WAP: Hárompontos multiláda:
1. N46°24,708' E020°44,187' Az első jelszórészlet a város újratelepítésének alkalmából állított emlékmű hátoldalán olvasható a legalsó nagy méretű évszám. Guggolj le!

2. N46°24,837' E020°44,523' ' A második jelszórészlet a szlovák tájház bejárati lépcsőjét alkotó téglák száma (páros szám).

3. N46°24,659' E020°43,767' Egy fa tövében a ládában találod meg a jelszó utolsó részletét. (A láda mérete: 10x10x6cm)

Ajánlott parkoló koordináta:  N 46° 24,694' E 20° 44,185' 82 m [GCTOTK+parkoló]

A jelszórészleteket számokkal és betűvel egybeírva kell beírni.

A felkeresendő helyszinek

1. pont: a  N 46° 24,708' E 20° 44,187' 93 m [GCTOTK-1] Az első jelszórészlet a város újratelepítésének alkalmábó állított emlékmű hátoldalán olvasható a legalsó nagy méretű évszám. Guggolj le!

A város újratelepítésének 261. évfordulója alkalmából a Város Napján, 2007. április 28-án, ünnepélyes keretek között emlékmű avatására került sor. Az emlékmű három gránit kövét a múlt évben helyezték el, amelyet a Szlovák Nemzeti Park és Jeláava, Tótkomlós testvértelepülése ajándékozott. A bronz stilizált fa feliratai a város jelentősebb történelmi eseményeit tartalmazza. Az emlékművet a galántai Ladislav Szabó szobrászművész készítette.

2. pont: a  N 46° 24,837' E 20° 44,523' 116 m [GCTOTK-2] A jelszó második része a bejárati lépcsőt alkotó téglák száma (páros szám).

A szlovák nemzetiségi tradíciók öröksége az 1886-ban, vályogból épült, nádfedeles lakóház. A tájház a tótkomlósi szlovákság mindennapi életébe enged betekintést.
Látogatás: egész évben nyitva van, előzetes bejelentkezés alapján bármely időpontban
Cím: Tótkomlós, Széchenyi u. 11.

3. pont: a  N 46° 24,659' E 20° 43,767' 92 m [GCTOTK-3] A ládát talajszinten egy fa tövénél borostyán takarásában keresd.

A több mint 4 hektáros Erzsébet liget (Erzsébet u.) nevet viselő liget a település igen kedvelt pihenőövezete, s a szabadtéri rendezvények állandó helyszíne. A ligetben 2007-ben került kialakításra mindannyiunk örömére, egy európai színvonalú gyermekjátszótér.

2014. szeptember 8-án Mária-emlékhelyet avattak parkban a Rákóczi Szövetség helyi szervezete és a Tótkomlós Városért Közalapítvány, továbbá Tótkomlós Város Önkormányzat közreműködésével. Tótkomlósi Mária kegyhely mintájául a Boszniában található medugorjei zarándokhely szolgált. (Medugorjéban a Szűzanya 1981. június 24-étől a mai napig is kinyilatkoztatásokat ad az általa kiválasztott látnokokon keresztül.)

Körültekintően logoljatok és gondosan rejtsétek vissza a ládát! A ládáról vagy a rejtekről készült fényképeket ne tegyétek közzé a ládaoldalon a láda megóvása érdekében!

0-24óráig kereshető!

A város története

A honfoglalás kori leletek szerint településünk és környéke különböző népek által lakott terület volt, a régészek Árpád-kori falvak nyomaira bukkantak. Ebből a korai időszakból a nagykopáncsi kápolna őrzi a román építészeti stílus emlékét. Később az oklevelek tanúsága szerint a komlósi puszta Hunyadi János birtoka volt. 1484-ben Mátyás király tulajdonát képezte, aki Komlóst, fiának Corvin Jánosnak adományozta. A terület a törökdúlás idején többször cserélt gazdát, a szerencsétlen lakosság a hódítók elől elmenekült.

Az elnéptelenedett komlósi birtok báró Rudnyánszky József tulajdona lett. A báró szentandrási jobbágyait szorgalmuk és példás magaviseletük miatt szerette, ezért a vallási villongások miatt beleegyezett lakhelyük elhagyására, és a telepítésre vonatkozó szerződést velük meg is kötötte. Mintegy 80 szlovák család érkezett a komlósi pusztára. Az ideköltözöttek lázas építőmunkába kezdtek, folyamatosan építették lakóházaikat, az istentisztelet megtartására szolgáló imaházat, az iskolát, egy tanítói lakással együtt. Szexty György lelkész vezetésével 1795-ben megépítették a most is pompázó monumentális evangélikus templomot.

