18X18X7cm-es geoládát keress, kb 2 m. magasságban. Mivel a rejtekhely a Hármas-Körös árterében helyezkedik el, csak akkor kereshető, ha a Körös nem lép ki a medréből. Megközelíthető Köröstarcsa (kb. 6,5 km) vagy Gyomaendrőd (kb. 11 km) felől a bal oldali gáton haladva gyalog, vagy kerékpárral. Gépjárművel ugyanis csak engedéllyel lehet bemenni. A gáttól kb. 60 m. dzsumbujra készülj, millió szúnyoggal! A ládába TravelBug helyezhető.
2008.03.21.-én eseményszámba menő fatalálat történt: Egy nemzeti parkos munkatárs - Őze Péter - adott hírt egy rekordméretű fekete nyárról a Hármas-Körös árterén, Köröstarcsa közelében! Minimális törzskörmérete 1010 cm. Ott a helye Magyarország első három legnagyobb fája között!
Nem egyértelmű ugyanis annak eldöntése, melyik fa a legnagyobb az országban. Egyértelmű válasz erre ugyanis nincs. Ötvöskónyi hársfája 1038 cm körméretű volt 2003-ban, de a törzs egy üres palást, kerülete is hiányos. A süttői fehér nyár 1013 cm kerületű többtörzsű, akárcsak a köröstarcsai. Az ép, egybe törzsű fák között egy Barcs melletti, 2005-ben kereken 1000 cm-es fekete nyárfa a legnagyobb.
Békés megyében azonban vitathatatlanul a most megtalált fa kerülete a leg méretesebb, de több törzsű voltára való tekintettel messze nem a legöregebb. (Ezt a pálmát valószínűleg a gyulai várfürdő területén található 728 cm-es Platánfa vinné el.)
Az sem mindegy, hogyan mérjük egy fa "nagyságát". Hagyományosan a törzskörméretet mellmagasságban szokták mérni. Precízebb erdőmérnökök 130 cm talajszint feletti magasságnál mérnek. Ennyi azonban nem elég. Vannak felfelé szélesedő törzsek, talaj közelben szétágazók, dudorosak, karéjosak, előfordulnak mellmagasságban kikönyökölő oldalágak. Hogyan lehet így összehasonlításokat tenni? A megoldás: a talaj szintje és 130 cm magasság között mérjük a lehető legkisebb körméretet; a mérőszalagot úgy kell felfektetni, hogy a lehető legkisebbet mutassa!
Fontos még eldönteni, hogy a mérendő fa egy fa-e, vagy több fa? Sok fa talaj közelben szétágazik, esetleg több törzsből nőtt össze. Akkor tekinthető egy fának, ha az elágazás 130 cm fölött kezdődött.
Szakirodalom: Posfai György www.dendromania.hu
Kullancs veszély:
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
Ez lett végül a 700. találatom. :)
Odafele Csárdaszállás felől mentünk, mivel a ládától Gyoma fele kb fél kilométerre van egy horgásztanya, és az oda vezető földút száraz időben príma.
A fa és rajta a doboz gyorsan meglett, viszont a láda sérült, így aki teheti eleve egy pót dobozzal keresse fel és cserélje majd ki.
Onnan Köröstarcsa felé mentünk a gáton, ami igen gatya állapotban van. Sikerült is a autó alján egy takaróelemet megsérteni... ez van... a gáton inkább emelt hasmagasságú terepjáróókkal jöjjetek csak - és persze gátfelhajtási engedéllyel!!! -, mert a földút kerülő, de gondmentes.
Köszi a lehetőséget!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
Gyomáról indultam kerékpárral. A gát viszonylag jól járható de a minősége messze van egy ideális bicikliúttól. A rejtek hamar meglett, a doboz tartalma kiborulva volt, a fedelét alig találtam meg. Nem lesz vízálló, mert mind a négy füle le van törve. Sajnos pótdoboz nem volt nálam. A fa tényleg hatalmas, de a sűrűn bemőtt környezet miatt nincs jó rálátás. Utána Köröstarcsára mentem tovább. A gátnak ez a szakasza sokkal rosszabb, mint Gyoma felé, de lassan el lehet rajta gurulni.
Megtaláltuk, köszönjük a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
A település szélén parkoltam le és onnan bringával közelítettem a rejteket. A láda könnyen meglett, a doboztető kettő füle hiányzik.
Ezen a hétvégén facér voltam, így egy kétnapos hétvégi ládakeresést találtam ki magamnak a Körösök környékére. Az első nap egy 121km-es biciklis körben kerestem fel szebbnél-szebb helyeket, a második nap pedig leginkább autós kirándulás volt, némi túrázással, és egy pici biciklizéssel. 24 ládát sikerült begyűjteni, és sok szép és érdekes helyet meglátogatni!
A mai nap leginkább autóval elérhető, esetleg rövid sétás célpontokat gyűjtöttem össze. Jelentősebb mennyiségű látnivaló várt rám, így viszonylag korán indultam.
