyiránt", ahogyan a GPS mutatta. Innen valami 1,6 kilóméter távolságot mutatott a ládáig. Teljes mértékben rá hagyatkoztunk. Visszafelé úton is ugyanigy jöttünk a nagyobbik fiammal. Csak a bokrokat, fákat kellett kerülgetnünk. Itt aztán volt "hegynek fel-völgynek le" gyalogosan! Nagyon élveztük, fejlámpákkal világítva a vak sötétben. Tök jó buli volt ! Köszönjük...!
Sajnos képet nem készítettünk erről a ládamegtalálásról.
Nagyon nagyon szép vidék, és ide tényleg nem jutottam volna el, ...
A fényképek után a valóság kicsit más, de jó képkivágással tényleg a sivatagban lehetünk. A Somodi tanya felől közelitettük meg kb 1.5 km-es gyaloglással. A december 9. tavaszi idővel, szép napsütéssel ajándékozott meg.
A meglepetés engem már akkor ért, amikor a tanösvényről letérve átgyalogoltam a félig-meddig kopár, érdekes buckákon, a "dűnék" csak a hab volt a tortán. Nagy kár, hogy távvezeték rontja az összképet, nem is beszélve az idáig eldübörgő 52-es útról. Visszafele a tanyához megcsodáltam a naplementét, és konstatáltam magamban, hogy mára ennyi láda elég lesz. Visszaérve vettem csak észre, hogy a kulcs végig az ajtóban volt, de hát most már minek aggódni. :-] Irány Kecskemét, ahol egy étteremben vetettem véget egész napos éhezésemnek.
A tanyánál parkoltam, majd elindultam a tanösvényen, amelyet két-három állomás után elvesztettem. (Lehet, hogy betemette a vándorhomok?!) Innen, egy őz útbaigazítása alapján egy kis kerülővel, egy jól járható földúton jutottam a rejtekhely közelébe. A ládikát nem kellett keresni, mert egyenesen neki vezetett a GPS.
A táj, habár teljesen más arculatát mutatta, mint az elrejtő által feltett képeken látható, nagyon tetszett! Ez volt a mai kirándulásom legemlékezetesebb része!
Gyönyörű táj, a maga nemében szerintem egyedülálló. Rengeteg özikével találkoztunk, az egyik tőlem kb 4m-re vett észre, rám csodálkozott majd elszaladt. A homokbuckákon olyan fehér a homok mint a mesebeli tengerpartokon. Ide máskor is el fogunk jönni. Köszönjük a rejtést!
Bringás találat.
A Szappan szék ládától jöttem át földutakon illetve a végén egy jó darabot iránymenetben kellett megtennem. Útközben nem egy helyen találkoztam fokozattan védett terület táblával ahol még a lovaglás is meg van tiltva.
Mivel különösen értékes helyről van szó a leírásban további segédpont koordinátákat adnék meg, hogy ne legyen szükség a területen keresztbe kasul történő átvágásra. A buckákat szinte mindenütt növényzet borította , talán egy helyen láttam a láda honlapján látható képekhez hasonló , de jóval kisebb kiterjedésű homokbuckát.
Megunva a mély homokutakat valahogy kievickéltem az 52-es útra, ahol elképesztő nyomvályuk között kerekeztem vissza Kerekegyházára.
Becserkelve! [wapon beküldött szöveg]
Alföldi tekergés.
Szappanszéktől jöttünk, az autót megfelelő helyen letámasztottuk, majd egy kellemes séta keretében megfogtuk a ládát.
Visszafele láttunk egy sebesen vágtató zöld Nívát, természetőr felirattal. Biztos fontos küldetése volt. :-(
Az 52-es út mellett parkoltunk, onnan mentünk be a ládáért. Kisebbik gyermekem leginkább minenféle bogáncs/tövisfélék ellen hadakozott, volt belőlük elég, hoztunk haza is.
A homokdombon valószínűleg kollégákkal is találkoztunk.
Megtaláltuk a királydinnyék tömkelegével együtt. Nagyon szépek a homokbuckák. Kivettük a jo-jo-t és beleraktuk a piros kisautót és egy babalányt.
Anna, Betti, Ferruggio
Érdekes homok-dombos táj a nagy síksági területen. Fokozottan védett terület sok gyíkkal, vadászó ragadozó madarakkal, nyulakkal, vad szekfűvel, rengeteg sosem látott növénnyel.
A Somodi tanya felől indultam. Gyorsan kiszámoltam az irányokat, távolságot, és neki indultam az iránytűm alapján. Szerencsére már messziről látszott egy kis homok az egyik bucka tetején, a láda is hamar meglett (Gps nélkül). Nagyon aggályosnak tartom viszont azt, hogy fokozottan védett területen annak is gondolom a legvédettebb legközepén van a láda.
Az az érzésem, hogy a láda oldal képei nem mind itt készültek
A buckák viszont teljesen lenyűgöztek, csodálatos környéken jártam :-).
Osztálykirándulás keretében. Ez volt az első "állomásunk" Ópusztaszer felé.
Az idegenvezetőnk (kedves NP-s hölgy) szerint a láda csak vezetővel látogatható területen van. Hasznos lenne egyeztetni az NP-vel, nehogy gond legyen ebből is...
Először túlhaladtunk a főúton, és pár száz mléterre megközelítettük. Majd visszamentünk, de úgy döntöttünk, hogy mivel nincs az olyan messze, inkább nem megyünk autóval homokos úton, a közeli parkolóban, egy leégett vendéglő előtt leparkoltunk, és gyalog vágtunk neki.
Már maga a tanya is jóval messzebb volt, mint azt gondoltuk, és a ponthoz sem közeledtünk igazán. Majd a tanösvényen elindulva elég gyorsan elveszítettük az utat. Ilyen-olyan csip-csup kitaposott ösvényeken haladtunk, majd kb. 400 méter távolágban már a megfelelő irányba konvergáló út sem volt, így nekivágtunk toronyiránt. A természtre, amennyire tudtunk, ügyeltünk. A táj maga egyébként gyönyörűszép, nem is gondolná az ember, hogy az alföldön is van ilyen. A láda elég gyorsan meglett, amely előtt egy szép gyík állt őrt.
