WAP:
A láda sajnos ismét eltűnt, az újratelepítéséig a láda virtuálisként üzemel tovább. A jelszó, mely a Fellegvárban(!!!) található, a fejlécben megjelölt koordináták közelében lévő emléktábla magyar nyelvű szövege első sorának első szava (6 karakter).

Megközelítés:
A határon való átkeléshez a Beregsurány-Asztély határátkelőt javaslom. Budapest felöl Nyíregyházáig az M3-as autópályán végig, majd Vásárosnamény felé kell venni az irányt a 41-es úton, egészen Beregsurányig (65km). Munkács a határtól 40km, a főutat követve Beregszász-Gát-Jánosi útvonalon. A városhoz közeledve messziről látszik az út bal oldalán, magányosan kimagasló hegyen a munkácsi vár. A városba érve szintén a főutat követve először átmegyünk a vasút felett átívelő felüljárón, majd egy lámpás kereszteződésig, melynek jobb oldalán egy benzikút  N 48° 26,171' E 22° 41,365' 127 m [GCMKCS+benzinkút] található. Itt kell balra fordulni, majd a második lehetőségnél szintén balra. Itt egy fazsindelyes sátortetővel ellátott barna fa tábla  N 48° 26,047' E 22° 41,182' 128 m [GCMKCS+infotábla] jelzi a várhoz vezető utat. A tábla előtt térjünk tehát le balra, majd ahol az út kétfelé ágazik  N 48° 25,975' E 22° 41,131' 135 m [GCMKCS+útelágazás], tartsunk ismét balra. Pár száz métert felfelé haladva felérünk a parkolóhoz  N 48° 25,826' E 22° 41,260' 167 m [GCMKCS+parkoló ], közvetlenül a vár bejáratánál. Minimális parkolódíj fejében itt biztonságban tudhatjuk az autót.

A vár nyitvatartása: hivatalosan 9:00-16:00, magyar idő szerint - ettől eltérő időpontban is meg lehet kísérelni a bejutást, a nyitvatartás tapasztalatom szerint elég rugalmas).
Belépő: felnötteknek 8 UAH (200Ft), gyerekeknek (14 év alatt) 5 UAH (125Ft)
A vár előtti parkolás díja személygépkocsinak 2 UAH (50Ft), buszoknak 10 UAH (250Ft)

Expozíció:
"Van úgy, hogy öl a táj. Kitárja, közszemlére teszi szörnyű sebeit, mint az életbe kapaszkodó, szemérmetlen, menthetetlen koldus. Esküvő lesz. Szól a fúvós. Vasárnap van. Ekkora bír lenni az élet, még halálában is...

A város még szemérmes. Szemlesütve takargatja pusztulását. Hogyan is lehetne szégyen nélkül elviselni a fekélyeket ott, ahol Rákóczi utolsót álmodott, ahol Zrínyi Ilona harcolt, ahol Báthori Zsófia, Munkácsy Mihály, Uray Tivadar és a drága Csortos Gyula született?! Húzza, csak húzza szakadozott rongyait sebeire Munkács, de hiába: itt is, ott is kivillan egy-egy jókora darab Szovjetunió.

Gyakran eljön ide most is Munkácsy, és megpróbálja lefesteni. A végén aztán összetöri ecsetjét, és visszasiet a halálba. Nincsen olyan művész, aki ebbe bele bírna állani..."

Bayer Zsolt

Valahogy így érez az ember, ha a munkácsi várhegyről letekint az egykor szebb napokat látott városra.

Leírás:
Munkács Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti Kárpátok aljában az alföld és a hegyvidék találkozásánál. Gazdasági potenciálja, továbbá a lakosságszáma szerint a megye második legnagyobb városának számít. Ungvártól 42km-re délkeletre, a Latorca partján fekszik, Klastromalja, Munkácsváralja, Oroszvég, Őrhegyalja, Várkulcsa és Várpalánka tartozik hozzá.

