Elhelyezés időpontja: 2008.05.31 16:25
Megjelenés időpontja: 2008.06.02 23:00
Utolsó lényeges változás: 2022.09.20 19:58
Utolsó változás: 2023.01.22 20:19
Rejtés típusa: Multi geoláda (2H+1V)
Elrejtők: Emma, Erzsi, Bálint, Feri; Fixis, Zolas21, Hajni
Ládagazda: Ásványvadász Nehézség / Terep: 1.5 / 2.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2500 m
Megtalálások száma: 197 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
Három pontos multiláda:
1.: Konyhai doboz a Bekó-kilátó legelső lépcsőfoka alatt. Alternatív jelszó: a kilátó első szintjén felfelé nézve keresd!
2.: Virtuális jelszórészlet a 150 éves tölgy előtti (szemből bal oldali) tájékoztató táblája aljára felírva.
3.: Konyhai doboz az ösvény mellett az első fában, talajszinti odúban a Méhesfoki-kilátó közelében.
Jelszó: A multi pontjain található jelszórészletek 1-2-3 sorrendben.
Bevezető:
Egy "kis" kirándulásra (túrára) invitálunk benneteket ezzel a ládával a Kecel melletti Rózsaberek tanösvényre. A túra természetesen gyalog ajánlott. Magasabb építésű kocsival is lehet próbálkozni, de számoljatok a rengeteg homokkal. Félő, hogy elássátok az autót. Kerékpározni szinte lehetetlen ezen a talajon.
A környezet leírása:
Rózsaberek tanösvény:
A Rózsaberek tanösvény az Őrjeg egyik leghosszabb tanösvénye több mint 5 km hosszú és inkább egy rövidebb túraútvonalnak felel meg.
A tanösvény a Kecel környéki tájhasználati módok bemutatását helyezi előtérbe nem feledve a múlt emlékeit. Sétánk során tanúi lehetünk azoknak a mezőgazdasági hasznosítási formáknak, melyek az utóbbi kétszáz évben a homokvidéket átalakították, így szántóföldi kultúrák, birkával járatott homoki legelők, magas művelési (kordonos) szőlőültetvények, továbbá telepített erdő ültetvények kísérik utunkat. A tanösvény utolsó harmada az Őrjeg területére vezet, ahol az Alföldre jellemző buja, vízjárta térség máig megőrződött szépségeivel ismerkedhetünk A tanösvény (zsombéksásos-rekettye füzes, vizenyős terület) neve egyben célzás az egykor vízben gazdagabb környezeti állapotra, mely egykor az itteni tájat jellemezte. A Rózsaberek tanösvény első szakasza az Erdészeti tanösvény útjával megegyezik, majd a Duna-völgyi-főcsatornával párhuzamosan halad.
Erdészeti tanösvény:
Az Erdészeti tanösvényt Kecel Város Önkormányzatának kezdeményezésére a Kecel-Szilosi erdőben alakította ki a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Császártöltési Erdészete azzal a céllal, hogy az érdeklődő látogatók részére bemutassa az alföldi homoki erdőgazdálkodást. A tanösvény felavatására 2007. június 22-én az Országos Erdészeti Egyesület 138. Vándorgyűlése alkalmával került sor. Az ösvényen tett kényelmes séta során nemes nyár, fiatal és idős kocsányos tölgy, valamint fehér nyár fafajú erdőkkel ismerkedhetünk meg. Élményeinket szemléletes tájékoztató táblák továbbá egy talajszelvény teszik még színesebbé.
Őrjeg (Látó-sziget):
Kecel városától északra fekvő terület 1984 óta védett. Az Őrjeg területét egy 1996-os helyi rendelettel tovább növelték, így mára területe megközelíti a 275 hektárt. Az Őrjeg szerves részét képezi a Látó-sziget, ezért gyakran mind a két elnevezést szívesen használják. Maga az Őrjeg a Duna negyedkor végi medervonulatát kísérő hatalmas mocsárvilág és turjánosok maradványa. Az Őrjeg vízutánpótlását nagyobb részt ma is a magasabban fekvő Homokhátságról kapja. Az "Őrjeg" a lápos, mocsaras területek helyi elnevezése, öreg turjánt, turjánvidéket jelent. Nem véletlen hogy az itt képződött 2-3 méter vastag tőzegvagyon kitermelése évtizedekig tartott. Ez az élőhelyek (láp- és mocsárrétek) elvesztését eredményezték. A Látó-sziget szigetszerűen emelkedik az Őrjeg hajdan kiterjedt mocsarai fölé. A bokorfüzesek, a laposabb részeken vízállásos semlyékek, zsombékosok és gyapjúsásosok borította vidék. Nedves rétjeit kaszálóként hasznosítják. A Látó-szigetet átszelő Csukás-ér a Kiskőrösi-turjános országos jelentőségű természetvédelmi területtel való természetes kapcsolatot biztosítja.