Visszafelé már nem akaruk ismét azt a hosszú utat megtenni, ezért elindultunk toronyiránt a főút felé. Az út mellett még kb. 1,7 km-t kellett megtenni a parkolóig.
Egyetértve több hozzászólóval: annak ellenére, hogy tényleg gyönyörű helyen van a láda, megnyugtatóbb lenne, ha
1. mégsem olyan mélyen lenne a fokozottan védett területen belül, nem is út mellett, vagy
2. az ajánlott elérési útvonal nem a megadott kerülő lenne (vagy ha igen, akkor a tanösvény közelében lenne),
3. vagy legalább lenne engedélyezve a Kiskunsági Nemzeti Park által.
Biciklivel mentünk el a rejtekhez. Ennek fényében szeretném kérni, hogy a terep nehézségére vonatkozó számot legalább meg kellene duplázni. :-) Mindenütt tüskés, szúrós növény, ami kiszúrja a gumit; süppedős homok, amiben elmerül a kerék, és nagy emelkedők. Kerékpáros cachelőknek nem ajánlom! A tanösvény nem túl frekventált lehet, ui a nagy semmi közepén vannak táblák lekopott feliratokkal oda vezető út nélkül. Mindezek ellenére jó, hogy megjártuk és itt is voltam és hogy volt egy ilyen erős motiváló erő ami miatt belegázoltam a királydinnyésbe :-)
Jó rejtés volt, köszönjük!
Kb. 2,5 órás keresés után, a sivatagi magánytól és kilátástalanságtól felturbózott akarattal és kitartással sikerült megtalálnom a ládát. Nem kis teljesítmény volt ez az utcai navigációra szánt ASUS PDA-tól sem, viszont a magyar fejekből származó iGO térképszoftver zsenialitása messze felül múlt mindent! A megközelítés leírása némiképp félrevezető, mert ha nem Kecskemét irányából közelítünk, akkor az 52-es főúttól közelebb van (és egyszerűbb is), mint a Somodi tanyától. Nekem is így sikerüllt. A táj egyébként önmagáért beszél, némi túlzással félelmetesnek is mondható, már akkor is, ha csak kicsit fúj a szél. Gratulálok az elrejtőnek.
Az ajánlott úton közelítettünk, egyenesen a Somodi tanyához. A ládaoldal szerint érdemes ott falatozni - de az árak nem éppen az itthoni színvonalat tükrözik. Ennek megfelelően jóformán csak külföldieket láttunk... (A szállás árai pedig enyhén szólva is durvák (109e Ft egy hétre), ráadásul ez egy mindentől távol eső, földúton megközelíthető tanyánál elég durva...)
A láda megközelítése eleinte könnyen ment, hiszen csak a kijelölt, és kaszált tanösvényen kellett mennünk. Aztán a tanösvény a második pontnál hirtelen megszűnt (a domb tetején levő táblától nincs tovább út), úgyhogy hezitáltunk egy ideig, hogy vajon a fokozottan védett területen mennyire jó ötlet jelzett út nélkül elindulni... Aztán kiderült, hogy 20-30 méterrel odébb egy autóval kijárt út vezet, ezen ügyesen kanyargózva megközelíthető a valódi futóhomokos bucka, és innen már igen közel van a láda is.
Sajnos a parlagfű már itt is megjelent, az utakat végigkíséri mindenfelé, de szerencsére a zártabb gyepekben és a futóhomokon nem tud felnőni. Ugyan a törvény betűje ellen vétettünk, hiszen fokozottan védett területen kicibáltunk néhányat belőle - de azt hiszem, a törvény szellemét szolgáltuk. :)
A láda könnyen meglett, itt szerettük volna hagyni a nálunk levő TB-t, de a rejtőt felhívva nem tudta megmondani, hogy a ládája be van-e jelentve a .com-on - helyette morcos hangú kioktatást kaptunk, hogy az ilyen TB-hurcolászásra fel kell készülni előre. Kissé érthetetlen volt ez a hozzáállás, eddig nem tapasztaltunk hasonlót, reméljük csak rossz napja volt Mikinek. Mindenesetre a TB-t inkább továbbvittük.
A bemutatni kívánt érték mindenképpen maximális pontszámot érdemel - de ez a rejtő többi ládáinál is evidens volt számunkra. A rejtekkel semmi gond nincs, kivéve hogy földúton nem megközelíthető - és ugyanez a gond a ládaoldallal is: jó volna egy-két segédpont, hogy az eltűnő tanösvény helyett más, törvényes megközelítéssel is lehessen próbálkozni... Visszafelé végig a földúton mentünk, ez kicsit odébb torkollik bele a Somodi tanyára vivő útba, mint a tanösvény kezdete (talán ez lehetett valamikor a túlsó fele).
Egyenesen odavezetett a gps, könnyű megtalálni. A helyszín és a környezet még jobb. Jó lenne ha az összes bucka gyommentes lenne és tiszta homok lenne az egész középen egy kis oázissal :). Ja meg a tevék.
U.i.: A keresés során elvesztettem a rejtekhely közelében unicum-os íránytűmet nyakbaakasztóval. A becsületes megtaláló jelentkezését várom a 20/9299306 telefonszámon. Nagyon fontos! Köszönöm!
Balatonkeneséről, a nyaralásunkból hazafelé ejtettük útba ezt a ládát. Ismét egy régi vágyamat oldotta meg a geocaching: évek óta az 52-es úton szoktunk a Balatonra lemenni az út hangulata miatt. Sokszor volt már gondolatom, hogy egyszer megnézzem a Kiskunság tájait közelebbről is. Ez most így teljesült. Nagyon szép a környezet, jó ez a kis séta a ládáig, így lehet gyönyörködni a tájban.