Mai napi utolsó ládám! Ez volt a tizenhatodik a sorban. Ez már bőven terven felüli találat volt. Csak tartalékként tettem be a tervbe, de mivel volt még időm egy kicsi, és ezt az egyet már nem akartam itt hagyni, meg igazából izgatott is a hatalmas fa, gyorsan előszedtem a kocsiból a bringát a GCTARC parkolójában, és innen vágtam neki a hét kilométeres útnak. A köröstarcsai láda mellett eltekerve, egy darabig a gát alatt haladtam, majd feltekertem a gátra. Ez a szakasza a töltésnek elég szar volt. Köves, göröngyös. Nem lehetett rajta jó tempót menni, pedig igyekeztem, hogy még időben visszaérjek a kocsihoz. A Körös itt nem nagyon látszott, eltakarta a sok fa. A gáton rohangáltak a nyulak, ahogy haladtam a célom felé. A fánál legurultam a töltés oldalán, és az erdő szélén hagytam a paripámat. Szerencséje, hogy fémből van, mert olyan mennyiségben volt itt a szúnyog, hogy elhomályosították az erdőt. Bent egy hangyányit javult a helyzet.
A fa tényleg hatalmas! Szerintem a Gemenci erdőben lévő fekete nyár (GCTREE) nagyobb, de ez sem egy porbafingó darab! Kicsit körbejártam, majd gyorsan logoltam, mert a szúnyogok nem szálltak le rólam. Tetszett, de a másik említett fa látványosabb az elhelyezkedése okán. Ez itt nagyon zárt erdőben van, kevésbé lehet megcsodálni a méreteit. Azért nagyon örülök, hogy láthattam!
Visszafelé hasonló tempóban, és úton értem vissza a kocsihoz, és ezzel ez a két napos hétvégi kaland végére is értem! Nagyon klassz volt az egész! Sok helyen, sok szépet láttam!
A behajtani tilosnál illedelmesen leparkoltam és biciklire ültem. A töltés tetejét elnézve kevés autóst hátráltat a behajtani tilos, de én most szabálykövető voltam. MTB-vel gyakorlatilag tökéletes a megközelítés, az utolsó 60 méteren jól jött persze a szúnyogriasztó, a láda is rendben.
Békés-megyei ládázós bringatúrán megtaláltam.
Ez volt a reggeli torna helyetti testmozgás :)
itt a töltés tényleg kicsit rázós bicajjal.
Tetszett az óriás fa és a rejtés is.
Köszönöm, hogy idevezettél és megmutattad!
+Van! Köszi :) [Geoládák v3.12.10]
Autóval a Köröstarcsa Liget végéig lehet menni, innen tovább biciklivel még kb. 6,2km tekerés a gáton. Kicsit nehezen járható a gát biciklivel a kövek miatt. Treckinggel kb. 14-15 km/órás tempóval kb. 20-25 perc, majd kis séta az erdőben. Nem volt bozót, sem szúnyoghad napközben, így gyorsan meglett a fa és a láda is.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!A gátig kocsival, majd a fához biciklivel. Jó idő, néha erős széllökések. Gyönyörűszép hatalmas fa! Vissza a kocsihoz séta, kellemes délutáni kikapcsolódás volt.
A csónakkikötőig el tudtam autózni. Itt meglepődtem, mert beugrott, hogy voltam már itt. Gyerekkoromban ide jöttünk ki horgászni apámmal. Voltunk nappal és éjjel is a Körösön. Nagyon jó volt visszajönni ide.
A ládát rendben a helyén találtam. Köszi a rejtést.
mmcxx.
Csárdaszállás felől a tuhu-n nem látható, de most éppen nagyon jól autózható földutakon a gátig jutottam, alig maradt gyalogolni való. Kerékpárral készültem, de a 600 méterre elő se vettem ... Jó nagy fa. :)
TFTC!
Békéscsaba és környéke.
Jól be lehetett autózni a földutakon, aztán a tűző napon a gáton be a szép, nagy fához.
Kicsit mászni kellett a ládáért, a zsinórt is nagy nehezen értem el, a következőnek már könnyebb dolga lesz.
[Geoládák v3.11.3]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.4.1]
Erre a töltésen tekerni nem leányálom; jó volt az út semmi gond, de a hosszú díj kanyarok...
Magas volt a víz, nem építettek hidat..megszárad a cipő majd..
Kellett kis ügyeskedés...
Vesszenek a vérszívók!!!
Szerencsére a közeli horg\sztanya mindenért kárpótolt!!
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v3.3.2]
Járművel:
Csárdaszállás felől a mezőgazdasági telepet elhagyva az első balra tartó úton haladva, majd jobbra fordulva megközelíthető az üdülőfalu, ezen keresztül haladva a horgásztanya...