A mélyebben fekvő vízállásokat lebegő és gyökerező hínárvegetáció, valamint fajszegény nádasok jellemzik, ezután magassásosok, mocsár- és láprétek, fűzlápok és kaszálók váltják egymást. Itt-ott kőris-éger láperdő, a magasabb helyeken homokpusztai növényzet díszlik. Az egész évben vizes, tocsogós tőzeges láprétek uralkodó növénye a kormos csáté, míg a pangó vizes lápokon, lápréteken a lápi sás tömeges. Az említést érdemlő növényfajok közé tartozik még az illatos hagyma, a nyár végén virító buglyos szegfű, az őszi vérfű, a gyíkvirág, a nyúlkömény, az ördögharaptafű és a kornistárnics.
A fajgazdag növényvilág számos védett és fokozottan védett állatfaj életfeltételeit teremti meg. Az Őrjeg ritka kisragadozója, az ember szeme elé ritkán kerülő, nagyon óvatos hermelin mellett molnárgörények és vidrák is előfordulnak errefelé. Madárvilága az élőhelyi változatosságok miatt rendkívül gazdag.
Ládatörténet
2011.07.02.: Elveszett logfüzet pótolva, láda feltöltve. (Innen is üdvözlöm aki elvitte!)
2011.11.01.: Ismét logfüzet pótlás. Köszönet Vargapapamama!
2017.11 06.: A láda régóta beteg, a ládagazda részéről nem látszik javítási szándék, így a ládadoki javaslata alapján szabályainknak megfelelően adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2018.11.17.: A helyszínen új rejtést készítettünk Hajnival és Zolas21 barátommal közösen. Az Erdészeti tanösvény közeli erdőket kivágták, így az ottani pontok értelmüket vesztették, megszűntek. A láda nevét Erdészeti tanösvény és Rózsaberek tanösvényről Rózsaberek sétaútra változtattam. Az érdekes látnivalók (Bekó-kilátó, a 150 éves tölgyfa és a Méhesfoki-kilátó) a multi pontjai lettek, így már nem lehet kikerülni azokat aszfalton. A sokak által nem kedvelt kiszámolósdi megszűnt, a multi pontjai nyilvánosak lettek.
2021.05.09. Liberty kicserélte a törött ládát.
2021.06.26. Adoptálta: Ásványvadász, megtalálások száma: 146.
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Andival kihasználtuk a négy évente adandó extra napot az évben és Szegeden, il. az úton oda és vissza ládáztunk.
Ezt is felkerestük ennek körében.
Köszönöm a rejtést!
A Vádéi bejárati úti megállóban szálltam le a buszról és kezdtem meg a mai kerékpáros túrámat, ami inkább kerékpár tolás volt a homokban. Ennek ellenére tetszett ez az útvonal, különösen a Méhesfoki-kilátói rész. Ott ugyan eleredt az eső, ami szerencsére csak néhány percig tartott. A második pontnál figyelmetlen voltam és nem vettem észre az információs tábla jobb felső sarkában lévő darázsfészket. Össze is szedtem négy darázscsípést. A vasúti pálya kereszteződésénél letértem a GCKKVV láda felé, ahonnét Kecel felé vettem az irányt.
Mai családi kirándulós napunk utolsó állomása. Kistarcsáról Kalocsára való eljutás volt a cél, közben megnézni sok érdekes helyet. Ez is egy ilyen volt.
Mivel a mai nap megviselte a családot :-), így az autós végig járás mellett döntöttem, hogy gyorsabban eljussunk a gyrososhoz Kalocsán, ami be lett ígérve.
Hát, eléggé laza itt a homok az úton. Többször is jött az adrenalin löket, mert kezdte elvinni a kocsit a puha homok. Lendülettel mentem, mert nem akartam elásni sem, szóval kalandos volt ez így is!
A pontok nagyon jók voltak. Különösen az utolsó, a Méhesfoki-kilátó pont tetszett. Itt nagyon szép volt a gyep, és a fények is remekül világították be a környezetet.
Mindkét kilátó korlátján volt egy csomó bagoly köpet. A Bekó-kilátó tetejében egy nagyobbacska fészek is volt!
Összességében tetszett a multi, és nem is bántam meg, hogy autóval abszolváltuk a nagy részét.
Megtaláltam. A WAP hibás. A főcímben szereplő koordináta nem az 1., hanem a 3. pontra mutat. Mivel én Kecel felől közelítettem meg sikerült is túlmenni rajta. Szerencsére hamar rájöttem és csak 500 métert kellett visszacaplatni a forró homokban, de ennek sem örültem. Egyébként jó kis Szahara-túra lett, a másik két keceli ládával együtt összejött a 20 km, úgyhogy a közeli mozgóládára már sem idő, sem energia nem maradt.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.7.16]