Mi is a lovastanyától indultunk. A tanösvény egy lenyűgöző kettéhasadt fával kezdődik. Gyönyörű a táj. A nagy kánikulában "ügyesen" szandálban vágtunk neki a szúrós "Magyar sivatag"-nak. A gyerekek nagyon élvezték a forró homokot. Köszönjük, hogy elvezettetek ide!
Képirójék
Túra előtt felfrissítettük magunkat egy-egy üveg hideg sörrel a Somodi tanyán, majd nekivágtunk. Nagyon bejött a tanya, igaz életemben nem ittam még ilyen drága alkesz-mentes sört, mondjuk Clausthalert guríthattam le a gigámon...:)
Nem volt ugyan az előző hetekhez hasonló hőség, azonban megizzadtunk így is. A kütyüm valóban nagyon pontosan mutatta a ládika helyét, fullos is volt a fogható műholdak száma. A vándorhomok most nem mutatkozott olyan nagy területen "kopasznak", mint az elrejtő által feltüntetett képeken. Látszik, hogy a növényzet próbálkozna, de hiába.
Második célpontunk a Szappan-szék lett volna, azonban az aznapi délelőtti viharnak, esőzésnek köszönhetően (gondolom én), a laposban annyira felgyülemlett a víz, hogy nem tudtam megközelíteni.
Helyette nosztalgiáztam egy kicsit, és meglátogattam volt laktanyámat -amelyet időközben már másfél éve bezártak- a Szabadszállási Kiképző Központot. Szerencsémre még be is engedtek. Igen gyorsan erőre kapott a pusztulás jele, nem tudom mit akarnak kezdeni az elhagyatott "szellemvárossal".
Természetesen nem a leírás szerint mentünk. A főút melett parkoltunk egy föld(homok) úton. Innen már csak 750 méter volt a doboz.
A gyerekekkel nekivágtunk a fenyvesnek és egyből összefutottunk két vérmes németjuhász kutyussal. Szerencse hogy a gazdája is a közelben volt és visszahívta a fogsorukat mutogató fenevadakat.
Gyorsan elértül a mini sivatagot. Rekkenő hőségben izzasztó volt az út de a szép homokdombok látványa mindenért kárpótolt.
A csésze gyorsan meglett.
Köszönjük a rejtést és hogy ezáltal ide is eljuthattunk!
[wapon beküldött szöveg]
Mint az elöttem szólók, mi is az árvalányhaj tenger szépségei tudjuk megerősíteni. Szép a környék, jó volt megpihenni a rejtekadó fa alatt. A báránypirosító tanösvényt kihagytuk, mert indultunk haza.
Köszönjük:
bigcs, bigz
Csodálatos a helyszín de ha tanácsolhatom a doboz karbantartónak, hogy a jelszót írja újra a füzetbe ,vagy tegyen egy csillagászati meghatározó könyvet is mellékelve , mert sokat küzdöttem az olvasással.
Szép vidék, tetszettek a buckák! Egy eléggé esős nap utolsó állomása, visszafelé meg is áztunk. Nem sok bokor volt a környéken, a rejtekre Ancsi bukkant rá. Köszönjük a rejtést!
Ancsa & Gabi
Szakadó esőben, hideg szélben nem voltunk elragadtatva ettől a kirándultól. Utána a jelszó harmadik betűjének "R" vagy "K" találgatása okozott problémát. Kis tanakodás után lefújtuk a másik ládánkat, (gcszap) és igyekeztünk vissza az autókhoz, ahol kicsavartuk magunkból a vizet és a belső tér fűtésével próbáltuk magunkat felmelegíteni.
Még visszajövünk!
Jessi, Réka, Tibióbuda, Zsu, Gabi
nagyon jó volt a rejtés.a táj is nagyon jó volt meg az idő is,e láda elött a szappan-széki ládát kerestük meg ami ugyanilyen jó volt
köszönjük a rejtés
Bugic
Jól megjártam én is a nehezen olvasható jelszóval: háromszor elgépeltem, aztán egy hétig nem tudtam logolni. Most végre sikerült.
A Tanyát kerestük meg először, itt ettünk egy-egy melegszendvicset, a GeoDuo megkapta a bébipapit. Kicsit sokallottuk a kaja és az üdítők árát és kb. fél órát vártunk a szendvicsekre... :( A személyzet nagyon kedves, segítőkész, ritka ez manapság.
Egyébként még szezon előtti csend volt, mi voltunk az egyedüli vendégek. Összességében kellemes hely ez a "természet lágy ölén", igazi "puszta feeling"... :)
Aztán - merészen - innen indultunk el a két sráccal a hátunkon. Főleg Dici sínylette meg a hosszú cipelést, mentünk kb. 4 kilométert 15 kilós élő poggyásszal, akik folyton fészkelődtek, mocorogtak :) Aki kicsit visszábbjön a kocsival (a Tanyától) és jobbra kanyarodva a természetvédelmi terület tábla előtt parkol, megtakaríthat kb. 1.5 kilométert.
Csodálatos a táj, sosem jártunk még ilyen helyen! Az előbbiek ismeretében meglepő, de igaz: nagyon élveztük a túrát. Odafelé kvázi toronyiránt mentünk, visszafelé meg teljesen... :) Ilyenkor jó, hogy puszta a puszta... :D
A "sivatagi dűnék" lenyűgözőek, ezt látni kell!!! Köszönjük Anikónak és Mikinek ezt a rejtést!
Dici, GeoDuo (Oli és Samu) nomeg Z-M-an
(UI: feltettem az autóval is járható környező földutak tracklogját a www.turistautak.hu-ra Ez az az út, amit Mikicache is javasol a leírásban.)
Már többször jártunk erre, minden évszakban tetszenek ezek a homokbuckák. Az országban már mindenfelé van hó, itt még sajnos nincs. Némelyik bucka szánkózásra kiváló.
Tevének kötelező gyakorlat ez a magyar sivatag! Nagyon tetszett az egész, az Ősborókásra emlékeztet, de nyitottabb a táj, messzebbre látni. Jót barangoltam benne. A Somodi tanya március 15.-ig zárva.
