WAP ON
Nagydorog határában, patak partján álló facsoport tágas ölében rejtőzik a 0,14 literes (kb. 9 * 9 * 5,5 cm külső méret) négyfülű geoláda.
WAP OFF

Bevezető
Ezzel a rejtéssel egy könnyed sétára hívlak Benneteket a Dél-Mezőföld homokvidékére, ahol a természetbarát gyepgazdálkodás mintaterületét alakították ki a nagydorogi Szenes-legelőn.

A Dél-Mezőföld
Sokaknak talán furcsának tűnhet, de a nem is túl régmúltban a Dunántúlon is volt futóhomok. Az Alföld átnyúlik a Dunán Tolna és Fejér megyék területére. Ez a Mezőföld: jórészt 120-180 m tengerszint feletti magasságú, egyenetlen síkság, ÉNy-DK-i uralkodó szerkezeti iránnyal, mozaikszerűen változatos kőzettel. Déli részén inkább a homok a jellemző, csak néhol szakítják meg kiemelkedő löszhátak. Az alapkőzet és a Dunántúli-középhegység okozta esőárnyék miatt a terület eredeti növénytakarója a füves puszta, de a századok során szántóföldi művelés alá vontak minden földdarabot, amit csak lehetett. Mára viszont felmerült az igény a hagyományos (természetbarát) gyepgazdálkodás helyreállítására.

A nagydorogi Szenes-legelő
Az intenzív szántók közé ékelődött, többnyire csak töredékesen fennmaradt mezőföldi gyepektől eltérően ezen a legelőn van az egyik legnagyobb kiterjedésű összefüggő homokgyep. Mint ilyen, európai léptékben is egyedülálló, megőrzendő természeti érték.
Megtalálhatók itt a következő ritka növény- és állatfajok: magyar csenkesz, homoki árvalányhaj, hússzínű ujjaskosbor, homoki és törpe nőszirom, fekete kökörcsin, illetve ürge, búbosbanka, tövisszúró gébics, kerecsensólyom, szongáriai cselőpók, sisakos sáska.
1. Munkálatok a projekt keretén belül 2006-2009 között
- Legeltetés cikta fajtájú őshonos juhokkal,
- juhász alkalmazása a nyáj folyamatos ellátása érdekében,
- felhagyott szántókon gyep regenerálása,
- állattartó telep fenntartása, fejlesztése,
- nagyobb hozamú gyeprészeken traktoros fűkasza használata, gyomos részeken szárzúzás,
- különböző gyephasználati módok hatásainak megfigyelése tudományos módszerekkel.
2. Iránymutatás gazdáknak a természetbarát gyepgazdálkodás folytatásához
Tájékoztató táblákon és ismertető képzéseken a következő, a szokásostól némileg eltérő módszerekre tanítják a gazdákat:
- a legelő adottságainak megfelelő állatlétszám,
- cserjésedés, özöngyomok elterjedésének megelőzése,
- legelő-berendezések, felhajtóutak kialakításánál védett fajok megőrzése,
- fogas és borona használatának mellőzése,
- műtrágya, hígtrágya, gyomirtószerek, illetve felülvetés mellőzése,
- védett fajok szaporodásának elősegítése az első kaszálás júliusra halasztásával,
- a fogás közepétől kifelé haladó kaszálással menekülési út biztosítása az állatoknak,
- lassabb haladás a kaszával, hogy az állatok ki tudjanak térni a gép elől,
- vadriasztó berendezés a kaszálógépen,
- a legalább 8-10 cm tarlómagasság meghagyása is túlélési lehetőség (dobkasza esetén helyes beállítással),
- kaszálatlan búvósávok meghagyása szintén menekülési út,
- dobkasza helyett lehetőleg korongos vagy tárcsás kasza: kíméletesebb,
- a drasztikus égetés teljes mellőzése,
- felázott földutakon a közlekedés mellőzése, különösen a szomszédos gyepterületre ráhajtás nélkül,
- honos fafajokból fa- és cserjesávok telepítése.
Aki így gazdálkodik, az hosszabb távon is megőrizheti az őshonos gyep fajgazdagságát és egyúttal jövedelmezően működtetheti vállalkozását.

További látnivalók, érdekességek
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a  N 46° 38,454' E 18° 40,182' 136 m [GCNDOR+MINTAGAZDASAG] látogatóközpontot, bemutató mintagazdaságot hozott létre az őshonos állatfajták bemutatására. A központ elsődleges célközönsége az általános és középiskolás tanulócsoportok. Látogatás előtt feltétlenül érdemes telefonon egyeztetni, hogy a gazdaság vezetőjének szakavatott ismertetésével kísérve járhassuk be a tanyát.

Megközelítés
A Székesfehérvár és Szekszárd közötti 63. számú főút közvetlen szomszédságában fekszik a Szenes-legelő. (Sőt, egy kisebb darabja az út nyugati oldalára került, tehát azt mondhatjuk, hogy a főút átszeli a legelőt.) A legtöbbet akkor nyújt a táj, ha a  N 46° 39,760' E 18° 39,295' 105 m [GCNDOR+PARKOLO] parkolónál megállunk és gyalog (legfeljebb kerékpárral) a patak nyugati oldalán elsétálunk a  N 46° 38,905' E 18° 39,983' 131 m [GCNDOR+GAZLO] körül levő gázlóig, majd a keleti oldalon vissza a parkolóhoz. Kérlek, hogy ahol lehet, a kijárt földutakat használjátok. Gépjárművel ne hajtsatok be a területre! Kivétel: a mintagazdaság megközelítése, amihez a itt  N 46° 37,985' E 18° 40,198' 146 m [GCNDOR+ELAGAZAS] térj le a Nagydorog- Györköny közötti útról.

Ládatörténet
2018.05.20 10:20 A kesserterror újabb hullámának is áldozatul esett ládát ismét pótoltam.
2018.02.25 01:01 Az ellopott ládát pótoltam.
2018.02.19 A Kesserterror Napján a közel tízéves egyedi, gravírozott tetejű geoládát, benne a 210 megtalálás bejegyzéseit tartalmazó naplófüzettel ellopják.
2008.09.26 01:33 A koordinátákat kicsit pontosítottam. Köszönet Attibatinak a mérésért.
2009.01.11 18:25 bgecco észrevétele alapján az Úthossz a kiindulóponttól mező tartalmát módosítottam 4500 méterről (ami a teljes úthossz parkolótól gázlón át ládáig és vissza) a felére. Így most csak az odaút szerepel benne.
2008.05.24 13:55 Az Eszter-napi ládaeső keretében, kilenc társával együtt megjelenik a geoláda.
2008.05.24 11:59 A láda elfoglalja a rejtekét.
2008.05.16 A moderátorok egyhangúlag (+4/-0) jóváhagyják a tervet.
2008.05.16 A ládatervet benyújtom moderációra.

Forrás
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztató táblái

Sikeres - és tanulságos - kincskeresést!