Három pontos multi:
1.: 14x9x7 cm-es konyhai doboz a Bekó-kilátó legelső lépcsőfoka alatt. Alternatív jelszó: A kilátó első szintjén felfelé nézve keresd!
2.: Virtuális jelszórészlet a 150 éves tölgy előtti (szemből bal oldali) tájékoztató táblája aljára felírva.
3.: 22x15x11-cm-es konyhai doboz egy facsoportban lévő fa üregében 1 m magasan a Méhesfoki-kilátó közelében.

Jelszó: A multi pontjain található jelszórészletek 1-2-3 sorrendben.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Bevezető:
Egy "kis" kirándulásra (túrára) invitálunk benneteket ezzel a ládával a Kecel melletti Rózsa-berek tanösvényre. A túra természetesen gyalog ajánlott! Magasabb építésű kocsival is lehet próbálkozni, de számoljatok a rengeteg homokkal! Félő, hogy elássátok az autót. Kerékpározni szinte lehetetlen ezen a talajon.

A környezet leírása:

Rózsa-berek tanösvény:
A Rózsaberek tanösvény az Őrjeg egyik leghosszabb tanösvénye több mint 5 km hosszú és inkább egy rövidebb túraútvonalnak felel meg.
A tanösvény a Kecel környéki tájhasználati módok bemutatását helyezi előtérbe nem feledve a múlt emlékeit. Sétánk során tanúi lehetünk azoknak a mezőgazdasági hasznosítási formáknak, melyek az utóbbi kétszáz évben a homokvidéket átalakították, így szántóföldi kultúrák, birkával járatott homoki legelők, magas művelési (kordonos) szőlőültetvények, továbbá telepített erdő ültetvények kísérik utunkat. A tanösvény utolsó harmada az Őrjeg területére vezet, ahol az Alföldre jellemző buja, vízjárta térség máig megőrződött szépségeivel ismerkedhetünk A tanösvény (zsombéksásos-rekette füzes, vizenyős terület) neve egyben célzás az egykor vízben gazdagabb környezeti állapotra, mely egykor az itteni táját jellemezte. A Rózsaberek tanösvény első szakasza az erdészeti tanösvénny útjával megegyezik, majd a Duna-völgyi-föcsatornával párhuzamosan halad.

Erdészeti tanösvény:
Az Erdészeti tanösvényt Kecel Város Önkormányzatának kezdeményezésére a Kecel-Szilosi erdőben alakította ki a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari ZRt. Császártöltési Erdészete azzal a céllal, hogy az érdeklődő látogatók részére bemutassa az alföldi homoki erdőgazdálkodást. A tanösvény felavatására 2007. június 22-én az Országos Erdészeti Egyesület 138. Vándorgyűlése alkalmával került sor. Az ösvényen tett kényelmes séta során nemes nyár, fiatal és idős kocsányos tölgy, valamint fehér nyár fafajú erdőkkel ismerkedhetünk meg. Élményeinket szemléletes tájékoztató táblák továbbá egy talajszelvény teszik még színesebbé.

