[WAP: A jelszó koordinátái a következő:
1. N47°24,187' E18°38,082' a falban keresgélj
2. N47°24,150' E18°38,111' számolj a járófelület végéig
3. N47°24,120' E18°38,053' itt ne csak a tájat és az időt nézd, keress egy feliratot]
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Leírás:
A Váli-völgybe azon belül Tabajd községbe hívlak benneteket az ország egyetlen mezítlábas parkjába ami valójában nem is park hanem kb. 800m hosszú sétány.
A falu központjában Nepomuki Szent János szobrától, ami egy késő barokk stílusú műemlék
N 47° 24,132' E 18° 37,893' 121 m [GCMePa+park] indulva vezet a sétaút, a patakmeder mentén a Szabadság-hegyre feljutva ahonnan szép kilátás nyílik a Váli-völgyre. végül a Tűzoltószertárnál visszaérkezve a központba. 21 különféle burkolóanyaggal borított járófelületen keresztül szerezhetünk tapasztalatokat a talpunk érzékelésével. 21db. egyenként 25m. hosszú és 1m. széles járó felület várja az érdeklődőket, kizárólag természetes anyagokból készült. Van jobban, illetve kevésbé érdes, sima, hideg és meleg érzetű, kemény valamint süppedős-ruganyos hatású járórész. Kifejezetten mezítlábas sétáláshoz tervezve, melynek köztudott, hogy rengeteg pozitív előnye van, pihentető, és frissítő hatású, de természetesen a park egésze cipővel is bejárható.
A rejtés:
Sajnos a negyedik ládát is ellopták, ezért most 3 pontos multi geoládává alakítottam át a rejtést. A fenti okok miatt most nem helyeztem ki ládikát, ezért ajándékot hozni-vinni illetve bejegyzéseket írni sem lehet. (Talán később lesz ládikó is.)
Azért a keresés örömét is megtartottam, mivel a 3 jelszóból kettőt keresni kell, főleg az első részletet.
A sétányról nem kell letérnetek.
N 47° 24,187' E 18° 38,082' 119 m [GCMePa-1]
A jelszó első részét a "műtárgy" falában találjátok. Az alacsony növésűek itt kissé hátrányt szenvednek, és ha nem vigyáztok könnyen vizes lesz a lábatok.
N 47° 24,150' E 18° 38,111' 124 m [GCMePa-2]
Az itt kezdődő járófelület darabszámát jegyezzétek meg, hogy meg legyen a jelszó harmadik része is.
N 47° 24,120' E 18° 38,053' 137 m [GCMePa-3]
Az itt található megújuló energiával működő készülék megmutatja a jelszó második részét egy olyan táblán amivel már találkoztál egyszer.
A jelszó:
A jelszó első része az első ponton, a második része a harmadik ponton található szavakból áll (idéző jelek nélkül). A harmadik rész a második ponton kapott számból áll. A részleteket egymás mellé írva szóközöket hagyva írd.
Kérlek benneteket, hogy a rejtésről képet illetve olyan leírást amelyből beazonosítható, ne tegyetek közzé. Figyeljetek a megfelelő, pontos visszahelyezésre. Köszönöm.
Kellemes sétát és keresgélést kívánunk:
Dalissime & BeriLa
Tabajd történelme:
A Váli-völgy bronzkori, késő vaskori (kelta) és római kori települései - mint a szomszéd településeken - itt is folytatódtak. Több római kőemlék a református templomnál került elő. A Kr. u. II-III. században az aquincumi város (municípium, majd colonia) igazgatása alá tartozott, ahol az őslakosság, a kelta eraviszkuszok földjei mellett a városi polgárok is földbirtokot szerezhettek. Tabajd jelentős falu a középkorban. 1228-ban Toboyd, 1231-ben Thuboyd, 1326-ban Tobayd változatban ismert a falunév. Ez időben Csák birtok, majd 1326-tól királyi tulajdonba került. Mihály nevű papja (1332) papi tizedet fizetett. 1339-ben Tabajdi Péter királyi ember neve ismert.
Az 1700-as esztendők elején, a Rákóczi- szabadságharc idején a község, amely ekkor Vak Bottyán birtokában volt, olyan fontos helynek számított, hogy megyegyűlést is rendeztek itt.