Megvagy! [g:hu 1.6.2y]
Ez egy olyan rejtés, ami sajnos túl kevés megtalálással rendelkezik annak ellenére, hogy az év nagy részében alacsony felépítésű szalonautóval 300 méterre megközelíthető...
A földutaktól nem kell megijedni, mert a tanyákon lakók rendesen karbantartják és tükörsima volt pl. most is. Nagy esőzések, belvíz esetén nyilván más a helyzet, de az sincs egész évben...
A fa gyönyörű és egészséges, a fiam örömmel mászott fel rá és kereste a ládát. A gáton póló nélkül sétálhattunk a nyárias melegben, 26C októberben, délután...
Gyönyörű, hatalmas fa, de a Gemencen található 7 törzsből összenőtt példány erősen veri. A gáton borzalmas bezötykölődni a helyszínre, viszont legalább szúnyog nem volt.
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést.
Szép időben motoroztunk a megyében, közben begyűjtöttünk néhány ládát.
Köröstarcsa, Petőfi S. u. folytatásaként mentünk. Volt eleinte aszfalt, de az rossz állapotú. Folytatásként a földút most szuper volt, motorral 80-90-nel könnyedén, por nélkül lehetett suhanni.
Micsoda példány. Hihetetlenül óriás fa, de talán ez mégis csak két fa egybenőve, mert az elágazás nincs 130 cm magasan. Persze ez mind lényegtelen, maga a fa valami misztikus erőt sugároz, köszi a rejtést!
Köröstarcsáról a gáton, ahol az út nagyon jó.
De életemben még ennyi szúnyogot nem láttam.
Kevés víz volt az ártérben, ha már itt vagyok üres kézzel nem akartam távozni s a cipőt levetve néhol bokáig süllyedve és futva a szúnyogok elől be a ládáig.
Hatalmas és gyönyörű.
Köszi a rejtést!
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
- törölt user - 2017.11.12 16:31 - Megtaláltam - szerkesztés
Köröstarcsáról indultam a gáton. Reménykedtem benne, hogy még világos lesz, de sajnos mire odaértem már majdnem besötétedett, ami a képeken látszik is. Így 10 perc keresés után fel kellett adjam, mert már alig láttam valamit. Köszi a rejtést. A képek alapján elfogadnád a találatot?
A 46-os úttól a horgásztanya hátsó oldaláig mentünk frissen gyalult földutakon. Onnan kb. 800 m séta volt a láda. Se szúnyog, se dzsindzsa. Hatalmas fa!
Szombat-vasárnap rövidtávú országos tájfutóbajnokságok Gyulán. Odaúton, előtte, közben, utána, hazafelé: alföldi kisvárosok, katélyok, kastélyromok, egyéb látványosságok - és persze ládák.
Megtaláltam. [g:hu 1.5.3y] [wapon beküldött szöveg]
Csárdaszállás és Gyomaendrőd között letértünk az aszfaltról és földutakon közelítettük meg a fát. Szinte drive-in lett, úgy hogy a gáton nem mentünk egy métert sem. A fa valóban hatalmas, ez elmondható a szúnyog populációról is.
Kerékpáros találat.:-) A GC verseny után ide is eljutottam, a gáton nem mondom, hogy hatalmas élmény volt bringázni, mert 20-nál már alig bírtam a bringán űlni, úgy rázott a sok kő amivel leszórták. Erre szokták azt mondani a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.:-) Amikor teljesen jobbra mutatott a gps lejöttem a gátról és egyből le is támaszthattam a bringát, mert innen már csak vízibiciklivel lehetett volna a ládához tekerni.:-) Szerencsére rengeteg az ár által itt lerakott uszadékfa volt, így gyorsan építettem egy hidat, mondjuk bringáscipőbe mókás volt rajta átkelni, de megoldottam. Aztán utána már száraz lábbal kis cikk cakkal eljutottam a nagy fához. Na itt jött a következő móka a bringáscipőbe fára mászás, de ez már gyerekjáték volt az előző 100 méter után.:-) A befőttesüveg sajnos beázott, a logbook szétnyithatatlan volt, mert egy masszív tömbbé vált a víz hatására, szerencsére az első lapja a jelszóval külön volt és olvasható is volt a jelszó. Volt nálam egyesületi cseredoboz, így a befőttesüveget lecseréltem arra, a logbookba beleírtam a jelszót, és mivel láttam a befőttesüveg egy zsineggel ki volt kötve a fához ezt a zsineget átkötöttem az új ládára, hisz látható volt a fák tövén, hogy az nem viccből van rákötve a régi ládára.
Békésről a gáton tekertem a rekorder felé, zömmel viszonylag jól járható földúton. Köröstarcsa után jött a feketeleves, hiszen az utolsó kilométereken zúzottköves a töltéskorona, így megszenvedtem a továbbhaladást. Gyoma irányába ismét javultak az útviszonyok, és persze sokkal rövidebb a táv is. A faóriás lenyűgöző méretű, mellettem csodálták szúnyogok is szép számmal. Szerencsére az ártér most könnyen járható képét mutatta, de az üveg fedele alig akart lecsavarodni.
