---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

A Bácsai-legelő, a "Bácsai Szentvid domb és környéke" néven helyi jelentőségű védett terület. A Mosoni-Duna mentén kevés az ilyen hely, ahol ilyen változatos ártéri ökoszisztéma található egymáshoz közel. Megtalálható itt a magas-ártéri homoki nyáras erdőktől az alacsonyártéri, időszakosan víz alá kerülő mocsarakon át, a nyílt vizű hinaras társulásokig terjedő széles paletta.
A területet É-ról a Bácsai Holt-Duna, vagy más néven Bácsai-csatorna határolja. Partját füzesek szegélyezik (fehér és törékeny fűz), melyek jelentős része fejes művelésű (botlófüzes), ami az odúlakó madarak fészkelésének kedvez. A rekettyés, bokorfüzesek, melyek főleg a jobb partot követik, kiváló élőhelyei a kis- és barátposzátának, valamint a fülemülének. A nádas, gyékényes területek jellemző madarai, a nádi tücsökmadár, a foltos és cserregő nádiposzáta, és a nádi sármány. A holtág, és a vele párhuzamosan húzódó mocsár kiváló élőhelye a kecskebékáknak és a vöröshasú unkáknak, valamint fontos szaporodó helye a varangyoknak, az erdei és gyepi békáknak is. A vízisikló gyakori hüllőfaj itt. (Mo-on az összes hüllő és kétéltű faj védett). A vízi növényzet jellemző fajai a békalencsefélék, víziboglárkák, fehér tündérrózsa, virágkáka, vízi hídőr, vízi kányafű stb.
A mélyebb fekvésű területek (laposok) a Duna vízállásától függően, időszakosan válnak fakadó víz útján vízborítottá, tocsogóssá. Ezeket többnyire öreg fűzfabotlósok szegélyezik, illetve töltik ki részben. Aljnövényzetüket nedvességigényes, időszakos elöntéseket elviselő fajok alkotják: sásfélék, nád, gyékény, nádtippan stb. Több ilyen biotóp is van, közülük kettőt a helyiek "Kenderáztató" és "Pap-árka" néven ismernek. Az összes közül az utóbbi a legjelentősebb. A botlós erdősáv egy hajdani feltöltődött Duna-ág nyomvonalát jelzi. Jellegzetes lágyszárú növénye sárga nőszirom, fekete nadálytő, a védett nyári tőzike, és a nagyon ritka szibériai nőszirom. A madárvilág főleg védett odúlakó fajokból tevődik össze: macskabagoly, kerti rozsdafarkú, kormos légykapó, csuszka, búbos banka, rövidkarmú fakusz, seregély, kék és széncinege, stb.
Az őszi kikericses marhalegelő a jelentős tájképi értéken felül fészkelő helye a mezei pacsirtának, sárga billegetőnek, a sordélynak. Számos sáska és szöcskefajnak is otthona a terület. Jelentős táplálkozó helyet találnak itt a környező területeken fészkelő tövisszúró gébicsek, egerész ölyvek, fehér gólyák is. A legeltetés mára sajnos megszűnt, így a gyepet kaszálóként hasznosítják.
A felhagyott anyaggödrök is színesítik a táj arculatát. Amelyek állandó nyílt vízfelülettel rendelkeznek, hangulatos horgásztavakká alakultak. Partjaikon spontán módon kialakult a természetes növényzet, mely főleg füzesekből és gyékényesekből áll. Azokra, amelyek többnyire szárazon állnak, a beerdősülés különböző stádiuma a jellemző, attól függően, hogy a humuszképződésre mennyi idő állt rendelkezésre.
A magasabb térszinteken, a Gát és a Ladik utcai lejárókkal szemben találhatók a farkasalmás homoki nyáras sarjerdők. Lágyszárú növényzetükben megtalálható a szürke káka, mezei árvácska, nyúlánk ibolya, apró tyúktaréj, sárkutyatej, üstökös pacsirtafű. A legjellegzetesebb lágyszárú a farkasalma, amely kizárólagos tápnövénye az országszerte rendkívül megritkult farkasalma lepkének. Itt is egyre csökkenő számban tenyészik. Tavasszal együtt repül a szintén védett fecskefarkú, nappali pávaszem, és atalanta lepkékkel. A cserjeszintjük rendkívül változatos.

Hősi emlékmű
 N 47° 43,612' E 17° 40,025' 110 m [GCBVID+Emlékmű]
Bácsa főterén található a két világháború hősi halottainak emléket állító obeliszk, és parkosított környezete. Itt kell elkanyarodni jobbra (Győr felöl érkezőknek), a Szigligeti utcára, majd ismét jobbra kanyarodva a Legelő-közön végig (itt lehet parkolni  N 47° 43,595' E 17° 40,164' 110 m [GCBVID+parkoló] innen kb. 700m a ládáig), a régi töltésen át a természeti területre.

