A multiláda három pontból áll:
1.) kerek doboz 10x10 cm, a parkoló közelében, fa odújában
2.) 20x10x5 láda, fal üregében
3.) 20x15x10 láda sziklaüregben

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

A Papuk hegység keleti része legegyszerűbben drávaszabolcsi átkeléssel érhető el. Célállomásunk a határtól kb. 55 km-re van.
A mai Orahovica, a Krndija-hegység ( a Papuk keleti nyúlványa) északi oldalán helyezkedik el. A város környékén több, a középkorból fennmaradt romnak (magyar szempontból is) kultúrtörténeti érdekessége van, másrészt kuriózum az is, hogy néhány kilométeres sétával három meglepően szép környezetben lévő várromot kereshessünk fel.
A multi három ládából áll és három, a történelem különböző időszakaiban keletkezett épület maradványit mutatja be.

Orahovica városából kiindulva, a Kutjevo felé haladunk, majd Duzluk faluban a Jezero felíratú táblát követjük. Hamarosan az Orahovicai-tó partjára érünk, amely annak ellenére hogy mesterséges, meglepően szép környezetben van és harmonikusan illeszkedik a környező hegyekhez. A tó környékén tudunk parkolni is  N 45° 30,936' E 17° 51,627' 231 m [GC3VAR+parkoló1] vagy letehetjük a kocsit a vár alatti romoknál  N 45° 31,036' E 17° 51,269' 241 m [GC3VAR+parkoló2].

A vár alatti kastélyrom

Az első pont  N 45° 31,042' E 17° 51,286' 218 m [GC3VAR-1]a parkoló közelében lévő fa tövében található.
A Hercegovác kúriaként is emlegetett épület, egy kőbánya területén van, viszont szabadon látogatható és mellette pihenőhely is ki van alakítva. Érdekes látványt nyújtanak a bánya közvetlen közelségében lévő középkori romok.
A kastély története ismeretlen, vélhetően a XV.-XVI. századból származik. A kastély kelet-nyugati tájolású és csak az északi falai állnak, rajtuk még az ablak- és ajtónyílások is épen megmaradtak.