A munkácsi várhegy a síkság kellős közepéből emelkedik ki. A várhegy vulkanikus eredetű 408m hosszú, 266m széles és 68m magas. A 250m hosszú és maximálisan 110m széles, teraszokra épült vár alapterülete közel 14000 m². A vár három, külön ellátott védelmi rendszerből áll, melyek a különböző magasságú teraszokon állnak.

A vár mai formáját a Rákóczi szabadságharc idején nyerte el. A legmagasabb részen áll a fellegvár, ami egyben a legrégebbi rész. A 6m-rel lejjebb lévő teraszon áll a középső vár. Az alsó vár a 10m-rel alacsonyabb teraszon helyezkedik el. Egy negyedik teraszon, 10m-rel lejjebb a 20. század elejéig létezett egy kapubástya, amely a déli oldalról felvezető utat védte. A vár néhol 3,8m vastagságú falait 8 külső szögletes bástya (olaszbástya) és 3 körbástya erősíti.

Az alsó vár bejáratától (itt kell belépőjegyeinket megváltani) jobbra a Német-, balról a Hajdú-bástya található. Az alsó várban éltek a várat kiszolgáló szolgák és kézművesek. Az alsó és középső vár között 10-12m mély szárazárok húzódik.

A középső vár kapujától balra a Huszár-, jobbra a Kerékgyártó (Wagner)-bástya helyezkedik el. A középső vár udvara a Rákóczi tér. A tér 2-3 szintes épületeiben a várvédő katonaság kaszárnyái, lőszerraktárak, a lovagterem és az élelmiszerraktárak voltak. A kapuval szemben állt egykor a várkapitány háza, amelyet a 20. század második felében lebontottak.

A fellegvár helyén állt egykor egy lakótorony, amelyet Korjatovics herceg (szobra az udvar közepén áll) idején tovább bővítettek. Az akkori négybástyás erődfal három 3,9m átmérőjű körbástyája átépítve még ma is állnak. Balra a Lorántffy-, jobbra a Rákóczi-bástya áll. A kettő között helyezkedik el a Szabadság fájának bástyája. Ma Zrínyi Ilona, és a gyermek II. Rákóczi Ferenc bronzszobra áll a fa helyén.. A Lorántffy-bástya mellett álló torony a vár legmagasabb építménye. A toronyból kijuthatunk a Géczy-bástyára és a fellegvárba. A Rákóczi-bástyánál lehet kijutni a Vezér (Hosszú)-bástyára. A fellegvárban lakott a várúr és udvartartása. A 2-3 szintes palotaépületeket az udvar három oldalán árkádos kerengő kapcsolja össze. A kerengőről nyíló termekben kapott helyet a Munkácsi Történelmi Múzeum, a néprajzi és természettudományi kiállítás, valamint a képzőművészeti galéria. A várban nemrég Petőfi- és Rákóczi-szobát is berendeztek.

A fellegvár udvarán áll a kút, átmérője 2,5m, mélysége 86m. 71m mélységben a kútból titkos járatot vájtak a Latorca partjához. A fellegvár északi kiszögelésein nyugatról a Német-, keletről a Hajdú-bástya található.A Hajdú-bástyán nemrégiben helyreállították az 1924-ben a megszálló cseh hatalom által elbontott impozáns milleniumi emlékművet. A Verecke felé tekintő, karmai közt kardot tartó hatalmas turulmadár súlya egy tonna, 2,5 méter magas, a szárnyak fesztávolsága 6 méter, a turul által tartott kard súlya egymagában 70 kilogramm.

A láda:
A láda sajnos eltűnt, nagyra értékelném, ha valaki tudna segíteni az újrarejtésben.

Addig is a láda virtuális ládaként üzemel, a jelszót a  N 48° 25,910' E 22° 41,241' 183 m [GCMKCS+pótjelszó] pont közelében lévő emléktábla magyar nyelvű szövegének első sorában található első szó (6 karakter) adja meg.

Történelem
A munkácsi vár fontos szerepet játszott történelmünk szinte minden fontos eseményénél. Régészeti kutatások szerint már bronzkorban földvár, a honfoglaláskor cölöpökből emelt erődítmény állt a mai várhegy csúcsán. Árpád-házi királyaink kőfallal veszik körül, tovább bővitik, erősítik a várat, Munkács vára Magyarország egyik legnagyobb és legjobban védett várává vált. Szükség is volt erre, hiszen váron történelme során többször ütött rajt a tatár, de a várat bevenni egyszer sem tudták.