Őrjeg (Látó-sziget):
Kecel városától északra fekvő terület 1984 óta védett. Az Őrjeg területét egy 1996-os helyi rendelettel tovább növelték, így mára területe megközelíti a 275 hektárt. Az Őrjeg szerves részét képezi a Látó-sziget, ezért gyakran mind a két elnevezést szívesen használják. Maga az Őrjeg a Duna negyedkor végi medervonulatát kísérő hatalmas mocsárvilág és turjánosok maradványa. Az Őrjeg vízutánpótlását nagyobb részt ma is a magasabban fekvő Homokhátságról kapja. Az "őrjeg" a lápos, mocsaras területek helyi elnevezése, öreg turjánt, turjánvidéket jelent. Nem véletlen hogy az itt képződött 2-3 vastag tőzegvagyon kitermelése évtizedekig tartott. Ez az élőhelyek (láp- és mocsárrétek) elvesztését eredményezték. A Látó-sziget szigetszerűen emelkedik az Őrjeg hajdan kiterjedt mocsarai fölé. A bokorfüzesek, a laposabb részeken vízállásos semlyékek, zsombékosok és gyapjúsásosok borította vidék. Nedves rétjeit kaszálóként hasznosítják. A Látó-szigetet átszelő Csukás-ér a Kiskőrösi-turjános országos jelentőségű természetvédelmi területtel való természetes kapcsolatot biztosítja.
A mélyebben fekvő vízállásokat lebegő és gyökerező hínárvegetáció, valamint fajszegény nádasok jellemzik, ezután magassásosok, mocsár- és láprétek, fűzlápok és kaszálók váltják egymást. Itt-ott kőris-éger láperdő, a magasabb helyeken homokpusztai növényzet díszlik. Az egész évben vizes, tocsogós tőzeges láprétek uralkodó növénye a kormos csáté, míg a pangó vizes lápokon, lápréteken a lápi sás tömeges. Az említést érdemlő növényfajok közé tartozik még az illatos hagyma, a nyár végén virító buglyos szegfű, az őszi vérfű, a gyíkvirág, a nyúlkömény, az ördögharaptafű és a kornistárnics.
A fajgazdag növényvilág számos védett és fokozottan védett állatfaj életfeltételeit teremti meg. Az Őrjeg ritka kisragadozója, az ember szeme elé ritkán kerülő, nagyon óvatos hermelin mellett molnárgörények és vidrák is előfordulnak errefelé. Madárvilága az élőhelyi változatosságok miatt rendkívül gazdag.

Forrás:
www.knp.nemzetipark.gov.hu, www.turizmus.homokhatsag.hu

A láda:
Megközelítése: Kiskőrös, Kecel felől Kalocsa irányba kell haladni az 5301-es számú úton. Erről az útról kell ráfordulni a földútra itt:  N 46° 33,060' E 19° 11,427' 95 m [GCROSA+kereszteződés] Alacsony autóval még előtte érdemes megállni, mert innetől kezdve válik nehezen járhatóvá az út. A Méhesfoki-kilátónál bőven van hely parkolni.  N 46° 32,514' E 19° 11,543' 92 m [GCROSA+parkoló] Innen érdemes gyalog megtenni az oda-vissza 5 km-es távot.
Menetrend szerint közlekedő autóbuszok megállnak a közelben a Vádéi bejárati út megállóban.  N 46° 33,006' E 19° 10,971' 90 m [GCROSA+buszmegálló]

1.pont: Bekó-kilátó. Konyhai doboz az első lépcsőfok alatt. Alternatív jelszó az első szinten felfelé nézve.
 N 46° 31,745' E 19° 11,716' 93 m [GCROSA-1]

2.pont: Jelszórészlet  N 46° 32,249' E 19° 11,546' 97 m [GCROSA-2]
felírva az információs tábla aljára a 150 éves tölgyfa  N 46° 32,249' E 19° 11,545' 99 m [GCROSA+150 éves tölgy] előtt.

3.pont: Láda  N 46° 32,539' E 19° 11,430' 95 m [GCROSA-3] 1 méter magasan egy facsoport egyik vastagabb tagjának a tövében a Méhesfoki-kilátó  N 46° 32,525' E 19° 11,361' 99 m [GCROSA+Méhesfoki-kilátó]
közelében.

Kellemes ládakeresést!

Ládatörténet
2011.07.02 - Elveszett logfüzet pótolva láda, feltöltve. (innen is üdvözlöm aki elvitte!)
2011.11.01 - Ismét logfüzet pótlás. Köszönet Vargapapamama!
2017. nov. 6. A láda régóta beteg, a ládagazda részéről nem látszik javítási szándék, így a ládadoki javaslata alapján szabályainknak megfelelően adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2018.11.16-án ládagazda lettem. 17-én a helyszínen új rejtést készítettünk Hajnival és Zolas21 barátommal közösen. Az Erdészeti-tanösvény közeli erdőket kivágták, így az ottani pontok értelmüket vesztették, megszűntek. A láda nevét Erdészeti tanösvény és Rózsa-berek tanösvényről Rózsa-berek sétaútra változtattam. Az érdekes látnivalók (Bekó-kilátó és 150 éves tölgyfa) a multi pontjai lettek, így már nem lehet kikerülni azokat aszfalton. A sokak által nem kedvelt kiszámolósdi megszűnt, a multi pontjai nyilvánosak lettek. 2018.11.20-án frissítettem a ládaoldalt.