Körösök Kenutúra 2-ik. napja. Még mindig jó időnk volt, bár éjszakánként mindig esett az eső... A sátor jól vizsgázott... Nagyon szép helyen eveztünk ehhez a ponthoz. Míg a többiek ebédeltek, én eliramodtam a ládához a gáton... Azért az érdekes volt, hogy mekkora repedések vannak a gáton...
Köszi a rejtést!
Köszönöm a rejtést.
A gáton nehéz munkagépek dolgoznak, így kicsit nehezebb az odajutás, de nem vészes.
Szúnyogok vannak, de alig. A megközelítés nem problémás, fás, erdős terep, az aljnövényzet nem akadály, jól megközelíthető. Néhány karcolással meg lehet úszni.
Az üveg kupakja félrekapatva volt rátéve, a logbook nyirkosságnak lehetett kitéve.
Javasolnám a kupak cseréjét, a tömítő gumi beöregedettnek tűnt. Sajnos nem néztem meg 5 vagy 6-os.
Az üveg kikötését javasolnám a következő megtalálónak az esetleges magasabb víz szint miatt. (A korábbi madzag elöregedett, elszakadt)
Megtaláltuk, köszönjük. Baráti Danzug-buli közben gyalogosan teljesíve. Sok a szúnyog, de az alföldi tájért megérte. [g:hu 1.5.1w] [wapon beküldött szöveg]
Útközben az autóban végig esett az eső. Gondoltam is, hogy jól fogok kinézni a terepes pontoknál. Számítottam rá, hogy a bringa kereke esetleg beállhat a sok sártól. Szerencsére a gáton valami makadámszerű burkolat van, így jól tekerhető.
A fa tényleg monumentális. A terep még könnyen járható, de el tudom képzelni, hogy mi lehet itt árvíz után.
Megtaláltam. Jó volt látni s megsimogatni,- miért nem lehet minden MATUZSÁLEM korú fát nagyon de nagyon védeni úgy ahogyan a görbecsőrűekkel teszik a "madarászok". Köszi szépen a lehetőséget.
Meglelve! Köszi a rejtést!
Nem tudok népitáncolni,de előadtam egy legényest a fa körül sűrű csapások közepette amig belogoltam,de megérte a véráldozatot,a fa tényleg pompázatos.
Körösi vízitúránk (Sarkad-Gyoma, 62,3 km) alkalmával megkerestük Istvánnal. A kis csatorna csodaszép, beeveztünk a kikötőig, onnan mentünk a nyárfához, onnan pedig a büfébe.
Fogtam!
A befőttes üvegben az elázott logbookot kicseréltem. A fa tényleg óriási, jó, hogy láda került ide!
Jó ismerős fogadott - a sör jótékony-hideg volt:)
Az üvegen a fedél, nem volt rácsavarva, és több mint félig volt poshadt vízzel, valószinű hogy az áradáskor vízalatt volt.
A napló péppé ázva, éppen csak hogy el tudtam olvasni, de az összes többi lap szinte megsemmisült.
Sajnos nem állt módomban rendbehozni.
Minden jót
Köszönöm a rejtést.
Huszon valahány év után kerékpárral a több mint 8 kilométert megtenni már magában nagy dolog volt. Persze sejtésem volt, mert útközben lehetett látni, hogy nem lesz egyszerű a láda megtalálása az ártérben - így lett.
Nem adtam fel, "úsztam, másztam, átgázoltam, csak egy kicsit süllyedtem a vízbe, de átjutottam a túloldalra, és lám, ott volt a fa!
A lélegzetem elállt amikor megláttam: GYÖNYÖRŰ!!!
Megérte!
Azután már csak a vissza fele tekerés volt hátra.
Szüleimet látogattuk meg feleségemmel Csárdaszálláson és ekkor kerestük meg ezt a ládát. Elég nagy a dzsungel, de megküzdöttünk vele. Szúnyog nem sok volt, hála az OFF!-nak ;)
A fa kerületét 11 méternek mértem!
Köszönjük a lehetőséget.
Köszi a rejtést.
Ez a megtalálás érdekes volt, mivel nem terveztem ennek a ládának a levadászását.
A feleségem keresztanyja hívott, hogy a srácok a Csárdaszállási horgászat közben valahogyan bezárták a slusszkulcsot a kocsiba és ha szépen megkér elvinném-e vele a pótkulcsot hozzájuk. Így ha már arra felé megyek, akkor útba ejtem azt a ládát.
A fa az óriási, szerencsére a környezet záraz volt (37,5 C fokban milyen is lehetne) és a szúnyogok is megkíméltek bennünket. A terepen a közlekedést a sok kiszáradt fa nehezítette a rejtés 60 méteres körzetében.
Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. [g:hu 1.4.16] [wapon beküldött szöveg]
Az aktuális horgászverseny és kérészjárás idejében kerestük meg a nagy fát, az összes szúnyogot megetettük. Rövid nadrágban és papucsban kerültünk egy nagy dzsumbuj közepébe, nem túl szerencsés, de az élmény így is nagyon megérte. Csárdaszállás felől mentünk a földutakon, mivel én ide valósi vagyok tudtuk hogy merre menjünk a legjobb úton.
Csárdaszállás felől földúton autóztam a csónakkikötőig. Útközben egy tanyán régi felújított mezőgazdasági gépeket néztem meg. Nagyon hangulatos a horgásztanya. Kisétáltam a Körös partjára is. A nyárfa aránylag könnyen meglett. Szerencsére szúnyogok nem voltak. Jó termetes egy fa matuzsálem. Előző nap a Szépapófát kerestem fel. Visszafelé a töltésen Köröstarcsáig autóztam.
Tegnap késő délután sikertelen találattal és egy hiányzó rendszámtáblával indultunk haza felé. Ma elsősorban a rendszámtábláért, és nem utolsó sorban a ládáért indultunk vissza. Világosban, a táblát és a ládát hamar megleltük. Így ez részünkre kettős találat.:)
Harmadjára kerestük fel a ládát, a közeli félhalmi holtágról érkeztünk, azonban az első két alkalommal sajnos áradt a körös, ezért mindig tolódott a láda "levadászása" A mai nap azonban sikerült :)
Közös találat Zoolikával. A gáton tekertünk a ládáig, majd kisebb küzdelem után bejutottam a fáig is. A logolást sietve végrehajtottam, mert a szúnyoghad ami megtámadott nem hagyott egy perc nyugtot sem.
Wazze ... mekkora fa! Ebben van ám csak nagy fa szú ;) Tetszett :)
Egy kérdésem azért lenne. A weboldal, amit a rejtő is ajánlott szakirodalomként, sajnos nem jön be: http://www.dendromania.hu. Ebben megtalálható Magyarország bejelentett legnagyobb fáinak pontos koordinátája, fényképpel és leírással. Egy nagyon komoly adatbázis. Mi van vele? Leszedték? Tudtok róla valamit? Nem lennék persze meglepve, ha éppen a fák védelme érdekében távolították volna el az oldalt ... bár akkor meg elég lett volna a pontos hely törlése. Nem értem. Kár lenne érte...
....
Mégis csak bejön. Talán épp egy karbantartást fogtam ki :)
Csárdaszállás felől autóval közelítettük meg. Egy elkerítatt területen láttunk egy kisebb csapat szürkemarhát, a rizsföldeken pedig rengeteg gémfélét, és egyéb vízimadarat, amik elég közel is engedtek magukhoz. 10. ládám volt, de valahogy eddig nem volt nálam fényképezőgép (pedig a fotózás már régebbi hobbim).
Nagyon rendben volt ez a rejtés:))) A magam 160 centijével már eleve ráncoltam a homlokom, hogy hogyan is fogom én ezt a két méteres magasságban lévő ládát levadászni. De a rejtő ezt nagyon stílusosan megoldotta. Jókat kacarásztam az erdő csendjében. A fa ötször akkora mint azt a képek alapján gondoltam. Köszönöm a lehetőséget, és hogy nem kellett végiggyalogolni az egész töltést:))))
Békési autós túra (650 km, 20 óra kesselés) kilencedik állomása. Drive-in találat a gáton autózva kb. 80 méterre megközelítve. A gáton engedéllyel lehet közlekedni, ahogy mások is teszik, az út állapota két nagyságrenddel jobb, mint az út Köröstarcsa és Gyomaendrődre vezető út között, ahol a műút mellett egy földút van, mert az jobban járható.:-) Köszönet a ládáért.
Köröstarcsai indulással és érkezéssel 70 km kerekezés az út egyrészén kellemetlen széllel.
Találó jelszó jó rejtek. Dzsumbuj van szúnyog szerencsére még nincs.
Köszönjük!
A fa megközelítése szerencsére könnyű volt, bár pár helyen még áll a víz. Viszont ha bringával mentek készüljetek fel, hogy a gát alján kell hagyni őket, mivel lehetetlen bevinni a fáig.
Köszönöm a rejtést!
Csárdaszállás felől mentünk be, de az utolsó - földes - szakaszt nem biztos, hogy még egyszer bevállalnánk! Kedvesem előtt le a kalappal, hogy nem akadtunk fenn a keréknyomokban.
Szerencsére nem volt túl hosszú, bár tövig rágtam a körmöm - gondolatban - mi lesz, ha itt ragadunk?
A két kis kesser átaludta a legnagyobb kalandot: eljutni a fához.
Végre feljutottunk a gátra, ahol mégis csak fölébresztettük Pistikét.