Egy kis történelmi adalék: hallomásból úgy értesültem, hogy a 2. világháború idején itt készülgettek a sivatagi harcra a németek. Nem tudom, igaz-e.
A logbookban félreolvasható a jelszó, itthon forrásmunkához kellett fordulnom. Szóval a 3. betűje "r" és nem "k", ahogy én sillabizáltam.
Nagyon tetszett. Az országos egyéni tájfutóbajnokságról tartottam hazafelé, így jöttem el ide is. Pont itt még nem jártam, de nagyon hasonló terepeken már rengetegszer futottunk, főleg Kiskunhalas környékén. Jót szórakoztam az új fényképezőgéppel, aztán mentem tovább a közeli ládára.
Kicsit többet vártam, több nyílt homokos területre. Két napig hasonló helyeken futottam.
Az utolsó pillanatig nem tudtam eldönteni, hogy a hétvégén az aggteleki geocaching versenyre vagy a kaskantyúi Kalocsa Kupa tájfutó versenyre menjek. Végül a tájfutás mellett döntöttem, odafelé, a két verseny közt és hazafelé ládázás.
Nagyon szépek voltak a foltokban virágzó kései szegfüvek. És a buckák is nagyon látványosak. Érdemes megkóstolni a somodi-palacsintát a "Somodi-tanyán". Ez itt nem fizetett reklám, de a palacsintáért sajna fizetni is kell.
A Somodi-tanyáig néhány komolyabb tócsán kellett áthajtani, amilyenek a Dunántúlon biztosan megfogták volna a kocsit, de itt a homokon csak kicsit koszos lett.
A tanyáról eljött velünk sétálni egy fekete kutya, mindvégig hűségesen és nem túl tolakodóan követett. A tanyán dolgozó egyik ember szerint ez olyan "vendég-sétáltatós" kutya. A kincskeresés után szépen hazavittük.
Sajnos a zsebembe tett szemüvegem valahol kiesett az úton, és hiába volt a track log, nem lett meg. De nem baj: már elég rossz állapotban volt, ideje másikat csináltatni.
A vándorhomok a gyerekeket egészen transzba ejtette, a kétévestől a 11 évesig egyaránt nagyon jót játszottak, és alig akartak elindulni. Erre a ládára érdemes rászánni akár egy napot is, csak innivalót vigyünk magunkkal. Mi biztos, hogy még visszatérünk ide.
A homokon való másfél órás játék után elindultunk volna hazafelé - rossz irányba. A GPS bekapcsolása után láttuk, hogy 90 fokot tévedtünk "csak".
A logbook mellé tettünk egy II. kiadás füzetet, ez most sokáig elég, de a jelszót nem jól olvastuk le (K-t olvastunk R helyett). Kérjük javítsa az utánunk következő.
A távot babakocsival teljesítettük, ami egyáltalán nem nehéz, érdemes a ládaleírásban ezt átjavítani!!!
Azért lehetőleg ne kiskerekes esernyőkocsival induljatok neki, hanem egy nagykerekes, igazi "vidéki" babakocsival, ahogy mi is tettük.
Annak ellenére, hogy viszonylag közelünkben található ez a pont, még sosem jártam itt, úgyhogy köszi a rejtőnek, hogy elvezetett ide :) Szappanszékről továbbindulva vadásztuk le. A táj meseszép, mintha nem is Magyarországon lennénk, majd' egy órán keresztül fotóztunk, videóztunk (később töltök fel fotókat), ugráltunk Johhny kutyussal a homokban.... az idő meseszép volt, a táj érintetlen és csöndes.
A logbook már totál betelt, csak a hátsó borítón van hely, így KÉREM A KÖVETKEZŐ MEGTALÁLÓT, HOGY VIGYEN MAGÁVAL EGY ÚJAT! Egy új szatyor se ártana, mert a régi erősen megtépázott.
Igazán szép táj! Ez volt a 11. megtalálásunk, de eddig még egyik ládánál sem töltöttünk el ilyen sok időt, gyönyörködve a táj szépségében. Kitünő helyszín választás!
Sajna a logbook betelt, cserélni kellene. A zacskó, ami a ládát védi kissé megrongálódott.
Egy jó tanács más cachereknek: Csak zárt cipőben érdemes megközelíteni a helyet! (Kissé sok a tüskés növénytakaró!) :)
Összességében csodás hely! :)
A Somodi tanyától indultunk a vándorhomok megkeresésére. Az út nem volt túl könnyű, mert a szúrókák minduntalan belénk ragadtak.
A láda után megtaláltuk a fodrozódó homokbuckát is, ami mindenkinek nagyon tetszett.
Visszafelé egy felhő kísérte az utunkat, így rendesen eláztunk az autóig.
A tanya lenyűgöző! A ládát megközelítve tele lett a ruhám az egérárpa - vagy ahogy a gyerekkoromban hívtuk "bujj-búj jancsi" - kalászával. Érdekes a hely. Kár hogy nem tudtam mi az ami fokozottan védett ezen a helyen, mert akkor biztosan jobban vigyázok rá - no meg le is fotózom.
Nem véletlenül van itt nemzeti park. Nem is tudtam, hogy ez a környék ennyire érintetlen. (Kivéve a távvezetéket) A forróságban nem volt éppenséggel kellemes a gyaloglás, de azért könnyen meglett.
Ide már régóta szerettünk volna eljönni és nem csalódtunk. Barátainkat látogattuk meg egy közeli településen így kihasználtuk ezt a remek alkalmat a vándorhomok megtekeintésére. Mi az ajánlott útvonalon közelítettük meg a képződményeket átkelve az árvalányhajas mezőkön, ami különleges hangulatával talán még varázslatosabbá teszi most a tájat. Néhányan szétrombolták a kezdetleges homokfodrokat, amit szívesebben fényképeztem volna a cipőnyomoknál, de nem számít, majd a szél újakat épít az utánunk érkezőknek. Elég sokan keresték fel a környéket ezen a napon, hiszen szép idő volt, így futottunk össze Mr.-el is, akivel később ismét találkoztunk.
Nagyon köszönjük az elrejőknek ezt az élményt!