Raholca vára

A rejtek a tó mellől induló "piros kör" jelzésről közelíthető meg, a turistaút könnyen felfedezhető  N 45° 30,963' E 17° 51,527' 254 m [GC3VAR+ösvény1] .
A második pont  N 45° 30,652' E 17° 51,502' 381 m [GC3VAR-2]a bejárat mellől induló ösvény irányából megközelíthető külső várfal egyik mélyedésében.
A tekintélyes várromot már messzebbről is könnyen észre lehet venni. Méreteire jellemző, hogy Horvátország szlavóniai részének a legnagyobb méretű romja. A környék horvát lakói népiesen Ružica (Rózsa) várának is hívják, számos történet is kapcsolódik hozzá. A neves horvát művészettörténész Djuro Szabo szerint város, kastély és erőd is egyben.
A középkori Raholca története nagy valószínűséggel összeolvad az innen 3,5 km-re lévő Óvár történetével, bár erre semmilyen bizonyíték nincs.
A várról számos helyi monda is született: "Amikor a horvátok a törökök ellen harcoltak, az egyik csatában a várkisasszonynak, a szépséges Ružicának az apja és bátyja is odaveszett. Ružica, hogy a vár népét megvédje, úgy döntött, hogy a legerősebb lovaghoz megy feleségül, leendő férjét pedig egy lovagi tornán fogja kiválasztani. A tornán a szlávok mellett nyugati lovagok is részt vettek. A győztes közülük került ki. Ružica azonban nem akarta kezét idegen lovagnak adni, ezért kétségbeesésében egy szakadékba vetette magát. Hamarosan az egész vidéken Ružica vérére emlékeztető, vöröslő rózsabokrok nőttek."
Egy másik legenda szerint Ružica tündér volt, aki tündérpajtásaival meg akarta akadályozni a vár felépülését, de a haja beleakadt egy sűrű hálóba és halóstól a vár alapjaiba falazták be.
A valósághoz visszatérve, Raholca várát 1357-ben említik először, mint királyi várat. Különféle zálogszerződések során, a vár birtokosa, az Újlaki család familiárisa, Kont Miklós lesz, akinek a leszármazottai Raholczainak nevezték magukat. Később az Újlaki családhoz kerül, majd az utolsó várúr özvegye hozzámegy a kétes hírű szlavón főúrhoz, Fülöp pécsi püspök fivéréhez, Móré Lászlóhoz. Nevével a kisnánai vár történetében is találkozhatunk. Móré rosszhíréhez hozzájárult az is, hogy a török korszak előtti zűrzavaros időszakban, az egymással csatározó szlavón nemesek közül kitűnt a kegyetlenségével és mindkét király, Szapolyai János és Ferdinánd is vagyonvesztésre ítélte. Szapolyai a várat megostromolta, a védőket lekaszabolták, de Móré megmenekült. Később török fogságba került, áttért a muzulmán hitre, egyik fia már jelentős tisztséget töltött be a török udvarban.
(A török időben keletkezett a közeli Duzluk falu is, a török eredetű szó jelentése: bokréta)
A visszavételt követően, tulajdonosai gyakran cserélődtek, (de Cordua, T. Fleischman, Pejácsevich, Mihalovich családok) de ekkorra az épület már tető nélkül, rossz állapotban van.
A várba jelenleg a romos déli tornyon át lehet bejutni. Az épület jelentős értéke, a külső várban (a bejáratnál) lévő gótikus kápolna romjai és a helyenként megmaradt kőfaragások. A torony után egy tágasabb térbe jutunk. Jobbkéz felé egy többhelységes palotaszárny, míg bal kéz felé kisebb helységek vannak, némelyiküknél még a mennyezet is ép. A bejárat mellől lesétálhatunk a déli oldal félköríves védőművéhez. A falak vastagsága, főleg a támadásoknak jobban kitett déli oldalon, elérik a 9 métert is.
A vár mellől kilátás nyílik  N 45° 30,714' E 17° 51,582' 353 m [GC3VAR+Scenic area] a drávamenti síkságra, szép időben látni lehet a Mecseket is.

Az Óvár

A vártól visszafelé indulunk el, majd a  N 45° 30,738' E 17° 51,530' 335 m [GC3VAR+ösvény2] pontnál rátérünk a "piros kör" jelzésre, de megkereshetjük a vártól folytatódó jelzést is, amit végig követnünk kell. (a villanyoszlopok mellett) Sajnos nyáron, kevesen túráznak errefelé, ilyenkor a növényzet meglehetősen magas lehet.
Az Óvár megközelítésekor figyeljük a Stari Grad feliratot, a kijelölt turistautat akkor se hagyjuk el, ha a műszer szerint már elmentünk a romok mellett. A várhoz vezető - egyébként egyértelműen jelzett - letérésnél  N 45° 29,409' E 17° 50,915' 641 m [GC3VAR+ösvény3] feltűnik előttünk a 792 m-es Kapavac, amely a Krndija-hegység legmagasabb pontja.
A harmadik láda helye a  N 45° 29,688' E 17° 51,029' 685 m [GC3VAR-3] pontban van, egy sziklaüreg mélyedésében.
Az Óvár történetéről gyakorlatilag semmit sem tudunk. Feltehetően a XIII. században épülhetett, közelebbi rokonságot a drégelyi és a mecseknádasdi Réka-várral mutat, valószínűleg csak védelmi célt szolgált. Terjedelmében csaknem túlszárnyalja az újabb erődítmény méreteit is.

The real estate web design guide.

Meg szeretném köszönni Rotty-nak a láda előkészítésében és a rejtésben nyújtott segítségét (fényképek, mérés, ötletek) ill. Marko-nak és Eena-nak az ötleteket és a kivitelezésben nyújtott segítséget..