Szegénykém álomittasan jött velünk le a gátoldalon, de hamarosan lelkesen mászott fel az ágak közé.
Fantasztikus élmény volt ez a fa! Most még jó volt elmenni, mert sem a szúnyogok, sem az aljnövényzet nem akadályozta meg, hogy kellőképpen megcsodáljuk, körbejárjuk.
Végül a gát tetején pazar földúton értünk be Köröstarcsára.
Ha valakit érdekel 500,- Ft-ért egy napos gátjárási engedélyt is lehet vásárolni, így nyugodtabb lélekkel jöttünk végig rajta.
Kellemes szombat délutáni sétának indult, de sárdagasztás lett!
Csak a furcsa lelkületű túristák merészkednek a Körösök árterébe, kubikgödrök közé. Az Öreg feketenyárfa rendítvetetlenül áll, és jól bírja a természet csapásait, az árvizeket. A láda tönkrement, FOJO Anitával kicseréltük, új naplót is kapott.
Köszönjük a lehetőséget.
Köröstarcsa felől a gáton közelítettük meg. Jó kis marasztaló sár tapadt a bakancsunkra, szerencsére a víz már egészen visszahúzódott, így viszonylag könnyen ment a megközelítés.
Az összefagyott logfüzet helyett vittünk másikat, és rögzítettük egy új üvegbe zárva.
Hát nem volt egyszerű! A Csárdaszállás felőli utak annyira össze voltak vágva, hogy még terepjáróval sem mertem nekivágni. Végül Gyoma felől sikerült a gáton megközelíteni a félhalmi járást. Az igazán érdekes rész csak ezután következett. 50 méterre a fától mindenütt 2-5cm-es töredezett jég takarta a 20-50-cm-es vizet, itt-ott kilyukadva, berepedve. Fél óráig tartott bejutni a recsegő, hajladozó jégen a fáig, csak az vitt befelé hogy most csak életveszélyes, de tavasszal meg az iszapon lehetetlen lenne ;)) Itt-ott egész táblák szakadtak be alattam, ahol az apadás miatt már nem volt víz a jég alatt, másutt meg a ferdére dőlt jégtáblákon csúsztam a víz felé.
Érdekes, hogy a fa kívülről nem is látszik, nem tűnik ki a társai közül, csak közelről érzékelhetők a tiszteletet parancsoló méretek. A rejtek is meglett, de sajnos már nem csak a vízzáróságát, hanem a levél és iszapzáróságát is elvesztette. Kitakarítottam, amennyire lehetett, de az üveg csatja el van törve, nem tudtam visszazárni rendesen. A füzet egy tömbbé van fagyfa, csak a jelszót tudtam kilesni belőle. Próbáltam a csattot a madzaggal körbetekerni, de nem fog sokáig tartani.
Kíváncsi vagyok mikor enged megint valakit magához Őnagysága!
Jó móka volt! Köszi!
Ja, és se szúnyog, se dzsindzsa ;)))
Gyomaendrőd felől közelítettem a láda felé.A halásztelepet elhagyva a gáton a GPS jelezte a láda közelségét.Be is vetettem magam a dzsumbujba, de hamarosan iszapos rész álta az utamat. Szerintem 30 m-re lehettem a ládától. Sajnálom, de öltözékem nem felelt meg az iszapos környezetnek. Szívesen láttam volna a nyárfát, mert az ilyen növényritkaságok érdekelnek. Arra még nem volt időm,hogy Pósfai Gyuri -tanítványom volt - képei közt megkeressem. Arra kíváncsi lennék, hogy néhány nappal utánam lévőknek hogy sikerült megtalálni.
Annyit szikkadt volna az iszap? Kérem a képek alapján az elfogadást.
Kerékpáros kupa: 57,6 km.
Gyomaendrőd környéki biciklizés alkalmából felkeresve. Az elárasztott ártér miatt nem lehetett megközelíteni sem a ládát. Nagyon szép volt az ártér és a holtágak. Mivel kereshetőnek volt beállítva a láda, a fényképek alapján kérem a megtalálás igazolását.
2.6 kilóméter gyaloglás után, mivel nem a gáton és nem végig autózható útun jutottunk a célba, kis baráti körrel meg érkeztünk a helyszínre.A folyó ártér medrébe érve kis piszmogás után meg találtuk a giganyárfát.A visszaút még nehezebbé vált mert nem tartottuk be az ősi szabályt "Járt utat soha fel ne add a járatlanért."szabály benem tasrtásával egy kis aprócska ingoványba sülyedtünk.De persze nem mindenki.mivel egységben az erő megérkeztünk az autónkhoz és irány a szállás " MAMI"
Felejdhetetlen hétvége volt.Kösz.
Szuper a hely csodás a fa, remek rejtés. Sajnos az ár leemelte a ládát a helyéről, és elázott minden. Ha valaki készül ide, (nagyon érdemes) akkor vigyen magával füzetet, tollat pótlásnak.
