Úthossz a kiindulóponttól: 100 m
Megtalálások száma: 1202 + 7 sikertelen + 18 egyéb Megtalálások (havi bontásban): A legaktívabb hónap 2009-05 volt 25 'Megtaláltam' loggal, OFF
Megtalálások gyakorisága: 1.3 megtalálás hetente
+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
+
túraruházat szükséges
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
+
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
A szegedi vasúti híd (1858-1946)
A Monarchia gazdasági-infrastrukturális fejlődése a vasúti híd megépítését már a XIX. század közepére elkerülhetetlenné tette. A Szeged és Temesvár közti árufuvarozás gördülékeny lebonyolítását valahogyan meg kellett oldani, a hajó és pontonhíd pedig erre nem volt alkalmas. (Az első állandó közúti híd csak 1883-ban készült el Szegednél.)
1856 novemberében az Osztrák Államvasút szerződést kötött a francia M. M. Ernest vállalattal vasúti híd kivitelezésére. A szerződésben a cég végleges átadási határidőként 1859. július 1-jét vállalta, a munka azonban több mint fél évvel korábban elkészült. 1858. december 2-án megindult a vasúti forgalom a hídon.
A híd hazánk első keszonos technológiával készült hídja volt. Eleinte két vasúti pálya futott rajta, de később a híd szerkezetének megóvása céljából felszámolták a két pályát, és középre helyeztek egyet. Így kiküszöbölték az asszimetrikus terhelések okozta lehetséges pillérkárosodást.
A második világháború idején a Szegedi vasúti híd kiemelt hadászati jelentőséget nyert. Ezen a vonalon szállították a német csapatok utánpótlását a balkáni frontok irányába, illetve a román olajat a Harmadik Birodalom felé. Az híd jelentőségével tisztában volt az angolszász hadvezetés is, ezért 1944 nyarán elrendelték megsemmisítését. A bombázók első, júliusi akciója még nem okozott jelentős károkat. 1944. augusztus 24-én Liberátorok több hullámban intéztek bombatámadást az átkelőhely ellen és tönkretették a felvezető viaduktot. A harmadik, szeptember 3-ai támadás során a hídszerkezet 8 közvetlen találatot kapott, a szegedi parthoz legközelebbi pillér kimozdult a helyéből és a folyó irányában bedőlt. A gyorsan közeledő Vörös Hadsereg elől hátráló németek 1944. október 9-én a híd megmaradt nyílásait is felrobbantották. A háborút követő zűrzavarban egy sebtében fából ácsolt szerkezetet építettek a romos pillérek mellé, amelyen már 1944. november 12-én elindulhatott a forgalom. A fahíd azonban csak 2 évig szolgált. 1946-ban a jeges árvíz annyira tönkretette a szerkezetet, hogy a vasúti forgalmat be kellett szüntetni. Az utolsó vonat 1946. december 6-án kelt át Szegednél a Tiszán. 1947. január 1-jétől a közúti forgalmat is megszüntették.
A 86 évet megélt híd újjáépítésére - a trianoni szerződés hatására kialakult határviszonyok miatt - nem került sor. Nyomai a várostérképet szemügyre véve azonban még fellelhetők.
1956-ban még öntöttvas oszlopfők árulkodtak a híd valamikori nyomvonaláról, ezeket azonban ellopták. 2000-ben még látható volt a szegedi oldal hídfője, egy hatalmas korabeli telefonkábel-tartó oszloppal, de az új patológia épülete miatt ezt is lebontották. Jelenleg a hídfő egy része látható még Újszegeden.
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.
[g:hu+ 2.10.16]
Szegedi rolleres ládatúra során kerestem fel a rejtést.
A decemberi délután már nem teljesen alaklmas ládafotók készítésére, mert akkora volt a köd, hogy a Tiszát alig láttam a partközelből.
Ilyenkor a gps vétel sem tökéletes, össze-vissza ugrált a koordináta.
Rejtés kó alatt van. Hurrá, merre vannak itt nagyobb kövek, de azok 20-25 méterre vannak a gps szerint. Ez belefér a ködös idő pontatlanságába.
Sehol semmi!
Eltávolodok, újra bállítom a célpontot, semmi!
De még kavicsot sem látok! Körülbelül 20-25 percog kereshettem, mikor az avarból kilógott valami kőnek látszó valami. ÁÁÁ! kizárt, hogy így ledobott kő legyen a rejtek védelmezője. Mérgemben óvatosan odébb rugtam.
Na, ekkor csillant fel a doboz teteje.
Jobb rejtést nem tudtál volna találni? annyi odvas fa, rejtésre alkalmasabb terület volt ott, mint a földbe ásni egy gödröt és arra tenni a jelöletlen követ.
Ez nekem nagyon nagy csalódás!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
A színházzal jöttünk az Újszegedi Szabadtéri Színpadra és előadás előtt kerestem meg a ládát pont naplementekor. Nagyon szép volt :)
Nagyon természetközeli hely, mindenkinek ajánlom. A ládát Csőri Évával találtam meg, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (1227 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide. Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.