Zsigmond királyunk a várat és a hozzá tartozó domíniumot Tódor Korjatovics podóliai hercegnek adományozta. Korjatovics udvarával együtt a várba költözött, tevékenységével nagymértékben segítette elő Kárpátalja gazdasági, kulturális fejlődését, a vár bevehetetlen erőddé lett.

Munkács népe aktívan részt vett Dózsa György 1514. évi parasztlázadásában. A 16. és 17. században az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. Ez időben javíttatta ki Balling János várkapitány a várat, középső udvarán új épületet emelt. A vár 1629-ben a Rákóczi család tulajdonába jutott, és ezzel történetének talán legdicsőségesebb korszakához érkezett.

I. Rákóczi Ferenc feleségül vette Zrínyi Ilonát, a horvát bán leányát. Házasságukból született II. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem egyik legkimagaslóbb alakja. I. Rákóczi Ferenc halálát követően 1682-ben az özvegy Zrinyi Ilona házasságot kötött Thököly Imrével, aki így a vár tulajdonjogát is megszerezte. Kijavíttatta a várat, megerősítette falait, sáncait, gazdag udvart tartott benne. Miután Thököly fogságba került Zrínyi Ilona ismét magára maradt két gyermekével együtt a munkácsi várban, melyet két éven át hősiesen védelmezett a habsburg seregekkel szemben. 1687 végén válságosra fordult a védők helyzete, a vár védelmét azonban nem adták fel. Caprara feladására szólította fel Zrínyi Ilonát, aki azonban visszautasította az ajánlatot. Akad egy áruló Zrínyi Ilona főemberei között. Egy áruló mindig akad. Így esik el a vár végül is. Zrínyi Ilona száműzetésbe kényszerül.

A munkácsi vár fontos szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában is. Rákóczi innen irányította szabadságharcát. A fejedelem előbb Vay Ádámot, majd Sennyey Istvánra bízta családi vár védelmét. Utóbbi, 1711. június 24-én utolsóként, jóval a szatmári békekötés után kapitulált Pálffy János császári főparancsnok előtt. Az osztrákok kegyetlen bosszút álltak a felkelőkön, több tucat falut romboltak le a vár környékén. A munkácsi vár fokozatosan elvesztette stratégiai jelentőségét.

A szabadságharc bukása után a munkácsi vár és az uradalom az osztrák Schönborn-család birtokába jutott. 1782-ben a várat börtönné alakították át, az elkövetkezendő évtizedekben sok neves forradalmár, többek közt Kazinczy Ferenc is raboskodott kazamatáiban.

1805-ben, 88 napon keresztül a várban őrizték a magyar Szent Koronát Napóleon hadai elől. A Szent Korona várban való őrzéséről emléktábla tanúskodik.

1847. július 11-én Petőfi Sándor megnézte a munkácsi várat. 1848. április 22-én Munkács mellet, Podheringnél zajlott a 48-49-es szabadságharc egyik fontos ütközete, mely a magyar csapatok győzelmével ért véget. A csatára Munkács határában obeliszk emlékeztet. A szabadságharc bukása után a várat ismét börtönné alakították, a szabadságharc sok katonája raboskodott celláiban.

1896 októberében, a millenniumi ünnepségek alkalmából a magyar igazságügy-minisztérium megszüntette a börtön működését. A honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából a vár északi kiszögellésén díszes talapzaton 24 méter magas emlékoszlopot állítottak, tetején hatalmas turulmadárral. Az emlékművet 1924. decemberében a csehszlovák hatóságok lebontották. 1945-ben a Vörös Hadsereg beolvasztatta és a frigyedombi vasgyárban vörös csillagokat öntöttek belőle, ezeket szovjet emlékművek tetején helyezték el. 2008 márciusában a szobrot visszaállították. Lengyel Zoltán, Munkács megbízott polgármestere a történelmi igazságtétel pillanatának nevezte a szobor avatóünnepségét.

