WAP:
Érsemjén geoládája (Simian, Judetul Bihor, Romania)
1. pont: az emlékmű hátsó oldaláról szedd össze a jelszót. Javaslom, hogy készíts a feliratról fotót, és otthon válogasd össze a 8 karakterből álló szót a részletes leírás birtokában
2. pont: a láda, közel a patakparthoz nagy bokor tövében kövekkel takarva, 15x10x5 cm.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
"Macska-jaj" geoláda Kazinczy szülőfalujában
Ez a doboz a határtól nem messze található Érsemjénbe kalauzolja el a kedves kessereket. A neve azért "Macska-jaj", mert bizony kicsit úgy néz ki a táj, mint a nevezetes filmben. Errefelé nem ritka, hogy összevissza kószáló állatkákat láthat az arra járó - bár itt nem esznek Trabantot az útszélen, mert tudják, hogy otthon sokkal táplálóbb Dacia falatokhoz férhetnek hozzá. Nem lesz gyönyörű kilátás, sem szembeszökő szépségű épületek. Mindössze "csak" Kazinczy Ferenc született itt. Mellszobra a falu szívében, a hajdani Fráter kúria közelében, a helyi önkormányzattal és a református templommal, valamint parókiával szembeni parkban található, amely most már egészen csinos, s mint az a logokban is olvasható, narancssárga szemetesekkel is gazdagon el van látva. :) Kazinczy szülőházát tábla jelzi innen nem messze. Eme látnivalókon kívül még több régi magyar családnak volt a faluban birtoka, egyik-másik kúria még ma is szinte az eredeti állapotában látható.
Megközelítés
Debrecentől a 48-as számú főúton Nyírábrány, határátkelőig. Ott átkelés a határon (immáron 0-24 átjárható), majd el se lehet tévedni. Frissen burkolt az út - most már nemcsak félig -, megyünk-megyünk-mendegélünk, mígnem már-már Érmihályfalva (Valea Lui Mihai) határában egy aranyos táblát pillantunk meg, hogy Érsemjén (Simian) jobbra, 2 km-re.
A láda
N 47° 29,675' E 22° 5,300' 122 m [GCSIMI-1]
N 47° 30,446' E 22° 5,607' 122 m [GCSIMI-2]
Első pontja virtuális. Az N47° 29,675;, E22° 5,300 koordinátán található emlékműnek a hátsó oldaláról kell a jelszó első részét összeszedni. Ez nyolc karakterből áll, mégpedig olyképpen összeszedve, hogy az itt felsorolt betűket egymás után írjuk:
1. sor 6. betű
2. sor 1. betű
3. sor 7. betű
5. sor 6. betű
6. sor 9. betű
7. sor 9. betű
10. sor 5. betű
11. sor utolsó betű
A sorok számolását a besüllyesztett keretben lévő szövegrészben kezdjétek, a fölötte lévő egy sor nem számít bele!
Második pontja az N47° 30,446; E22° 5,607 koordinátán leledző láda, közel a patakparthoz nagy bokor tövében kövekkel takarva, 15x10x5 cm.
Ha a ládát baleset érné, az N47° 30,247', E22° 5,579' koordinátán található tábla első sorának első szava olvasandó le helyette.
Ha összeraktátok a jelszót, akkor szóközök nélkül, egybe írandó, csak az első karakter nagybetűs. (Három értelmes szóból tevődik össze.)
Történelme
Érsemjén - Simian - nevét legkorábbi birtokosairól kapta, akik a Balog-Semjén (Boloc-Semyan) családnevet viselték. Maga a település valószínűleg a csiszolt kőkorszakig visszamenőleg büszkélkedhet történelemmel. A Honfoglalás után közvetlenül a mai Érsemjén határában vélhetőleg már létezett egy település. Érsemjén területén a Balog-Semjén család telepedett le.
Érsemjén fejlődése a tatárjárás után indult meg. 1321-ben Wysimean néven említették, ahol az előtag, a Wy- (jelentése: új) arra utal, hogy előzőleg elpusztult a település. Első egyházi adat róla 1332-ből való, mivel már a tatárjárás után templom épült a településen. Ez a templom 1660 körül semmisült meg, de ami megmaradt belőle - kőből faragott kapurészek -, az a mai református templom kapuiba van beépítve, s utal a hajdani templom igen tekintélyes méreteire. Az 1600-as évek végén a törökök dúlták fel a falut, amitől az lakatlan lett.