Megtaláltuk! Tényleg hatalmas fa! Érdemes volt átvágni a csalánoson! :) A rejtés egyszerű, adja magát. Csukás felől jövet rengeteg kócsagot és szürke gémet láttunk út közben a tavaknál. 50m-re meg lehetett közelíteni autóval a rejteket, tehát drive-in találat! Köszönjük!
Megtaláltuk! Csukás felől közelítettünk. A betonút végétől (most) tökéletesen járható földúton mentünk, ami jobb minőségű volt az aszfaltnál is jelenleg. Be tudtunk menni egészen a töltésig, így csak kb. 400 m sétára voltunk a ládától. A fáig elérni a töltéstől tényleg komoly kihívás volt, tiszta dzsungelharcosoknak éreztük magunkat, bokrok alatt átbújva, kidőlt fákon átugrálva. Szerencsére nincs messze a töltéstől a cél. A fa nagyon érdekes és látványos gigász. A láda viszont messziről látszott rajta. Ugyanoda helyeztük vissza, de talán lehetne jobb helyre is tenni.
Mára semmi komoly dolgot nem terveztünk, viszont nem tudtam megülni a seggemen. Reggel boltba menet megnéztük, hogy a gáton szabad-e menni gépjárművel, avagy engedélyköteles. Mivel utóbbi, ezért egyértelművé vált, hogy legfeljebb egyedül indulok neki. Ám nem akartam oda-vissza jó 22 km-t gyalogolni a Körös gátján, mert jóból is megárt a sok, pláne ebből. A Brava-ba cipőkanállal pakoltunk, így a bringám esélytelen volt, hogy elhozzam. Ezért pót-nagymamámtól elkértem a parasztbike-ját: görbített kormány, női váz, kontra és dörzsfék. Minden ami jó. Ráadásként az ülés sem az én méretemre volt állítva, de egyszeri menetre jó lesz - gondoltam. Nekiindultam nagy serényen, ám az aszfaltút bő 1 km után elfogyott és földút (bár abból is a jobb fajta) vitt tovább. Több is veszett Mohácsnál, mit nekem terepezés. Hamarosan éreztem, hogy valami nedves csöpög a bokámra. A csomagtartóra tett hátizsákból szivárgott a szörp. Előveszem a flakont és nézem: az 1 l-nyi lé helyett 1,5-2 dl-nyi lötyög benne. A flakon mellé raktam Dudut, belőle viszont folyt. (Az én kedves macim beszlopált vagy 8 deci málnaszörpöt... :D) Na, hurrá! Ennyit a frissítőről... Ennek ellenére egész jó tempóban tekertem a gáton, ahol meglehetősen nagy volt a forgalom. Unatkozni nem volt időm, mert bár sík a vidék és végig gáton halad az út, mindig volt látnivaló. Arra jöttem rá, hogy itt Gyomaendrőd környékén bármerre indul az ember, 1-2 kilométeren belül biztosan elér egy holtághoz. Ezek állapota pedig kétféle: vagy hagyják a természetes állapotában, vagy horgásztavat csinálnak belőle. Mindkettő jó megoldás. A közeli gátőrház környékén igen nagy csapat volt. Valami horgászegylet pihenőháza is áll itt. Innen már közel volt a doboz. A gépet letoltam a töltés aljába és a fák között elrejtettem. Alig indultam meg a közepesen sűrű ártéri erdőben, amikor esni kezdett az eső. A fát nagyon hamar és könnyen megleltem. Próbáltam úgy körüljárni, hogy jó fényképet tudjak róla készíteni, de a terepadottságok nem ilyenek. Sajnos a képek nem adják vissza a fa méreteit. A szúnyogok miatt igyekeztem gyorsan logolni és továbbállni. Már épp toltam vissza a bringát a gátra, amikor villámlott a közelben. Mivel az óbudai álmoskönyv szerint villámláskor nem jó ómen gáton biciklizni, ezért visszahúzódtam a fák alá és megvártam amíg kicsit elvonul a vihar. Szerencsére nem tartott sokáig és elindulhattam visszafelé. Már közel jártam a célhoz, amikor a szembe szél is ellenem fordult. Alapjában véve jó kaland volt. Legalább volt miről írni a logban. Köszönöm, hogy megmutattad a helyet, mert különben nem jöttem volna ide.
Kecskemétről indultunk Torockóra. Így történt, hogy kis kitérővel útba esett ez a ládika is. Mindkét megközelítést kipróbáltuk: odafelé Csukás felől mentünk jó minőségű földúton, majd a gátra fordultunk (semmilyen tiltást nem láttunk) és a láda felett álltunk meg. A szúnyogosból gyors ládakeresést és fa fotózást követően, gyors léptekkel menekültem. Ezután a gáton továbbhaladva, Köröstarcsa irányába hagytuk el a helyszínt. Mindkettő megközelítés tökéletes :) A földutak, így eső után is jól autózhatók, nem kell terepjáró! A fa méreteit a fotók egyáltalán nem adják vissza. A valóságban brutálisak. Rég láttam ekkora törzsű fát! Kösz a rejtést!