Ricsi, Évi, Máté, Skuli, +A
Hű, köszi az élményt. Legyűgözött a táj. Pedig magam is a'fődi vónék a közelből. ;)
Annyira jó volt az idő, hogy az egy főre jutó kesserek száma 2 fő volt. :)
Miután a Somodi tanyán jól beebédeltünk (a sok német vendég közt mi voltunk csak magyarok), tele hassal nem sok kedvünk volt nekivágni a buckáknak. Dehát ezért jöttünk.
Mi bizony toronyiránt mentünk gyalog a tanyától, amit nem is értünk, hogy tulajdonképpen miért is nem szabad, mert a tanösvény onnan indul, és végig annak a tábláit követtük. (Na jó, az utolsó 300 méteren már nem.) Ha nem látogatható, akkor mire jó a tanösvény? Sok-sok szép buckaformát, sziki növényzetet láttunk és fényképeztünk. Az igazi meglepetés tényleg a láda közelében van. De ha ennyire védjük, hogy nem legeltetünk, nem tapossuk, nem használjuk, akkor nagyon hamar begyepesedik, és akkor már nem lesz futó, csak állóhomok. A láda közelében a kislibánk a gyíkok elkapdosásával szórakozott (persze egy kis simogatás után boldogan mehettek tovább a farkukkal együtt)
A hely mindenképpen megérdemel egy ládát. [gps nélkül]
befi
Mai masodik ladank.
A hely lenyugozo, de a dobbenet fogott meg amikor lattam, hogy joparan jarnak kocsival a dunekhez - latszolag homokert.... Az a teny,hogy europaban ez egy egyedulallo jelenseg ugy latszik semmit sem szamit...
[wapon beküldött szöveg] Nagyon hiányzott a quad, de ide aztán tényleg szigorúan tilos bejönni. Gyalog is. Ennek ellenére a logolás után vettem észre, hogy figyelnek a szomszéd dünéröl. Remélem nem lesz baja a doboznak.
Megtaláltuk! Igazán csodálatos táj, tavasz végére még szebben nézhet ki.
Jó érzés volt a bucka tetején mászkálni. A megadott gps pont is stimmelt.
Köszönjük szépen!
Adrienn és Endre
Boobaa-ékkal közösen halásztuk le ezt a ládát.
A tanya melletti út szélén álltunk meg, onnan meg Boobaa-val toronyiránt. Nagyon érdekes hely még egy alföldi embernek is. A homokbuckára végülis nem mentunk fel.
Somodi tanyánál parkoltunk, onnan gyalogoltunk a ládához. Próbáltuk a tanösvényt követni, de ez nem volt egyszerű, mivel ösvény nincs. Úgy tűnt, mintha a táblák véletlenszerűen lennének szétszórva a területen.
A homokbuckák szenzációsak, de nem vagyok benne biztos, hogy ezekre tényleg fel szabad mászni.
Érdekes hely és megvannak a szépségei ilyenkor télidőben is. Járt is a fejemben A puszta télen... A láda most gondosan elrejtve pihent a bokor tövében, megpróbáltam hasonlóképpen visszarejteni.
Köszi az élményt...
Gyuri
Szabadszállás Izsák felől érkeztem kerékpárral. Bár decembert írunk, az idő kellemes volt. A GCIsak teljesítése során átázott kerékpáros cipőm időközben meg is száradt.
Mivel Dunaújváros irányából érkeztem a ládához, előbb értem a láda, mint a javasolt elágazás közelébe. Nem bírtam megállni, hogy ne tekerjek be toronyiránt a ládára. Ezt nem is bántam meg, mert végül is szépen oda lehetett érni a pontra, és ahogy elnéztem, a javasolt irányból sem lett volna szilárdabb az útburkolat.
A láda környéke jellegzetes magyar vidék a vándorló homokdűnékkel és a rajta élő növénytársulásokkal. Ez most is egyértelműen látszik, amikor tél van. A láda azonnal meglett. Készítettem néhány sivatagi hatású képet, de inkább az a figyelemre méltó, hogy a ládától olyan 150 m re lévő domb bizonyára most is mozgásban van, látni az alakjáról meg a felszínéről.
A láda után azon gondolkoztam, hogy s Somodi tanya felé induljak a buckákon, vagy kimenjek az 52 es útra. Végül az utóbbi mellett döntöttem. GCSZAP után Kecskemét felé vettem az irányt.
A láda környezete igen sajátos hangulatot ad. (Az érintetlenséget csak a kb. 800 m-re lévő országút zaja rontja. Az állatvilás most is megmutatkozott egy ezüst szürke hosszúfarkú, igen gyorsan elinaló négylábú és két őz képében. A növényvilág még decemberben is virágokkal jelzi jelenlétét. Meglepő volt számomra a kb 1 cm-es átmérőjű, 3-4 cm magasságú "száras" pöfeteg, és a kelkáposztára emlékeztewtő, most virágzó, a földből csak alig kilátszó növénnke. (Fotó készült)
A keresett cache már messziről virított. (Szegény láda meztelen és kitett. )Tartalma inkább egy kinder tojás maradék gyűjtőjének tekinthető. (Az utóbbi igőben felkeresett ládákra jellemzőnek itélem előző megjegyzésem. Sajnos kevés a kivétel.)
Nem hoztunk el belőle semmit, új ruhát és lényegesen mélyebb rejtést (talaj szintit) kapott.
könnyű rejtés. őzeket láttam a közelben. klassz a homkbucka. jó 20 éve jártam a közelben utoljára egy erőltetett sivatagi menetben.
hasonló az ócsai borókáshoz, csak itt kopárabb.
fűkocka
A táj, a látvány egyedülálló, de...
