Korotna vára

A láda (mérete 25 cm * 12 cm * 8 cm) az egykori Török-vár területén egy mélyedés oldalában, nagy hársfa tövén vár a Megtalálóra. A Török-vár föld védműveinek maradványai Nagybajom határában Újvárfalva felől megközelíthetően, erdős területen rejtőznek a dél-dunántúli kék turistajelzés útvonalától kis kitérővel. Az általában gyenge műholdvétel miatt segítségképpen fényképet találsz a rejtekhelyről.
Az időszakos vizesároknak az év nagyobb részében vízzel fedett részén világháborús aknákat találtak. Scorpio játékostársunk intézkedett, hogy a tűzszerészek végezzék el a mentesítést, és ennek megtörténtét jelezte. Tudni kell, hogy nincs messze a közismerten elaknásított Margit-vonal területe. Azóta újabb aknát is találtak, amelynek mentesítése szintén megtörtént, de a fokozott óvatosság továbbra is szükséges! Ha számotokra ismeretlen, gyanús fémtárgyra bukkantok, ne nyúljatok hozzá és a pontos koordinátákkal értesítsétek a tűzszerész ügyeletet az 1-410-9790 telefonszámon.

---

A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!

---

Korotna (neve több változatban is él: Korokna, Koroknya) középkori falu, amely a török hódoltság során nyomtalanul tűnt el, és területe Nagybajom határát növeli ugyanúgy, mint a hódítóknak áldozatul esett környékbeli Balogd, Besenye, Betlen, Csiszár, Kak, Kandaly, Karácsonykútja, Lencsen, Lók, Szöszle és Szudas falvaké.
Korotna ezek közül erős vára miatt nevezetes.

A várat az 1400-as években építtette Korothnay János, Somogy megye főispánja. A várnak már a végvári harcok előtt kalandos sorsa volt: 1512-ben Erdődi Péter erőszakkal elfoglalta és elrabolta a Korothnayak itt felhalmozott kincseit; a vár csak 4 év múlva, királyi közbenjárás nyomán került vissza jogos tulajdonosához, Korothnay Katinkához. A török invázió idején végvárrá alakították. Kaposvár eleste után (1555) egyetlen kardcsapás nélkül a töröké lett, mivel őrsége a török közeledtére megszökött; kapitányuk, Horváth György egyedül maradván, kénytelen volt követni őket. Az üresen maradt erősségbe hamarosan bevonult Tojgun pasa, és őrséggel látta el. A megszállásnak ez a szakasza hamarosan végetért.
A török offenzíva miatt fenyegetően induló 1556-os év ugyanis végül keresztény sikereket hozott, és ezek elsősorban IV. Zrínyi Miklós horvát bán, a későbbi szigetvári hős nevéhez köthetők.
Ali budai basa tavasszal Szigetvár ostromára indult, amelynek védelmét Stancsics Márk kapitány irányította. Nádasdy Tamás nádor, Sforza Pallavicini császári tábornok és Zrínyi Miklós Kanizsánál 16 ezer fős magyar és német felmentő sereget gyűjtött, és hogy a török erőket megossza, ostrom alá vette Babócsa várát. Július 20-án Ali meg is jelent itt seregeivel, és megütközött a keresztény csapatokkal. A törökök tüzérségi fölénye ellenére az ütközet Zrínyiék győzelmével végződött, akik következő lépésként kora ősszel Korotna viszavételét határozták el. A kockázatos vállalkozás fő alakja ismét Zrínyi Miklós lett.

A Zrínyiben vakon bízó, fellelkesült csapatok rohamainak nem tudott ellenállni a korotnai vár 500 fős török őrsége, és elsőként Zrínyi zászlóhordozója, Tompa István meg a vitéz Patacsics Péter hadnagy törtek át a védőkön. A korabeli leírások szerint a lovagias (és a foglyok ejtése révén váltságdíjra is számító) magyar harcosok elborzadtak a Nándor (Ferdinánd) király szövetséges csapataiban szolgáló német katonák harcmodora miatt, amely foglyot nem ejtett; a már legyőzött ellenség teljes elpusztítására törekedett, és a zsákmányolás visszataszító, alantas formáitól sem riadt vissza. Ezekről a régi dolgokról olvashatsz itt.
Korotna visszavétele már fenyegető volt a törökök számára, ezért Szigetvár alól elvonultak, ugyanígy sikerült Szenyér váránál (GCKKSZ) is visszaverni a török ostromot.
Ezek a hadi sikerek 1566-ig, a szigetvári vár elestéig egy évtizednyi könnyebb időszakot hoztak a sokat szenvedő déli végeken.
A végvári harcok időszaka után a vár jelentőségét vesztette; köveit a lakosság lebontotta és széthordta, építkezéseihez felhasználta. Mára a vár kettős falára és építményeire csak elszórt törmelékek és a félig vízzel telt mély várárok-rendszer emlékeztet. A vár egykori, nagyjából négyszögletes területe csak az árok aljáról nézve "várdomb", eléggé elhanyagolt és beerdősült terep. A fák között évszázados tölgyfa óriást is találhatsz a várárok délkeleti külső lejtőjén:  N 46° 25,250' E 17° 34,764' 150 m [GCKORO+öreg tölgy].