Bácsai holtág (Bácsai-csatorna)
 N 47° 43,535' E 17° 40,224' 110 m [GCBVID+Csatorna]
A töltésről leérve megérkezünk a Bácsai-csatornához:
Ezen a helyen kerül bemutatásra a holtág menti galériaerdő, mely jellegzetes őshonos ártéri fűz-nyár-ligeterdő növénytársulás. Értékét emelik az öreg odvas fűzfabotlók, valamint a felkúszó vadkomló (Humulus lupulus), mely csodálatos lián-lugasokat alkot. A fásszárú szintet főleg a következők alkotják: fehér- és törékeny fűz (Salix alba, S. fragilis). Számos védett madárfaj fészkel a területen. Különösen értékes fekete harkály (Dryocopus martius), mely az ártéri galériaerdők országszerte ritka madara. Többek között itt fészkel az erdei pinty (Fringilla coelebs), csuszka (Sitta europaea), vörösbegy (Erithacus rubecula) és még sokan mások.
A csővezeték-mocsár a 2005-ben elkészült szennyvíz-nyomócső fektetési nyomvonalán keletkezett, a holtággal párhuzamosan. A mély fekvésű területet az év nagy részében fakadó víz borítja. A különböző vízi növénytársulások hihetetlen gyorsasággal birtokba vették a területet. Kiváló lehetőség nyílik itt a szukcessziós folyamatok, valamint a parti zonációs átmenetek tanulmányozására. Mivel a vize sekély, illetve időszakos, a növényzet pár év múlva valószínűleg teljesen be fogja nőni a nyílt vízfelületet.
A Bácsai-holtág (Bácsai-csatorna, Eszterge) Hajdani Duna-ág elsődlegesen belvízlevezető csatornaként funkcionál. A vízi növénytársulások nagyrészt megegyeznek az előzővel. A vízmélység itt nagyobb (1,5-2,5 m), ezért a nyílt víz még sokáig megmarad, változatos, őshonos halfaunája van. Jellemző, a compó (Tincta tincta), az ezüstkárász (Carassius gibelio), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), valamint a csuka (Esox lucius), a sügér (Perca fluviatilis) a naphal (Lepomis gibbosus), és selymes durbincs (Gymnocephalus cernuus).
A fenti élőhelyekre jellemző még a vízisikló (Natrix natrix), valamint számos védett kétéltű faj, mint például az erdei béka (Rana dalmatina), kecskebéka (Rana esculenta), kis tavi béka. A barna ásóbéka (Pelobates fuscus), és a barna varangy (Bufo bufo) fontos szaporodó helyei.

Szent Vid emlékhely
 N 47° 43,308' E 17° 40,177' 110 m [GCBVID+Emlékhely]
A Zöld Erő Környezetvédő és Szépítő Egyesület több támogató segítségével 2005. nyarán egy emlékhelyet hozott itt létre. Ünnepélyes felavatására és megáldására október 15-én került sor.
Végig a Szilos-réten vezető földúton, balra tartva elérjük a Mosoni-Duna töltését, a harckocsi-rámpákat, tovább a töltésen vagy alatta haladva az úton, megérkezünk a Szent Vid emlékhelyhez és a ládához:
Bácsa határánál terült el Szent-Vid régi praedium. Győrtől északkeletre, a mai Likócs puszta táján fekvő község volt, mely¬nek határai a Duna mindkét partjára kiterjedlek. "A középkori oklevelek Zenth Gyd (1222), Scenthwyd (1337) és Zentwyd (1440, 1460, 1472) néven említik." Legkorábban, 1222-ben II- Endre egyik oklevelében "Szent Güd" (Zenth Gyd) néven szerepel. A XIV és a XV századi oklevelekben gyakran olvashatunk Szent-Vidről, amely vámhely is volt. 1472-ben külön rév is tartozott hozzá, Fintafalvi (Nagylucsei) Orbán budai kanonok és a Bajcsi család tulajdonaként. Szent-Vid tiszteletére szentelt temploma is volt, mely, ha romokban is, de 1593-ban még fennállott. A község viszont, a jegyzőkönyvek tanúsá¬ga szerint, ekkor már elpusztult, valószínűleg a török hadak pusztításai következtében. "1593-ban a település Lipcsei János birtoka volt, aki 200 magyar forin¬tért zálogba adta Vajda Kristófnak és Torkos Jánosnak", aki a XVII. században mint anyai birtokát határoltatta. A község igen sok kézen ment ál. Határának nagy része a bácsai, szentiváni, hecsei határokba olvadt. Legnagyobb része, mely fennma¬radt, Likócs tulajdona.

Aki szeretne még sétálni és többet látni, menjen tovább a töltést követve és láthatja még a Külső réteket  N 47° 43,091' E 17° 39,974' 110 m [GCBVID+Rét] , az Ezüstfa-rétet és Hangya-rétet, a Bányatavakat  N 47° 43,096' E 17° 39,772' 110 m [GCBVID+Bányatavak], Laposokat  N 47° 43,364' E 17° 39,848' 110 m [GCBVID+Laposok], az Alsó-rétet, Kenderáztatót, az Unka-tavat.
Elvileg erre is vissza lehet menni a Bácsai-holtághoz, de az már inkább 5-ös nehézségű terep.

2010.06.11
- magas vízálláskor használd a térképet(1. kép) és a töltéseket, segítségedre lesznek

Ládakarbantartás:


Több infó a környékről:
http://szigetkoz.eu/termeszetved/szentvid.htm