Az első világháború után, amikor a trianoni békeszerződés értelmében Kárpátalját lakosságának akarata ellenére Csehszlovákiához csatolták, a munkácsi várat kaszárnyaként használta a cseh katonaság, majd 1938 és 1944 között magyar honvédség. 1945-től a szovjet katonaság laktanyája volt, majd traktoriskolát nyitottak benne. A nem rendeltelésüknek megfelelően használt épületekben nagy károk keletkeztek, helyreállításukhoz komoly anyagi források voltak szükségesek. A traktoriskola kitelepítése után, a magyar kormány hathatós támogatásával megkezdődtek a restaurálási munkálatok, melyek ma is tartanak.

A város egyéb nevezetességei:
A várhegyről leautózva visszatérünk ahhoz a közlekedési lámpával ellátott útkereszteződéshez, amelynél lekanyarodtunk a Munkácsra be-, és azon átvezető főútról. Itt utunkat egyenesen folytassuk tovább, és kövessük ezt az utat, amíg be nem érünk a város központjába. Itt keressünk egy alkalmas parkolóhelyet, és innen induljunk a sétálóutca nevezetességeinek felkeresésére.

A város sétálóutcája szépen helyreállított, kikövezett, parkosított. Belvárosi séta során joggal érezhetjük úgy, hogy Európa valamelyik rendezett településén járunk. Az utóbbi tíz esztendőben ugyanis teljesen megújult a városközpont. A sétálóutca V alakú, kiindulópontjánál ukrán II. világháborús emlékművel és a Csillag Szálló (Star Hotel) épületével  N 48° 26,514' E 22° 43,143' 127 m [GCMKCS+Csillag_szálló], mely ideális szálláshely több napos kárpátaljai tartózkodás esetén is.

A Csillag Szállótól a főutca jobbra induló ágának elején található a munkácsi városháza  N 48° 26,510' E 22° 43,102' 127 m [GCMKCS+Munkácsi városháza], mely 1899-1901 között épült szecessziós stílusban.

A csillag szállótól balra indul a sétálóutca másik ága, melyen egy sor nevezetesség található. Kezdjük a sort a szálló főbejáratával szemben, az utca közepén, Cirill és Metód szobrával.

Ebben az utcában állt az egykori sóház  N 48° 26,530' E 22° 43,143' 127 m [GCMKCS+Munkácsy szülőháza], ahol 1844. február 20-án megszületett Munkácsy Mihály. Ezen nevezetes eseményre emlékeztet a szülőház helyén lévő ház falán látható emléktábla. Munkácsy Mihály mellszobrát  N 48° 26,462' E 22° 43,255' 127 m [GCMKCS+Munkácsy szobor] az utca másik végén születésének 150. évfordulóján, 1994-ben állították fel.

A munkácsi Rákóczi-kastély, más néven Fejér-ház  N 48° 26,456' E 22° 43,208' 127 m [GCMKCS+Rákóczy ház] Munkács központi terén található a Béke téren (ploscsa Mira). A Munkácsi Mihály mellszobrától jobbra egy szép kovácsoltvas kapun keresztül lehet megközelíteni. A főutca vonalától kissé beljebb lévő épület elődjét még valószínűleg I. Rákóczi György emelte, Erwin Schönborn gróf alatt kapta. Olyan előkelő vendégek jártak itt a Schönborn családnál, mint II. József, Ferenc József, Rudolf főherceg. Az épületben ma a Munkácsy Mihály Képzőművészeti iskola van. A lámpa vonalában az emeleten a "nagyságos fejedelem" emléktáblája látható, ami 1911-ben került a helyére. Az emléktábla szövege a következő: "II. Rákóczi Ferenc vezérlő Fejedelem dicső emlékének! Ki bujdosása kétszázados évfordulóján emelte Munkács város közönsége, 1711-1911. Eszményképe maradsz Rákóczi a honszeretetnek, Szellemed él közöttünk s védi e drága hazát. Ős hajlékod előtt kegyelettel jár a magyar nép. Munkács béke ölén nagy neved áldva virul."