Számos birtokosa volt a településnek; 1445-ben a Zólyomi család birtoka volt, 1560-ban a Makófalvi család, majd amikor ők kihaltak, Varkocs Tamás váradi főkapitány, majd 1600 körül a Fráter és a Péchy család lett a birtokosa. I. Lipót császár idejében a Bossányiak, ezek révén pedig később a Krajnik, Kazinczy, Szúnyogh, és Dobsa család, míg a Fráter és Péchy családokkal való összeházasodás révén a Kölcsey, Dobozy és a Pogány családok voltak itt birtokosok. A XX. század elején a Fráter család, Szunyogh Zsigmond, Krajnik Ödön és Nagy György is birtokosa volt.
A Habsburg uralom idején a falu szülötte, Kazinczy Ferenc is részt vett a Martinovics-összeesküvésben. 1802 karácsonya és szilvesztere között Érsemjénben tartózkodott Csokonai Vitéz Mihály, aki barátját, Kazinczy Ferencet látogatta meg.
Az első világháborúban is harcoltak a falu lakosai. Mint az közismert, 1920-ban Erdélyt, s vele együtt Érsemjént is Romániához csatolták. Később, a második bécsi döntés értelmében visszakerült magyar kézre, azután pedig a második világháború végkifejleteképpen újra a trianoni határokat állították föl, és Érsemjén ismét Románia területéhez csatolódott, mely azóta nem változott.
...az elcsatolt területek részeként
Az 1945-ben kihirdetett földreform-törvény értelmében kisajátították a háborús bűnösök és az árulók, valamint azon személyek vagyonát, akik Romániával ellenséges viszonyban álló országba távoztak, illetve 1944. augusztus 23-a után ilyen országba menekültek.
1950-ben megindult a kollektivizálás, mely 1962-ben zárult le végleg. Érsemjénben az állam taktikus módszerekkel számolta fel a falusi gazdasági rendszer régi struktúráját. Az első szakaszban a falusi osztályharc kiéleződése címén a falu ellen indult támadás. A beszolgáltatási kötelezettségeket 1949-ben fölemelték és kemény eszközöket alkalmaztak a behajtásnál, mintegy 150 ezer embert deportáltak országszerte. Az osztályharc következő célpontjai a "kulákok" voltak. A parasztok azonban a birtoknagyságra való tekintet nélkül ellenálltak az 1949-51-es kollektivizálási kampánynak. Az ellenállókat megverték, pszichikai kényszert alkalmaztak, a betörhetetlennek minősítetteket deportálták, testi fenyítésben, megaláztatásokban részesítették.
Az 1948-as államosítás során az egyháztól elvették az iskolaépületet, megsemmisítették az anyakönyveket. A kollektivizálás magába olvasztotta az egyház földjeit, mindenkit közmunkára kényszerítettek, nem tisztelve a plébánost sem. A katonai hatóság lepecsételte a kápolna ajtaját, megtiltva a szentmise megtartását. Akkor ez mindenütt természetes volt, hiszen a vallást a "nép ópiumának" tartották.
Államosították a földbirtokosok házait, birtokait. Így lett a Horváth-kúria TSZ-székház; a Fráterek egyik kúriája először óvoda, majd posta- és telefonközpont; a másik Fráter-kúria Feketefaluban (Újsemjén) iskolaépület; az Erőss-kúria óvodaépület stb.
Az 1970-es években a városi ipar elszippantotta a TSZ dolgozóit. A munkások Várad, valamint Székelyhíd és Érmihályfalva gyáraiban dolgoztak. A TSZ-tagok száma 1400-ról 600-ra esett, mert az állami gazdaság (I.A.S.) nagyobb kereseti lehetőséget ajánlott.
A 70-es években az állami beruházásból aszfaltozták a megyei utat; kiépítették a vízhálózatot, a 60-as években bevezetett villanyáramot ekkor kezdték használni közvilágításra.
A falu népessége 1974 körül 3700 fő volt. A 80-as évek közepén az egyre elviselhetetlenebbé váló helyzet miatt sokan szöktek át Magyarországra. Mindennaposak voltak a katonai razziák, sok embert lőttek le a határszélen, rengeteget kínoztak meg, ha szökés közben elfogták. A 89-es eseményeket követően a TSZ felbomlott, az emberek visszakapták régi földterületeiket, kárpótolták őket az államosítás során elvesztett állataikért.