A láda keresése
Somogysárdról Újvárfalva felé haladva a dél-dunántúli nagy kék jelzésről (amelynek ez a szakasza az országúttal egybeesik) nyugat felé indulva az elhagyott homokbánya mellett térünk le a  N 46° 25,302' E 17° 35,080' 145 m [GCKORO+leágazás] pontnál. Itt parkolni csak az országút padkáján lehetséges; a legszélesebb a padka 6-os számú útjelző kőnél. Légvonalban a láda csak 400 méter, de a szántóföld szélén haladó elhanyagolt mezei úton kissé kerülni kell, mert a szántóföldön nem mindig lehet átvágni. Rövidesen elérjük a beerdősült várdombot, amelyet nyugatról tavacskák és vizenyős rétek határolnak.

Vrácsik szülötte, Noszlopy Gáspár
A közel fekvő Újvárfalva új keletű név: vagy száz éve egyesült Nadalos és Vrácsik falvakból. Szélső háza a Noszlopy-kúria, ahol Noszlopy Gáspár, a legendás szabadságharcos született 1820-ban.
Noszlopy Somogy megye szolgabírájaként 1848-ban szabadcsapatot szervezett a délszláv intervenció ellen. A Habsburgok által biztatott délszláv beavatkozást először Jellačič reguláris csapatainak bevonulása majd bukása jelentette. Megjelentek a szedett-vedett martalóc csapatok is, akik addig folytatták a fegyvertelen polgári lakosság elleni hadjáratukat, amíg fegyveres erővel nem találták magukat szemben. A Dél-Dunántúlról Noszlopy csapatai űzték el őket. Az öregek sok helyen máig őrzik a "rácfutás" nemzedékről nemzedékre hagyományozott töredékes emlékeit, amelyek a falu lakosainak a betörő csapatok előli menekülését jelenti erdőbe, mocsarakba. Ezek után Kossuth Somogy-Tolna megyei, majd dél-dunántúli kormánybiztosaként Noszlopy Gáspár vezette a népfelkelők 3000 főnyi, most már komolyabb hadműveletekre is alkalmas csapatát. A tavaszi hadjárat idején kiverték Nugent tábornok hadait a környékről és bevonultak Kaposvárra. Noszlopyék a világosi fegyverletételig folytatták gerillaharcukat, majd Veszprémben feloszlatták csapatukat és Noszlopy három évre illegalitásba vonult. Rövidesen fogságba került, ahonnan sikerült a halálos ítélet elől megszöknie. Sajnos 1852-ben ismét elfogták, és életét kellett áldoznia a Hazáért. Legendák szerint -a hősök köré szőtt legendák nem mindig ragaszkodnak a kiábrándító valósághoz- elfogása úgy történt, hogy az Alföldön kocsikaravánnal átutazó Ferenc József ellen merényletet kísérelt meg. A császár erős kísérete miatt eleve öngyilkos akciónak indult hőstett nem járt sikerrel, mivel a legdíszesebb hintóban csak a császár dublőre -mások szerint császárt formázó bábu- tartózkodott. Történelmi tény, hogy árulás lett a hősök veszte, mivel egy titokban királyhű nemestől szerettek volna támogatást szerezni akciójukhoz.

Noszlopy Gáspár szépen felújított szülőháza (Noszlopy u. 7.) a 18. századi barokk jegyében épült. Közelében füves parkolót találsz:  N 46° 26,002' E 17° 34,761' 145 m [GCKORO+parkoló].Udvara millenniumi park, itt áll a Somogy közepét jelző határkő. Itt van az Írott-kőtől Szekszárdig 565 km-en át vezető "Rockenbauer Pál" dél-dunántúli nagy kék jelzésű turistaút bélyegző állomása.
Érdekes története van a "Békesség fája" elnevezésű kis tölgynek. A 2002-es választások idején a faluban barátok, mi több rokonok között is erős szembenállást szült a politikai megosztottság, és ezt később igyekeztek a Békesség fájának ültetésével enyhíteni. Sajnos egy éjszaka a kis fát valaki tőből kifűrészelte. Szimbolikus jelentésének kell annak lennie, hogy a kifűrészelt fácska új sarjakat hozva életben maradt, most már két sarj-eredetű törzzsel.

Várak Magyarországon
Somogyi várak