A komlósiak száma, vagyona és műveltsége is gyarapodott. A XIX. század második felében a magyar ajkú lakosok egyre többen lettek, ezért az ő lelki épülésükre évente négyszer magyar istentiszteletet tartottak.

A kiegyezés után, 1893-ban felépült a községháza, amelyet közös összefogással építettek. Az I. világháborúig újabb létesítmények bizonyították, hogy a lakosság és az elöljáróság tudta, a haza hasznos polgárai csak úgy lehetnek, ha a polgárosodás útját követik. Ezt a lázas építő tevékenységüket a komlósiak a II. világháború végéig folytatták.

Hosszú évtizedekre meghatározta a falu sorsát, a település lakosságának szerkezetét az 1946/48-as szlovák-magyar lakosságcsere. A siker, vagyis a minél nagyobb számú áttelepítés érdekében a befogadó ország és a helyi szlovákság szervezetei egyaránt komoly propagandát fejtettek ki. Tótkomlósról 939 család, szám szerint 3254 lakos választotta az új hazát. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a magyar anyanyelvűek áttelepítése Tótkomlósra, ám lényegesen kevesebben érkeztek, mint amennyien távoztak, mindössze 400 család, azaz mintegy 1500 betelepülő jött.

1989-90. nagy politikai változásokat hozott hazánkban és a szomszédos országokban is. Újjáéledt a többpártrendszer, Magyarország államformája ismét köztársaság lett. A fordulat éve után változás történt a helyi közigazgatási rendszerben is. Az 1990. tavaszán megtartott országgyűlési, majd a helyhatósági választások után ismét önkormányzati képviselő-testületek irányítják a helyi ügyeket.

A település lendületes fejlődésnek köszönhető, hogy Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Elnöke Tótkomlós nagyközséget 1993. november l-jével várossá nyilvánította.

Látnivalók

Szent István szobor és díszkút
A kisváros szívében, a városházával szemben helyezkedik el, ma már új pompájában kialakított tér, s fő attrakciója a Szent István szobor és díszkút. Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.

Evangélikus templom
1795-ben épült a település újranépesítéséhez fűződő monumentális evangélikus templom. A város szívében található barokk stílusú műemlék épület a település szimbóluma, a magyar és a szlovák istentiszteletek helyszíne.

Cím: Tótkomlós, Luther u. 2.
Információ, bejelentkezés: 68/460-820

Néprajzi gyűjtemény
A városházával szemben álló egyemeletes épületben tekinthető meg az 1067 darabból álló szlovák néprajzi gyűjtemény, mely Koppány János evangélikus lelkész országos, sőt nemzetközi hírű magángyűjteményéből alakult ki. Látogatás: kedd és péntek: 9:00 - 11:00; 14:00 - 16:00 valamint előzetes bejelentkezés alapján bármely időpontban

Cím: Tótkomlós, Hősök tere 2.
Információ, bejelentkezés: 06-70 332-1871, 06-20 238-7615

Szlovák ház
A múlt században épült, műemléknek nyilvánított Szlovák Ház a nemzetiségi kultúra jegyeit ötvözi mind építészeti stílusában, mind pedig berendezési tárgyaiban. Látogatás: egész évben nyitva van, előzetes bejelentkezés alapján bármely időpontban.

Cím: Tótkomlós, Szép u. 5.
Információ, bejelentkezés: 68/462-122, 06-70 332-1871

Tanyamúzeum
A tótkomlósi tanyavilág emlékét őrzi a Tanyamúzeum, mely az Orosháza felé vezető úton, a 15-ös kilométerkőnél található.
Látogatás: kedd és péntek: 9,00 - 12,00; 14,00 - 16,00
valamint előzetes bejelentkezés alapján bármely időpontban.

Cím: Tótkomlós, Orosházi út 15-ös kilométerkő
Információ, bejelentkezés: Agrár Zrt. Karkus György 06-30 927-3810

Rózsa Fürdő
A város szívében terül el a felújított Rózsa Fürdő, "a dél-alföld legszebb rózsája", mely már 1942 óta közkedvelt és közismert fürdőhely, és így a város egyik legfontosabb idegenforgalmi vonzereje.

Cím: Tótkomlós, Kossuth u. 2.

Az fontosabb látnivalókat a totkomlos.hu illetve a rozsafurdo.hu honlapokon található információk felhasználásával készítettem.

A városnézéshez kellemes kirándulást és jó időt kívánok!