Miután sikeresen végeztünk a terepi munkánkkal, ami mintegy három kilométerre innen zajlott az elmúlt két napban, nem lehetett ellenállni a kisértésnek. Menetközben madarászási hajlamainkat is sikerült messzemenően kiélni a tucatnyi nyúlról és őzről már nem is beszélve, hiszen azok munka közben is folyamatos "vendégeink" voltak. De már csak magáért a fáért is érdemes volt a kitérő.
Alternatív útvonalon közelítve, majdnem autóból lehet megtalálni. Kb 600 m.
Csárdaszállás-Csukás között aszfaltozott út, innen remek földút a gátőrházig.
Sajnos lekéstük a főzőversenyt. A fotoaparat pedig lemerült. De a környezet csodás!
Mai ládázásunk 6/5 állomása. "Cipős" felől elég jól meg lehet közelíteni a helyszínt. Nagy volt a népsűrűség. Rengetegen pecáztak. Hiper-Mega-Giga Fa. Hogy lehet egy ilyen fát, ilyen helyen megtalálni?
125 km kerékpár edzés 500 m emelkedéssel a Mezőberény - Köröstarcsa - Békéscsaba - Doboz - Gyula - Békéscsaba útvonalon 5 új ládával. Több szakaszon viharos szembeszél nehezítette a haladást, a legkellemetlenebb ellenfél azonban mindenütt a ragadós sár volt.
Mezőberény és Köröstarcsa között nehéz pofaszélben melegítettem, majd borítottam volna balra a töltésre. A töltés teteje mély, fekete, ragadós sár. A töltés füves tövében nyomtam, de a mély talajba bevágódtak a kerekek, és a 13 km igen kemény erőfejlesztő edzés lett. Mintha otthon, a görgőn betámasztanám a fékeket :-(.
A honlapon jelzett dzsumbuly így télen elviselhető volt. A láda azonnal meglett. Szép, termetes a fa, de így körbevéve gazzal nem igazán lehet méltányolni a teljesítményét.
Visszafelé a faluig ugyanaz az erőltetett menet ment, mint idefelé: 42/23-on gyaszatoltam a pedált átlagos 43 rpm ped. és 152 bmp pulz. mellett. Kiérve a sárból, Köröstarcsán megszabadultam 3 kg sártól, és Békéscsabáig, GCB101-hez 40 km/ó feletti átlaggal robogtam az erős hátszélben.
ok [wapon beküldött szöveg]
Karácsonyi ámokfutás 15/6.
Először Gyomaendrőd felől akartunk menni, de úgy nem sikerült, ezért Köröstarcsa felől közelítettünk. Ha nem lett volna -5 fok és nálunk lett volna a bicó, akkor biztos letekerjük a 13km-t, így az autós megközelítést választottuk. Elég félelmetes a lefagyott gáton kocsikázni. Viszont teljes volt a csend, szikrázott a nap. Egy őzcsaládot is láttunk átrohanni a gáton.
A láda közelében egy nyulat ugrasztottunk ki a bokorból. A fa félelmetes, tényleg megérdemelne egy emléktáblát is. Nyáron igen sok szunyog lehet erre. Irány GCsmsn.
Szép darab fa. Kőröstarcsa felől közelíttem, engedély ide vagy oda, de ledudáltak a gátról, mert a bringa 25km/h sebessége kevésnek bizonyult egy C-s merci számára... Nagyobb volt a forgalom a gáton, mint a 47-esen. Nem csodálkozom azon, hogy itt tartunk és még hová juthatunk...
Fantasztikus egy fa. Igazán megérné több hasonló óriáshoz hasonlóan ha egy picit megközelíthetővé tennék. Egy kitakarított ösvényt, egy kis tisztást, egy információs táblát megérdemelne. Köszönöm a lehetőséget hogy láthattam!
A megjelenés napján már le akartunk csapni a ládára, de a távolság ill. a tudat, hogy biciklitartó felszerelése mennyi időt venne elelvette a kedvünket a kereséstől. Ma azonban munka utáni ládázádunk 2. állomása lett. Laci a 40 C-ban megejtendő dél körüli sétától nem volt elájulva, de kitartásom ismét sikert aratott.
Kompromisszumként a ládától kb. 1 km-re álltunk meg az autóval. A gáton egyébként meglepően nagy a járműforgalom!!! A fa valóban hatalmas, ráadásul szúnyogban sincs hiány.
Köszönjük!
Jiimboval Köröstarcsán leraktuk a buszt, kihámoztuk a kerókat és egy jót tekertünk a gáton.
Nagyon szép nagy fa,sosem láttunk még ekkorát.
Köszönjük a rejtést!