A földbirtokosok a XVIII. század elejétől a következőkben változtak: 1743-ban a Száraz család örököseié, majd a Rudnyánszkyaké lett. Részbirtoka volt itt a Kolozsváriaknak is, de itt vett birtokot Dréher Antal.
Látnivalók:
Falumúzeum 
N 47° 24,326' E 18° 37,674' 128 m [GCMePa+múzeum]
Oldalhatáron álló, tornác nélküli lakóház (tájház), fa oromfallal. A falu legépebben megmaradt régi parasztháza. Ezt a házat 2003-ban autentikus jellegét megtartva felújították és a lakosság adományozó kedvéből tájháznak rendezték be.
A tájház gondnoka Ági néni minden kedves érdeklődőt szívesen vár 08-18h között a Kossuth Lajos u 41 sz. alatt
N 47° 24,357' E 18° 37,632' 128 m [GCMePa+útpont]
Kőtár 
N 47° 24,184' E 18° 37,829' 129 m [GCMePa+látványos terület]
A Pannónia római fennhatósága idején itt haladt át a Pécs - Óbuda közötti út. A falu határában kisebb római települések nyomait találták. Ezek a kőemlékek Kr.u. II-III századból származnak. A Polgármesteri Hivatal udvarán állították ki őket. Ez éjjel-nappal látogatható.
I. Világháborús Emlékmű Turul madárral 
N 47° 24,172' E 18° 37,858' 129 m [GCMePa+emlékmű]
Római Katolikus Templom 
N 47° 24,077' E 18° 37,916' 139 m [GCMePa+templom]
A római katolikus plébániatemplom, Szent Kereszt titulusú. Magaslaton álló, kisméretű épület. 1835-36-ban épült. 1932-ben fatornya helyett új kőtornyot kapott, félköríves záródású, egyhajós, lekontyolt tetőoromzaton gúlasisakos toronnyal. Kapualjának fakeretén a következő évszám olvasható 1836. Főoltár az alcsúti kastélykápolnából származik (id. Storno Ferenc, 1880). Késő barokk feszületkorpusz torzója található a padláson, a főoltár adoráló angyalai a plébánia padlásán.
Aranyozott ezüst kehely, 1760. Empire úrmutató, 1760.
Református Templom 
N 47° 24,283' E 18° 37,810' 141 m [GCMePa+alacsony torony]
Domb tetején álló, egyszerű klasszicista templom. - Korábbi épület részeit felhasználva (bejárat fölötti évszám szerint) épült 1833-ban. - Egyhajós, homlokzati tornyos, tornya órapárkányos és hagymasisakos. - 4 csehsüveg-boltszakaszos hajó. Újabb keletű, kihasasodó mellvédű, öntöttvas oszlopos karzatán orgona, 1900-ból Az É-i oldalon a korábbi épület falmaradványa. - B.: Empire szószék, Mózes-szék és keresztelőkút. Késő barokk padok. A szószék alatt Balogh Judit vörös márvány sírköve, 1711. Vörös márvány úrasztal, 1827. - Rokokó kehely, 1754. Kehely, 1801. Kenyérosztó tál, 1755, Martinul Juhász, Komárom. Óntányér, 1713, soproni GS jeggyel. Ónkanna, 1696, LI jeggyel. 2 ónkanna, 1811. 2 brokát, úrhímzéses terítő, 1771.
Forrás: www.tabajd.hu
A parkról bővebben:
http://mezitlabaspark.hu
Megközelítés:
A település megközelíthető közúton: a 7-es útról Baracskánál letérünk, majd tovább északnyugati irányban a 8111 sz úton, vagy az 1-es útról Bicske után letérünk a 811-esre és Alcsútdoboztól délkeletre a 8111 sz. úton.
Parkoló:
N 47° 24,114' E 18° 37,897' 122 m [GCMePa+parkoló]
Tömegközlekedés:
Volánbusz Baracska-Alcsútdoboz-Bicske vonalon.
Buszmegálló:
N 47° 24,142' E 18° 37,862' 129 m [GCMePa+kereszt]