1991-től megjelentek a kétnyelvű helységnévtáblák. Megalakult az RMDSZ. Ugyanebben az évben került sor az első Kazinczy-emlékünnep megtartására, melynek keretén belül felavatták a Kazinczy Ferenc-emlékszobát, mely kis múzeumot 1994-ben Fráter Lóránd emlékteremmel egészítettek ki.
1999. augusztus 20-án emlékmű készült az első világháború áldozatainak. Ekkor rendezték meg az első érsemjéni falunapokat is.
Itt született híres emberek:
Kazinczy Ferenc költő, nyelvújító
Fráter Lóránd nótaszerző
Csiha Kálmán református püspök, költő, publicista
Látnivalók:
A Fráter-kúria
A falu központjában helyezkedik el, a református parókia mellett, szemben a Polgármesteri Hivatal épületével. Vidéki kúria, amelyet nagyon sokszor átalakítottak. Eredetileg a Péchy családé volt, majd Fráter Béla és felesége, Rhédey Júlia tulajdonába került. Ma minden díszítésétol megfosztva elvesztette eredeti értékét.
A Fuchs-kúria
A falu központja felé vezeto út bal oldalán helyezkedik el, szinte eredeti formájában. Stílusa eklektikus, mint az érmelléki kúriák általában. A kúria eredetileg Szunyogh János tulajdona volt. 1910-től a Fráter család, 1923-tól Lovas Adalbert, 1925-től pedig Fuchs Pál tulajdonába került. 1966-ban államosították, mai rendeltetése orvosi és fogászati rendelő.
A Fráter Lóránd-kúria
A Lóránd tagban, ma Újsemjénben (Feketefalu) található. Az udvari falazat előtt pilléreken nyugvó árkádos folyosó fut végig, a késo barokk építészet és a helyi hagyományok ötvözeteként. Dísztelen pillérek határolják a félköríves árkádokat. Az épület kilenc menetes homlokzati tornáca téglával van lerakva, termei deszkamennyezetesek. Ma iskola működik benne.
Csiha-kúria
A határ felé vezető műút mellett, a Barantón található az eredeti formájában megmaradt épület. A tanyát 1916-ban vásárolta Csiha Sándor és neje. 1922-1924 között épült fel a kúria. 1949-ben államosították. A jelenlegi tulajdonosok: Csiha Sándor, Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke és Csiha Csaba Attila.
Kazinczy Ferenc mellszobra
Horvay János alkotása. Kezdetben csak egy gránitkőből készült emlékmű állt Kazinczy szülőházával szemben. Ezt az emlékművet 1859-ben állíttatta Krajnik Alajos, ekkor kerítéssel vették körül.
A szobor 1907. szeptember 22-én került a fent említett talapzatra, ekkor látták el emléktáblával Kazinczy szülőházát is, szintén ezzel az alkalommal kerítették be a szobrot körülvevő parkot. A szobor és az emléktábla költségeit Fráter Lóránd állta, míg a parkosítást és a kovácsoltvas kerítést a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozta.
Az 1918-as események következtében a szobrot az érsemjéni református templomba kellett menekíteni, majd a második bécsi döntés (1940) után került vissza eredeti helyére ahol ma is áll.
Milleniumi kettőskereszt
Kereszténységünk 2000., magyarságunk 1000. évfordulójának emlékére állította Érsemjén lakossága, 2000. augusztus 20-án. A fölszentelését illetve megáldását a falu három lelkésze végezte ünnepélyes keretek között.
Kazinczy Lajos emlékfejfája
Kazinczy Ferenc legkisebb fia. Az 1848-as forradalom idején a magyar honvédség tábornoka. 1849-ben golyó által kivégezték. Az ő emlékére állítottak fejfát a semjéniek. A talapzaton levő márványtábla felirata: "IN MEMORIAM KAZINCZY LAJOS ARADI VÉRTANÚ 1820-1849". A fejfán a következő szöveg olvasható:
Isten, ne hagyd el szerencsétlen hazámat.
Kellemes keresgélést mindenkinek!
Evetkéék
Ládatörténet.
2017. 6. 15. A dobozt Dr. Lada újratelepítette, a helye kicsit változott. Köszönjük. Adatokat frissítettem. [Admin(Fazék)]