WAP ON
Haldokló, rovarrágta fa odvában rejtőzik a geoláda (13.5* 18.5* 6cm, 1.2l), Mucsi község külterületén.
WAP OFF
Bevezető
Egy, közigazgatásilag Mucsi községhez tartozó, de inkább Kurdról nevezetes, késő bronzkori sánchoz hívlak Benneteket ezzel a rejtéssel. Egy rövid séta során a sáncon belül és szűkebb környékén - főleg szakmai körökben - országos hírű geológiai és régészeti helyszínekre juthatsz el - tetézve némi kilátással a Kapos völgyére.
Rejtés
A kilátótól kissé északra egy rovarrágta fa odvában talajszinten rejtőzik a geoláda (13.5* 18.5* 6cm, 1.2l).
A Tolnai-hegyhát
A Dunántúl déli része a Dunántúli-dombság, melynek egyik jellegzetes kistája a Kapos völgye és a Mezőföld között nagyjából észak-déli irányban elnyúló Tolnai-hegyhát. A földtörténeti legújabbkor, a pleisztocén határozza meg a táj arculatát, mivel az ezt megelőző korok nyomai (pl. az egykori Pannon-tenger üledékei) többnyire a mélyben vannak, helyenként akár 60 m vastag lösztakaró alatt.
A lösz, amely lényegében a jégkorszakok idején délre nyomuló kontinentális jégtakaró előterében elterülő száraz, hideg sztyeppterületeken a szél által szállított, majd lerakott finom porból keletkezett, a meszes kötőanyaga miatt sajátos, a karsztosodásra emlékeztető lepusztulási formakincset mutat. Így jellemzőek a meredek falú szurdokok és a - részben emberi behatásra létrejövő (antropogén) - löszmélyutak.
Wosinszky Mór
A körülmények szerencsés összjátéka itt, a Tolnai-hegyhát déli peremén európai hírű régészeti felfedezésekhez vezetett.
Az események egyik láncolata úgy kezdődött, hogy egy Lengyelországból Pestre emigrált gyógyszerész és egy ott megismert polgárlány házasságából 1854-ben Tolnán megszületett Wosinszky Mór, aki papi pályát választott. 1872-ben Pécsett áldozópappá szentelték. Néhány közbenső állomás (Gödre, Apáti) után 1881-ben került Lengyelre plébánosnak.
A másik láncolat Párizsból indult, ahol 1844-ben Apponyi Rudolf gróf és Benkendorff Anna grófnő házasságából megszületett Apponyi Sándor. Az ifjú gróf diplomata édesapja mellett magánúton végezte el a középiskolát majd a müncheni egyetemen jogot végzett - és apja nyomdokaiba lépett követségi attaséként, majd titkárként. 1876-ban azonban - édesapja hirtelen elvesztése okán - felhagyott a világjárással és édesanyjával hazaköltözött a lengyeli birtokra.
És a két láncolat itt fonódott egybe. A történelem iránt érdeklődő gazdag földesúr és a tudományszerető fiatal plébános remek párost alkottak: 1882-86 között 26 kat. hold erdő helyén végeztek ásatásokat, 12 ezer lelettárgy feltárásával és egy - addig ismeretlen - neolitikus kultúra alapos megismerésével - amelyet a tudományos világ ma is "lengyeli kultúra" néven emleget.
1907-ben bekövetkezett haláláig még számos helyen (Apát, Kölesd, Murga, Gerjen, Alsónyék) végzett ásatásokat és a neolit kultúrák nemzetközileg is elismert szaktekintélye lett. Ezt a hálás utókor még napjainkban is tudományos konferenciával és annak alkalmából
N 46° 25,206' E 18° 20,336' 279 m [GCKURD+EMLEKOSZLOP] emlékoszlop állításával (Farkas Pál munkája) ismerte el.
További látnivalók, érdekességek
1. Kilátó. A tetőn, az emlékoszlop mellett egy egyszerű, kb. 4 m padlómagasasságú ácsolt építmény 
N 46° 25,206' E 18° 20,336' 279 m [GCKURD+KILATO] jó időben némi rálátást biztosít a kanyargó Kapos völgyére.
2. Kőzetfeltárás. A Kurdról a hegyre vezető szerpentin mentén néhány helyen megfigyelhetők az egykori Pannon-tenger üledék-lerakódásai. Pl. itt:
N 46° 25,586' E 18° 19,545' 189 m [GCKURD+KOZETFELTARAS].
3. Kőzetfeltárás (Szőlő-hegy). A község szőlőhegyén, a Kapos jobb partján egy magas partfalban a honi geológia egyik meghatározó fontosságú feltárása látható
N 46° 26,360' E 18° 19,477' 120 m [GCKURD+PANNONFAUNA]. Az itt fellelhető kék meszes-homokos agyagban található csiga- és kagylóhéjakból a 19. század végén Telegdi Róth Lajos és Lörenthey Imre ki tudták dolgozni a(z akkor még pontusinak nevezett) pannon korszak lehatárolását.
4. Sánc harántolása. Az erdőben a
(P4) turistaúton haladva itt
N 46° 25,035' E 18° 20,357' 258 m [GCKURD+BRONZKORISANC] keresztezzük a prehistorikus védelmi rendszer legfontosabb elemét, a földsáncot. Szeretném hangsúlyozni: a jelenleg látható védművek nem a csiszolt kőkorszakbeli lengyeli kultúra, hanem egy késő bronzkori település maradványai.
Megközelítés
Tömegközlekedési eszközzel: A Pécs- Budapest közötti vasútvonalon
Kurd állomásnál leszállva a vonatról a
(P4) jelzés egészen a ládáig vezet.
Helyközi autóbuszjárattal közlekedve a jegyet
Mekényesi elágazás, mh.-ig érdemes megváltani.
Személygépkocsival parkolni valahol itt
N 46° 24,966' E 18° 20,349' 256 m [GCKURD+PARKOLO] célszerű. A terület - bár a fő közlekedési utaktól távol esik - jól megközelíthető három irányból is: Kurd, Lengyel vagy Mekényes felől.
Sikeres kincskeresést!
Források:
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
http://www.apponyis.sulinet.hu/
Szabó Loránd: Feltáratlan földrajzi értékek nyomában. Dombóvár és környékének természetföldrajzi érdekességei. Dombóvár, 1997.
Ládatörténet
2017.05.25 19:18 A régi dobozba egy kisebb dobozt helyeztem és abba tettem az új naplófüzetkét.
2008.05.24 Eszter-napi Ládaeső keretében megjelenik a geoláda.