Rossz lelkiismerettel, lehetőség szerint a talaj fölött lebegve közelítettünk a tiltó táblákkal vastagon teletűzdelt úton. A tanösvény csak harmadútig vezet, onnan egy alaposan kijárt földúton juthattunk közelebb, de az utolsó 200 méter mindenképpen off-road. A gyerekeket nem engedtük felmászni a dombokra, hogy ne bolygassák a talajt, egymás nyomában haladtunk, szétaggódtam az agyamat, aztán megláttunk egy családot, aki egy szakadt Ladával a dombok aljáig rallyzott, majd kipattanva nyáribob pályává alakítva kivízszintezett egy domboldalt. Nehéz volt elmagyarázni a gyerekeknek, hogy ők miért nem rohangászhatnak le ugyanott...
A láda egyébként szinte fedetlenül hevert. Kicsit alaposabban álcázva rejtettem vissza.
Viki, Geri, Krisz', TZ
A Somodi-tanyáig autóztam, nagyon élveztem a relatív gyorshajtást a homokos úton, tisztára olyan, mint hóban autózni és még hideg sincs. Aztán irány a láda, jó kis gyaloglás a sivatagban, a tűző napon. Mindenfelé gyíkok szaladgáltak.
Összeszúrkált állapotba kerültrünk, de meglett :) Vadregényes táj, kitaposott út szinte semmi, s ami van, az is a semmiben kezdődik és sehova sem visz. GPS nélkül még mindig ott kóvályognánk.
Estefele, amikor nincs már olyan meleg, ideális!
A megközelítési út nagyon homokos, Ladával necces :)
Ruházatra a rövid nadrág még akkor is javasolt, ha megszúrkál a növényzet, de szandálban ne menjünk oda.
Élmény az oda vezető út is. A Somodi tanyára turistabuszok járnak, a szomszéd falutól (Fülöpháza) kocsival (Szuzuki Swift) könyebb megközelíteni, de a leírásban közölt útvonal sokkal romantikusabb! Naplementekor jártunk a ládánál. Szuper hely. Köszönjük! Csiperke + Kalandor (egy új megfertőzött, akinek sok jó képe van...)
Már meg se lepődtem. Akárhányszor is veszem célba Miki valamelyik lládáját elered az eső. Ez most se volt máskép. Azért megemberelte magát az idő és egy jó sivatagi tájhoz illőn már hétágra sütő nap alatt értem a homokbuckákhoz. Hát szép nagy homokozó, vagy a környéken tartanak egy irdatlan nagy macskát.:-) Látszik, hogy a muszert errefelé nem zavarja semmi növényzet, mert ilyen még nem volt velem. Mentem ahogy a müszer mutatta, és amikor azt jelezte, hogy ott vagyok, tényleg ott voltam. Már csak a ládáért kellet némi szúros növény közt benyulni a bokorba. A Somodi tanyánál a vendégek között egy kanca legelészet a csikajával. Egy Német hölgy nem volt a legboldogabb, mikor sörivás közben a kanca a farkával párszor fejbecsapkodta.:-)
Egy nagyobb csapattal kerestük meg a ládát, közülük néhányan még nem voltak "ládázni". Ötletes a helyszín, érdemes volt kisétálni a dünék közé! Már csak a tenger hiányzik!
A rejtő által javasolt útvonalon közelítettünk és mi is a tanyánál parkoltunk. Aztán tanösvényen, ösvény-szerű csapásokon közelítettünk a ládához, követve a kis táblákat. Igen szúros növények vannak erre felé.... A homokbuckák érdekesek voltak, talán Rejtő Jenő is innen vette az ötletet a regényeihez:-)
CharlieR nyomdikain folytattuk a napot, mi is GCSZAP-tól jöttünk, a tanyánál parkoltunk és a tanösvényen indultunk.
A közeli Szabadszálláson voltam katona, az ottani gyakorlótér kiköpött mása ennek a vidéknek, volt benne részem bőven. Ennek ellenére nagy kedvvel jártuk be a környéket.
Szappanszék után a jó kis homok úton jöttem a tanyáig, onnan tanösvény és tovább. Érdekes és megragadó vidék, csodásak a homok képződmények, a sivatagi jellegű táj.
A doboz teljesen szabadon van egy fa tövében, a leírás szerinti rejtéshez semmi köze. Lehet, hogy Ő is elvándorolt?
Ez tényleg egy wow élmény. Az ilyen buckás vidék páratlan errefelé. Mint a skót felföld, csak ott nincs homok meg fa. És nincs árvalányhaj, ami itt rengeteg. Remélem látogatható marad ez a láda.
A jelszót mi se bírtuk helyesen elolvasni, de mivel van utalás a füzetben, hogy mit jelent ez a szó, megnéztem a neten. (Így egy kicsit netkessing is.)
Szappan Szék után látogattuk meg ezt az elbűvölő helyen található ládát. Kb. 1 km-re parkoltunk a helytől es a szigorúan védett területen tettük meg a távot egy kicsit félve attól, hogy a természet őreibe botlunk...igy engedély nélkül.
Gyönyörű, különleges hely.
A jelszóhoz meg egy kis segítség kepenu hozzászólását kiegészítve:... hanem "r".
Még jó, hogy elolvastam a jelszó jelentését. Ugyanis rosszul írtam fel, így aztán az interneten utána tudtam keresni.
A Szappan-széktől jöttem át. Tényleg jók ezek a homokutak, mert esőben is járhatók. Talán szarázon kevésbé.
A terület szigorúan védett, belépés csak engedéllyel. Nekem nem volt, úgy éreztem magam, mint egy bűnöző. Ráadásul az esős idő miatt a kocsitól a lábnyomaimat simán végig lehetett követni. Érdekes természeti jelenség, de nekem a hegyvidék a kedvencem. Jellemző, hogy a magasfeszültségű vezeték pár száz méterre fut, tönkretéve a látványt. Rengeteg kis csiga mászott a homokúton.
Én az 52-es út felől, toronyiránt érkeztem, végigjárva az immár sok helyen fűvel benőtt homokbuckákat.
A végcélnál lévő dombokon tetszett a szél által a homokba rajzolt minta.
A doboz egyből meglett, a bokor picit szúrós. Ajándékcsere nem volt!
Érdekes hely, köszi!
Nem igazán volt nehéz megtalálni, bár lehet, hogy én sem tudtam volna jobb rejteket ezen a ritkás vidéken.
