1. Természetesnek tűnő rejtekben 1,5 m magasan 17x11x5 cm-es geoláda. Benne található a jelszó első része.
2. A folyóhoz közelebbi fakeretes tábla (kb 20x25 cm.) első sorának utolsó szava adja a jelszó második részét.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Ezzel a rejtéssel a Fehér Körös 2 olyan pontját szeretnénk megmutatni, amely esetleg elkerülné az ide látogatók figyelmét.
Aki a gyulai élővíz csatornára kíváncsi, annak javasoljuk a GCBAKA-nál felsorolt hidak végigjárását.

Fehér-Körös:

Romániában az Erdélyi Érchegységben ered, majd a Fekete-Körössel történő összefolyása után Kettős-Körös néven folyik tovább.
Teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 fkm. A 9,8-9,3 fkm közötti rész határfolyó, ezért erre a szakaszra nem adnak ki közlekedési engedélyt.
A Fehér-Körös az 1855-ben elkezdett folyószabályozások során kiásott mederben nyílegyenesen halad ÉNy-i irányba.
A meder átlagos esése: 0,07 cm/m
A víz átlagos sebessége: 0,6-1,1 km/óra
A meder átlagos szélessége: 15 méter
A víz átlagos mélysége: 0,8 - 2,5 méter
Átlagos vízhozama: 105 m3/mp

A Körös (általában, nem csak a Fehér Körös!) természeti gazdagságával és szépségével a táj meghatározó eleme. A körös völgyi tájat ősidők óta a "szabadon" folyó vízfolyások, a vizenyős rétek, mocsarak, lápok, a nyílt víztükrök, a hátságokon az erdős puszták jellemezték. Csodálatos és jellegzetes növény és állatvilága háborítatlanul élt évezredeken keresztül.
A honfoglalást megelőzően és utána az itt élő és letelepedő emberek élete teljesen alkalmazkodott a természet adta viszonyokhoz. Későbbiekben az itt élők számának növekedésével, a mezőgazdasági termelés térhódításával "ellentétbe" került az ősi tájforma és az ember. Szántóföldi művelésre alkalmas területeket kellett kialakítani, amelyet csak a körösök szabályozásával lehetett elérni.

Az Élővíz-csatorna egy vízhasznosítási (többnyire belvíz) levezetésére szolgáló mesterséges csatorna Gyula-Békéscsaba-Békés között. Az Élővíz-csatorna egy része természetes eredetű, a Fehér-Körös egykori ágaiban halad.
Gyulán valaha a Fehér-Körös folyt keresztül, az 1850-es években azonban biztonsági okokból a várost elkerülő mesterséges mederbe terelték a folyót. A régi meder képezi ma az Élővíz-csatorna gyulai szakaszát, amely mindig tiszta vizet kap a Fehér-Körösből.
A kialakult Élővíz-csatorna a körösök szabályozását követően sok esetben vízutánpótlás nélkül maradt. Ezt a gondot oldotta meg az 1896-ban Gyula mellett épített " tűs gát " és a vízbetáplálást szolgáló mű. (Tűs-gátról részletesen olvashatsz a GCKRS2- nél)

Gyulai Kisvasút:

A gyulai kisvasúton a forgalom 1906. december 12-én indult meg. A 760 milliméter nyomtávú pálya Gyula MÁV-állomásától Gyulavárin át Simonyifalváig vezetett, 41,6 kilométer összhosszban, hét települést és több uradalmat összekapcsolva. A jelentős teherforgalmat gőzvontatással, a személyszállítást benzin-elektromos motorkocsikkal, illetve egy motormozdonnyal és utána kapcsolt személykocsikkal bonyolították le. A trianoni békeszerződés után a magyar oldalon maradt szakaszon egy ideig lóvasúti forgalmat szerveztek.
A trianoni szerződés megkötése előtt a vasút mentén több mint negyedszáz, ma Romániához tartozó határmenti településsel ápolt intenzív kapcsolatot Gyula.
A kisvasút emlékhelyét Simonyifalván 2009.augusztus 1.-én avatták fel. (Satu Nou - Románia)
A kisvasút nyomát jelenleg a Fehér Körösön látható elhagyott híd jelzi. (Ezért került ennek közelébe a rejtés.)

A híd itt található:  N 46° 37,925' E 21° 19,804' 98 m [GCELO+híd]

A jelszó első része:
 N 46° 37,915' E 21° 19,879' 93 m [GCELO-1]
Természetesnek látszó rejtekben 1,5 m magasan elhelyezett 17x11x5 cm-es geoládában található a jelszó első része.

Javasolt parkoló: N 46° 37,961' E 21° 19,842' 92 m [GCELO+parkoló+láda]

A "bátrabbak" a duzzasztótól (tűs gát) a gáton elindulva rövid sétával elérhetik a végládát és a hídat.

A tűs-gát felkeresése adja a jelszó második részét.
 N 46° 38,551' E 21° 18,601' 99 m [GCELO-2] A folyóhoz közelebbi fakeretes tábla (kb 20x25 cm.) első sorának utolsó szava adja a jelszó második részét.

Javasolt parkoló: N 46° 38,555' E 21° 18,580' 87 m [GCELO+parkoló+gát]

Aki ennél többet szeretne tudni a csatornáról és van kedve sétálni ezért, annak javasoljuk a  N 46° 38,580' E 21° 17,738' 91 m [GCELO+park] ponton induló murvás tanösvényt, mely 3 táblával ad némi infót.

Kellemes sétát, jó vételt!

Ládatörténet:
2010.08.25. A ládaoldal megújult formában ismét várja a lelkes kincskeresőket!
2016.03.26. A láda megújult formában betontömbbe rejtve, téglával és avarral fedve ismét várja a lelkes élménykeresőket!
2021. 8. 20 Dr. Lada javította a ládát, köszönjük! [Admin(Fazék)]