A Fejér-ház kertjében tekinthető meg a sztálini terror munkácsi áldozatainak emlékműve  N 48° 26,439' E 22° 43,236' 128 m [GCMKCS+Áldozatok emlékműve]. Matl Péter munkácsi szobrászművész alkotását 1991-ben avatták fel. A márványtáblán az áldozatok nevei olvashatók. Pár méterre az emlékműtől domborművek örökítik meg Munkács történelmének legfontosabb állomásait  N 48° 26,412' E 22° 43,215' 128 m [GCMKCS+Domborművek].

Visszatérve Munkácsy mellszobrához, a szoborral szemközt, a tér túlsó felén áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt római katolikus plébániatemplom  N 48° 26,435' E 22° 43,335' 127 m [GCMKCS+Katolikus plébániatemplom], mely Kárpátalja legrégibb és legszebb templomai közé tartozik. A templom főhajóját, késő gótikus északi mellékhajóját és a tornyát 1904-ben rossz állapota miatt lebontották, a szentély épen maradt, melyből kialakították a Szent Mihály tiszteletére szentelt kápolnát. Munkácson is igaz, hogy a római katolikusok túlnyomó része magyar. Ma körülbelül 15 ezer magyar él a csaknem százezres városban. A magyarok másik része református, mai kőtemplom  N 48° 26,497' E 22° 43,412' 125 m [GCMKCS+Református templom] építését 1814-ben fejezték be.

Ha a Csillag Szállótól nem a katolikus templom felé, hanem ellenkező irányba indulunk, hamarosan a Latorca hídjához érünk  N 48° 26,650' E 22° 42,967' 130 m [GCMKCS+Latorca hídja]. A folyó Munkácsnál széles árterével átszeli a várost. Ha a hídról elnézünk ÉK-i irányba (várral ellentétesen) a távolban láthatjuk a csernekhegyi pravoszláv (bazilita) kolostor  N 48° 27,305' E 22° 44,033' 146 m [GCMKCS+Bazilita kolostor] tornyait és épületeit, a hídtól kb. 2 km távolságra. A hídon átérve jobbra kell fordulni, a folyó töltése mentén haladva gyalog nem egész fél óra alatt odaérhetünk. Érdemes tehát egy kellemes séta keretében felkeresni. Ez Közép-Európa legrégebbi görögkeleti kolostora. Ma is a kolostorban található Kárpátalja leggazdagabb könyvtára és kéziratgyűjteménye, itt van a pravoszláv püspökség székhelye is.

Ha már Munkácson járunk, mindenképpen érdemes felkeresni a Vereckei-hágót (GC896). Honfoglaló őseink Álmos vezetésével itt keltek át a Kárpátokon, hogy elfoglalják az új hazát. A hágó a várostól 70km távolságra, ÉK-i irányba, Munácsot Lemberggel összekötő főút mellett található. A hágóhoz vezető út épp keresztül megy Beregváron. Érdemes időt szánni a Beregvári Schönborn kastély, illetve a beregvári vasútállomás megtekintésére is. A vasútállomás épülete ugyanis eredetileg a Schönborn kastély temploma, kápolnája volt, a szovjet időszakban vasútállomássá alakították át. Ez egyetlen hely a világon, ahová vonattal jár az Úr. És álljunk meg Szolyván, mert Szolyván meg kell állni. Álljunk meg, és csendben, kegyelettel emlékezzünk azokra, akik soha többé nem térhettek haza, a szolyvai gyüjtőtábor áldozataira. A szolyvai emlékpark 30km távolságra van Munkácstól Verecke felé.

Ne hagyjuk ki a helyi specialitást, a saslikot sem, melyet a verecke felé vezető út bármelyik pihenőjében megkóstolhatunk, igazi jó ukrán vodka társaságában. És végül egy jó tanács, a kellemetlen helyzetek elkerülése érdekében: ha nem kapunk étlapot, előre kérdezzük meg, mennyibe fog kerülni.

Jó időtöltést kívánok!

Forrás:
Wikipédia, www.munkacs.fw.hu, www.karpataljaturizmus.net