A vendégmarasztalás majdnem sikerült, a kifelé vezető úton át kellett egy helyen tolni az autót egy buckán, pedig citroen :(
Panka, Zoli, Peti, Gábor
A D&D fedőnevű Katasztrófacsoport első, igazi ládalelése volt ez... néhány kilométerre szülőfalujuktól búvik meg a ládika, jól ismerik már a hétvégi kirándulásokból ezt a környéket... bár eddig inkább csak Papával kocsiztak erre, csikójártatás és nem ládikázás ügyében... Lelkes segítőjük Adrián volt, Akit sikerült rábeszélni egy homokgörgésre is... az Alföldön ez így dukál! :o)
Débora, Dalma, Adrián, Csuhás, Imelda
Nagyon szép volt a dimbes-dombos táj az Alföld közepén. A hó még érdekesebbé tette az egészet. A ládát véletlenül megtalálta egy természetfotós is elöttünk (ezt a naplóból tudjuk).
A zacsicsere erre a dobozra is ráfér, mi is feltúrtuk az autót, de nem találtunk alkalmas méretet.
Már régen terveztem, hogy eljövök. Olyan jól mutattak a fényképek a csupasz homoktombokkal. És tessék. A rekordkánikulák ellenére valaki elkezdte sikerrel befüvesíteni a környéket. Vagyis már megint lekéstem valamiről. Oriza által ajánlott utat bejárva nem csak igazi vándorhomokdombbal nem találkoztam, de utamba került egy "Fokozottan védett terület. Belépés csak engedéllyel" tábla is. Mondjuk volt a védett területen négy csavargó blöki, ők kaptak némi kekszet, így kettő azonnal "szelidítetté" változott. A homokdombra felfelé mászva találtam egy elég jó állapotú 500Ft-ost.
Kicsit szomorúak voltunk, mert elméletileg a tanösvényről nem szabad letérni...
(Talán érdemes lenne a járt úthoz közelebb elhelyezni a ládát.)
Igaz, a környékbeli lovasok is eszetlen módon barmolják szét a homoki gyepeket és még a homokbuckákat is szétrugdossák. Ahol egy ember ha egy kicsit is odafigyel szinte semmi kárt nem okoz, ott a lovak patája felszaggat mindent. :o( Nem is tudom, hogy engedhetik be őket oda, illetve hogy mi a nyavalyáért kell letérniük a kijelölt lovasösvényekről.
Ezt a geoládát az eddig általam megtaláltak közül az elit közé sorolnám.
Amit ott a dombok között éreztem vetekszik a Bagi malomnál érzettekkel. Csodálatos dolgot láthattam, amit magamtól nem valószínű, hogy valaha is láttam volna. Számomra a geocaching-nek ez a legnagyobb előnye, hogy olyan gyönyörű helyekre juthatok el itt Magyarországon (vagy külföldön), melyekre még álmaimban sem gondolnék.
A GcBupu és GcIsak után kerestük fel ezt a rejtést. Két homokdombot is találtunk. A második, ahol a láda is el volt rejtve volt az igazán szép.
Láttunk árvalányhajat is. (Ilyet sem láttam még természetes élőhelyén.)
A keresztlányom élvezte legjobban a homoklejtőket. Én pedig sok fotót készítettem.
A somodi tanyára is érdemes benézni, mi is voltunk.
Köszi az elrejtőknek !!!
Gyönyörű ez a környék, kár, hogy valóban szigorúan védett, elvileg nem járható helyen van. Amikor ezt megtudtam, el is kezdtem magam szégyellni....
Most éppen virágzik az árvalányhaj, ettől duplán gyönyörű az egész, kár hogy az is szigorúan védett, én meg tapostam benne:-( Rengeteg ezen kívül még a gyík, és úgy általában nagyon szép.
Jópofák a homokdombok, bár gyalogolni nem könnyű bennük. Viszont a sok-sok gyíkon kívül egy őzet is sikerült megriasztanom. A láda rejteke az egyetlen lehetséges hely közel s távol - úgyhogy azonnal meg is lett. A korábbi vitákhoz (miszerint ilyen védett helyen lehet e ládát elhelyezni): ha nem lett volna itt láda, valószínűleg sohasem látom a vándorhomokot, márpedig érdemes megnézni. Úgyhogy köszönet az elrejtőnek.
klo
Rengeteg gyík hűsölt a bokor tövében. A homokot megnézni nem volt időnk, mert jött a park őre és egy másik csoportot kezdett el zavargászni. A hely megközelítése engedélyköteles, ezt esetleg a rejtéskor is meg kellett volna nézni.
Szóval ismét egy ILLEGÁLIS helyen lévő láda. Nem örültünk neki.
Mivel nem néztem meg mire vállalkozom, a helyszín meglepetéseket tartogatott számomra. Mentem a GPS-t követve és amikor kb. 500 méterre voltam a ládától, és már-már a magaménak éreztem, tengelyig süllyedt az autó a homokban. A sors megkegyelmezett, mert éppen ott volt egy terepjárós társaság és kitoltak. Azt nem tudom mit kerestek ott, viszont ők se tudták, hogy egy nyakkendős őrült miért akar átkelni egy halom homokon személyautóval. Legközelebb meglesz.
Most már tudom mire való a leírás.
Apa
Az apukám azt monda, hogy a geocash a legjobb eszköz arra, hogy az egyébként folyton rinyálós gyerekek villámgyorsan végigrohanják a Somodi tanyától az 1.6 km-es távolságot a titokat rejtő ládához. (Visszafelé azért egy kicsit rinyáltunk.) Kár, hogy nem tudott eljönni velünk az Anna és a Szilvi Orgoványról, erre a gyönörű vidékre.
Itt éltem le eddigi életemet az Alföldön, de ezen a helyen még ezelőtt nem jártam. A tavaszi motorozás során remek élményeket gyűjtöttem be itt, no meg egy illatos gyertyát, köszi! Hagytam a ládában valamit, ami remélem Húsvétra örömet szerez a megtalálójának.
A logbook szerint már a 15. vagyok, és idén az első! Most persze semmi sivatagi jellege nem volt a helynek, de nagyon tetszettek ezek a behavazott dombocskák; váratlan látvány az Alföldön! Egyszerűen leparkoltam az út szélén, ahol a legközelebb mutatta a GPS a láda helyét (kb. 800 m-re), aztán egyenesen átszaladtam árkon-bokron-havon keresztül a célig! Jóó volt!! :))) És gyönyörúséges három szép nagy őz álldogált a legmagasabb (?) dombocska tetején. Nem is féltek; csak amikor nekiiramodtam a lejtőn, és elkezdett ropogni a hó a lábam alatt, akkor álltak odább.
Szappan-szék után jöttem ide a földúton. A GPS-t 1.3km-re kapcsoltam be a ponttól, és egyből a jó homokútra találtam rá. Terepjáróval minden gond nélkül meg lehet közelíteni. Bár kicsit féltem a természetőrök miatt. Sima személyautóval okozhat meglepetéseket ez a homok.
3 évig jártam az 52-es úton hetente 2x, és nem is gondoltam volna, hogy párszáz méterre beljebb ilyen szuper helyek vannak.
Köszi az elrejtőnek ezért a szuper terepért. Jobb időben tutira visszatérünk...
A leírások alapján úgy találtuk, érdemes lesz először a Somodi tanyát megkeresni, majd onnan tovább a láda felé. Azonban Viki lányomnak és barátnőjének nagyon megtetszett a tanya, csacsit simogattak, lovagoltak, macskát kergettek, hihetetlen élmény volt számukra.
Panoráma a tanya udvarán:
Aztán a Fülöpházára vezető út mentén leparkoltunk és elsétáltunk a homokfal közelében levő ládához.
Ajándékot nem hoztunk el, egy csomag kártyát tettünk a dobozba.
Másik panoráma is készült a közeli dombtetőről:
Nagyon érdekes hely! Egy picit aggódtam a szigorúan védett terület táblák miatt - persze nekem is van ilyen ládám. Köszönet az elrejtőknek !
Sajna a ládikában csak két csomag tartós elem az ajándék, ezt most kiegészitettem egy 1924-es egy lejes érmével.
A többieket követve, mi is Szappanszék után jöttünk erre. Éppen naplemente volt a magyar sivatagban és nagyon szépnek találtuk. Annyi homok ugyan épp nem volt, mint, amennyit a képek alapján gondoltunk, de így is épp elég érdekes volt. Van egy megfejtés-tippunk a "pálcikás játékra". Akit érdekel, írjon!
Annyira elbűvölt minket a hely és a láda alatt talált kígyó (sikló?), hogy csak a jelszót felejtettük el megnézni. Remek lehetőség GPS-iránymenetre.
Kösz Miki a segítséget.[Jóváhagyta: MikiCache, 2002.09.27 16:07]
A záport jól elkaptuk, pedig állítólag itt csak kiszáradni lehet. Érdekes volt a sok-sok zuzmó/moha kizöldülése (másodpercek alatt!), majd visszabarnulása :)))
A környéken mértünk légifotókhoz illesztőpontokat a botanikusainknak, természetesen GPS-el :) Az egyik illesztőpontunk kb. 100 méterre volt a "vándorhomoktól". (Közérdekű információ: ez a vándorhomok úgy keletkezik, hogy nagy buldózerrel nekimennek időnként egy-egy homokbuckának, és letarolják a tetejét. A nővényzettől így visszasivatagosított területre aztán rájárnak a TV-sek meg a sok-sok turista és megnézi az "ősgyepet, meg a vándorhomokot" mindezzel sok-sok bosszúságot okozva a környéken dolgozó biológusoknak/botanikusoknak...).
climbela & eszterlanc
A homok meg csak vándorolt...
Az éppen jelenlévő túravezető szerint amíóta csinálja (x idő) 2 métert vándorolt a domb. A doboz O.K. és ha nem félnék a bogaraktól (kullancs) lefeküdtem volna a kopár szikre.
Krisz, ÖregTom
Még jó, hogy előbb ettem a tanyán. Étlen-szomjan nem lehetne kibírni ezt a 1,5 km-t a sivatagban. Félelmetes lehet, ha elindul a szél és viszi a dombokat. Még jó, hogy a növényzet megtartja. Vigyázzunk, hogy ilyen is maradjon (bár valószinüleg nem mi tőlünk kell védeni a természetet). Javaslom, hogy ilyen melegben magasabb legyen a nehézség (vagy menjetek reggel- ma ott 37 C fok volt !!!) köszi a helyet.
Megint egy nagyszerű hely! Sose gondoltuk volna, hogy ilyen mini-sivatagunk is van.
Mivel a geoláda szigorúan védett helyen van, engedélyt ill. kisérőt kell
keresni a becserkészéshez. Mi találkoztunk egy termeszetőrrel, aki nem díjazta sem a geoláda ötletet, sem azt, hogy
"toronyiránt" mentünk a Somodi tanyától. Végül megengedte, hogy az úton menjünk el a
vándorhomokig, ahol partizánakcióban logoltam a ládat, mig Cicus a dombtetőn
"falazott".
A helyes út a Somodi tanyátol a következő:
az úton visszafelé N 46.53.054, E 19.23.785 pontig, ott jobbra, majd a N 46.52.919,
E 19.24.224 es N 46.52.750, E 19.24.091 pontokon át az útról a N 46.52.492,
E 19.23.929 pontnál kell jobbra letérni, fel a bucka tetejére. A buckatetőn már szabad mászkálni,
onnan kövesd a GPS-t, még van néhány meglepetés... a látvány sem mindennapi!
A reggeli gyors új-láda szemle, és a választás után elmentünk megnézni a Vándorhomokot. A homok is és a cache is a helyén van, induljatok ! Előtte vagy utána nézzetek rá a mellékelt képen látható, és a N 46 52.501 ill. E 19 24.079 koordinátán látható pálcikás játékokra. Aki ismeri, kérem E-Mailje meg nekem.